Gazdasági fellendülés az ókori Görögországban
"Amint Hellasz tehetősebbé lett, és még inkább a vagyonszerzésre adta magát, mint azelőtt, a jövedelmek szaporodtával a legtöbb városban zsarnoki kormányzat honosodott meg, még korábban apáról fiúra szálló és bizonyos tiszteletajándékokkal járó királyságok voltak. Hajóhadak felszereléséhez is ekkor fogott hozzá a görögség, és még nagyobb buzgalommal fordult a tenger felé. A hagyomány szerint a korinthosiak voltak az elsők, akik a hajózásban jelenleg használatos módszereket leginkább megközelítették, és háromsorevezős hajó Korinthosban épültek legelőször a görög városok közül... A korinthosiak ugyanis, mivel városuk a földszoroson épült, már régtől fogva élénk kereskedelmi tevékenységet bonyolítottak le, ti. a görögök hajdanában inkább a szárazföldön, semmint a tengeren közlekedtek, és így azok, akik a Peloponnésoson belül, illetőleg kívül éltek, az ő földjükön keresztül érintkeztek egymással. Ezért a korinthosiak anyagilag tehetősek voltak... És miután a görögök egyre inkább megbarátkoztak a tengerrel, korinthosiak megfelelő hajóhad birtokában megtisztogatták a vizeket a kalózoktól és mint mindkétfajta (ti. szárazföldi és tengeri) kereskedelem lebonyolítói, gazdag jövedelmeikkel hatalmassá tették városukat." (Thuküdidész)
A görög gyarmatosítás példája - Itáliában
"Ezek mögött a partok mögött terül el az egész Kampania, a leggazdagabb síkság mindegyik között. Körülötte termékeny dombvidék és a samnisok és oscusok hegyei emelkednek... A vidék termékenységét jól mutatja, hogy itt terem a legjobb gabona, tudniillik olyan búza, amelyből még a dara is jobb, mint máshol a kenyérliszt. Azt is beszélik, hogy egyes síkságokat évente kétszer is bevetnek árpával, harmadszor takarmánnyal, s negyedszerre még zöldséget is ültetnek. A legerősebb bort is innen kapják... Ugyancsak jó olajtermő terület a síksággal szomszédos vidék is. . . . Ezek után következik Kymé, a chalkisiak és kyméiek [görög városok] legrégibb gyarmata. Ez ugyanis a legkorábbi az összes szicíliai és itáliai görög városok között. A vállalkozás vezetői... úgy egyeztek meg egymással, hogy az egyik résztvevő félé legyen a gyarmat megalapításának, a másiké pedig elnevezésének joga. Ezért most Kymé a neve a városnak; de a chalkisiak számítanak alapítóinak." [Kymé alapítása a hagyomány szerint a Kr. e. 8. század közepén történt.] (Strabón Kr. e. 1. századi görög földrajztudós)