- 2 téma
a feketék polgárjogi küzdelmei
1954-ben az USA Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az alkotmány szerint minden ember egyenlő, tehát a faji szegregáció alkotmányellenes. A déli államokban azonban nem fogadták el ezt a döntést, a faji megkülönböztetés számos eleme életben maradt. Ez ellen lépett fel Martin Luther King vezetésével a feketék egyenjogúságáért harcoló csoport. 1964-ban az amerikai kongresszus elfogadta ugyan a polgári jogokról szóló javaslatot, amivel hatályon kívül helyezte a faji megkülönböztetés minden formáját. Az 1960-as évek elején fellángoló gettólázadásoknak és faji zavargásoknak azonban csak az állam hathatós beavatkozásával és lassan tudtak csak véget vetni.
acélpaktum
Más néven: háromhatalmi egyezmény. 1940. szeptember 27-én kötötte Németország, Japán és Olaszország. Az ún. tengelyhatalmak felosztották maguk között az érdekszférákat és kölcsönös politikai, gazdasági és katonai segítségnyújtást ígértek, ha a másikat támadás érné egy külső agresszor részéről. Az egyezményhez a II. világháború során még több állam csatlakozott (Magyarország 1940 novemberében).
ajatollah
A síita muzulmán egyházi hierarchiában a legmagasabb rangú főpapok címe. Ők hivatottak dönteni a hit és a hit által meghatározott mindennapi élethez kapcsolódó kérdésekben.
állami terrorizmus
A terrorizmus jegyeit mutató állami fellépéseket szokták ide sorolni: pl.Líbia, Izrael lépéseit vagy a vörös khmerek akcióit, de vannak elemzők, akik az USA akcióinak egy részét, pl. Líbia 1986-os bombázását is állami terrorizmusnak minősíti.
állami tervezés
Sokak szerint a japán csoda az állami tervezés következménye. Az állami szervezetek hosszú távú terveket dolgoznak ki, ezeket lebontják egészen nagyvállalati szintig, és az adórendszer, ártámogatási és vámrendszer segítségével próbálják megvalósítani elképzeléseiket.
annus mirabilis
A rendszerváltás időszakát, az 1989-es évet nevezték így a magyar sajtóban. Jelentése: csodák éve
Antall József
(1932-1993) politikus, történész. A Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője volt a kerekasztal tárgyalások idején, a párt elnöke, majd Magyarország első miniszterelnöke a rendszerváltás után.
arab szocializmus
A 20. század második felében az arab világban terjedő eszmerendszer, ami a tulajdonviszonyokba való beavatkozás nélkül, de az államilag irányított gazdaság létrehozását tűzte ki célul, s több országban (pl. Egyiptomban) összekapcsolódott a pánarab nacionalizmussal.
aranykor
Az ókori görög és római mitológia szerint az a kor, amelyben az emberek még boldogan, gondtalanul éltek, az örök béke és tavasz kora volt ez. Átvitt értelemben a fellendülés, a fejlődés, a béke kora.
atomfenyegetés
Az atomfegyverrel történő politikai nyomásgyakorlás, fenyegetés. A hidegháború korszakára jellemző fegyverkezési verseny része.
atomsorompó egyezmény
1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió írták alá. Az aláírók arról nyilatkoztak, hogy segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, viszont nem fogják támogatni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrizze nukleáris berendezéseiket. Az atomsorompó egyezmény azonban nem tette kötelezővé a leszerelést, így eredményességét többen kétségbe vonták.
az 1956-os forradalom
Magyarországon 1956. október 23-án kitört mozgalom a Rákosi ill. sztálini típusú rendszer ellen. A Műegyetem diákjai által meghirdetett tüntetés tömegdemonstrációvá vált, a fegyverraktárak feltörése után elkezdődött még azon az éjjelen a fegyveres harc is a karhatalom és a felkelők között. A forradalom alatt a politikai szándék több esetben is változott, de szimbolikus vezetője mindvégig a korábbi miniszterelnök, a reformpolitikát meghirdető Nagy Imre volt. A forradalom védelme érdekében Nagy Imre bejelentette az ország semlegességét, de a november 4-én meginduló szovjet katonai invázió egy hét alatt ellenőrzése alá vonta Magyarországot. A forradalom elbukott.
az MSZMP XIII. Kongresszusa
Az 1985. márciusi XIII. pártkongresszus hivatalosan is zöld utat adott a "gazdasági élénkítés programjának", amelynek célja az adósságok csökkentése, a hitelek visszafizetére tett kísérlet volt.
bankcsőd
A bank fizetésképtelenné válása.
banktörvény
Roosevelt válságkezelő intézkedéseinek részeként az 1933. évi banktörvény bevezeti az 5000 dollár összegig terjedő bankbetétek biztosítását.
Barbarossa-hadművelet
Németország Szovjetunió elleni támadásának terve a II. világháború idején. 1941. június 22-én indult meg a támadás.
békekölcsön
Magyarországon a Rákosi-korszakban, 1950–1955 között évente kibocsátott államkötvények neve. Jegyzésére a dolgozókat különböző eszközökkel kényszerítették. Visszafizetése 1972-ben zárult le.
berlini fal
1961. augusztus 13-án az NDK kormánya falat építtet Berlin két részének az elválasztására, hogy megakadályozza az NSZK-ba való szökéseket, a két rész lakossága közötti kapcsolatot. 1989. novemberi lerombolása a szocialista rendszer összeomlását szimbolizálta.
beszolgáltatás
Háború idején a magántulajdon igénybevétele, elvétele, ami a megszállt területek lakosságának komoly anyagi kárt jelenthetett.
Brandt, Willy
(1913-1992) Német szociáldemokrata politikus, 1969 és 1974 között az NSZK kancellárja. Kancellárrá választása után Brandt nagy hangsúlyt helyezett az NSZK-nak az NDK-hoz ill. a szocialista blokk többi országához fűződő kapcsolatainak normalizálására, az ún. kelet politikára (Ostpolitik). A kialakult erőviszonyokat, a gazdasági és politikai realitásokat alapul véve igyekezett a kapcsolatok kiépíteni, ezzel a kelet-nyugat közötti konfliktust enyhíteni. Az új német politika egyik jelképévé vált az ún. varsói térdhajtás, amikor a varsói gettólázadás áldozatainak emlékművénél váratlanul és a protokollt felrúgva letérdelt. Brandt náci-ellenes múltja, illetve a kommunistákkal szembeni határozott, de kapcsolatépítő politikája révén jelentős és széles körű megbecsültségnek örvendett mind saját hazájában, mind világszerte.
Braun, von Wernher
(1912-1977) német tudós, aki részt vett a náci Németországban a V-rakéták, majd az amerikai Jupiter rakétafejlesztési programokban, ami az amerikai űrprogramok egyik alapvető fejlesztése volt.
