dór
Az egyik görög törzs az ókorban. A görög hagyomány szerint i.e. II. évezred elején foglalták el a Peloponnészosz-félszigetet az akhájok leigázásával, jelentős központjuk volt Spárta.
trójai háború
A görög mitológia egyik háborúja, amelynek történetét az Iliász és az Odüsszeia című eposzok dolgozzák fel. Az akhájok és a trójaiak közötti összecsapásra a Kr.e.12-13. században kerülhetett sor, de kirobbanásának valós oka mai napig vitatott.
Mükéné
Eredetileg az akhájok által alapított város a Peloponnészosz-félszigeten. A Kr.e. 13. században a róla elnevezett mükénei kor legjelentősebb központja volt, de a dór vándorlás során elpusztult.
Knosszosz
Város Kréta szigetének északi részén, a minószi kultúra legjelentősebb központja.
Attika
A Hellász dél-keleti részén található félsziget a klasszikus görög kultúra bölcsője, központja Athén.
Korinthosz
Görögországban a Peloponészosz északi részén található kikötőváros.
archaikus kor
A görög történelem Kr.e. VIII–VI. század közötti szakasza. Erre az időszakra tehető a poliszok kialakulása.
esküdtbíróság
Olyan ítélkező testület, amely hivatásos és nem hivatásos bírókból áll. A nem hivatásos bírók joga a bűnösség eldöntése, a hivatásos bíró pedig ennek alapján ítél a bűnös büntetésének mértékéről.
Athén
Az ókori Hellász egyik legjelentősebb polisza. Attika központja, a iónok legjelentősebb városa.
népgyűlés (ekklésia)
Döntéshozó szerv, amit az ókori Athénban ekklésziának, Spártában apellának, Rómában comitiának neveztek. A germán és szláv törzsek is ismerték ezt a szervezetet, a szabad férfiak vettek benne részt, itt választották meg a vezetőket, döntöttek háborúról.
Spárta
Spártát a Peloponnészosz félszigetre beözönlő dórok alapították, leigázva az ott élő akhájokat (Kr. e. 11. század). A görögség egyik központja, legjelentősebb polisza lett.
bulé
Kleiszthenész reformjait követően a népgyűlés mellett Attika legfőbb hatalmi szerve. A bulé nem ülésezett állandóan, csak a polisz kormányának tekinthető prütannisz tagjai üléseztek naponta, s tárgyalták meg az aktuális ügyeket. Kiírta a népgyűléseket, előkészítette a népgyűlési határozatokat, és végre is hajtatta ezeket, ellátta a diplomáciai feladatokat, államközi szerződéseket kötött, felügyelte a pénzügyeket, irányította a vallási ünnepeket és a középítkezéseket.
Sztrabón
(kb. Kr. e. 63- kb. Kr. u. 19) görög történész és földrajztudós a Fekete-tenger vidékéről származott. 17 könyvből álló Geografika című művében a Földközi-tenger medencéjét mutatja be, a természeti adottságoktól az ott élő népek szokásaiig.
Szolón
(Kr. e. 638 k. – Kr. e. 558 k.) ókori athéni költő és államférfi. Előkelő származása ellenére kereskedelemmel foglalkozott. A korabeli hagyomány szerint Szalamisz című elégiája és népgyűlésbeli felszólalásának hatására választották meg arkhónná Kr.e. 594-ben. Intézkedéseivel a démosz gazdaságilag egyre jelentősebb szerepet játszó rétegének kívánt nagyobb politikai szerepet biztosítani, de a szegényeknek is kedvezett. Eltörölte az adósrabszolgaságot, pénzügyi reformjaival pedig támogatta a város további fejlődését. Nevéhez kötődik Attika lakosságának vagyon szerinti beosztása, ami a politikai jogok és a katonai szolgálat alapját jelentette. Az antik hagyomány a hét bölcs között tartotta számon.
ephorosz
Tisztviselő az ókori Spártában. Évente választotta az 5 ephoroszt az apella a 30 év feletti férfiak közül. Hatáskörükbe tartozott a külpolitika, a hadvezérré kinevezett uralkodó ellenőrzése, az életrend és nevelés előírásának betartása, törvénysértés miatt a tisztviselők felelősségre vonása és eltávolítása. Még a királyokat is beszámoltathatták, s mulasztásuk esetén megbüntetésükre is javaslatot tehettek, sőt a királyok előttük esküdtek fel havonta az alkotmány tiszteletben tartására. Ügyeltek arra, hogy se a királyok, se a geruszia, se az apella ne tehessen szert döntő politikai túlsúlyra.
