A XII táblás törvények

[A bírósági gyakorlat]

I/1. Ha [a panaszos a vádlottat] törvénybe hívja, menjen [a vádlott]. Ha nem megy, hívjon tanút [a panaszos], azután ragadja meg [a vádlottat]. I/2. Ha [a vádlott] kifogásokkal próbálkozik vagy meg akar szökni, [a panaszos] vessen rá kezet [fogja el]. I/4. Földdel bíró polgárnak a védője földdel bíró legyen; proletarius [földnélküli] polgárnak viszont az legyen a védője, aki akar. I/6. Ha [a felek] megegyeznek, [a praetor: a consul utáni legfontosabb hivatalnok, az igazságszolgáltatás feje] jelentse ki. I/7. Ha nem egyeznek meg, ...még dél előtt tárgyalják az ügyet. Amikor is mindketten személyesen szólaljanak fel. II/3. Akinek tanúbizonyság hiányzik, az minden harmadik nap menjen a tanú kapuja elé hangosan panaszkodni. III/1. Pénz[beli adósság] elismerése és az ügy törvényszéki eldöntése után 30 nap legyen [a teljesítési határidő]. III/2. Ezután [a hitelező] vesse kezét [az adósra].Vezesse a törvényszék elé. III/3. Ha [az adós] az ítélet[ben foglalt kötelezettségé]nek nem tesz eleget, vagy, helyette a törvényszék előtt nem lép fel védőnek, [a hitelező] vigye magával, kötözze meg, akár kötéllel, akár 15 fontnál nem súlyosabb bilincsekkel... III/4. Ha [a fogságban tartott adós] akarja, éljen a magáéból. Ha nem a magáéból él, [akkor az], aki megkötözve tartja, egy font lisztet adjon [neki] naponként. III/5. ...Ha nem egyeztek meg, s [az adósokat] 60 napig bilincsbe verve tartották, a ezen az időn belül három egymás után következő vasárnapon a praetorhoz vitték őket és kihirdették, mennyi pénz[tartozás] miatt ítélték el [őket]. A harmadik vasárnapon fejükkel lakoltak, vagy a Tiberis túlsó partján idegenbe adták el őket. IX/2. ...Polgár főben járó ügyében csak is a legfőbb népgyűlés közbejöttével szabad határozni. IX/6. ...Tilos bárkit ítélet nélkül kivégeztetni...

[Családi ügyek]

IV/2. Ha az atya háromszor eladta a fiát, a fiú szabaduljon fel az atya [hatalma alól.] V/1. ...A nők még felnőtt korukban is gyámság alatt maradjanak, kivéve a Vesta-szüzeket, akiket mentesítettek a gyámság alól... V/3. Ahogyan [valaki] végrendelkezett pénzére vagy a dolgai fölötti gyámság vonatkozólag, úgy legyen jogos. V/4. Ha [valaki] végrendelet nélkül hal meg és tőle származó örököse nincsen, a legközelebbi családba tartozó férfi rokon örökölje a család vagyonát. V/5. Ha ilyen rokona sincsen, a nemzetséghez tartozók örököljék család vagyonát. V/7. ...A törvény tiltja ,hogy tékozló ember javaival rendelkezhessen... javaival való rendelkezéstől eltiltott tékozló a legközelebbi családba tartozó férfirokonainak gondnoksága alá vonandó. [Szerződések, magánjogi kötelezettségek] VI/1. Ha valaki kötelezettséget vállal vagy adásvételi ügyletet köt, ahogyan nyelvével megnevezte úgy legyen [jogos]. VII/7. Az utat tartsák karban; ha kővel nem rakták ki, [akkor a szolgalmi jog élvezője) ott hajthatja jószágait, ahol akarja. VII/9. Ha a szél a szomszéd telkéről a te telkedre dönt egy fát..., jogosan indíthatsz keresetet [a fa] eltávolítása végett. VII/10. ...A más telkére hulló makkot fel szabad szedni.

[Büntető ügyek]

VIII/ 2. Ha valaki [másnak] valamely tagját eltöri, ha ki nem egyezik vele, ugyanazzal fizessen. VIII/3. Ha valaki kézzel vagy bottal szabad embernek csontját töri, 300 rabszolgának, akkor 150 as-t fizessen büntetésül. VIII/4. Ha valaki [mást] könnyű testi sértéssel illet, 25 as legyen a büntetés. VIII/9. Ekével megművelt föld... termését éjszaka lelegeltetni vagy levágni felnőtt ember számára... főben járó vétség..., és [az illetőt] Ceresnek [ősi római istennő, a gabona ápolója] szentelve [egy fára] akasztva kellett kivégezni; VIII/10. ...Aki a házat, vagy a ház mellett rakott gabonaasztagot felgyújtja megkötözve és megkorbácsolva égettessék el, ha tudva és szándékosan követte el tettét; ha azonban véletlenül, azaz hanyagságból, akkor vagy a kár megtérítésére, vagy - ha erre képtelen - enyhébb fenyítésre ítéljék. VIII/12. Ha éjszaka követ el [valaki] tolvajlást, ha [a tulajdonos] az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek. VIII/13. A tolvajt, azaz fosztogatót és rablót nappal megölni tiltja a XII tábla, ha fegyverrel nem védekezik; de ha fegyverrel jön is, ne öld meg, ha nem használja..., ha pedig védekezik, fennhangon kiálts, hogy meghallják és [segítségedre] jöjjenek. VIII/14. A többi nyilvánvaló [tetten ért] tolvaj közül a szabadokat meg kell korbácsolni és szolgákul a megkárosítottnak kell ítélni..., a rabszolgákat meg kell korbácsolni és a szikláról le kell taszítani, a még fel nem nőtt gyermekekre vonatkozólag azonban úgy határoztak, hogy a praetor közbejöttével korbácsolják meg és a kár jóvátételére kötelezzék őket.

Cicero a római jogrendszerről

"Megharagudhatnak rám, de megmondom a véleményemet. A tizenkéttáblás törvény kis könyvét, törvényeink forrását és ősét, nagy tekintélyénél és kiváló hasznánál fogva értékesebbnek tartom a filozófusok összes könyveinél.[...] Mekkora szeretettel kell lángolnunk hazánkért, amely a világon egyedül székhelye az erénynek, a hatalomnak és a felségnek? Mindenekelőtt tanulmányozhatjuk szellemét, hagyományait, fegyelmét, és mivel a haza a mi közös anyánk, meggyőződésünk, hogy ez a haza a jogalkotásban ugyanolyan bölcsességgel járt el, mint amelyet óriási birodalmunk megalakításában tanúsított. Így a jogismeretből örömmel fogjátok felismerni, hogy őseink különbek voltak minden más nemzetnél... Valóban hihetetlen, hogy a polgári jog a mienk kivételével mindenütt milyen rendezetlen és szinte nevetséges."

(Cicero: De oratore)