1954-ben az USA Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az alkotmány szerint minden ember egyenlő, tehát a faji szegregáció alkotmányellenes. A déli államokban azonban nem fogadták el ezt a döntést, a faji megkülönböztetés számos eleme életben maradt. Ez ellen lépett fel Martin Luther King vezetésével a feketék egyenjogúságáért harcoló csoport. 1964-ban az amerikai kongresszus elfogadta ugyan a polgári jogokról szóló javaslatot, amivel hatályon kívül helyezte a faji megkülönböztetés minden formáját. Az 1960-as évek elején fellángoló gettólázadásoknak és faji zavargásoknak azonban csak az állam hathatós beavatkozásával és lassan tudtak csak véget vetni.

Más néven: háromhatalmi egyezmény. 1940. szeptember 27-én kötötte Németország, Japán és Olaszország. Az ún. tengelyhatalmak felosztották maguk között az érdekszférákat és kölcsönös politikai, gazdasági és katonai segítségnyújtást ígértek, ha a másikat támadás érné egy külső agresszor részéről. Az egyezményhez a II. világháború során még több állam csatlakozott (Magyarország 1940 novemberében).

A síita muzulmán egyházi hierarchiában a legmagasabb rangú főpapok címe. Ők hivatottak dönteni a hit és a hit által meghatározott mindennapi élethez kapcsolódó kérdésekben.

A terrorizmus jegyeit mutató állami fellépéseket szokták ide sorolni: pl.Líbia, Izrael lépéseit vagy a vörös khmerek akcióit, de vannak elemzők, akik az USA akcióinak egy részét, pl. Líbia 1986-os bombázását is állami terrorizmusnak minősíti.

Sokak szerint a japán csoda az állami tervezés következménye. Az állami szervezetek hosszú távú terveket dolgoznak ki, ezeket lebontják egészen nagyvállalati szintig, és az adórendszer, ártámogatási és vámrendszer segítségével próbálják megvalósítani elképzeléseiket.

A rendszerváltás időszakát, az 1989-es évet nevezték így a magyar sajtóban. Jelentése: csodák éve

(1932-1993) politikus, történész. A Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője volt a kerekasztal tárgyalások idején, a párt elnöke, majd Magyarország első miniszterelnöke a rendszerváltás után.

A 20. század második felében az arab világban terjedő eszmerendszer, ami a tulajdonviszonyokba való beavatkozás nélkül, de az államilag irányított gazdaság létrehozását tűzte ki célul, s több országban (pl. Egyiptomban) összekapcsolódott a pánarab nacionalizmussal.

Az ókori görög és római mitológia szerint az a kor, amelyben az emberek még boldogan, gondtalanul éltek, az örök béke és tavasz kora volt ez. Átvitt értelemben a fellendülés, a fejlődés, a béke kora.

Az atomfegyverrel történő politikai nyomásgyakorlás, fenyegetés. A hidegháború korszakára jellemző fegyverkezési verseny része.

1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió írták alá. Az aláírók arról nyilatkoztak, hogy segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, viszont nem fogják támogatni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrizze nukleáris berendezéseiket. Az atomsorompó egyezmény azonban nem tette kötelezővé a leszerelést, így eredményességét többen kétségbe vonták.

Magyarországon 1956. október 23-án kitört mozgalom a Rákosi ill. sztálini típusú rendszer ellen. A Műegyetem diákjai által meghirdetett tüntetés tömegdemonstrációvá vált, a fegyverraktárak feltörése után elkezdődött még azon az éjjelen a fegyveres harc is a karhatalom és a felkelők között. A forradalom alatt a politikai szándék több esetben is változott, de szimbolikus vezetője mindvégig a korábbi miniszterelnök, a reformpolitikát meghirdető Nagy Imre volt. A forradalom védelme érdekében Nagy Imre bejelentette az ország semlegességét, de a november 4-én meginduló szovjet katonai invázió egy hét alatt ellenőrzése alá vonta Magyarországot. A forradalom elbukott.