teherlerázás (szeiszaktheia)
Szolón egyik intézkedése Kr.e. 594-ben, egyrészt az adósságok elengedését, a zálogba adott földek tehermentesítését jelentette, másrészt pedig azok felszabadítását, akik saját személyi szabadságukat adták zálogba vagy adták el, vagyis kényszerűségből vállalták a rabszolgasorsot. Azokat az athéni polgárokat, akiket külföldre adtak el rabszolgának, az állam megpróbálta visszavásárolni.
alkotmány
Alaptörvény, amely tartalmazza egy adott állam társadalmi és államrendjét, szabályozza a választások lebonyolítását, az államigazgatás rendszerét, szerveit, az állampolgári jogokat és kötelességeket.
arkhón
A Kr. e. 8. századi Athénban a királyi (baszileioszi) hatalom csökkenésével a király mellé hadvezérnek alkalmas férfit állítottak, a békében való kormányzást pedig egy arkhón nevű főtisztviselőre bízták. A volt arkhónok a közéletet ellenőrző és bizonyos bírói feladatokat is ellátó Areioszpagosz tanácsának lettek tagjai. Az arisztokratikus köztársaság idején az arkhónok álltak az állam élén. Kleiszthenész reformjai következtében a népgyűlés mellett végrehajtó hatalomként az ötszázak tanácsa, a bulé került előtérbe. Periklész idején az igazságszolgáltatási és kultikus ügyekkel, a más államokkal kötött megállapodások érvényesítésével foglalkoztak, valamint a népbíróság bíráit sorsolták.
phülé
Eredeti jelentése vérrokonságon alapuló törzs, de gyakrabban használjuk területi elv alapján létrehozott közigazgatási egység értelemben. Az ókori athéni államban Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508) során tíz darabot hoztak létre, s minden phülébe beletartozott egy-egy rész a városból, a tengerpartból és a belső területekből (trittüszök), így minden földrajzi és társadalmi adottságú térség képviseltette magát. Phülénként választottak ill. sorsoltak 1-1 sztratégoszt és arkhónt, de a phülé volt a hadsereg szervezetének az alapja is.
adósrabszolgaság
A társadalmi függőség egyik formája az ókorban. Ha az adósságát a szabad nem tudta visszafizetni, akkor vagy ő vagy valamelyik családtagja elveszítette a szabadságát, munkájával kellett törlesztenie.
Hádész
A görög mitológiában az alvilág istene.
Pallasz Athéné
Görög istennő, Zeusz leánya. A bölcsesség, a tudományok, a kézművesség, az igazságosság, a jog istennője, Athén védelmezője. A hagyomány szerint apja, Zeusz fejéből pattant ki, de ez nem jelenti, hogy ne lett volna anyja, csak Zeusz egyszer dühében lenyelte az állapotos asszonyt. Athénét mindig karddal és lándzsával, fején sisakkal ábrázolták, szent állata a bagoly.
Delphoi
Apollón jósdája működött itt, a legjelentősebb jóshelyek egyike az ókorban.
Plataia
Település az ókori Hellász középső részén. Kr.e. 479-ben itt győzték le a görögök a perzsákat.
áldozat
Pl. tárgy, élelmiszer, állat, de akár ember rituális felajánlása valamely istenségnek, amelynek az az alapja, hogy az áldozat a kölcsönösségen alapszik. Tehát bármilyen áldozatbemutatás után az isten a neki tett szolgálatot viszonozni fogja.
kalokagathia
Görög embereszmény, a testi szépség és a lelki nemesség harmóniája. Ezek azok az értékek, amelyeknek elérésére a görög nevelés törekedett.
Miltiadész
(Kr.e. 550 k. -Kr.e. 489) Athéni hadvezér, politikus. Sztratégoszként ő vezette a Marathónnal Kr.e. 490-ben a perzsákkal sikeresen szembeszálló athéni hadsereget.
