Az eurázsiai hegységrendszer tagja, északról a Tibeti-fennsík délről pedig az indiai szubkontinens határolja. Itt található a Mount Everest, a Föld legmagasabb hegycsúcsa.

India szakrális szerepet is betöltő, gazdasági szempontból jelentős folyója. (pl. öntözéses földművelés)

Portugál eredetű kifejezéssel kasztrendszer. Indiában az azonos jogokkal rendelkező emberek merev társadalmi csoportjai a varnák. Ki milyen kasztba született, abban is halt meg, tehát a földi életben e téren változást nem lehetett elérni, csak a következő életben.

India feltételezett őslakói. Az Indus folyó völgyében a Kr. e. III. évezredben virágzó kultúrát hoztak létre, mely az öntözéses földművelésen alapult. Fejlett városokban éltek, ilyen volt Mohendzso-Daro és Harappa. Az árja betelepülés hatására India délebbi területeire menekültek.

Az indiai varnarendszerben a szolgák kasztja, a legalsó társadalmi csoport, akik a megvetett, alantas munkákat végezték.

Az indiai kasztrendszerben a kaszton kívüliek, az érinthetetlenek csoportja. Megvetett foglalkozásokat űzhettek csak. 1949-ben törölték csak el a megkülönböztetésüket előíró törvényeket.

A 16. századtól terjesztették el a portugálok e kifejezést Európában. Indiában a korai árja társadalom négy örökletes társadalmi rétegre oszlott, ezeket varnáknak (színeknek) nevezték. Ezt a társadalmi rétegződést az árják már a betelepüléskor magukkal hozták, s Indiában a helyi viszonyokra alkalmazták a Kr. e. 1300–900 közti időszakban. Az azonos jogokkal rendelkező embereket osztották merev társadalmi rétegekbe, kasztokba, pontosabban varnákba. Ki milyen kasztba született, abban is halt meg. Ezen csak a lélekvándorlás tudott segíteni, hiszen ha valaki engedelmesen szolgálta saját kasztját (s ezáltal a felette álló kasztokat), akkor a következő életben lehetősége nyílott arra, hogy egy magasabb kasztba szülessen újra. A kasztrendszer megteremtését és a törvényeket a brahmanák egy legendás, távoli múltban élő törvényhozónak, Manunak tulajdonították -bár maga a törvénygyűjtemény csak a Kr. e. 1. században alakult ki. A kasztrendszer ma már hivatalosan nem létezik, a II. világháborút követően az indiai állam törvényben tiltotta be.

Az indiai varnarendszerben a földművesek és a kézművesek kasztja.

Az ember jelenlegi életében elkövetett cselekedetei és a jövendőbeli életének minősége közötti ok-okozati összefüggést fejezi ki. Tetteink tehát szükségszerűen elnyerik jutalmukat vagy büntetésüket a következő életben.

Indiában kialakult vallási felfogás, ami szerint három istenség: Brahma (Teremtő), Síva (Pusztító) és Visnu (Megtartó) irányítja a világot. Tanai közé tartozik a reinkarnáció is, ami részben a kasztrendszerből esetlegesen fakadó társadalmi feszültségek csökkentését is lehetővé tette.

Indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó népcsoport, mely Belső-Ázsia, a dél-orosz sztyeppe felől harci szekerekkel érkezett a Kr. e. II. évezred derekán, s meghódították az Indus-völgyi civilizációtás más országokat is. (Irán neve is az árja szóból származik.) A magukat árjáknak (előkelőknek, vendégszeretőknek, később nemeseknek) nevező hódítók elterjesztették Indiában a bronzkardot, a lovak használatát, majd később a vasművességet is. Kialakították a kaszt-, illetve varna-rendszert. A Kr. e. 1300 körül az Indus öt mellékfolyójának vidékén (Pandzsáb) telepedtek le, majd lassan haladtak felfelé a Gangesz völgyében, ahol kiirtották az erdőket és földművelésbe kezdtek. A Kr. e. 5. századra már létrehozták az első városaikat. Az árják vallása a brahmanizmus (hinduizmus) volt.

Kr. e. 6. században Gautama Sziddhartha által alapított vallási - erkölcsi - filozófiai rendszer. Életét az igazság és a szenvedésektől való szabadulás keresésének szentelte, s amikor kérdéseire választ talált, vagyis megvilágosodott, akkor nyerte el a Buddha nevet. Buddha tanításai szerint az emberi élet célja a lélekvándorlásból adódó körforgás megszüntetése, a tökéletes megnyugvás (nirvána) állapotába való eljutás. Ezt az állapotot a folyamatos elmélkedéssel, meditációval, spirituális gyakorlatok végzésével és a vágyakról való lemondással lehet elérni. A buddhizmusnak több irányzata létezik, pl. a lámaizmus a Tibetben, a zen buddhizmus pedig a Japánban.