Brit Nemzetközösség
1931-ben Anglia gyarmatbirodalmának részbeni átalakítására kényszerült, ezért a Westminster Statútumban a már 1926-ban dominiumi (önkormányzati) rangot kapott Kanada, az Ausztrál Államszövetség, Új-Zéland, a Dél-Afrikai Unió, az Ír Szabad Állam törvényhozási szempontból Nagy-Britanniával egyenlővé vált.
csúcstechnológia
A technológiai fejlődés legfejlettebb és legújabb vívmányait magába foglaló technológia.
dadaizmus
1916-ban Zürichben létrejövő avantgárd irányzat, első számú vezéralakja a román származású Tristan Tzara. Elsődleges céljuk a meghökkentés, ezért fellépésük magabiztos és harsány volt. Az első világháború elleni erőteljes tiltakozásként fogalmazták meg programjukat, a világpusztításhoz vezető hagyományos civilizáció teljes elutasításaként értelmezték azt, amit képviselnek, ezért pl. a dadaista szöveg a szavak véletlenszerű egymásutánja, a mű egészének nincs konkrét jelentése.. Mivel az irányzat kimerült a hagyományok tagadásában, a világ zűrzavara elleni tiltakozásban, így öncélúvá váló programja miatt hamar elhalt, ill. más irányzatok számára készítette elő a terepet. A dadaizmus legtöbb képviselője a szürrealizmushoz pártolt, pl. az egyik legmeghatározóbb alkotója, André Breton is.
Dali, Salvador
(1904-1989) Katalán-spanyol festő, akinek képei a szürrealizmus hatására fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók, pl. A szétfolyt idő, A polgárháború előérzete. A filmművészetben is számon tartják, Louis Buñuellel készített közös alkotásuk, az Andalúziai kutya a szürrealista film megteremtése.
deportálás
Az állam által már az ókorban (pl. az asszír állam által) is használt módszer a számára veszélyesnek ítélt társadalmi csoportok közömbösítésre. Jelenthetett kényszerlakhelyekre szállítást, gyűjtőtáborba vagy külföldre telepítést. Az ókorban pl. az asszírok éltek evvel az eszközzel, a 20. században pedig pl. a náci Németország koncentrációs táborokba deportálta a törvényei által munkaszolgálatra ill. megsemmisítésre ítélteket
élettér (Lebensraum)
Népek terjeszkedő külpolitikáját igazoló elmélet, amelynek lényege, hogy a katonailag, politikailag erősebb népek jogosultak új területek elfoglalására saját fejlődésük biztosítása érdekében. A gyarmatosítók fogalmazták meg először, majd a náci német terjeszkedés ideológiájában is megjelent.
Ellenzéki Kerekasztal
EKA. Politikai szervezetek együttműködési fóruma, amelyet 1989-ben a Független Jogász Fórum felhívására alakítottak meg az újjáalakuló pártok képviselői. A résztvevők egységes álláspontot alakítottak ki a többpárti demokráciába való átmenet alapvető kérdésében.
Endlösung
A náci propaganda ezzel a fogalommal jelölte a zsidók teljes eltávolítására ill. a világháború alatt a koncentrációs táborokban történő kiírtásra való törekvést Németországban és a németek által megszállt területeken.
energiatakarékosság
Az a folyamat, amely során az emberek igyekeznek takarékoskodni az energiaforrásokkal.
EURATOM (Európai Atomenergia Közösség)
1957-ben hozta létre Németország, Olaszország, Franciaország és Benelux államok, hogy az atomenergia felhasználáshoz és a fejlesztésekhez szükséges feltételeket (kutatás, oktatás, biztonság, stb.) az összefogás révén könnyebbé tegyék.
Európai Közösségek
Az EGK, az EURATOM és a Montánunió összefoglaló elnevezése. A gazdasági együttműködés erősítése volt a cél a különböző szervezetek közötti átfedések, a racionálisabb működés megszervezésével. Az együttműködési szerződést 1965-ben írták alá a tagállamok.
expresszionizmus
Az avantgárd egyik irányzata, amely a hangsúlyt a kirobbanó szubjektivitásra, a kitörő indulatokra helyezi. Az előzőekből következik, hogy a művészi alkotásokban van ugyan valamilyen valóságélmény, de a reflexiót állítja elsősorban a középpontba. Az expresszionista művész mélyen átéli az őt körülvevő, ellentmondásoktól terhelt, diszharmonikus világot, s ezt kifejezi (ezért szokták a kiáltás művészetének is nevezni). Mivel alapvetően nem az ábrázoló, hanem a kifejező művészetek egyike, ezért az irodalomban elsősorban a lírában hatott. Stíluseszközeiben is az intenzitás, szuggesztivitás nyelvi formái uralkodnak (ún. igestílus), gyakran használ indulatszavakat.
Felhatalmazási Törvény
Olyan törvény, amelyben a törvényhozó szerv felhatalmazza a végrehajtás vezető szervét egy vagy több konkrét tárgykör rendeleti szabályozására. 1933 márciusában Hitler számára adta meg a Reichstag azt a lehetőséget, hogy a parlament és az alkotmány figyelmen kívül hagyásával hozhasson rendeleteket.
FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége)
1988-ban alakult magyar politikai párt, amelyet egyetemista és főiskolai hallgatók a pártállammal szembeni független ifjúsági szövetségként alapítottak. Részt vettek az Ellenzéki Kerekaszutal tárgyalásain és az 1990-es első szabad választásokkor bejutottak a parlamentbe. 1995-től FIDESZ - Magyar Polgári Párt, majd 2003-tól FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség a neve.
Fleming, Alexander
(1881-1955) Skót orvos, aki 1928-ban felfedezte a bakteriális fertőzések egy része ellen hatásosan alkalmazható penicillint. 1945-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat.
Fordulat és reform
A reformpárti - egyébként javarészt az államapparátusban dolgozó - társadalomtudósok egy csoportja 1987-ben készítette el a gazdasági-, politikai és szociális reformok tervezetét, amelyben azt is bebizonyították, hogy az ország nem a külföldi "begyűrűzés" okán jutott gazdasági válságba, hanem alapvető szerkezetváltásra van szükség.
Forradalmi Kormányzótanács
A Magyar Tanácsköztársaság legfőbb végrehajtó szerve 1919. március 21. és 1919. augusztus 1. között. Tagjai a miniszteri rangú népbiztosok voltak, elnöke Garbai Sándor.
fultoni beszéd
A vasfüggöny "leereszkedéséről", a szovjet és a nyugati tömböt elválasztó európai határvonal megjelenéséről szóló Churchill beszéd 1946-ban, Fultonban. A vasfüggöny a berlini fal megépüléséig csak szimbolikus fogalom volt.
futurizmus
Az avantgárd egyik legkorábbi, 1910 körül létrejövő irányzata, elnevezése a latin futurum szóból származik, amelynek jelentése jövő. A múltat, a múlt feltáráshoz vagy kultuszához kapcsolódó jelenségeket, tevékenységeket (múzeum, könyvtár) elutasító művészeti irányzat az egyéni megnyilatkozás mellett a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdette. A futurizmus elsősorban Olaszországban (Marinetti) és Oroszországban (Majakovszkij) hatott, hívei könnyen váltak szélsőségesnek tartott politikai csoportok tagjává. Az olaszok közül többen csatlakoztak Mussolini fasiszta mozgalmához, Oroszországban viszont a bolsevik forradalom hívei lettek.
gazdasági expanzió
Gazdasági terjeszkedés, ami nem területek elfoglalásával, hanem a gazdasági teljesítmény növelésével érhető el.