Apollón
A görög főistenek egyike, Zeusz fia. A zene, a jóslás és a költészet istene, akit gyakran kapcsolnak össze a ragyogó nappal.
Poszeidon
A görög mitológiában a tengerek, óceánok istene.
Leónidász
Kr.e. 5. században élt spártai király, aki 300 harcosával mártírhalált halt a perzsákkal vívott harcban a Thermopülai-szorosnál.
agóra
Az ókori Hellász poliszainak főtere, a piacok, a népgyűlések, a törvénykezés és a katonai gyülekezés helyszíne volt. A polisz méretétől, gazdagságától függően díszített középületekkel, szentélyekkel és oszlopcsarnokokkal vették körbe.
klasszikus kor
A hellén kultúra és civilizáció fénykora, a Kr.e. 6-4. században. Legjelentősebb központja Athén volt.
színház
Színdarabok előadására szolgáló építmény. A modern korban fedett, az ókorban, a középkorban és a kora újkorban azonban nyitott volt. Funkcionálisan két fő része van: a színjátéknak teret adó színpad és a nézőtér. Az első színházakat a görögök építették, ahol Dionüszosz tiszteletére rendeztek előadásokat.
sztratégosz
Katonai főparancsnok a görög poliszokban, e pozíciójuk azonban jelentős politikai befolyást is biztosított számukra. Kr. e. 455 és Kr. e. 429 között tizenöt alkalommal választották sztratégosszá Periklészt, ez az időszak Athén aranykora.
napidíj
Periklész vezette be az ókori Athénban a napidíj fizetését, hogy a szegényebb rétegek is részt vehessenek az államügyek intézésében, a heliaia munkájában.
kincstárnok
Más néven tamias. Athénban phülénként egy kincstárnokot sorsoltak a legvagyonosabbak, azaz az ötszázmérősök közül. Erre részben azért volt szükség, hogy kisebb valószínűséggel lehessen megvesztegetni őket és az anyagi felelősséget is vállalhassák, másrészt pedig a tamiasok nem kaptak napidíjat. A Kr. e. 4. századtól kezdve a templomi mellett világi kincstárak is voltak (pl. hadipénztár).
Pheidiász
Kr.e. 500-430 körül élt athéni görög szobrász, az ókor egyik legnagyobb művésze. Nem maradt ránk eredeti műve, csak római másolatok és leírások maradtak fenn az alkotásairól. Leghíresebb szobra az ókori világ 7 csodájának egyike, az olimpiai Zeusz-szobor.
retorika
Más néven szónoklattan. A szónoki beszéd ill. szöveg megalkotásának, előadásának módjával foglalkozó elméleti és gyakorlati tudomány.
Démokritosz
(i.e. 460-370) görög filozófus, aki szerint a világ oszthatatlan részecskékből tevődik össze, az atomokból, melyek egymáshoz ütődve mozognak.
filozófia
„A bölcsesség szeretete”; az igazság, a végső okok, az embernek a világban elfoglalt helyével kapcsolatos kérdések tisztázására irányuló törekvés; a jelenségek mögött a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb összefüggéseit kutatja.
Anaximenész
(Kr.e. 585- Kr.e. 528) Milétoszi filozófus, a levegőt véli őselemnek, visszalépve Anaximandrosz elvont végtelenjétől a konkrét anyag irányába. Előre lépést azért jelent, mert az ellentétek létezését tapasztalati úton próbálja bizonyítani.
Thálész
(Kr. e. 624 k. – Kr.e. 546) A hét görög bölcs egyike; egyiptomi papoktól (is) tanult a milétoszi bölcs. Arkhénak a vizet tekintette.
Platón
(Kr.e. 427. - Kr.e. 347.) A klasszikus kori görög filozófia egyik legjelentősebb alakja, Szókratész tanítványa, Athénban Akadémiát alapított. Az első rendszerező filozófusnak tartják, akinek filozófiájában megjelenik mind a metafizika, mind az etika, mind a természetfilozófia.
