A New Deal

" A legnagyobb vállalkozás a Tennessee folyó völgyének rendezése volt. Szabályozták a folyót és völgyét, számos duzzasztót és erőművet építettek. …A szabályozási és árvízvédelmi munkálatok meggátolták a talaj erózióját. A farmerek földjeit felvásárolták, egyesítették, majd gazdaságokra osztották fel, amelyekre földműveseket telepítettek. Az új gazdák trágyát, eszközöket és gépeket, valamint vetőmagot kaptak, ha a gazdaságot a tudósok … által kidolgozott terv szerint vezették."

Ciepielewski

"Az elnök elnevezése szerint ez a New Deal, ami szerinte a kormányzat kötelességének és felelősségének új felfogását jelenti a gazdasági élet tekintetében. A gazdasági válságot - mondja (Roosevelt) - nem természeti katasztrófa: szárazság, áradás vagy földrengés okozta. E tragikus helyzet előidézője mármost a vásárlóerő helytelen megoszlása, amely nem biztosít elég hatékony keresletet a piacra kerülő javak nagy tömegének a felvételére. Beteg gazdasági szervezetünk egészségét csak úgy tudjuk tartósan helyreállítani, ha gondoskodunk a nemzeti jövedelem helyesebb, azaz egyenletesebb elosztásáról. … A széles néprétegek vásárlóképességének kellő megnövekedésével viszont együtt jár a termelés kiterjesztése, a nemzeti jövedelem megnagyobbodása. … A New Deal célkitűzése mármost kétirányú. Egyik célja az újjáépítés, a gazdasági élet vérkeringésének megindítása, tehát aktív konjunktúrapolitika. Ez a program rövidlejáratú része. A másik, ezt kiegészítő célja az arra irányuló reformtörekvés, hogy az amerikai gazdasági élet strukturális felépítésében keletkezett aránytalanságokat megszüntesse. … Közgazdasági szempontból a New Deal két alappillére egyrészt a mezőgazdaság, másrészt az ipar újjáépítésére irányuló akció. E kettőt … mintegy betetőzi a bankszervezet és hitelügy reformja. … Roosevelt hivatalba lépése után haladéktalanul hozzá is látott a dollár leértékeléséhez, 1933-ban az arany kivitelét is megtiltotta. … sokkal eredményesebb volt a farmerek megsegítése tekintetében a Mezőgazdaságot Szabályzó Törvény (AAA). … E célból bizonyos növényi és állati agrártermékek termelésének korlátozását vezette be a törvény, és ennek fejében a farmereknek kártalanítást biztosít. A termelés korlátozása az áresés fő okozóját, a hatékony kereslethez képest túlzott kínálatot szünteti meg, és így a bajt gyökerében orvosolja. … A New Deal második fő pillére az ipari program. Ez a legszorosabb összefüggésben áll a munkanélküliség kérdésével. … 1935 vége óta túlnyomóan munka ellenében adnak segélyt. … Roosevelt ezért hatalmas közmunkaprogramot dolgoztatott ki, amelyet a híres Ipari Újjáépítési Törvény (NIRA) szabályoz. … A munkanélküliség leküzdésére a legmegfelelőbb mód a magánvállalkozás, az ipari termelés nekilendítése. … megengedte, hogy az egyes iparágak vállalati versenymegállapodásokat, un. kódexeket létesítsenek. …rögzítették az árakat, vagy ritkábban korlátozták a termelést. Szabályozták a munkafeltételeket s megszabták a munkaidőt és a minimális munkabéreket. A gyermekmunkát teljesen eltörölték. … a törvény elismerte a kollektív szerződéskötés jogát. … az 1933. évi banktörvény bevezeti az 5000 dollár összegig terjedő bankbetétek biztosítását. … másik nagy jelentőségű reformja, hogy bankoktól a kötvénykibocsátás jogát elvette. … új kibocsátásoknál az összes lényeges beruházási adatokat nyilvánosságra kell hozni, s ezek helyességéért a vállalat vezetői a felelősek.

Theiss Ede: F.D. Roosevelt gazdaságpolitikája; Közgazdasági Szemle, 1938.