Az 1985. márciusi XIII. pártkongresszus hivatalosan is zöld utat adott a "gazdasági élénkítés programjának", amelynek célja az adósságok csökkentése, a hitelek visszafizetére tett kísérlet volt.

A bank fizetésképtelenné válása.

Roosevelt válságkezelő intézkedéseinek részeként az 1933. évi banktörvény bevezeti az 5000 dollár összegig terjedő bankbetétek biztosítását.

Németország Szovjetunió elleni támadásának terve a II. világháború idején. 1941. június 22-én indult meg a támadás.

Magyarországon a Rákosi-korszakban, 1950–1955 között évente kibocsátott államkötvények neve. Jegyzésére a dolgozókat különböző eszközökkel kényszerítették. Visszafizetése 1972-ben zárult le.

1961. augusztus 13-án az NDK kormánya falat építtet Berlin két részének az elválasztására, hogy megakadályozza az NSZK-ba való szökéseket, a két rész lakossága közötti kapcsolatot. 1989. novemberi lerombolása a szocialista rendszer összeomlását szimbolizálta.

Háború idején a magántulajdon igénybevétele, elvétele, ami a megszállt területek lakosságának komoly anyagi kárt jelenthetett.

(1913-1992) Német szociáldemokrata politikus, 1969 és 1974 között az NSZK kancellárja. Kancellárrá választása után Brandt nagy hangsúlyt helyezett az NSZK-nak az NDK-hoz ill. a szocialista blokk többi országához fűződő kapcsolatainak normalizálására, az ún. kelet politikára (Ostpolitik). A kialakult erőviszonyokat, a gazdasági és politikai realitásokat alapul véve igyekezett a kapcsolatok kiépíteni, ezzel a kelet-nyugat közötti konfliktust enyhíteni. Az új német politika egyik jelképévé vált az ún. varsói térdhajtás, amikor a varsói gettólázadás áldozatainak emlékművénél váratlanul és a protokollt felrúgva letérdelt. Brandt náci-ellenes múltja, illetve a kommunistákkal szembeni határozott, de kapcsolatépítő politikája révén jelentős és széles körű megbecsültségnek örvendett mind saját hazájában, mind világszerte.

(1912-1977) német tudós, aki részt vett a náci Németországban a V-rakéták, majd az amerikai Jupiter rakétafejlesztési programokban, ami az amerikai űrprogramok egyik alapvető fejlesztése volt.

1931-ben Anglia gyarmatbirodalmának részbeni átalakítására kényszerült, ezért a Westminster Statútumban a már 1926-ban dominiumi (önkormányzati) rangot kapott Kanada, az Ausztrál Államszövetség, Új-Zéland, a Dél-Afrikai Unió, az Ír Szabad Állam törvényhozási szempontból Nagy-Britanniával egyenlővé vált.

A technológiai fejlődés legfejlettebb és legújabb vívmányait magába foglaló technológia.

1916-ban Zürichben létrejövő avantgárd irányzat, első számú vezéralakja a román származású Tristan Tzara. Elsődleges céljuk a meghökkentés, ezért fellépésük magabiztos és harsány volt. Az első világháború elleni erőteljes tiltakozásként fogalmazták meg programjukat, a világpusztításhoz vezető hagyományos civilizáció teljes elutasításaként értelmezték azt, amit képviselnek, ezért pl. a dadaista szöveg a szavak véletlenszerű egymásutánja, a mű egészének nincs konkrét jelentése.. Mivel az irányzat kimerült a hagyományok tagadásában, a világ zűrzavara elleni tiltakozásban, így öncélúvá váló programja miatt hamar elhalt, ill. más irányzatok számára készítette elő a terepet. A dadaizmus legtöbb képviselője a szürrealizmushoz pártolt, pl. az egyik legmeghatározóbb alkotója, André Breton is.

(1904-1989) Katalán-spanyol festő, akinek képei a szürrealizmus hatására fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók, pl. A szétfolyt idő, A polgárháború előérzete. A filmművészetben is számon tartják, Louis Buñuellel készített közös alkotásuk, az Andalúziai kutya a szürrealista film megteremtése.

