AZ MSZMP KB 1989 februári közleménye

Az MSZMP Központi Bizottsága 1989. február 10-11-i üléséről kiadott közlemény

A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. …

A KB ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. …

A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás elvéből kiindulva a KB eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása - az adott hazai helyzetben - a többpártrendszer keretei között valósítható meg. …

E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését.

Az ellenzék 12 pontja

Mit kíván a magyar nemzet?

Szabad, független, demokratikus Magyarországot

(1989. március 15.)

1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.

2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.

3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadság. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.

4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.

5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.

6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását.

7. A bürokrácia és az erőszak-apparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.

8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.

9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.

10. Felelős kisebbségi és menekült politikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.

11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.

12. Igazságot '56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.

A kerekasztal tárgyalások

Megállapodás a nemzeti egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról (1989. szeptember 18.)

A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az 1989. június 13-án megkezdett tárgyalások mintegy három hónapos szakasza eredmények elérésével zárult. A felek kinyilvánítják, hogy az alap-megállapodásba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálták.

1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt testet:

- törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról;

- törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;

- törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról;

- törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról;

- törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról;

- törvényjavaslat a büntetőeljárási törvény módosításáról. …

2. …A felek tudomásul veszik, hogy:

- a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől a szabad választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak;

- a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politikai, illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbeszélésekkel összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak felelősséggel.

- mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimináció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesüléséről vallott felfogását;

- az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerintézkedések alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalomerősítő lépés.

A négyigenes népszavazás

Az Országgyűlés 41/1989. (XII. 27.) OGY határozata a népszavazás eredményéről

Az Országos népszavazás… érvényes és eredményes volt

A szavazáson a 7 824 775 választójogosult állampolgár közül részt vett 4 541 007

A leadott szavazatok alapján a számszerű eredmény kérdésenként a következő:

"Csak az országgyűlési választások után kerüjön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?"

IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%)

NEM szavazatok száma: 2 145 825 (49,93%)

2. "Kivonuljanak-e pártszervek a munkahelyekről?"

IGEN szavazatok száma: 4 101 958 (95,15%)

NEM szavazatok száma: 209 041 (4,85%)

3. "Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?"

IGEN szavazatok száma: 4 11 994 (95,37%)

NEM szavazatok száma. 199 556 (4,63%)

4. "Feloszlassák- a Munkásőrséget?"

IGEN szavazatok száma: 4 068 420 (94,94%)

NEM szavazatok száma: 217 184 (5,07%)

Kis János: Az 1989-es esztendő

"1987-ben meglazultak a rendszer eresztékei. Forgalomba kerültek az első… kibontakozási programok, a Fordulat és Reform, valamint a Társadalmi Szerződés. Mozgásba jöttek az értelmiségi klubok, éledezni kezdett a sajtó…Ősszel Lakiteleken megrendezték az első közéleti fórumot, mely mindenfajta hivatalos intézményen kívül, és mégis félhivatalos elismeréssel jöhetett össze (ott volt Pozsgay Imre is, az új kommunista vezető garnitúra egyik kulcsembere, s az éppen hivatalba lépett miniszterelnök, Grósz Károly üdvözletét hozta).

Az MSZMP Kádár utáni nemzedéke felfogta, hogy pártjuk tekintélye nem elegendő a megkerülhetetlen gazdasági kényszerintézkedések elfogadtatásához. … 1988. március 17-én kibocsátották felhívásukat a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapítói. Március 3-án megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége. Szeptember 3-án független társadalmi szervezetként, szellemi-politikai mozgalomként definiálta újra magát a Magyar Demokrata Fórum. November 13-án a Hálózat Szabad Demokraták Szövetségévé alakul át. Megkezdődött az 1947-49-ben felszámolt pártok újjáalakulása.

Az MSZMP egyre csak hátrált. 1988 májusában a Kádárt félreállító rendkívüli küldöttértekezlet még úgy foglalt állást: pluralizmus igen, többpártrendszer nem. November elején a Grósz-kormány már olyan egyesülési törvényt hagy jóvá, mely pártok alapítását is lehetővé teszi. November végén Grósz a Sportcsarnokban "anarchiát", "káoszt" és "fehérterrort" vizionál, és közli, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert. Németh Miklós azonban, akinek néhány nappal előbb átadta a miniszterelnöki posztot, …nyilatkozik, hogy a magyarországi reformok nyugati stílusú parlamenti demokráciához vezetnek el.

