1848-ban a magyarországi nemzetiségek a Magyar Királyság területén belül, de külön politikai-nemzeti közösségekké akartak válni, akik saját, autonóm területen kívánták kialakítani és gyakorolni a nemzeti politikai jogokat. Erre az 1848. évi áprilisi törvények nem adtak lehetőséget, azok az ún. egyéni jogokat tartalmazták.

A bécsi forradalom híre március 14-én érkezett meg Pestre, aminek hatására a Pilvax-ban gyülekező, politikai szerepvállalásuk miatt márciusi ifjaknak nevezett csoport március 15-én mozgósította az egyetemi ifjúságot, nyilvánosságra hozták a politikai követeléseket tartalmazó 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt. A Pesti Városháza elé vonuló tömeg a városvezetéssel is elfogadtatta a 12 pontot, majd a tömeg a várba vonult, ahol kiszabadították Táncsics Mihályt a börtönből. A Helytartótanács sem akadályozta meg ezeket az eseményeket, így Pesten vér nélkül győzött a forradalom.

Tárgya a közügy, azaz az állam ügyei. A 19. században jellemzően Ausztria és Magyarország viszonyát értették alatta, azaz Magyarország mennyiben őrzi meg függetlenségét, milyen közös ügyek kapcsolják össze a két államot, s ezekért a közös ügyekért milyen intézményrendszer felelős, ki ellenőrzi. Az uralkodói hatalom szabályozása, a hatáskörök meghatározása is a közjogi kérdés része volt.

A magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás, melynek előzménye a reformkor ellenzéket tömörítő Ellenzéki Kör. A Párt létrejöttét 1847. március 15-én jelentették be, elnöke gróf Batthyány Lajos lett, programját az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmazta.

(1806-1849) Arisztokrata származású magyar politikus, miniszterelnök. Katonatiszti pályáját feladva azon arisztokraták közé tartozott, akik birtokaik korszerűsítésével a modernizálódás szükségességére hívták fel a figyelmet. A reformkorban a liberális politikai változások támogatója volt, 1839-től az összeülő országgyűléseken a főrendi ellenzék vezetője. 1847-től az Ellenzéki Párt elnöke, s ebben a minőségében nevezte ki az első független magyar kormány élére 1848. március 17-én V. Ferdinánd. Bár a szabadságharc idején vezető pozíciót nem töltött be, a szabadságharc bukása után a haditörvényszék halálra ítélte, s a kivégzésre 1849. október 6-án Pesten került sor.

Az államfő rendelkezését az illetékes miniszternek is alá kellett írni (ellenjegyzés), aki az aláírás által a rendelet tartalmáért törvényesen felelős lett. Magyarországon az 1848. évi április törvények szabályozták, s azon az elven alapult az intézkedés, hogy mivel az államfői szerepet betöltő uralkodó nem választott személy, személyes felelősséggel nem tartozik, ezért meg kell jelölni helyette egy olyan személyt, aki a népképviseletet ellátó a törvényhozó testületnek az adott intézkedésért felelős.

1848-ban Bécsben két ízben tört ki a polgári jogok elismerését követelő forradalom: 1848 március 13-án, majd pedig október 6-án.

Egy ország kormányának feje, a végrehajtó hatalom vezetője. A demokratikus berendezkedésű államokban a parlamenti választásokon győztes párt jelöltje, akit az ország államfője nevez ki, de feladatai ellátásában a parlamentnek felelős. Magyarország első felelős miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos volt 1848. március 17-e és 1848. október 2-a között.

(1820-1892) Honvéd tábornok. A magyar szabadságharc egyik legjelentősebb stratégája, az ő nevéhez kapcsolódik a tavaszi hadjárat első szakaszának a terve. A komáromi várőrség parancsnokaként csak szeptemberben a szabadságharc bukása után adta át a várat. Emigrációban élve megszervezte katonai egységét, az ún. Klapka-légiót, amellyel az olasz-osztrák (1859), majd a porosz-osztrák (1866) háborúkat kihasználva akart Magyarországon felkelést kirobbantani. A kiegyezés után tért haza Magyarországra, a Deák-párt országgyűlési képviselője volt.