Az állam által már az ókorban (pl. az asszír állam által) is használt módszer a számára veszélyesnek ítélt társadalmi csoportok közömbösítésre. Jelenthetett kényszerlakhelyekre szállítást, gyűjtőtáborba vagy külföldre telepítést. Az ókorban pl. az asszírok éltek evvel az eszközzel, a 20. században pedig pl. a náci Németország koncentrációs táborokba deportálta a törvényei által munkaszolgálatra ill. megsemmisítésre ítélteket

Népek terjeszkedő külpolitikáját igazoló elmélet, amelynek lényege, hogy a katonailag, politikailag erősebb népek jogosultak új területek elfoglalására saját fejlődésük biztosítása érdekében. A gyarmatosítók fogalmazták meg először, majd a náci német terjeszkedés ideológiájában is megjelent.

EKA. Politikai szervezetek együttműködési fóruma, amelyet 1989-ben a Független Jogász Fórum felhívására alakítottak meg az újjáalakuló pártok képviselői. A résztvevők egységes álláspontot alakítottak ki a többpárti demokráciába való átmenet alapvető kérdésében.

A náci propaganda ezzel a fogalommal jelölte a zsidók teljes eltávolítására ill. a világháború alatt a koncentrációs táborokban történő kiírtásra való törekvést Németországban és a németek által megszállt területeken.

Az a folyamat, amely során az emberek igyekeznek takarékoskodni az energiaforrásokkal.

1957-ben hozta létre Németország, Olaszország, Franciaország és Benelux államok, hogy az atomenergia felhasználáshoz és a fejlesztésekhez szükséges feltételeket (kutatás, oktatás, biztonság, stb.) az összefogás révén könnyebbé tegyék.

Az EGK, az EURATOM és a Montánunió összefoglaló elnevezése. A gazdasági együttműködés erősítése volt a cél a különböző szervezetek közötti átfedések, a racionálisabb működés megszervezésével. Az együttműködési szerződést 1965-ben írták alá a tagállamok.

Az avantgárd egyik irányzata, amely a hangsúlyt a kirobbanó szubjektivitásra, a kitörő indulatokra helyezi. Az előzőekből következik, hogy a művészi alkotásokban van ugyan valamilyen valóságélmény, de a reflexiót állítja elsősorban a középpontba. Az expresszionista művész mélyen átéli az őt körülvevő, ellentmondásoktól terhelt, diszharmonikus világot, s ezt kifejezi (ezért szokták a kiáltás művészetének is nevezni). Mivel alapvetően nem az ábrázoló, hanem a kifejező művészetek egyike, ezért az irodalomban elsősorban a lírában hatott. Stíluseszközeiben is az intenzitás, szuggesztivitás nyelvi formái uralkodnak (ún. igestílus), gyakran használ indulatszavakat.

Olyan törvény, amelyben a törvényhozó szerv felhatalmazza a végrehajtás vezető szervét egy vagy több konkrét tárgykör rendeleti szabályozására. 1933 márciusában Hitler számára adta meg a Reichstag azt a lehetőséget, hogy a parlament és az alkotmány figyelmen kívül hagyásával hozhasson rendeleteket.

1988-ban alakult magyar politikai párt, amelyet egyetemista és főiskolai hallgatók a pártállammal szembeni független ifjúsági szövetségként alapítottak. Részt vettek az Ellenzéki Kerekaszutal tárgyalásain és az 1990-es első szabad választásokkor bejutottak a parlamentbe. 1995-től FIDESZ - Magyar Polgári Párt, majd 2003-tól FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség a neve.

(1881-1955) Skót orvos, aki 1928-ban felfedezte a bakteriális fertőzések egy része ellen hatásosan alkalmazható penicillint. 1945-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat.

A reformpárti - egyébként javarészt az államapparátusban dolgozó - társadalomtudósok egy csoportja 1987-ben készítette el a gazdasági-, politikai és szociális reformok tervezetét, amelyben azt is bebizonyították, hogy az ország nem a külföldi "begyűrűzés" okán jutott gazdasági válságba, hanem alapvető szerkezetváltásra van szükség.