Gerő Ernő
(1898 - 1980) Kommunista politikus. 1918-ban csatlakozott a KMP-hez. A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe menekült, ahol bekapcsolódott az emigráns magyar kommunista mozgalomba. Amikor 1922-ben titkos megbízatással hazatért Magyarországra, letartóztatták, de börtönbüntetését nem töltötte le, mert 1924-ben kiadták a Szovjetuniónak. A Kommunista Internacionálé vezetőségének tagja volt. 1944 novemberében érkezett újra Magyarországra Farkas Mihállyal, Révai Józseffel és Nagy Imrével együtt. Ekkortól kezdve miniszteri és vezető pártbeosztásokat töltött be. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Farkassal titkos csúcsbizottságot alkottak. 1953 nyarától befolyása valamelyest csökkent, de gyakran ő állt a Nagy Imre elleni támadások mögött. Az 1956 februári SZKP XX. Kongresszus következtében csökkenő szerepű Rákosi helyett az MDP KV 1956. júliusi plénumán első titkárrá választotta. 1956. október 23-án este telefonon kérte a szovjet csapatok beavatkozását Hruscsovtól, de 1956. október 25-i ülésén leváltották, majd családjával együtt Moszkvába szállították. 1960-ban térhetett haza Magyarországra, de politikai szerepet innentől nem kapott.
gettó
Eredetileg a zsidók elkülönítésére szolgáló városrész neve volt, amit részben saját védelmükre, részben az uralkodó vagy a városi tanács rendelkezésre hoztak létre a középkori városokban. Nyugat-Európában a 18-19. század folyamán számolták fel a gettókat. Kelet- és Közép-Európában a legtöbb helyen a 20. század elején került erre sor. A II. világháború idején Németországban és a németek által megszállt államokban hoztak létre a zsidók elkülönítésére.
Göncz Árpád
(1922- ) Író, politikus, két cikluson keresztül Magyarország köztársasági elnöke 1990 és 2000 között. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, a pártban vezető pozíciókat töltött be. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát, ami miatt 1957 májusában letartóztatták. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték fellebbezési lehetőség nélkül, de 1963-ban az amnesztiarendelettel szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja lett. Emellett a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 május és augusztus között ideiglenes köztársasági elnök, majd 1990 augusztusától a Magyar Köztársaság elnöke.
Grósz Károly
(1930-1996) Magyar politikus. Az MSZMP helyi majd országos szervezetiben fokozatosan jutott egyre magasabb pozícióba, 1980-tól a KB, majd 1985-től a PB tagja. 1987-1988 folyamán a Minisztertanács elnöke. 1988-tól Kádár János utódaként az MSZMP főtitkára lett, a miniszterelnöki pozíciót Németh Miklósnak adta át. 1990-ben lemondott minden tisztségéről.
gulyáskommunizmus
A fridzsiderszocializmussal együtt a többi kommunista/szocialista rendszerű országhoz képest magasabb életszínvonalat biztosító Kádár-rendszer ironikus elnevezése.
háborús bűnös
Háborús bűnösnek minősül az, aki a béke, az emberiesség és a nemzetközi hadijog elleni vétségeket követ el. A II. világháborút követően Nürnbergben és Tokióban tartottak ilyen pereket, jelenleg Hágában a balkáni háborúk miatt folyik ilyen eljárás.
Harmadik Birodalom
A nemzetiszocialista Németország elnevezéseként használt kifejezés. Az első birodalom a Német-római Császárság, a második a Német Császárság volt a hitleri retorika szerint.
harmadik világ (fejlődő ország)
A hidegháború idején terjedt el a fogalom, s azokat az országokat jelölte, akik egyik katonai tömbhöz sem tartoztak. Ezeknek az államoknak a többsége a gyarmati sorból a II. világháború után szabadult fel, ezért a gazdasági elmaradottság érzékeltetésre is szokás használni a kifejezést.
Heisenberg, Werner Karl
(1901-1976) Német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. Ő vezette a náci Németországban a nukleáris fejlesztések programját, s ennek kudarcában játszott szerepe máig vitatott. A fizikai Nobel-díjat 1932-ben kapta meg.
Helsinki záróokmány
1975-ben a Helsinkiben tartott konferencián az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet tagjai, azaz 33 európai ország mellett az Usa és Kanada képviselői által aláírt dokumentum. A megállapodás kitér az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések között arra, hogy az államok egymás közötti vitáikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, és a békés rendezésre törekednek. Emellett rögzíti az együttműködést a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, és kiáll az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése mellett. Ezzel az értekezlettel veszi kezdetét a hidegháborús enyhüléshez kötődő ún. helsinki folyamat.
hidegháború
Nem közvetlenül fegyverekkel, hanem a fegyverkezési verseny jelentette fenyegetéssel „vívott” küzdelem. Ilyen, változó intenzitású feszültség állt fenn a Szovjetunió és az USA vezette katonai szövetségek között a II. világháború után. Kezdete 1947-re, a végét pedig 1991-ben jelentette be az akkori amerikai elnök, idősebb G. Bush.
Hindenburg, Paul Ludwig von Beneckendorff und von
(1847-1934) Német tábornok, államfő. Részt vett már az 1866-os osztrák-porosz háborúban, majd az 1870-71-es franciákkal vívott csatákban is. Az első világháború elején visszahívták a már nyugállományba vonult tábornokot, és Ludendorff tábornokkal együtt irányították a német haderőt. 1925 és 1934 között a Német Köztársaság elnöke volt. 1933-ban polgárháborútól tartva ő nevezte ki kancellárrá Adolf Hitlert.
Hirohitó
(1926-1989) Japán császár. Uralkodása kezdetén terjeszkedő külpolitikát folytatott, majd Németország szövetségeseként lépett be a II. világháborúba. A vereség után az amerikai megszállás alatt országa alkotmányos monarchiává alakult át, ezt ő elfogadta, így megtarthatta trónját.
Hitler, Adolf
(1889-1945) Német politikus, 1933-tól haláláig Németország diktátora. Ausztriában született, de az I. világháború után nem hazájába, hanem Münchenbe költözött. Itt vett részt az NSDAP megszervezésében is, 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre, s az ezért kapott börtönbüntetés alatt írta meg a programját összefoglaló műveét a Mein Kampfot. 1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök nevezte ki kancellárrá. 1934-ben ő lett az ország elnöke is, ekkortól hatalma gyakorlatilag korlátlan. Sokás volt Führernek, azaz vezérnek nevezni. Vezetésével Németország 1939-ig elfoglalta a Saar- és a Rajna-vidéket, Ausztriát és Csehországot. Célja a terjeszkedés mellett a kommunizmus felszámolása volt, amit a II. világháború alatt akart megvalósítani. A háború végén a bukást felismerve öngyilkos lett.