(1801-1859) Horvát katonai vezető. Báni méltóságát 1848 márciusában kapta, így a bécsi udvar támogatását maga mögött tudhatta, amikor megtagadta az áprilisi törvények végrehajtását, mert úgy látta, a horvátok nemzeti érdekei nem érvényesülnek megfelelően. V. Ferdinánd júniusban átmenetileg felfüggesztette ugyan a tisztségéből, de a sabor felhatalmazta, hogy a magyar nemzeti törekvésekkel szemben minden eszközzel képviselje a horvát érdekeket. 1848. szeptember 11-én hadseregéveél átlépte a Drávát, ezzel megtámadta Magyarországot. A pákozdi csatavesztés (szeptember 29.) után Bécsbe menekült. Részt vett az októberi bécsi forradalom leverésében, majd Windischraetz hadseregének egyik főtisztjeként a magyar szabadságharc elleni küzdelmekben. A horvátok egyik legjelentősebb nemzeti hőse.

Heves megyei községek, melyek határában zajlott 1849. február 26-27-én a Dembinski vezette magyar és a Windischgraetz vezette császári haderő közötti összecsapás. A csata magyar vereséggel zárult.

Város Komárom-Esztergom megyében, a Duna partján. Már a római korban is lakott volt a folyó ezen szakasza, a középkorban is jelentős központ a város. Hatalmas erődítményrendszerét a napóleoni háborúk idején építették ki, s jelentős szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharc idején is. A gyakorlatilag bevehetetlen erőd Klapka vezetésével 1849. október 2-áig kitartott, akkor is azzal a kikötéssel adta meg magát, hogy az ott lévők menlevelet és szabad elvonulást kapnak.

Település Ausztriában. 1848. október 30-án itt szenvedtek vereséget a magyar szabadságharc honvédcsapatai az császári főseregtől.

(1787-1862) Osztrák tábornok. Jelentős szerepe volt az 1848-as prágai és bécsi forradalmak leverésében, ő indította meg a támadást Magyarország ellen is 1848 decemberében. A kápolnai csatában győzni tudott, de a tavaszi hadjáratban elszenvedett vereségek hatására lemondatták.

Város a Tiszántúl északi részén, Hajdú-Bihar megye székhelye. 1848 december végén az OHB és az országgyűlés a fővárosból Debrecenbe költözött a Habsburg csapatok előrenyomulása miatt. Itt mondtak ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Az 1848-49-es magyar szabadságharc legdicsőségesebb hadjárata. Az 1849 áprilisában zajló hadműveletek célja az volt, hogy a csázári csapatokat bekerítsék. Bár ezt a célt nem érték el, mert a terv egy hadmozdulat során lelepleződött, a csatákban azonban a magyar sereg győzelmeket aratott.

Orosz katonai részvétel.

Város a Temesközben, a mai Romániában. Az Árpádok idején közigazgatási központ, 1315 és 1323 között Károly Róbert székhelye. A 14. század végétől a Délvidék védelmi központja.

Város Erdélyben a Nagy-Küküllő partján. 1849. július 31-én a szabadságharc végnapjaiban itt szenvedett vereséget a Bem vezette magyar hadsereg az osztrák-orosz csapatoktól. Minden valószínűség szerint itt esett el Petőfi Sándor is.

(1794-1850) Lengyel katonatiszt. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként szolgált. Részt vett az 1830-31-es lengyel szabadságharcban, annak bukása után Párizsba emigrált. 1848-ban csatlakozott először a bécsi majd a magyar forradalomhoz. Az erdélyi hadszintéren érte el legjelentősebb sikereit. A magyar szabadságharc bukása után a Török Birodalomba emigrált, ahol áttért az iszlám hitre.