A Magyar Tanácsköztársaság legfőbb végrehajtó szerve 1919. március 21. és 1919. augusztus 1. között. Tagjai a miniszteri rangú népbiztosok voltak, elnöke Garbai Sándor.

A vasfüggöny "leereszkedéséről", a szovjet és a nyugati tömböt elválasztó európai határvonal megjelenéséről szóló Churchill beszéd 1946-ban, Fultonban. A vasfüggöny a berlini fal megépüléséig csak szimbolikus fogalom volt.

Az avantgárd egyik legkorábbi, 1910 körül létrejövő irányzata, elnevezése a latin futurum szóból származik, amelynek jelentése jövő. A múltat, a múlt feltáráshoz vagy kultuszához kapcsolódó jelenségeket, tevékenységeket (múzeum, könyvtár) elutasító művészeti irányzat az egyéni megnyilatkozás mellett a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdette. A futurizmus elsősorban Olaszországban (Marinetti) és Oroszországban (Majakovszkij) hatott, hívei könnyen váltak szélsőségesnek tartott politikai csoportok tagjává. Az olaszok közül többen csatlakoztak Mussolini fasiszta mozgalmához, Oroszországban viszont a bolsevik forradalom hívei lettek.

Gazdasági terjeszkedés, ami nem területek elfoglalásával, hanem a gazdasági teljesítmény növelésével érhető el.

(1898 - 1980) Kommunista politikus. 1918-ban csatlakozott a KMP-hez. A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe menekült, ahol bekapcsolódott az emigráns magyar kommunista mozgalomba. Amikor 1922-ben titkos megbízatással hazatért Magyarországra, letartóztatták, de börtönbüntetését nem töltötte le, mert 1924-ben kiadták a Szovjetuniónak. A Kommunista Internacionálé vezetőségének tagja volt. 1944 novemberében érkezett újra Magyarországra Farkas Mihállyal, Révai Józseffel és Nagy Imrével együtt. Ekkortól kezdve miniszteri és vezető pártbeosztásokat töltött be. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Farkassal titkos csúcsbizottságot alkottak. 1953 nyarától befolyása valamelyest csökkent, de gyakran ő állt a Nagy Imre elleni támadások mögött. Az 1956 februári SZKP XX. Kongresszus következtében csökkenő szerepű Rákosi helyett az MDP KV 1956. júliusi plénumán első titkárrá választotta. 1956. október 23-án este telefonon kérte a szovjet csapatok beavatkozását Hruscsovtól, de 1956. október 25-i ülésén leváltották, majd családjával együtt Moszkvába szállították. 1960-ban térhetett haza Magyarországra, de politikai szerepet innentől nem kapott.

Eredetileg a zsidók elkülönítésére szolgáló városrész neve volt, amit részben saját védelmükre, részben az uralkodó vagy a városi tanács rendelkezésre hoztak létre a középkori városokban. Nyugat-Európában a 18-19. század folyamán számolták fel a gettókat. Kelet- és Közép-Európában a legtöbb helyen a 20. század elején került erre sor. A II. világháború idején Németországban és a németek által megszállt államokban hoztak létre a zsidók elkülönítésére.

(1922- ) Író, politikus, két cikluson keresztül Magyarország köztársasági elnöke 1990 és 2000 között. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, a pártban vezető pozíciókat töltött be. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát, ami miatt 1957 májusában letartóztatták. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték fellebbezési lehetőség nélkül, de 1963-ban az amnesztiarendelettel szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja lett. Emellett a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 május és augusztus között ideiglenes köztársasági elnök, majd 1990 augusztusától a Magyar Köztársaság elnöke.

(1930-1996) Magyar politikus. Az MSZMP helyi majd országos szervezetiben fokozatosan jutott egyre magasabb pozícióba, 1980-tól a KB, majd 1985-től a PB tagja. 1987-1988 folyamán a Minisztertanács elnöke. 1988-tól Kádár János utódaként az MSZMP főtitkára lett, a miniszterelnöki pozíciót Németh Miklósnak adta át. 1990-ben lemondott minden tisztségéről.

