Az emberré válás során a mai ember elődei. A hominidák, emberelődök első csoportjai a köznyelvben elterjedt, de a tudományban már nem használt ún. majomemberek (praeanthropusok), azaz Australopithecusok fázist követi az előember (archanthropus), majd az ősember (palaeanthropus), pl. homo habilis, homo erectus, homo neandertalensis, míg a mai emberig, a homo sapiensig eljutunk (neanthropus).

(1809-1882). Angol természettudós, elsősorban geológiával és biológiával foglalkozott. Világkörüli útján tett megfigyeléseire alapozva állította fel a fajok eredetének és fejlődésének elméletét, az evolúció alaptörvényeit megfogalmazó darwinizmust. Darwin elméletét sokan támadták illetve támadják mai napig is.

Az ún. ügyes ember. Az emberi nem egyik faja, az előemberek közé tartozik. 2,5-2 millió évvel ezelőtt jelent meg és kb. fél millió évig párhozamosan élt a homo erectussal. A tudományos álláspont nem egységes abban, hogy kihalt-e a faj, vagy változatai tovább éltek.

Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló modelljét először Charles Darwin írta le A fajok eredete c. művében (1859). Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melyek lehetővé teszik, hogy bizonyos populációk a változó környezeti feltételekhez alkalmazkodjanak. Az alkalmazkodás a génekben zajlódó módosulásoknak köszönhető. Azok az egyedek fognak több utódot a világra hozni, akik jobban alkalmazkodnak, így az ő génállományuk öröklődik jellemzően tovább.

információ továbbítása az “adó” és a “fogadó” között, átadó eszköz (csatorna), közös jelrendszer és előismeretek segítségével.

Tervezett folyamat, amikor a célnak megfelelően alakítja át az ember a természetben talált tárgyakat, vagy állít elő teljesen új konstrukciókat. Egy-egy eszköz felhasználási lehetőségeihez kapcsolódó ún. „feltalálói” intelligencia szerepének növekedése, azaz a körülményekhez hatékonyabban illeszkedő eszközök létrehozásának képessége is hozzájárult az emberi agy fejlődéséhez, méretének változásához.

Az ún. bölcs ember. Az emberi nem egyik faja, valamennyi ma élő ember ennek a fajnak a leszármazottja. (A mai ember a Homo sapiens sapiens.) Kb. 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg.

A táplálékszerzés egyik ősi formája. A halak elfogására irányuló tevékenység, aminek eszköze lehet pl. a puszta kéz, szigony, horgászbot, háló vagy egyéb csapda.

Anyajogú társadalmat jelent, amelyről azt feltételezik, hogy azért jöhetett létre, mert a paleolitikum kései szakaszától a neolitikumig tartó időszakban a nők a gyűjtögetés során biztos és viszonylag kiegyensúlyozott mennyiségű élelmet tudtak biztosítani a családjuk számára.

Vadállatok elejtése. Az ember egyik ősi táplálékszerző tevékenysége.

Az ember önellátásának legősibb módja. A szükséges javakat a természetben szerzi be anélkül, hogy a természetbe komolyabban beavatkozna, az ökológiai egyensúlyt megbontaná.

Emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.

A kereslet az a termékmennyiség vagy szolgáltatás, amit a vevők az adott időszakban hajlandóak és képesek megvásárolni, cserélni. A kínálat pedig az erre a cserére felkínált termékmennyiség vagy szolgáltatás. A piac ideális, azaz egyensúlyi állapotban van, ha a kereslet-kínálat megegyezik. Túlkínálat akkor áll fenn, ha az egyensúly megborul és a kínálat meghaladja a keresletet, túlkereslet pedig akkor, ha a kínálat nem tud eleget tenni a keresletnek.

Kialakulása a neolitikumban bekövetkező gazdasági és társadalmi átalakulás következménye volt, mert a termelő és letelepedett életmód kialakulásával a férfiak munkája vált meghatározóvá. A termelő munkák jelentős részét ők végezték, s így a földművelésben, állattenyésztésben s később a fémművesség terén játszott főszerepük miatt a csoport létfenntartásának alapját jelentették. Ezek hatására a társadalom is átalakult. Az eddigi poligám vagy csoportházasságot felváltották a párkapcsolatok, a monogámia rendszere. A patriarchális társadalom alapegysége az apajogú család vagy nagycsalád lett, melyet a legöregebb, legtapasztaltabb férfi, a "családapa" vezetett.

Az emberáldozat élő ember rituális felajánlása valamely istenségnek, amelynek az az alapja, hogy az áldozat a kölcsönösségen alapszik. Tehát bármilyen áldozatbemutatás után az isten a neki tett szolgálatot viszonozni fogja.

Olyan őskori társadalmak, ahol az élelem megszerzésének elsődleges formája a vadászat, amit a nők által végzett gyűjtögetés egészített ki.

Eredetileg az emberi erővel és kézi szerszámaival végzett tevékenység, de a modern kézművesség már alkalmaz elektromos eszközöket (pl. esztergályozásra), de a termék előállításában nem a gépek játsszák a főszerepet.

A mezőgazdaság egyik ága, ahol az állat tulajdonosa tudatosan törekszik a tenyésztéssel valami cél (ún. tenyészcél) elérésére.

A termelésre történő áttérés a történelem legfontosabb fordulatai közé tartozik, aminek következtében az emberek mesterséges, ún. másodlagos természetet hoztak létre maguk körül.