Hitlerjugend
A Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ifjúsági szervezete, 1926-ban alapították a 14-18 év közötti fiúk számára. A lányoknak külön szervezetet hoztak létre Bund Deutsche Mädel néven. A Hitlerjugend a katonai előképzést hajtotta végre, tagjai 1944–1945-ben önkéntesként harcoltak is. A II. világháború végén a szervezet megszűnt.
Horn Gyula
(1932 - ) Magyar politikus, miniszterelnök. Külügyminisztersége alatt jelentős szerepe volt abban, hogy az NDK állampolgárai előtt a magyar kormány megnyitotta 1989. szeptember 10-én a nyugati határokat. 1990-től az MSZP elnöke, 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke.
hosszú kések éjszakája
1934. június 30-ról július 1-re virradó éjjel a náci államon belüli hatalmi harcok részeként Hitler parancsára az SS alakulatok kivégezték az SA vezérkarát, valamint Hitler párton belüli és párton kívüli politikai ellenfeleit. Az áldozatok számáról pontos adatok nincsenek.
ideológiai terrorizmus
Valamely ideológia (pl. szélsőbaloldali vagy épp szélsőjobboldali) eszméire hivatkozó terror.
II. Miklós
1894-1917 között orosz cár. Hatalmát megrendítették és részleges reformokra kényszerítették az elvesztett japán háború és a rossz életkörülmények miatt 1905 és 1907 között zajló forradalmi megmozdulások. Az utolsó orosz cár, akit az I. világháborúban elszenvedett vereségek és az ellátási problémák miatt kirobbant forradalom buktatott meg 1917 márciusában. A cári család kivégzésére a bolsevik hatalomátvétel után került sor.
II. vatikáni zsinat
(1962-1965) A 21. egyetemes zsinat volt ez, ahol az egyházi reformok szükségességéről döntöttek. Célja a modern korhoz való alkalmazkodás, az elszakadt keresztények visszatérítése, az ökumenizmus előmozdítása volt.
intenzív iparosítás
Erőltetett ipari beruházási és termelési folyamat.
jegyrendszer
Háborúk vagy gazdasági válságok idején használt elosztási mód. A lakosság a jegyeket beválthatta alapvető élelmiszerekre, közszükségleti cikkekre – így próbálták a fogyasztás központi szabályozását megoldani.
jóléti állam
Másképp szociális vagy szolgáltató állam. A modern tőkés állam egyik alternatívája, amely az állami beavatkozást növeli, cserében viszont jóléti programokat vezet be, az életkörülményeket az egyenlőség felé igyekszik közelíteni.
Kadhafi, Muammar al-
(1942-) 1969 óta Líbia vezetője, bár semmilyen hivatalos címet nem visel. 1969-ben tisztek egy csoportja Kadhafi vezetésével puccsal megszerezte a hatalmat, s a királyságot megdöntve kikiáltották a köztársaságot. Politikai elképzelései az arab nacionalizmus (pánarab mozgalom) jegyében születtek, gazdasági rendszere pedig az iszlám szocializmus nevet viseli. Eszméit az ún. Zöld könyv tartalmazza.
Kaj-sek, Csang
(1887-1975) Kínai politikus, katona. Köztársaságpárti elkötelezettsége miatt csatlakozott Szun Jat-szen polgári-nemzeti erőket tömörítő pártjához, a Kuomintanghoz. 1926 és 1949 között a kínai állam feje, harcolt a kommunisták, majd 1937-től a megszálló japánok ellen. A II. világháború után kiújuló polgárháborúban vereséget szenvedett a Mao vezette kommunistáktól, székhelyét Tajvanra tette át.
katonai diktatúra
Olyan politikai rendszer, ahol a legfontosabb döntéseket a hadsereg hozza, a pártokat (ha egyáltalán működhetnek) és a törvényhozást az ellenőrzése alatt tartja, a végrehajtás is a hadsereg bábja. Az államfői és vagy kormányfői tisztséget is katona tölti be.
Kemal atatürk
(1881-1938) Más néven Mustafa Kemal pasa. Török katonatiszt és államfő. Az I. világháborúban több katonai siker fűződött a nevéhez. A háború után nem volt hajlandó elfogadni a Török Birodalmat jelentősen megcsonkító sevres-i békét, ezért szembefordult a szultánnal, ellenkormányt alakított, kinyilvánította, hogy a török nép önrendelkezési joga mellett áll, és hangsúlyozta a török lakta térségek védelmének fontosságát. A fegyveres mozgalom sikeres volt, a szultáni hatalom megbukott, 1923-ban pedig aláírták a sevres-i diktátumot érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török lakta területek egységét. A békekötés után ő lett a megalakuló köztársaság első elnöke. Világi államot hozott létre azzal, hogy felszámolták a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az iszlám már nem államvallás, bevezették a Gergely-féle naptárt, az arabról áttértek a latin betűs írásra, és szabályozták az öltözködést is. Minden bizonnyal egyik legnagyobb hatású intézkedése, hogy a saria, azaz az iszlám vallástörvény helyett világi törvénykezést vezetett be nyugat-európai minták alapján. Az iszlám hagyományokkal szembefordulva kinyilvánították a nők teljes egyenjogúságát, 1934-től választójogot is kaptak. A politikai reformokban legfőbb támasza, egyben mai napig a világi török állam „biztosítéka” a hadsereg.
Kennedy, John Fitzgerald
1960 és 1963 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A Szovjetunióval való viszony minden korábbinál feszültebbé vált az ő elnöksége alatt, a III. világháború kitörése soha ilyen reálisnak nem tűnt a világ közvéleménye számára. A két állam vezetői épp ezért létrehozták az ún. forró drótot, ami Moszkva és Washington közötti közvetlen összeköttetést jelentette. 1963-ban máig tisztázatlan körülmények között gyilkosság áldozata lett.
Khomeini, Ruholláh Muszavi
(1902-1989) iráni síita vallási vezető, ajatollah. Már ifjúkorában jeles hittudós és karizmatikus vezetőnek számított. Ellenezte a Pahlavi-dinasztia modernizációs törekvéseit, így lett 1979-ben az utolsó sahot elűző iráni forradalom egyik vezéralakja. Ekkortól Irán szellemi vezetőjének tekintették, de az egész iszlám világban hatalmas tekintélyt szerzett.
King, Martin Luther
(1929-1968) Az USÁ-ban a feketék egyenjogúsításáért folyó polgárjogi küzdelmek egyik vezetője, Gandhi mintáját követve erőszakmentes ellenállásra buzdította híveit. Merénylet áldozata lett.
kistigrisek
A 20. század második felében kiemelkedő ipari fejlődést produkáló kelet-ázsiai országok elnevezése. Pl. Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong
KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja)
1919-ben alakult konzervatív és keresztényszocialista eszméket képviselő párt. 1922-ben fúzionált a Nagyatádi Szabó István nevéhez kapcsolódó Kisgazdapárttal, és így létrehozták a Horthy-korszakban mindvégig kormánypártként működő Egységes Pártot.