A fridzsiderszocializmussal együtt a többi kommunista/szocialista rendszerű országhoz képest magasabb életszínvonalat biztosító Kádár-rendszer ironikus elnevezése.

Háborús bűnösnek minősül az, aki a béke, az emberiesség és a nemzetközi hadijog elleni vétségeket követ el. A II. világháborút követően Nürnbergben és Tokióban tartottak ilyen pereket, jelenleg Hágában a balkáni háborúk miatt folyik ilyen eljárás.

A nemzetiszocialista Németország elnevezéseként használt kifejezés. Az első birodalom a Német-római Császárság, a második a Német Császárság volt a hitleri retorika szerint.

A hidegháború idején terjedt el a fogalom, s azokat az országokat jelölte, akik egyik katonai tömbhöz sem tartoztak. Ezeknek az államoknak a többsége a gyarmati sorból a II. világháború után szabadult fel, ezért a gazdasági elmaradottság érzékeltetésre is szokás használni a kifejezést.

(1901-1976) Német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. Ő vezette a náci Németországban a nukleáris fejlesztések programját, s ennek kudarcában játszott szerepe máig vitatott. A fizikai Nobel-díjat 1932-ben kapta meg.

1975-ben a Helsinkiben tartott konferencián az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet tagjai, azaz 33 európai ország mellett az Usa és Kanada képviselői által aláírt dokumentum. A megállapodás kitér az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések között arra, hogy az államok egymás közötti vitáikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, és a békés rendezésre törekednek. Emellett rögzíti az együttműködést a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, és kiáll az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése mellett. Ezzel az értekezlettel veszi kezdetét a hidegháborús enyhüléshez kötődő ún. helsinki folyamat.

Nem közvetlenül fegyverekkel, hanem a fegyverkezési verseny jelentette fenyegetéssel „vívott” küzdelem. Ilyen, változó intenzitású feszültség állt fenn a Szovjetunió és az USA vezette katonai szövetségek között a II. világháború után. Kezdete 1947-re, a végét pedig 1991-ben jelentette be az akkori amerikai elnök, idősebb G. Bush.

(1847-1934) Német tábornok, államfő. Részt vett már az 1866-os osztrák-porosz háborúban, majd az 1870-71-es franciákkal vívott csatákban is. Az első világháború elején visszahívták a már nyugállományba vonult tábornokot, és Ludendorff tábornokkal együtt irányították a német haderőt. 1925 és 1934 között a Német Köztársaság elnöke volt. 1933-ban polgárháborútól tartva ő nevezte ki kancellárrá Adolf Hitlert.

(1926-1989) Japán császár. Uralkodása kezdetén terjeszkedő külpolitikát folytatott, majd Németország szövetségeseként lépett be a II. világháborúba. A vereség után az amerikai megszállás alatt országa alkotmányos monarchiává alakult át, ezt ő elfogadta, így megtarthatta trónját.

(1889-1945) Német politikus, 1933-tól haláláig Németország diktátora. Ausztriában született, de az I. világháború után nem hazájába, hanem Münchenbe költözött. Itt vett részt az NSDAP megszervezésében is, 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre, s az ezért kapott börtönbüntetés alatt írta meg a programját összefoglaló műveét a Mein Kampfot. 1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök nevezte ki kancellárrá. 1934-ben ő lett az ország elnöke is, ekkortól hatalma gyakorlatilag korlátlan. Sokás volt Führernek, azaz vezérnek nevezni. Vezetésével Németország 1939-ig elfoglalta a Saar- és a Rajna-vidéket, Ausztriát és Csehországot. Célja a terjeszkedés mellett a kommunizmus felszámolása volt, amit a II. világháború alatt akart megvalósítani. A háború végén a bukást felismerve öngyilkos lett.

A Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ifjúsági szervezete, 1926-ban alapították a 14-18 év közötti fiúk számára. A lányoknak külön szervezetet hoztak létre Bund Deutsche Mädel néven. A Hitlerjugend a katonai előképzést hajtotta végre, tagjai 1944–1945-ben önkéntesként harcoltak is. A II. világháború végén a szervezet megszűnt.

(1932 - ) Magyar politikus, miniszterelnök. Külügyminisztersége alatt jelentős szerepe volt abban, hogy az NDK állampolgárai előtt a magyar kormány megnyitotta 1989. szeptember 10-én a nyugati határokat. 1990-től az MSZP elnöke, 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke.

1934. június 30-ról július 1-re virradó éjjel a náci államon belüli hatalmi harcok részeként Hitler parancsára az SS alakulatok kivégezték az SA vezérkarát, valamint Hitler párton belüli és párton kívüli politikai ellenfeleit. Az áldozatok számáról pontos adatok nincsenek.

Valamely ideológia (pl. szélsőbaloldali vagy épp szélsőjobboldali) eszméire hivatkozó terror.

1894-1917 között orosz cár. Hatalmát megrendítették és részleges reformokra kényszerítették az elvesztett japán háború és a rossz életkörülmények miatt 1905 és 1907 között zajló forradalmi megmozdulások. Az utolsó orosz cár, akit az I. világháborúban elszenvedett vereségek és az ellátási problémák miatt kirobbant forradalom buktatott meg 1917 márciusában. A cári család kivégzésére a bolsevik hatalomátvétel után került sor.

(1962-1965) A 21. egyetemes zsinat volt ez, ahol az egyházi reformok szükségességéről döntöttek. Célja a modern korhoz való alkalmazkodás, az elszakadt keresztények visszatérítése, az ökumenizmus előmozdítása volt.

Erőltetett ipari beruházási és termelési folyamat.

Háborúk vagy gazdasági válságok idején használt elosztási mód. A lakosság a jegyeket beválthatta alapvető élelmiszerekre, közszükségleti cikkekre – így próbálták a fogyasztás központi szabályozását megoldani.

Másképp szociális vagy szolgáltató állam. A modern tőkés állam egyik alternatívája, amely az állami beavatkozást növeli, cserében viszont jóléti programokat vezet be, az életkörülményeket az egyenlőség felé igyekszik közelíteni.

(1942-) 1969 óta Líbia vezetője, bár semmilyen hivatalos címet nem visel. 1969-ben tisztek egy csoportja Kadhafi vezetésével puccsal megszerezte a hatalmat, s a királyságot megdöntve kikiáltották a köztársaságot. Politikai elképzelései az arab nacionalizmus (pánarab mozgalom) jegyében születtek, gazdasági rendszere pedig az iszlám szocializmus nevet viseli. Eszméit az ún. Zöld könyv tartalmazza.

(1887-1975) Kínai politikus, katona. Köztársaságpárti elkötelezettsége miatt csatlakozott Szun Jat-szen polgári-nemzeti erőket tömörítő pártjához, a Kuomintanghoz. 1926 és 1949 között a kínai állam feje, harcolt a kommunisták, majd 1937-től a megszálló japánok ellen. A II. világháború után kiújuló polgárháborúban vereséget szenvedett a Mao vezette kommunistáktól, székhelyét Tajvanra tette át.

Olyan politikai rendszer, ahol a legfontosabb döntéseket a hadsereg hozza, a pártokat (ha egyáltalán működhetnek) és a törvényhozást az ellenőrzése alatt tartja, a végrehajtás is a hadsereg bábja. Az államfői és vagy kormányfői tisztséget is katona tölti be.

