A perzsa háborúk során Athén teljesen leégett. Ezért újjá kellett építeni. A magaslatot, ahol valaha a védelmet szolgáló vár, az Akropolisz állt, templomkörzetté alakították. Központi épülete a Panthenón, Athéna Pantheosznak (Szűz Athéna) épített templom. Tervezője és az építkezés fel ügyelője a kor legnevesebb szobrásza Pheidiász volt. A Panthenón cellájában kapott helyet a kor egyik legcsodálatosabb művészeti alkotása, Athéna 12 méter magas aranyból és elefántcsontból faragott szobra.
"Így emelkedtek az épületek büszke nagyságukban, utánozhatatlan alakjukban és szépségükben, miközben a mesteremberek művészettel múlták felül mesterségüket... A legbámulatosabb azonban a gyorsaság volt, amellyel egyetlen ember kormányzásának virágkorában fejeződött be mindaz, aminek elkészülte külön-külön, több nemzedéken át és korszakon keresztül is alig volt elképzelhető"- írja Plutarkhosz.
Az athéni agóra
Az Akropolisz északi lábánál terült el az agóra, a város közigazgatási, politikai és gazdasági központja. A kis athéni utcákhoz képest ez egy fákkal, bokrokkal és közkutakkal szegélyezett levegős tér volt. Itt álltak a hivatali épületek pl. a tanácsház (500-ak tanácsának terme), a levéltár, a bíróság. A tér keleti oldalát a Héphaisztosznak emelt templom zárta. A város másik magaslatán, szemközt az Akropolisszal, a Pnüx dombon ülésezett a népgyűlés.