Kominform
A Kommunista- és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. 1947-ben a kommunista pártok közötti információcserét és tevékenységük össszehangolását szolgáló szervezetként jött létre, jelentős szerepet játszott Jugoszlávia kiközösítésében. 1956-ig működött.
Komintern VII. Kongresszusa
Az 1935-ben tartott kongressus fogadta el a népfrontpolitika létjogosultságát a fasiszta ill. nemzetiszocialista pártok visszaszorítása érdekében. A kommunista és a szociáldemokrata pártok ilyen összefogására ezt megelőzően Moszkva tiltása miatt nem volt lehetséges.
kommunista diktatúra
A kommunista ideológiára építő, azt hirdető központosított, zsarnoki hatalom. Kommunista diktatúrának tekintik Sztálin , valamint Magyarországon Rákosi Mátyás uralmát.
konformizmus
A fennálló uralkodó rendszerhez való - gyakran elvtelen - alkalmazkodás. A modern tömegtársadalmak sokat bírált jellemzője az egy csoport vagy egyén véleményével megegyező vélemény hangoztatása.
koreai háború
1950 és 1953 között zajló háború, amely Korea két része, a kommunista berendezkedésű észak és azt elutasító dél között tört ki. A déliek oldalán az ENSZ égisze alatt amerikai csapatok avatkoztak a háborúba, az északiak a Szovjetunió és Kína támogatását tudták magukénak. A fegyveres konfliktus az 1953-as panmindzsoni tűzszünettel zárult, békét azóta sem kötöttek a felek. A félsziget megosztottsága az 1953-as helyzetnek megfelelően rögzült.
korlátozott parlamentarizmus
Olyan politikai berendezkedés, amelyben működött a parlament, de a kormánypárt mindig biztosítani tudta többségét, és a választási rendszer sajátosságai (nyílt és titkos választás kombinációja, magas cenzus) és a politikai erőviszonyok miatt nem volt arra lehetőség, hogy a kormányt választások révén leváltsák. Kiemelt szerepe, erős jogköre volt az államfőnek. A parlamenti ellenzék működött, megszorításokkal, de többnyire érvényesültek a legfontosabb emberi jogok. mivel korlátozásokkal és cenzúrával működhetett a sajtó, ezért az ellenzék megszólalását valamelyest korlátozni lehetett. Magyarországon ilyen rendszer állt fenn a Horthy-korszakban (1920-1944).
Korunk
Baloldali szellemiségű magyar nyelvű kulturális folyóirat, amely Kolozsvárott jelent meg 1926 után. 1940-ben a második bécsi döntés után a magyar hatóságok betiltották, 1957-ben indult újra.
Kós Károly
(1883-1977) Építész, író. A transzszilvánizmus egyik meghirdetője volt, több folyóirat szerkesztője, munkatársa. 1932-től az Erdélyi Helikon szerkesztője.
közmunkaprogram
A gazdasági világválság megoldására kidolgozott alternatíva, amelynek lényege, hogy a munkanélküliséget meg kell ahhoz szüntetni, hogy a gazdaság újra talpra álljon, hiszen csak a vásárlóképes piac megerősödése jelent folyamatos megrendelést az ipar és a mezőgazdaság számára. A közmunkaprogramban résztvevők számára az állam biztosít fizetést, így vásárlóként jelenhetnek meg a piacon. Polgári Tartalék Hadtest elnevezéssel ezt valósította meg az USA-ban a New Deal keretében Roosevelt.
kristályéjszaka
Központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes akció Németországban 1938. november 9-10-én. Egy Franciaországban szolgáló német diplomata megölése jelentette az ürügyet, amelyre hivatkozva zsidókat gyilkoltak meg, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le vagy gyújtották fel. (A kristályéjszaka név is a betört kirakatokra utal.)
kubizmus
Avantgárd művészeti mozgalom, amely szakított a reneszánsz óta a képzőművészetre jellemző empirikus megközelítéssel, a látványszerűséggel, a valóság művészi utánzásával. A kubisták szerint a festészetnek nem a látott valóság festői utánzása a feladata, hanem az alkotás, az elképzelt összefüggések ábrázolása. Legjelentősebb képviselői: Juan Gris, Pablo Picasso.
Ku-Klux-Klan
A görög küklosz vagyis kör jelentésű szóból származik. A USÁ-ban kialakult rasszista szervezetek egyike, amit déliek egy csoportja alapította azért, hogy a polgárháború következtében felszabadított négereket megtámadják, megfélemlítsék. A 20. században a a négerek mellé felkerültek a szervezet által üldözöttek listájára a zsidók, a katolikusok, az idegen betelepülők és a baloldali gondolkodású munkások is.
kulturális forradalom
Általános értelemben a marxista-leninista propaganda gyakran használt jelszava, mely az oktatás és a művészetek szocialista reformját a társadalom forradalmi átalakulásának velejárójaként kezelte. Konkrét értelemben ez a kifejezés a Kínában lejátszódó maoista politikai leszámolás „fedőneve” volt, ennek a jegyében tisztították meg a pártot Mao ellenfeleitől az 1960-as években.
kurd kérdés
A kurd nép önrendelkezéséért vívott harc. A kurd indoeurópai nép, 1918-ig az Oszmán-Török Birodalom területén éltek. Az I. világháborút lezáró békékben a kurdok lakta területek részben Törökországhoz, Szíriához, Irakhoz és Iránhoz kerültek, de felmerült az, hogy a kurdok önálló államot alkossanak. Nemcsak ez az elképzelés nem valósult meg, de a kurdoknak azokban az államokban sem biztosítják a közösségi jogokat, ahol jelenleg élnek.
kvantumfizika
A modern fizika kvantumos jelenségekkel foglalkozó ágainak összessége (pl. kvantummechanika, kvantumoptika, kvantumelektronika stb.)
legitimista
A legitimizmus követője, olyan személy, aki a monarchista államberendezkedés híve. A legitimizmus hívei a fennálló jogrendet és a folytonosságot is elfogadják.
legvidámabb barakk
A Kádár-korszak második részében Magyarországra használt kifejezés, amelyben a szocialista tábor többi országához képest szabadabb volt magánélet, az "élni és élni hagyni" valamint az "aki nincs ellenünk, az velünk van" kimondott vagy kimondatlan elv érvényesült.
Lend Lease-törvény (kölcsönbérleti szerződés)
Más néven kölcsönbérleti törvény. Az USA kongresszusa 1941 márciusában fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a Németországgal szembenálló hatalmakat pénzfizetés nélkül ill. bérlet formájában ellássa fegyverekkel, nyersanyaggal, a háborúhoz szükséges egyéb eszközökkel.
Magyar Nemzeti Bank
Magyarország jegybankja, azaz központi bankja, amelynek elsődleges feladata a monetáris politika fő irányvonalainak meghatározása, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása. Az MNB 1924-től működik. Megalakítását a Népszövetség írta elő, az I. világháború utáni gazdasági konszolidációt biztosító kölcsön folyósításának ez volt az egyik előfeltétele.
Mahátma Gandhi
(1869-1948) Más néven Mohandász Karamcsand Gandhi. Indiai politikus, India függetlenségi mozgalmának vezetője. A Mahátma nevet tisztelőitől kapta, azt jelenti, hogy nagy lélek. Jómódú családban született, Londonban tanult jogot. 1915-től Indiában szervezte a függetlenségi mozgalmat. Fő célja a függetlenség békés eszközökkel történő kivívása volt, ezért ún. polgári engedetlenségi mozgalmakat indított. A passzív ellenállás eszközeivel folytatott küzdelmei során többször is bebörtönözték az angol hatóságok. India 1947-ben lett független. Gandhit egy szélsőséges hindu nacionalista gyilkolta meg.
Mandzsukuo
Mandzsúria területén található japán irányítás alatt álló bábállam (protektorátus) 1932-1945 között, aminek élére az utolsó Quing-házi császárt ültették. Mandzsukuót a japánok bázisként használták a II. világháború alatt a Kína elleni támadáshoz.
Marshall-terv
Európai Újjáépítési Program, amit az amerikai külügyminiszter (G. Marshall) hirdetett meg 1947-ben. A terv egyrészt a háború alatt felfuttatott amerikai termelési kapacitás kihasználását jelentette (tanulva a nagy túltermelési válságból), másrészt a háború utáni gazdasági válság leküzdésében, az újjáépítésben nyújtott segítséget. A szovjet érdekszférához tartozó államok elutasították a Marshall-tervet.
Medgyessy Péter
(1942- ) közgazdász, miniszterelnök. A rendszerváltást megelőző években a pénzügyminisztérium helyettes vezetője, majd 1986 és 1987 között pénzügyminiszter. A rendszerváltást követően a Horn-kormányban újra e poszt ellátására kapott megbízást. 2002 és 2004 között az MSZP jelöltjeként Magyarország miniszterelnöke. A koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel való viszony megromlása vezetett a lemondásához. Utóda Gyurcsány Ferenc lett.
Mezőgazdaságot Szabályozó Törvény
A gazdasági világválság megoldására született New Deal egyik alapeleme az USÁ-ban. A mezőgazdaságban jelentkező túltermelést próbálták megszüntetni úgy, hogy a farmereket kártérítés mellett a termelés csökkentésére, az állatok egy részének levágására ösztönözte.
Minisztertanács
1949 és 1990 között Magyarországon így hívták a kormányt, ezért a kormányfő neve sem miniszterelnök, hanem a minisztertanács elnöke volt.
monori találkozó
A magyar ellenzéki értelmiségiek tanácskozása 1985 júniusában. A jelenlévők között voltak az MSZMP reformcsoportjának a tagjai, a népiesek és urbánus ellenzékiek és régi '56-osok is. A tanácskozás célja az ellenzék különböző csoportjai elképzeléseinek összehangolása volt, ám ez nem járt sikerrel.
munkaszolgálat
Eredetileg a gazdasági válságok kezelésére, a munkanélküliség csökkentésére bevezetett önkéntes állami közmunka volt, amit a náci Németországban minden 18 és 25 év közötti állampolgár számára kötelezővé tettek. A munkaszolgálat a náci rendszerben a politikai ellenfelekkel való leszámolás, a fajelméleten alapuló megkülönböztetés eszköze is lett, hiszen a munkaszolgálatra rendeltek jelentős része baloldali gondolkodású vagy zsidó származású férfi és nő volt a németekkel szövetséges államokban, pl. Magyarországon is.
Nagyatádi-féle földreform
Az 1920-ban a nemzetgyűlés által elfogadott földreform, elnevezését a javaslat előterjesztőjéről, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterről kapta. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. 700 ezer katasztrális holdat) 411 516 igényjogosult között osztották ki, átlagosan 1,7 katasztrális holdnyi birtokok formájában. Kistulajdonossá tettek mintegy 200 ezer föld nélküli földmunkást, s több mint 100 ezer törpebirtokosnak is juttattak néhány hold földet. Ezzel mindkét réteget megnyugtatták, leszerelték az elégedetlenségüket, de a Nagyatádi Szabó István és agrárdemokraták által elképzelt célt, a nagybirtokrendszer demokratikus felszámolását, illetve a szegény- és kisparasztság széles tömegeinek polgárosodását nem tudták biztosítani.
Nasszer, Gamal Abdel
(1918-1970) Egyiptomi politikus, államfő. Az egyiptomi forradalom egyik vezetője, aki a monarchia megdöntése (1952) után miniszter, majd államfő lett. A szuezi-csatorna államosításával komoly nemzetközi feszültséget robbantott ki 1956-ban, egyben az arab-izraeli háború újabb fejezete kezdődött el.
nemzeti ünnep
Egy ország vagy egy nép történelmében játszott szerepe miatt kitüntetett, a nemzeti összetartozást kifejező nap. Magyarország nemzeti ünnepei: március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a.
NEP (Új Gazdaságpolitika)
A Szovjetunióban a hadikommunizmust felváltó gazdaságpolitika 1921 és 1929 között. Engedélyezték részlegesen a magánkereskedelmet, a kötelező beszolgáltatást felváltotta az adórendszer, a kisipari termelés is újra beindulhatott – de az állami ellenőrzés továbbra is fennmaradt. Sztálin államosításra épülő, a kollektivizálást, tervgazdálkodást bevezető rendeletei számolták fel.
népbiztos
Szovjet-Oroszországban ill. a Szovjetunióban a miniszteri rangú tisztviselők címe 1917 és 1946 között. A magyar tanácsköztársaság idején átvették az elnevezést.
neue Ostpolitik (új keleti politika)
Willy Brandtnak, 1966-tól az NSZK külügyminiszterének, majd 1969 és 1974 között kancellárjának nevéhez kapcsolódó külpolitikai program, amelynek lényege, hogy az NSZK nyit a keleti, azaz a szocialista tömb országai felé. A hidegháború enyhülési szakaszát kihasználva a megbékélés jegyében rendezte az NDK és az NSZK viszonyát is.
NSZK
Német Szövetségi Köztársaság. A francia, angol és amerikai övezetekből jött létre 1949-ben és 1990-ig a német újraegyesítésig állt fenn. A kapitalista gazdasági rendszerű ország a nyugat-európai integráció meghatározó tagja volt.
numerus clausus
A Magyarországon 1920. szeptember 28-án életbe lépett törvény előírta, hogy az egyetemekre és jogakadémiákra az országban élő "népfajok és nemzetiségek " országos arányszámuknak megfelelően kerüljenek felvételre, s az elbírálásnál érvényesíteni kellett a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményét. Az intézkedés mindenekelőtt a zsidó származású magyarokat juttatta hátrányos helyzetbe. A numerus clausus bevezetését szociálpolitikai okokkal indokolták, mivel Trianon után az országban – az elszakított országrészekből – visszaáramló nagyszámú értelmiségit nem tudták állásokba elhelyezni.
nürnbergi per
Német város. A II. világháború után, 1945–1946 folyamán a német, emberiség elleni bűntettekkel vádolt háborús bűnösök egy részét a nürnbergi nemzetközi bíróság, a Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélte el.
OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet)
1948. április 16-án a nyugat-európai államok hozták létre, feladata a Marshall segély elosztása, a nyugat-európai gazdasági együttműködés elősegítése volt, illetve hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak nemzetközi gazdasági kapcsolataik kialakításában.
Orbán Viktor
(1963- ) Magyar politikus, miniszterelnök. A FIDESZ alapítója, 1993-tól elnöke. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, a rendszerváltás óta országgyűlési képviselő. 1998 és 2002 között Magyarország miniszterelnöke.
Pahlavi, Reza Mohammad
(1919-1980) Perzsa (iráni) sah. Méltóságát 1979-ig töltötte be, ekkor a Khomeini ajatollah vezette iszlám forradalom megbuktatta. A sah az iszlám világi irányzatát képviselte.
palesztin kérdés
Az 1947-ben hozott ENSZ határozat értelmében a létrehozandó zsidó állam és a palesztínok között meg kell osztani az addig Palesztínához tartozó angol mandátumterületet. A palesztinok egy része ekkor, majd az arab-izraeli háborúk következtében elmenekült, a szomszédos országokban menekülttáborokban élt. Nagyhatalmi közvetítéssel több kompromisszumos megoldás is körvonalazódott az eltelt fél évszázad alatt, de a kérdés megoldása a gyakorlatban nem történt meg. A fegyveres konfliktusok és terrorakciók is nehezítik a tárgyalási folyamatot.
Picasso, Pablo
(1881 – 1973) Az avantgárd több irányzatában alkotó festő, a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású alkotója. Spanyol származású, de élete jelentős részét Franciaországban töltötte. Több alkotói korszakát szokás elkülöníteni: a kék korszakában elsősorban a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus hatása érzékelhető, rózsaszín korszakában már megjelennek a kubizmus eszközei, klasszikus korszaka jellemzően szürrealista.
polgári engedetlenség
A politikai tiltakozás fejlett polgári demokráciákra jellemző módja, amit a polgár vagy a polgárok által szabadon létrehozott egyesület gyakorol, ha a jogállami eszközökkel az adott cél nem érhető el. Az engedetlenségi mozgalmak támogatói szerint a polgároknak joguk van és képesek is az állam működéséről erkölcsi ítéletet mondani, és ha úgy látják eredményesnek, akár jogellenes módon is felléphetnek az alkotmányos rend továbbfejlesztése érdekében. Eszköze lehet pl. az adófizetés megtagadása, útlezárások, létesítmények, területek elfoglalása. Az erőszakmentes, ám tagadhatatlanul jogellenes cselekvés célja tehát nem az adott ország teljes jogrendjének a megdöntése, hanem egy-egy intézkedés megváltoztatása valamely magasabb rendűnek tekintett erkölcsi érték alapján.
politikai fogoly
Olyan személy, akit politikai okból, politikai nézetei, vagy valamely csoporthoz való tartozása miatt elítélnek, börtönbe zárnak.
Pozsgay Imre
(1933- ) Magyar politikus.Magas párt és minisztériumi tisztségek után lett 1982-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A szervezet ezek után több alkalommal szervezett olyan rendezvényeket, ahol az ellenzék képviselői is megjelentek. Nagy vitát váltott ki akkor, amikor 1989 januárjában egy interjúban az 1956-os forradalmi eseményeket népfelkelésnek nevezte. A rendszerváltás után is közéleti szereplő maradt.
proletkult
Szovjet művészeti és politikai mozgalom, amely feladatának tartotta a munkásosztály művészetének és esztétikai programjának a megvalósítását.
Rajk-per
1949-ben Rákosi és köre nyomására tartóztatták le Rajk Lászlót, a korábbi bel- majd külügyminisztert, aki már többször szembekerült a párt moszkovita vezetésével és sokkal népszerűbbnek számított, mint Rákosi. Rajk a kínzások hatására – a felsőbb elvárásoknak megfelelően – önkritikát gyakorolva elismerte, miniszterként követett el hibákat, de a kémkedés és az árulás vádját nem volt hajlandó vállalni. A per során Rajkot és társait azzal vádolták, hogy a rendszer megdöntésére törekedtek, és a szocialista táborból kitagadott Titónak kémkedtek, azaz az eljárás szovjet politikai célokat (is) szolgált. Rajkot és két társát halálra, többeket börtönbüntetésre ítélték. 1955 júliusában rehabilitálták és 1956. október 6-ai újratemetése már a forradalom előzményei közé tartozik.
rock
A II. világháború után a fiatal generációk lázadó életérzését megjelenítő, egész kulturális forradalmat elindító könnyűzenei műfaj. Sajátos öltözködési stílus és viselkedéskultúra kapcsolódik az egyes irányzatokhoz (pl. hard rock, punk rock, heavy metal).
SA (Sturmabteilung)
Teljes nevén Sturmabteilung. A német náci párt (NSDAP) félkatonai szervezete, amit 1920-ban eredetileg a párt rendezvényein való rendfenntartásra hoztak létre. Viseletükről barnaingeseknek is nevezték őket. Vezérkarát 1934-ben az ún. hosszú kések éjszakáján Hitler kivégeztette.
Schumann, Robert
(1886-1963) Francia politikus. A II. világháború idején a francia ellenállás tagja, a háború után több miniszteri tárca birtokosa, 1947-48-ban miniszterelnök. Külügyminiszterként vezető szerepet játszott a Montánunió létrehozásában. Az Európai Unió egyik szülőatyjaként tisztelik a luxemburgi születésű, német anyanyelvű és francia állampolgárságú államférfit.
semlegességi törvény
Az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának fontos eleme az 1930-as évek közepén. Az izolációs politika hívei elérték, hogy a törvényhozás 1935-ben elfogadja az USA semlegességét kimondó törvényt, ami megtiltotta, hogy hadviselő államoknak fegyvert szállítsanak.
Szamuely Tibor
(1890-1919) Újságíró, politikus. Az I. világháború idején orosz hadifogságba esett, ahol Kun Bélával és másokkal szervezte a hadifoglyokat az orosz forradalom védelmére. A Tanácsköztársaság kikiáltása után többek között hadügyi népbiztoshelyettes. A vörösterror egyik vezetője.
SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége)
Szabad Demokraták Szövetsége. Liberális elveket képviselő magyar politikai párt. A Kádár-korszak ún. demokratikus ellenzékének tagjainak egy része 1988-ban megalapította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, amely még ebben az évben párttá alakulva vette fel az SZDSZ nevet.
szélsőséges politikai erők
A válsághelyzetekben a politikailag szélsőséges nézeteket valló csoportok megerősödnek. Az így megjelenő radikalizmus mai értelemben lehet jobb- és baloldali egyaránt.
személyi kultusz
A vezető szerepet játszó politikai személyiség(ek) mértéktelen dicsőítése, szerepének eltúlzása, kijelentései dogmává merevítése. Személyi kultusz alakult ki a Szovjetunióban Sztálin, Németországban Hitler, Kínában Mao Ce-tung, Magyarországon Rákosi Mátyás körül.