...Az MSZMP Központi Bizottsága 1989. február 10-11-i üléséről kiadott közlemény úgy fogalmazott, hogy a párt "kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel". Ennél jóval egyértelműbb a független szervezetek válasznyilatkozata, melyet a Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF, a Szociáldemokrata Párt és az SZDSZ is aláírt: "nemzeti kerekasztal-tárgyalást javaslunk a kormányzat, az MSZMP vezetése és a demokratikus politikai szervezetek részvételével". …

A független szervezetek száma nagy volt, de tagságuk kicsiny - 1989 februárjában együttesen sem haladhatta meg a tíz-tizenötezret, s egy része ide-oda áramlott a különböző csoportosulások között. Anyagi erejük elhanyagolható volt, infrastruktúrájuk jelentéktelen. Egyik csoportjuk, mint az SZDSZ és a Fidesz, egyértelműen ellenzékiként határozta meg önmagát; mások, mint az MDF, a hatalom és az ellenzék között igyekeztek elhelyezkedni ("elutasítjuk a társadalom merev kettéosztását kormányra és ellenzékre"); ismét mások, mint az ÚMF (Új Márciusi Front - szerk.), kifejezetten azzal a céllal alakultak, hogy áthidalják az MSZMP reformerei és a független erők közti szakadékot. Ellentét volt a nyolcvanas évek mozgalmaiból kinőtt "szerves képződmények" és a tetszhalott állapotukból hirtelen felébredt "történelmi pártok" között. … S végezetül: mély világnézeti és személyi ellentétek választották el az 1989-es év két vezető tömörülését, a népi írók szellemi mozgalmából kinőtt MDF-et és a demokratikus ellenzék hagyományát folytató SZDSZ-t.

… 1989 első felében az MSZMP hihetetlen gyorsasággal mállott szét, az ellenzék pedig példátlanul gyors szerveződési folyamaton ment keresztül.

… A Kádár-féle MSZMP vérben és mocsokban született az 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás és a rá következő kegyetlen megtorlás során. A hatvanas években azonban, ügyesen adagolt apró engedmények sorozatával sikerült elfogadtatnia magát a társadalommal. Az íratlan alkunak az is része volt, hogy mindkét oldal hallgat 1956-ról. Kádárék nem vetik többé a nép szemére, hogy októberben ellenforradalmi lázadásba keveredett, és nekik is elfelejtik novemberi hazaárulásukat meg a rá következő terrort. … Amikor Kádár távozni kényszerült, a hallgatás nem volt tovább tartható.

A Szovjetunióban tombolt a glasznoszty, a hazai sajtóban is megindult az igazmondási verseny. Az őszinteségi hullám rövidesen az utolsó tabut, 1956-ot is elérte. …

Két héttel Kádár menesztése után megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. A volt elítéltekből és a kivégzettek hozzátartozóiból alakult szervezet azonnal követelni kezdi Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálását. Június 16-án több százan tüntettek a Batthyány-örökmécsesnél. A tömeg végigvonult a Belvároson, "Nagy Imre! Nagy Imre!" visszhangozták a Münnich Ferenc utca falai. …

Október 23-ára a független szervezetek utcai demonstrációt terveznek. Az MDF 22-én este a televízión keresztül hívja föl tagjait, hogy maradjanak otthon; ezt követően sajnos, sajnos a többi szervező (a Hálózat, a Fidesz, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság és a TIB) is visszalép. …

Az MSZMP csapdahelyzetbe kerül. Tagságát, apparátusait mélyen megosztja 1956 hirtelen előkerült ügye. ... A pártvezetés tehát úgy dönt, hozzon létre a központi bizottság egy történelmi albizottságot a szocialista múlt feldolgozására, s ez a szakértő csoport adjon friss értékelést az 1956-os eseményekről is. … 1989. január 28-án Pozsgay Imre a 168 óra műsorában bejelenti: a történelmi albizottság "a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek". …

A következő hetekben a Pozsgay-nyilatkozattól hangos az ország. A párttagság kádárista hagyományú része megrendül és felháborodottan tiltakozik. … Az éppen Svájcban tartózkodó Grósz Károly hazafelé, a repülőgépen újságíróknak nyilatkozik. Nekitámad Pozsgaynak. … Ilyen körülmények között kerül sor a központi bizottság rendkívüli ülésére február 10-én és 11-én.

… Nagy Imréék újratemetése az 1956 utáni rezsim jelképes sírba tételévé vált.

… Nem sokkal ezután elment Kádár az élők közül is. … Utolsó útjára több tízezer ember kísérte el. …

Márciusig az új és új pártok, mozgalmak, tömörülések fellépése uralta az eseményeket; a politikai összkép egyre áttekinthetetlenebbé vált. ... Aztán jött március 15-e.

Az állampárt vezetői attól tartottak, hogy az ünnep látványos vereséget fog mérni rájuk: jelentéktelen közönség a "hivatalos" megemlékezésen, hatalmas tömeg a "nem hivatalos" demonstráción. … a Hazafias Népfront és a KISZ útján felhívással fordultak minden tömörüléshez, hogy közösen ünnepeljék meg a forradalom évfordulóját. Ezzel … választás elé állították a megszólítottakat. Mindenki színvallásra kényszerült: az MSZMP oldalára áll vagy a másik oldalra. A Múzeum-kertben álldogál a hivatalos megemlékezések hagyományos színhelyén, vagy a rendszerellenes tüntetések hagyományos útvonalán menetel, a Petőfi-szobortól a Batthyány- örökmécsesig. …

Az ellenzéki demonstráció lebonyolítására közös szervező bizottság alakult. Összeállították az ellenzék 12 pontját, melyet Cserhalmi György olvasott fel a Szabadság téren. …

A Független Jogász Fórum nyolc szervezetnek küldött meghívót március 22-ére az ELTE jogi karának épületébe: az MDF-nek, az SZDSZ-nek, a Fidesznek, a Kisgazdapártnak, a Néppártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságnak és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának. Ezek a szervezetek alapították meg az Ellenzéki Kerekasztalt; utóbb egyetlen szervezetet vettek még föl az EKA-ba, a némi késlekedéssel újjáalakult KDNP-t. Az ellenzéki oldal összetétele ezzel adva volt - de még nem volt adva az ellenzéki tárgyaló fél. …

Mindjárt a második összejövetelen szembe kellett nézni azzal, hogy az MSZMP április 8-ra összehívott egy tanácskozást, ahová meginvitálta a Münnich Ferenc Társaságot, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsát (MISZOT), az Új Márciusi Frontot, sőt a Nőtanácsot, a SZOT-ot, a Partizánszövetséget meg a Hazafias Népfrontot is…

… Magyar Bálint fölvetette, hogy az ellenzéki szervezetek egymás közt kerekasztalt alkossanak ugyan, de követeljék, hogy az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon az asztal legyen kétoldalú: az egyik oldal az ellenzéké legyen, a másik az MSZMP-é meg azoké, akiket maga mellé kíván venni… Egyértelművé vált, hogy az ellenzék tárgyal a hatalmat birtokló állampárttal a politikai átmenetről, s hogy a harmadik oldalt az állampárt társszervezetei alkotják. …

… állást kellett foglalnia (az EKA-nak - szerk.) a tárgyalási eljárásról…. Április 19-én a többség arra hajlott, hogy Sólyom Lászlónak és Tölgyessy Péternek adjon megbízatást. ... Ezzel gyökeresen megváltozott az EKA státusa…, küldöttei nem a saját szervezetük, hanem az egész tömörülés megbízottaiként tárgyalnak, …minden tagszervezetnek vétójoga van, csak az lehet EKA-álláspont, amit egyetlen tagszervezet képviselője sem ellenez.

... Valamennyien tisztában voltak vele, hogy a tárgyalások és az ott esetleg megszülető megállapodás legitimitása bizonytalan. … A dilemmából az az elgondolás vezetett ki, melyet az SZDSZ áprilisban kibocsátott programja, a Kék Könyv körvonalazott: nem az új rendszerről kell tárgyalni, hanem az oda vezető, békés átmenet feltételeiről. Az új alkotmányos intézményeket majd a szabadon választott Országgyűlés teremti meg; ... Meg kell alkotni viszont a választási törvényt, a pártok működését és finanszírozását szabályozó törvényt, ki kell gyomlálni a hatályos alkotmányból a demokratikus átmenetet akadályozó rendelkezéseket, felül kell vizsgálni a büntető törvénykönyvet, hogy a választási harcban mindenki félelem nélkül vehessen részt, meg kell alkotni a szabad és pártatlan tájékoztatásról gondoskodó jogszabályokat, s végezetül biztosítékokat kell teremteni arra, hogy a fegyveres testületeket ne lehessen bevetni az átmenet erőszakos meghiúsítása érdekében. … Az ellenzéki összefogás sorsa azon múlott, sikerül-e elfogadtatni az MSZMP-vel a tárgyalási témák leszűkítését….