(1881-1938) Más néven Mustafa Kemal pasa. Török katonatiszt és államfő. Az I. világháborúban több katonai siker fűződött a nevéhez. A háború után nem volt hajlandó elfogadni a Török Birodalmat jelentősen megcsonkító sevres-i békét, ezért szembefordult a szultánnal, ellenkormányt alakított, kinyilvánította, hogy a török nép önrendelkezési joga mellett áll, és hangsúlyozta a török lakta térségek védelmének fontosságát. A fegyveres mozgalom sikeres volt, a szultáni hatalom megbukott, 1923-ban pedig aláírták a sevres-i diktátumot érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török lakta területek egységét. A békekötés után ő lett a megalakuló köztársaság első elnöke. Világi államot hozott létre azzal, hogy felszámolták a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az iszlám már nem államvallás, bevezették a Gergely-féle naptárt, az arabról áttértek a latin betűs írásra, és szabályozták az öltözködést is. Minden bizonnyal egyik legnagyobb hatású intézkedése, hogy a saria, azaz az iszlám vallástörvény helyett világi törvénykezést vezetett be nyugat-európai minták alapján. Az iszlám hagyományokkal szembefordulva kinyilvánították a nők teljes egyenjogúságát, 1934-től választójogot is kaptak. A politikai reformokban legfőbb támasza, egyben mai napig a világi török állam „biztosítéka” a hadsereg.

1960 és 1963 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A Szovjetunióval való viszony minden korábbinál feszültebbé vált az ő elnöksége alatt, a III. világháború kitörése soha ilyen reálisnak nem tűnt a világ közvéleménye számára. A két állam vezetői épp ezért létrehozták az ún. forró drótot, ami Moszkva és Washington közötti közvetlen összeköttetést jelentette. 1963-ban máig tisztázatlan körülmények között gyilkosság áldozata lett.

(1902-1989) iráni síita vallási vezető, ajatollah. Már ifjúkorában jeles hittudós és karizmatikus vezetőnek számított. Ellenezte a Pahlavi-dinasztia modernizációs törekvéseit, így lett 1979-ben az utolsó sahot elűző iráni forradalom egyik vezéralakja. Ekkortól Irán szellemi vezetőjének tekintették, de az egész iszlám világban hatalmas tekintélyt szerzett.

(1929-1968) Az USÁ-ban a feketék egyenjogúsításáért folyó polgárjogi küzdelmek egyik vezetője, Gandhi mintáját követve erőszakmentes ellenállásra buzdította híveit. Merénylet áldozata lett.

A 20. század második felében kiemelkedő ipari fejlődést produkáló kelet-ázsiai országok elnevezése. Pl. Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong

1919-ben alakult konzervatív és keresztényszocialista eszméket képviselő párt. 1922-ben fúzionált a Nagyatádi Szabó István nevéhez kapcsolódó Kisgazdapárttal, és így létrehozták a Horthy-korszakban mindvégig kormánypártként működő Egységes Pártot.

A Kommunista- és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. 1947-ben a kommunista pártok közötti információcserét és tevékenységük össszehangolását szolgáló szervezetként jött létre, jelentős szerepet játszott Jugoszlávia kiközösítésében. 1956-ig működött.

Az 1935-ben tartott kongressus fogadta el a népfrontpolitika létjogosultságát a fasiszta ill. nemzetiszocialista pártok visszaszorítása érdekében. A kommunista és a szociáldemokrata pártok ilyen összefogására ezt megelőzően Moszkva tiltása miatt nem volt lehetséges.

A kommunista ideológiára építő, azt hirdető központosított, zsarnoki hatalom. Kommunista diktatúrának tekintik Sztálin , valamint Magyarországon Rákosi Mátyás uralmát.

A fennálló uralkodó rendszerhez való - gyakran elvtelen - alkalmazkodás. A modern tömegtársadalmak sokat bírált jellemzője az egy csoport vagy egyén véleményével megegyező vélemény hangoztatása.

1950 és 1953 között zajló háború, amely Korea két része, a kommunista berendezkedésű észak és azt elutasító dél között tört ki. A déliek oldalán az ENSZ égisze alatt amerikai csapatok avatkoztak a háborúba, az északiak a Szovjetunió és Kína támogatását tudták magukénak. A fegyveres konfliktus az 1953-as panmindzsoni tűzszünettel zárult, békét azóta sem kötöttek a felek. A félsziget megosztottsága az 1953-as helyzetnek megfelelően rögzült.

