Az 1990-es választások Magyarországon

A parlamenti választás eredménye Magyarországon (1990. március 25. és április 8.)

Választójogosult: 7 798 267

Részvétel: 65,2% (I.); 45,5% (II.)

Érvénytelen: 3,4% (I.)

szav.% összes listás mandátum egyéni mandátum lista(I.) mandátum területi. orsz. összes I. II. összes

Magyar Demokrata Fórum 24,73 164 40 10 50 3 111 114

Szabad Demokraták Szövetsége 21,39 92 34 23 57 0 35 35

Független Kisgazdapárt 11,73 44 16 17 33 0 11 11

Magyar Szocialista Párt 10,89 33 14 18 32 0 1 1

Fiatal Demokraták Szövetsége 8,95 21 8 12 20 0 1 1

Kereszténydemokrata Néppárt 6,46 21 8 10 18 0 3 3

Magyar Szocialista Munkáspárt 3,68 0 - - - 0 0 0

Magyarországi Szociáldemokrata Párt 3,55 0 - - - 0 0 0

Agrárszövetség 3,13 1 - - - 0 1 1

Vállalkozók Pártja 1,89 0 - - - 0 0 0 Hazafias Választási Koalíció 1,87 0 - - - 0 0 0

Magyar Néppárt 0,75 0 - - - 0 0 0

Magyarországi Zöld Párt 0,36 0 - - - 0 0 0

Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt 0,20 0 - - - 0 0 0

Somogyi Keresztény Koalíció 0,12 0 - - - 0 0 0

Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt 0,10 0 - - - 0 0 0

Független Magyar Demokrata Párt 0,06 0 - - - 0 0 0

Szabadság Párt 0,06 0 - - - 0 0 0

Magyar Függetlenségi Párt 0,04 0 - - - 0 0 0

Közös jelölt - 4 - - - 0 4 4

Független - 6 - - - 2 4 6

Összesen 99,93 386 120 90 210 5 171 176

"Magyar Közlöny" 1990.44.sz.(máj.13.) alapján.

A választási küszöb 4% volt.

Antall József kormányprogramja (1990. május 22.)

…Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sosem fog eljönni. …

… Magyarországon forradalom zajlott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az emberi jogok teljes körű szabadságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítását, a tehetség és a jobbra törekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazságok négy évtizedes országlásának… A békés forradalomhoz belátásra volt szükség, a hatalom és az ellenzék együttes igyekezetére, a végletek elkerülésében.

… A kormány, amelynek irányvonalát programbeszédem hivatott meghatározni, négy alapelv szellemében fog a működéshez, …

Első alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvényhozási és kormányzati munkájában egyaránt arra fog törekedni, hogy minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezési-, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakorlását csak azokon a pontokon kívánja korlátozni, ahol az mások szabadságát vagy jogait sérti.

A szabadság nélkülözhetetlen része a nevelési és oktatási szabadság is.

Történelmi feladat a vállalkozási, a gazdasági szabadság helyreállítása. … Végezetül, mint a szabadság kormánya, az új kormány biztosítani akarja a kis közösségek önrendelkezési jogát is.

Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott parlament iktat most be egy kormányt. …

Ha az új kormány a nép kormánya, amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és végrehajtja az áttérést a szabadság rendszerére, akkor az államot és annak szerveit többé nem szabad azzal a bizalmatlansággal tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek járt ki korábban. …Harmadik alapelvünk szellemében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz helyzetéről beszélni közhely, de a baj teljes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit megtudunk ezután, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosságával.

Az közismert, hogy az infláció mértéke meghaladja az évi húsz százalékot. Az is, hogy nemzeti adósságunk több mint huszonegy milliárd dollár, s ez a legmagasabb fejenkénti összeget jelenti Közép- és Kelet-Európában. …

Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdasági, amelyben a piac nyitottságát szociális és - tegyük hozzá - környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki.

… Súlyos gazdasági örökségünk egyszersmind szellemi és erkölcsi örökség. Meg kell tanulnunk mindnyájunknak másként gondolkozni, másképpen gondolkodni és másként dolgozni.

…Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kormány lesz a szónak nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk. Az elmúlt 40 év törést jelentett nemzetünk történelmében. Most vissza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt 40 év alatt, a második világháború szörnyű élményei és tapasztalatai nyomán és után alkotott meg.