Az USA külpolitikája

A semlegességi törvény (1937)

…Az Egyesült Államok, attól az óhajtól vezérelve, hogy megőrizze semlegességét az idegen államok között folyó háborúban és hogy elkerülje ezekbe való bevonását, saját elhatározásából, belső törvényhozásával olyan korlátozásokat léptet életbe állampolgáraival szemben, melyeket ezen együttes határozat tartalmaz… 2.(a) …törvénytelennek minősül bármely amerikai hajó részére utasokat, árucikkeket vagy anyagokat szállítani a proklamációban megjelölt bármely államba…. 7.(a) … tilos lesz az Egyesült Államok polgárai részére részvényeket, kötvényeket vagy egyéb állampapírokat vásárolni, eladni vagy cserélni, vagy bármi más kötelezettséget vállalni a proklamációban szereplő államok kormányával, intézményeivel, képviseleteivel, polgáraival kapcsolatban… 12. (d) Tilos fegyvert, lőszert vagy bármely hadfelszerelési cikket exportálni … az Egyesült Államokból bármely más országba.

A Lend-Lease törvény (1941. március)

3.(a) Tekintet nélkül bármely más törvényi rendelkezésre, az elnök időről időre - amikor azt a nemzetvédelem érdekében szükségesnek tartja - felhatalmazhatja a hadügyminisztert … a következőkre: Bármely ország kormánya részére, amelynek védelmét az Egyesült Államok védelme szempontjából életbevágó fontosságúnak tartja … …védelmi eszközöknek az eladására, tulajdonuk átruházására, cseréjére, bérbe adására, kölcsönadására vagy másként rendelkezésére bocsátására…

Az USA és a válság megoldása

A megújuló Amerikai Egyesült Államok

Gazdasági élet

Az USA-ban a válság a politikai vezetésben változást eredményezett. 1932-ban a demokraták jelöltje, F. D. Roosevelt lett az elnök. Négyszeri elnöksége alatt született meg az a modell, mellyel a kapitalista gazdaságot a kor kívánalmainak megfelelően átalakították, képessé tették a folyamatos megújulásra. Elképzelése szerint egy új társadalmi konszenzusra, egy új megállapodásra (New Deal) van szükség, melynek keretében mind a gazdasági, mind a társadalmi rendnek meg kell változnia, mert az ellenőrzés nélküli gazdaság már nem képes a vele szemben támasztott sokoldalú követelményeknek eleget tenni. A kiváló tudósokból és szakemberekből létrehozott "agytröszt" első lépései még szükségintézkedések voltak, azonnali válaszok a válságra. Ezek sikere után került sor a hosszabb távú tervek kidolgozására és bevezetésére.

Az első "száz nap" szükségintézkedései a gazdaság stabilizálását és beindítását szolgálták. Bezárták a bankokat és csak azokat engedték újra kinyitni, melyek stabilnak bizonyultak, értékpapír-felügyeletet állítottak fel, hogy a korlátlan tőzsdei spekulációknak elejét vegyék, megtiltották a valuta- és aranykivitelt, leértékelték a dollárt, és rendelkeztek az eladósodott farmerek kártalanításáról. A nagyobb lélegzetű intézkedések közül az egyik legfontosabb az ipar helyreállításáról szóló törvény (NIRA). A társadalmi megbékélés érdekében mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit igyekeztek figyelembe venni (termeléscsökkentés, ártárgyalások, bérminimum, a munkaidő maximálása, a szervezkedési és sztrájkjog biztosítása). A farmerek és a mezőgazdaság helyzetének javítását a mezőgazdasági reform (AAA) keretében oldották meg. Az óriási méretű túltermelést mutató búza, dohány és gyapot termőterületének csökkentésével az árak emelkedését érték el, így juttatva a termelőket többletjövedelemhez. A talajminőség javítására a farmerek pénzbeli támogatást kaptak. A munkanélküliség felszámolását közmunkák bevezetésével próbálták elérni, ennek volt legjelentősebb beruházása a Tennessee folyó völgyének komplex hasznosítási terve, melyben az áramtermelést szolgáló vízierő-művek építésén kívül az öntözőcsatornák megvalósításával az egész völgyben virágzó gazdaságot teremtettek. Az ide települt ipar kiszolgálására alapított városok emberléptékűek és megtervezettek voltak. A New Deal rendszerének egyik legsikeresebb vállalkozása lett a Tennessee-terv. Ezen kívül is jelentős állami beruházások indultak a gazdaság élénkítése és a munkanélküliség leküzdése céljából. A szociális gondoskodás terén is hatalmas lépések történtek: bevezették a munkanélküli-, a rokkant-, az öregségi- és az özvegybiztosítást.