Olyan politikai berendezkedés, amelyben működött a parlament, de a kormánypárt mindig biztosítani tudta többségét, és a választási rendszer sajátosságai (nyílt és titkos választás kombinációja, magas cenzus) és a politikai erőviszonyok miatt nem volt arra lehetőség, hogy a kormányt választások révén leváltsák. Kiemelt szerepe, erős jogköre volt az államfőnek. A parlamenti ellenzék működött, megszorításokkal, de többnyire érvényesültek a legfontosabb emberi jogok. mivel korlátozásokkal és cenzúrával működhetett a sajtó, ezért az ellenzék megszólalását valamelyest korlátozni lehetett. Magyarországon ilyen rendszer állt fenn a Horthy-korszakban (1920-1944).

Baloldali szellemiségű magyar nyelvű kulturális folyóirat, amely Kolozsvárott jelent meg 1926 után. 1940-ben a második bécsi döntés után a magyar hatóságok betiltották, 1957-ben indult újra.

(1883-1977) Építész, író. A transzszilvánizmus egyik meghirdetője volt, több folyóirat szerkesztője, munkatársa. 1932-től az Erdélyi Helikon szerkesztője.

A gazdasági világválság megoldására kidolgozott alternatíva, amelynek lényege, hogy a munkanélküliséget meg kell ahhoz szüntetni, hogy a gazdaság újra talpra álljon, hiszen csak a vásárlóképes piac megerősödése jelent folyamatos megrendelést az ipar és a mezőgazdaság számára. A közmunkaprogramban résztvevők számára az állam biztosít fizetést, így vásárlóként jelenhetnek meg a piacon. Polgári Tartalék Hadtest elnevezéssel ezt valósította meg az USA-ban a New Deal keretében Roosevelt.

Központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes akció Németországban 1938. november 9-10-én. Egy Franciaországban szolgáló német diplomata megölése jelentette az ürügyet, amelyre hivatkozva zsidókat gyilkoltak meg, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le vagy gyújtották fel. (A kristályéjszaka név is a betört kirakatokra utal.)

Avantgárd művészeti mozgalom, amely szakított a reneszánsz óta a képzőművészetre jellemző empirikus megközelítéssel, a látványszerűséggel, a valóság művészi utánzásával. A kubisták szerint a festészetnek nem a látott valóság festői utánzása a feladata, hanem az alkotás, az elképzelt összefüggések ábrázolása. Legjelentősebb képviselői: Juan Gris, Pablo Picasso.

A görög küklosz vagyis kör jelentésű szóból származik. A USÁ-ban kialakult rasszista szervezetek egyike, amit déliek egy csoportja alapította azért, hogy a polgárháború következtében felszabadított négereket megtámadják, megfélemlítsék. A 20. században a a négerek mellé felkerültek a szervezet által üldözöttek listájára a zsidók, a katolikusok, az idegen betelepülők és a baloldali gondolkodású munkások is.

Általános értelemben a marxista-leninista propaganda gyakran használt jelszava, mely az oktatás és a művészetek szocialista reformját a társadalom forradalmi átalakulásának velejárójaként kezelte. Konkrét értelemben ez a kifejezés a Kínában lejátszódó maoista politikai leszámolás „fedőneve” volt, ennek a jegyében tisztították meg a pártot Mao ellenfeleitől az 1960-as években.

A kurd nép önrendelkezéséért vívott harc. A kurd indoeurópai nép, 1918-ig az Oszmán-Török Birodalom területén éltek. Az I. világháborút lezáró békékben a kurdok lakta területek részben Törökországhoz, Szíriához, Irakhoz és Iránhoz kerültek, de felmerült az, hogy a kurdok önálló államot alkossanak. Nemcsak ez az elképzelés nem valósult meg, de a kurdoknak azokban az államokban sem biztosítják a közösségi jogokat, ahol jelenleg élnek.

A modern fizika kvantumos jelenségekkel foglalkozó ágainak összessége (pl. kvantummechanika, kvantumoptika, kvantumelektronika stb.)