Szingapúr
Ázsia délkeleti részén fekvő városállam. Lakossága 4,5 millió fő körül van (2011).
szocialista realizmus
Más néven szocreál. A marxizmus–leninizmus világnézete, a kritikai realizmust tükröző művészeti szemlélet, alkotómódszer. Elutasították az absztrakciót, helyette a konkrét, a valóságos ábrázolására törekedett. Minden művészeti ágban éreztette hatását.
szociográfia
Egy társadalmi csoport, vagy társadalmi egység leírása, amelyet tudományos kutatási módszerekre építenek ugyan, de a szépirodalmi, publicisztikai eszközökkel fogalmaznak meg. A magyar népi írók kedvelt műfaja volt. (pl. Illyés Gyula: Puszták népe)
Szovjet-Oroszország
Szovjet-Oroszország a bolsevik hatalomátvétellel jött létre az Orosz Birodalomból. 1922-ig állt fenn, ekkortól Szovjetunió az állam neve. Az elnevezés a szovjetekre, tanácsokra utal, ezek voltak a munkások és katonák önigazgatási szervezetei az 1917-es forradalmak alatt.
szputnyik
A szovjet mesterséges holdak neve. 1957-58-ban bocsátották fel a világűrbe, ahol az eszközök a légköri viszonyokat, a kozmikus sugárzást vizsgálták.
sztahanovizmus
A Szovjetunióban 1935-ben indított munkaverseny-mozgalom, névadója egy Sztahanov nevű vájár volt. A sztahanovisták anyagi elismerésben és kedvezményekben (pl. üdülés) is részesültek, a szocialista emberideálként álította be őket a propaganda.
Tajvan
Politikailag vitatott státusú állam és sziget. A kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti Tajvant, a Kínai Köztársaság azonban önálló államnak tekinti saját magát. Területe 36100 km2, lakossága 23 millió fő körül van (2011). Fővárosa Tajpej.
tanács
A kommunista pártok által irányított országokban a szovjetek mintájára kialakított államhatalmi és igazgatási intézmények. A pártállami határozatok végrehajtását biztosították a hierarchikus rendbe szerveződő tanácsok. Magyarországon az 1950. évi I. tv. vezette be, 1990-ig, a választott helyi önkormányzatok megalakulásáig működtek.
Tanácsköztársaság
Szovjet mintára kialakult kommunista berendezkedés. Magyarországon 1919. március 21. és 1919 augusztus 1. között állt fenn.
tervezett elavulás
A modern fogyasztó társadalmakra jellemző jelenség. A fogyasztási cikkek gyártásakor nem a hosszú használat biztosítására törekednek a gyártók, hiszen a gyorsan változó fogyasztási szokások nem is kívánják meg ezt.
tervgazdálkodás
Központi tervezésen alapuló gazdasági szisztéma. A termelő eszközöket állami tulajdonba vevő szocialista országokra jellemző elsősorban. A termelési feladatokat központilag határozták meg, központilag döntöttek az eszközök, a nyersanyagok stb. elosztásáról is. Az árak sem a piaci igényekhez, a kereslethez alkalmazkodtak, hanem adminisztratív funkciójuk volt, a rendszer rugalmatlansága miatt lehetett a tervgazdaságban hiány bizonyos termékekből, ill. túltermelés másokból. A tervek meghatározott időre (három év, öt év) vonatkoztak.
totális diktatúra
A hatalomgyakorlás sajátos módja a 20. században, amit a korábbi időszakokban diktatúrának, despotizmusnak, zsarnokságnak neveztek. Az állam vagy annak nevében egy csoport vagy egy személy a politikai, társadalmi és a szellemi életre kiterjeszti a korlátlan hatalmat, ennek az ellenőrzésnek kiépül a teljes intézményrendszere is. A totális hatalom gyakorlói a megfélemlítés mellett már a modern propaganda eszközeit is használták céljaik elérésére. Totális állam jött létre pl. a fasiszta, a Mao Ce-tung vezette kínai, valamint a náci és sztálini rendszerben.
transzszilvánizmus
Kós Károly építész, író, a Helikon közösség tagja élesztette újjá és töltötte meg új tartalommal a transzilvanizmust. Ez az eszme az Erdélyben élő magyar, román és szász nemzetiségek közös történelmi múltját hangsúlyozta. Erdély közvetítő, híd szerepét kiemelten fontosnak tartja.
tsz (termelőszövetkezet)
A termelőeszközzel rendelkezők szövetkezése azért, hogy a közösségi összefogással olyan szervezési, árubeszerzési, eladási, stb. feladatok is gazdaságosan megoldhatók legyenek, amelyre az önálló termelőknek kisebb esélye van. A szocialista berendezkedésű országokban erőszakos úton hozták létre ezeket a mezőgazdasági nagyüzemeket, ami a termelés jelentős mértékű visszaesését eredményezte. Magyarországon 1948 után mind az iparban, mind a mezőgazdaságban megszervezték a termelőszövetkezeteket a tervutasításos, ill. tervgazdálkodási rendszerbe illeszkedve.
újbaloldal
Politikai mozgalom a 20. század második felében, amely egyrészt elutasítja a fogyasztói társadalmat, és célul tűzte ki az emberi elidegenedés, az elmagányosodás elleni küzdelmet. Jelentős szerepe volt az 1960-as évek diáklázadásaiban.
ún. sómenetelés
Gandhi és követői polgári engedetlenségi mozgalmának egyik eseménye, amivel a Brit Birodalommal szálltak szembe. 1930-ban elindultak, hogy a tengerparton a sókristályok összegyűjtésével kifejezzék, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a britek sómonopóliumának elismerését.
vörösterror
Valamilyen forradalom győzelme érdekében alkalmazott erőszak. 1918-től Oroszországban a polgárháború idején, 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúrával szemben fellépő csoportok vagy emberek részben megfélemlítését, üldözését, megsemmisítését célozta.
Westminster Statútum
1931 decemberében a brit parlament által elfogadott törvény, amely a korábbi domíniumi státuszt felülvizsgálva Kanadát, Új-Zélandot, Ausztráliát, Írországot, Dél-Afrikát a Brit Nemzetközösségen belül Nagy-Britanniával egyenrangúaknak ismerte el.
Zsukov, Georgij Konsztantyinovics
(1896-1974) Szovjet marsall. A II. világháború idején a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, a szovjet erők egyik legfőbb vezetője. A háború után honvédelmi miniszterhelyettes. A Sztálin halálát követő politikai harcokban Hruscsovot támogatta, de miután Zsukov befolyása nagyon megerősödött, Hruscsov igyekezett háttérbe szorítani. A Brezsnyev időszakban már nem kapott jelentős szerepet a hadsereg vezetésében.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)