A politikai élet

Ezek a korábban nem lévő állami feladatok megkövetelték az állami adminisztráció növelését, mely a korábbi hatalmi ágak közötti erőegyensúly megbomlását idézte elő a végrehajtó hatalom javára. A helyi kormányokkal szemben nőtt a szövetségi kormányzat szerepe. Erre támaszkodva próbálta az elnök véghezvinni a megkezdett reformokat, melyeket a nagytőke nem minden esetben támogatott. Nehézségeket okozott még a Legfelsőbb Bíróság is, mely alapvető fontosságú törvényeket minősített alkotmányellenesnek és ezzel végrehajtásukat megakadályozta. Politikai téren kevés előrelépés történt. A két nagy rendezetlen probléma közül - a nők és a négerek jogainak rendezése - a nőkérdésben némi elmozdulás történt, ugyanis Roosevelt kormányában az USA történetében először női miniszter is helyet kapott. A színesbőrűek politikai jogainak bővítése a déli államok ellenállása miatt nem is került komolyan terítékre. Jelentős közérzetjavító intézkedése volt az elnöknek a szesztilalom eltörlése. A harmincas években a reformok hatására az USA-ban alapjaiban kialakult a jóléti állam modellje, mely a megnövelt állami beavatkozással képes volt a válságok kezelésére, az elesettekről való - legalább minimális - gondoskodásra és a társadalmi szolidaritás elfogadtatására és működtetésére.

Külpolitika

Az USA külpolitikájában továbbra is a korábbi kettősség - az elszigetelődésre ill. az expanzióra való törekvés - volt megfigyelhető. A nemzetközi életben bekövetkezett változások azonban válaszút elé állították az amerikaiakat. Roosevelt a nyitás mellett volt. Japán kelet-ázsiai terjeszkedésének megakadályozása és az amerikai gazdaság nehézségeinek csökkentése érdekében 1934-ben felvették a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, a "jószomszédság" elvének meghirdetésével megnyugtatták az USA-tól tartó amerikai államokat. Az izoláció hívei azonban jelentős sikereket értek el, amikor 1935-ben elfogadatták a semlegességi törvényt, mely tiltotta a fegyverek eladását hadviselő államok számára. A háború fenyegető közelsége azonban lehetővé tette Roosevelt számára, hogy ezen a téren is megváltoztassa az amerikai közgondolkozást. Az 1939-ben elfogadott "cash and carry" ("fizess és vidd!") törvénnyel lehetősége támad a hadiszállítások kiterjesztésére, a Chicagóban elmondott "Karantén-beszéddel" pedig egyértelműen állást foglal a demokráciák megvédése mellett. (1941-től a "kölcsönbérleti törvény" alapján már fizetés nélkül is szállíthat Amerika hadianyagot szövetségeseinek.) Ennek a folyamatnak kiemelkedő pillanata, mikor meghirdeti a "négy szabadságot": a szólás-, a vélemény-, a vallásszabadság elvét, valamint az ínségtől és a félelemtől mentes életet. Ezek a külpolitikai lépések a gazdaságra is jelentős hatást gyakoroltak, a haditermelésre való átállás megszüntette a munkanélküliséget, a multinacionális vállalatok tovább növelték gazdasági súlyukat, s a katonai lobbin keresztül megkezdték a mai napig tartó politikát is meghatározó szerepvállalásukat.

Kapcsolódó filmek: