A mükénéi királyságok gazdasági élete

Az ásatások nyomán hatalmas várak és paloták, gazdagságról tanúskodó sírleletek kerültek elő. A mítoszok pedig háborúk sorát, hősök, királyok neveit őrizték meg. Az emlékek alapján arra következtethetünk, hogy az akháj törzsek elsősorban katonáskodással voltak elfoglalva, háborúikból sok kinccsel tértek haza. Effajta rabló hadjárat volt a trójai is. A nemzetségen kívül élők lehettek azok, akik felépítették óriási váraikat, készítették fegyvereiket. A félelmetes hadsereg nemcsak az ellenségeit, hanem saját népét is engedelmességre kényszerítette. A nagy háborúk, hosszú hadjáratok azonban e társadalom összetartását is kikezdték, nem tudták tartósan biztosítani a minél gazdagabb, pazarabb életvitelt s ez gyengítette a királyságokat.

A Trójai mondakör

A görög mitológiai hagyomány egyik epikus ciklusa a trójai mondakör. Szerteágazó és sokszínű témáját a két eposzon - Iliász és Odüsszeia - kívül drámák, kardalok is, már a régi időkben, feldolgozták. A trójai mondakör elbeszélése szerint Heléné a spártai király Meneláosz felesége a legszebb földi asszony volt. Az ő szerelmét ígérte Aphrodité Párisznak a trójai királyfinak, mivel őt választotta a legszebb istennőnek. Párisz Helénét Trójába szöktette, s Meneláosznak, hogy férfi voltát bizonyítsa s hogy hatalmát megtarthassa hazájában, vissza kellett szereznie az elrablott asszonyt. Segítségül hívta fivérét a hatalmas mükénéi királyt Agamemnónt, sereget és flottát gyűjtöttek és elindultak Trója ellen. A két fivér hadai tíz éven át ostromolták a várost, de döntésre nem sikerült vinni a harcot, míg nem Odüsszeusz egy cselt eszelt ki: színleg elvonultak az ostromlók s egy óriási fából ácsolt lovat hagytak hátra. Az éj leple alatt a trójaiak városukba vontatták ezt a különös tárgyat. A falóban azonban harcosok rejtőztek, akik titokban kinyitották a város kapuit, így Agamemnón serege előtt nyitva állt a város. Trója, a viruló város egyetlen éjszaka alatt romhalmazzá változott s a támadók a gazdag hadizsákmányt és a rabnőket hajóikra rakták és hazaindultak.

"Ami Agamemnónt illeti, szerintem ő volt akkoriban a leghatalmasabb, és ezért gyűjtött sereget... egyszersmind a többieknél nagyobb hajóhaddal rendelkező fejedelem, nem annyira szívélyes magatartásával, mint inkább megfélemlítéssel toborozta össze seregét. Köztudomásúlag ő vonult fel a legtöbb hajóval... Szárazföldi lakos létére aligha lehetett volna úr a szigeteken, ha tengeri haddal is nem rendelkezett volna. Ha valaki azon az alapon, hogy Mükéné kicsiny volt, vagy hogy az akkori városkák közül egyik-másik most jelentéktelennek látszik, nem akarná elhinni, hogy az a hadjárat olyan nagy szabású lett volna, mint amilyennek a költők elmondták, és amilyennek a hagyomány tartja, akkor az illető nem pontos megfigyelésre vezető nyomon indulna el." (Thuküdidész)

A támadások egyik hulláma északról érte a mükénei monarchiákat, ez az, amit a görög hagyomány dór vándorlás néven tart nyilván. Ennek a nagyarányú vándorlásnak a során kerültek a Peloponnészoszra a magukat Héraklésztől származtató dórok is.