Az európaiság másik kérdése a visszatérés a kontinens történelmileg megbontott egységébe. A kormány elkötelezi magát az európai integráció gondolatának. Az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba. … A kormány célja a tagság elnyerése az Európai Közösségben, az elkövetkező évtized során. …

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Honfitársaim! Kormányunk programjának középpontjába az embert állítottuk. ... A kormány úgy gondolja, hogy a nemzeti megújhodás záloga a törvények előtt szabad, de belsőleg is megújult, felszabadult alkotó ember. A megújuló Magyarország ilyen emberek közössége legyen!

Az 1990-ben megtartott demokratikus választásokon a sok induló párt közül a Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerezte a legtöbb képviselői helyet a 386 tagú Országgyűlésben. Győzelmük legfontosabb okai: a radikalizmustól mentes "nyugodt erő", a gyűjtőpárti jelleg és a keresztény-nemzeti eszmeiség hangsúlyozása volt. Mivel nem volt abszolút többségük, ezért - "természetes szövetségeseivel" - a Független Kisgazdapárttal (FKgP) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) koalícióra léptek. Antall József miniszterelnök programjában a gazdasági válság megoldását, a szociális piacgazdaság kiépítését, privatizációt, kárpótlást, a szabadságjogok kiteljesítését és Magyarország európai felzárkóztatását tűzte ki célul. A végrehajtás nyugodt kidolgozásához 100 nap türelmi időt kért.

Az Antall-kormány

A végrehajtásban bizonytalankodó koalíció a gazdasági bajokat nem tudta a lakosság számára a kívánt mértékben enyhíteni, ezért az őszi önkormányzati választásokon a választópolgárok többsége az ellenzéki pártokat támogatta, ezzel kialakult egy érdekes egyensúly, melyben a központi hatalmi szervekben a koalíció, a helyi szervekben az ellenzék rendelkezett többséggel. A kormánynak azonban ennél is súlyosabb gondokkal kellett szembenéznie. A gazdasági megszorítások egyik elemeként a benzin árának 65%-os emelése elleni tiltakozásul a taxisok blokád alá fogták a fővárost. Az SZDSZ vezető politikusai kiálltak a taxisok követelései mellett, melynek következtében a kormánykoalíció és az ellenzék között nagyon megromlott a viszony. A másik fontos következménye a taxisblokádnak az lett, hogy a kormány tartva a tömegmozgalmaktól nem merte meglépni azokat a radikális lépéseket, melyek szükségesek lettek volna a gazdaság rendbetételéhez, így némileg kényszerpályára szorította magát.

Gondok jelentkeztek a koalíción belül is. A részleges kárpótlást hirdető MDF élesen szembekerült a teljes és visszamenőleges kárpótlást sürgető FKGP-vel. Magán az MDF-n belül is repedések keletkeztek a különböző szellemi áramlatok között. A kezdeti gyűjtőpárti sokszínűség egymástól távolodó csoportokra bomlott. A képviselők egy része más pártok képviselőcsoportjához csatlakozott, vagy függetlenné vált. A kezdeti 60%-os parlamenti többség alig 50%-ra olvadt. Antall Józsefnek minden politikai tapasztalatára szüksége volt, hogy egyben tartsa a koalíciót.

A kormány hatalmának stabilizálása érdekében néha nagy társadalmi vitákat kiváltó intézkedéseket is tett: erősíteni kívántak befolyásukat a médiában, a "történelmi igazságtétel" érdekében visszamenőleges hatályú törvénykezésre tettek javaslatot, hogy meg lehessen büntetni a Kádár-rendszer bűnöseit. Ezekkel szemben az ellenzék megszervezte a Demokratikus Charta nevű mozgalmat, mellyel még tovább mélyült a politikai erők közti ellentét.

A külpolitikában következetes utat járt a kormány: a szovjet csapatok távozása után (1991. június 19.) megszűnt tagságunk a Varsói Szerződésben és a KGST-ben, s helyettük az Európai Közösséggel és a NATO-val kezdődtek tárgyalások az esetleges belépésről. A határon túli magyar kisebbségek érdekében tett lépések (pl. a Duna televízió elindítása) és a miniszterelnök azon kijelentése, hogy "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát", a szomszéd országokban erős negatív visszhangot váltottak ki. Ennek következtében csak Ukrajnával sikerült aláírni a két ország közötti alapszerződést.

Az egyre romló gazdasági helyzetben a reálbérek 15 százalékkal csökkentek, a fogyasztói árindex 1994-re a háromszorosára nőtt az 1989-es évinek. Antall József 1993-ban bekövetkezett halála után utódja - Boross Péter - a koalíciót még egyben tudta tartani, de a kormány rossz megítélésén nem tudott javítani. 1994-ben kénytelen volt átadni a kormányzás felelősségét a választásokon hatalmas győzelmet arató ellenzéknek.