Kréta szigetén kialakult, a legendás Minósz király nevéből minószi kultúrának vagy civilizációnak nevezett korszak legfényesebb időszaka a Kr. e. 1750-1450 közöttre tehető. Eredetéről igen keveset tudunk. A feltételezések szerint, melyet talán az itt előkerült tárgyi és írásos anyag némileg bizonyít, az egyiptomi kultúrával mutat szorosabb kapcsolatot.
A paloták
A gazdasági, társadalmi és kulturális élet központjai a krétai civilizációban is a paloták lehettek. Kb. tíz ilyen központ lehetett, száz várossal. Az is biztosra vehető, hogy sokat adtak a fényűzésre, s ha voltak is ellenségeik, akkor sem féltek tőlük. A palotákat nem egészítették ki erődítésekkel, viszont nagy tereik, díszítettségük, raktáraik gazdagságról árulkodnak.
A krétai civilizáció vallása
A krétai kultúráról a mítoszokon túl az írásos és régészeti források sokat elárulnak. Sokat adtak a pontos és jól vezetett adminisztrációra, szívesen töltötték az időt vallási ünnepekkel, játékokkal, felvonulásokkal. A kultusz központjában a bika állt. Oly tiszteletnek örvendett, hogy az épületek díszítésére is stilizált bikaszarvakat emeltek. A monda szerint Zeusz megszerette Europé föníciai királylányt és fehér bika képében férkőzött a közelébe. Mikor a lány a szelíd bika hátára ült, az elragadta és meg sem állt vele Kréta szigetéig. A monda szerint ebből a nászból születtek Kréta királyai.
A krétai kultúra hatásai
Az Égei-tenger világába a Kr. e. 2000 tájékán a Balkán-félsziget felől érkező akhájokra nagy hatást gyakorolt a Kréta szigetén virágzó civilizáció. Ahogyan minket ma, úgy az akhájokat is álmélkodásra késztette a krétaiak gazdagsága. A földműveléssel és állattartással foglalkozó, törzsi-nemzetségi kötelékben élő akhájok tőlük tanulták meg a kézművességet és a pazar életet. Részben éppen ennek a gyors tanulásnak is köszönhető Kréta vezető szerepének elveszése.
Krétai civilizáció hanyatlása
A krétai hatalom Kr. e. 1450-re már elhalványult egy természeti katasztrófa miatt. Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkán kitörés ihlette. A théraiak a krétaiakhoz hasonlóan nyugodt, de fényűző életet élhettek, erről tanúskodnak a freskók, melyeket a régészek Akrotíri kiásásakor fedeztek fel. Kr. e. 1450 körül a vulkanikus szigetet akkora földrengés rázta meg, hogy egy része a tenger alá süllyedt. Kréta is érezte ennek hatását, a rázúduló szökőár és hamu a minósziakat sem kímélte.