Anaximandrosz
(Kr.e. 610-Kr.e. 547 k.) A milétoszi Anaximandrosz Praxiadész fia volt, Thalész tanítványa és utóda az ión természetfilozófiai iskola élén. Azt állította, hogy az őselv a végtelen.
szofista
A Kr. e. 5. században kialakult filozófiai irányzat követője, aki az emberi kapcsolatokat, viszonyokat és gondolatokat vizsgálta elsősorban, s nem a természet leírására törekedett. Egyik jeles szofista Prótagorasz, aki szerint minden dolog mértéke az ember.
Akadémia
Tudományos intézetek összefoglaló neve, melyek közül az elsőt Platón alapította Kr.e. 385-ben (Kr.u. 529-ig állt fenn). Az iskola Athéntól néhány kilométerre, a görög történelemben jelentős szerepet játszó személyiségek sírjával szegélyezett út mentén működött, s nevét onnan kapta, hogy egy Akadémosz nevű heroszról elnevezett liget közelében épült.
Empedoklész
(Kr. e. 483 körül - Kr. e. 423) görög filozófus. Négyelemes kozmogóniát épített fel. Négy elem, a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezi fel a világmindenséget, s a keveredés változó arányait és mozgását az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály határozzák meg.
Damaszkusz
Szíria egyik legjelentősebb városa, a Közel-Kelet fő kereskedelmi útjai keresztezik itt egymást.
Gordion
Anatóliában található település az ókori Prígia fővárosa volt. A legendák szerint a hódítóként érkező Nagy Sándor sajátos módon fejtette meg a gordiuszi csomó rejtélyét, hiszen kardjával egyszerűen elvágta a kötélcsomót.
Gaugamela
Város a mai Irak területén, a Tigris folyó keleti partján. Kr.e. 331-ben itt győzték le Nagy Sándor csapatai a III. Dareiosz vezette perzsa erőket.
Szeleukidák
A hellenisztikus államok közül Szíria uralkodói, nevüket a dinasztiaalapítóról Szeleukoszról kapták.
Alexandria
Nagy Sándor alapította Kr. e. 332-ben a várost a Nílus deltájában, itt is temették el. A Kr.e. 3. századra a mediterrán kereskedelem egyik legjelentősebb központja lett, a hellenisztikus kulturális és tudományos élet egyik központja.
India
Szubkontinensnyi kiterjedésű ország Ázsia déli részén.
phalanx
A nehézfegyverzetű gyalogság alakzata az ókori görögöknél. Több változata ismert, a makedón phalanx különösen ütőképesnek bizonyult Nagy Sándor hadjáratai során.
peloponnészoszi háború
A két nagyhatalom - Spárta és Athén - egy váltakozó sikerrel folyó, 27 éven át tartó háborúban (Kr. e. 431-404) csapott össze. Az ún. peloponnészoszi háborúba a görög világ szinte minden állama belebonyolódott. Éhínségek, járványok, belpolitikai harcok nehezítették Athén helyzetét, ráadásul Spárta szöveséget kötött a perzsákkal is. A háborút Spárta nyerte meg, de hegemón szerepét nem tudta sokáig megtartani.
Isszosz
Ókori város Ázsiában (Kilikiában), a róla elnevezett tengeröböl mellett. Nagy Sándor előtt virágzó város volt, de mikor Nagy Sándor Alexandriát megalapította, ez a versenytárs csakhamar elnyomta Isszoszt.
Szusza
Az ókori Elám fővárosa, majd a perzsa uralkodók egyik székhelye. Kr.e. 331-ben foglalta el Nagy Sándor, s itt tartották az ún. szuzai menyegzőt.
Granikosz
Folyó Kis-Ázsia nyugati részén, az ókori Trója közelében. Kr.e. 334-ben ezen a folyón kelt át Nagy Sándor a seregeivel a perzsák feletti győzelem után. Evvel gyakorlatilag az Ázsia felé vezető út nyílt meg előtte.
Ptolemaidák
A hellenisztikus államok közül Egyiptom uralkodói, nevüket a dinasztia alapítójáról, Ptolemaioszról kapták.
Arkhimédész
(Kr.e. 287 k. -Kr.e. 212) görög matematikus, fizikus, az ókor legjelentősebb tudósainak egyike. Nevéhez kapcsolódik több jelentős mechanikai felfedezés (pl. csigasor, vízkiemelő szerkezet) mellett pl. a sűrűség meghatározása, a ∏ közelítő értékének megadása stb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)