Közeledett június 16-a, egyre világosabb volt, hogy az újratemetés hatalmas politikai tüntetéssé változik, s az állampártnak egyre égetőbb szüksége volt rá, hogy ország-világ lássa, tárgyalásban van az ellenzékkel, folyamatban van a nemzeti megbékélés. Ezért magáévá tette az EKA tárgyalási feltételeit; … Az államfői intézmény lett az a közjogi vitaügy, amelyet az EKA tagszervezetei nem kerülhettek meg, s amelyen egységük felőrlődött.

A KDNP, a Néppárt, a BZSBT elvi megfontolásból is a közvetlenül választott, "középerős" államfő híve volt. A Fidesz és az SZDSZ elvi okokból ellenezte ezt a formulát, és taktikai feladásának is ellene volt. Az MDF belsőleg is megosztott volt a kérdésben. …

Volt egy nyilvánvaló rövid távú indokunk: Pozsgaynak az ellenzéki oldalon akkor még nem akadt riválisa, és nagyon szerencsétlennek tartottuk volna … ha a parlamenti választásoknak a nép által megválasztott kommunista államfő alatt vágna neki az ország. … S szinte bizonyosak voltunk benne, hogy ha az első alkalommal az államfőt közvetlenül választották, akkor másodszorra az Országgyűlés általi elnökválasztás a nép jogfosztásaként tűnik majd föl…

... Szeptember 18-án milliók láthatták Tölgyessy Pétert, amint felolvassa az SZDSZ vezetői által megfogalmazott nyilatkozatot: "A mi indítványunk… az, hogy rendezzenek népszavazást a demokratikus átmenetet alapvetően meghatározó kérdésekről." …

A népszavazási kezdeményezés sikeres végigviteléhez százezer hiteles aláírást kellett összegyűjteni. … Október 24-én már 206 ezer aláírás volt együtt….

Ekkorra már az utolsó kommunista Országgyűlés csaknem teljesen kezelhetetlen. A hónap elején bekövetkezik, amire január vége óta mindenki várt: az MSZMP kettészakad. … a Magyar Szocialista Párt új tagfelvételt hirdet; az egykori párttagságnak kevesebb mint a huszada lép be az új pártba, még a kormány tagjainak egy része is kívül marad. … Október utolsó napján november 26-ra kiírták a népszavazást, az elnökválasztást pedig január 7-re halasztották.

... (Másnap - szerk.) Délután 2-kor sajtótájékoztatót tartott Pozsgay Imre is. Elismerte az eredményt; elismerte azt is, hogy ezzel vége az ő elnökjelöltségének. …

Az ország, a demokratikus köztársaság jövője szempontjából is kettős volt a népszavazás hatása. Egyfelől bevonta a társadalmat az átmenet megvalósításába; nyilvánvalóvá tette, hogy a rendszerváltás nem szűk elitek magánügye. … Az "igenek" … lehetővé tette, hogy az első szabad parlamenti választást ne kommunista államfő alatt bonyolítsák le, s hogy az első szabadon választott Országgyűlés cselekvési terét ne korlátozzák az állampártnak - s rajta keresztül a Szovjetuniónak - tett engedmények. …

Olyan alkotmányos berendezkedés született tehát, melyben az államszervezet rendje a magyar történelem liberális és demokratikus hagyományát folytatja, nem pedig az arisztokratikus és tekintélyelvű hagyományt (egykamarás Országgyűlés, felelős kormány, a végrehajtó hatalmon kívül álló államfő), s melyben erős intézmények védik az emberi jogokat (hatalommegosztás, minősített többség, alkotmánybíráskodás).

Bár az alkotmányozás során … sok volt a rögtönzés, a figyelmetlenség vagy időzavar miatti mulasztás és pontatlanság, a végeredmény - alapvonalait tekintve - meghökkentően egységes képet mutat. …

Annus mirabilis - a csodálatos év, a csoda éve: így emlegette a világsajtó 1989-et..… A pártállami diktatúra egyetlen puskalövés nélkül adta át a helyét az alkotmányos demokráciának. Az új rend alaptörvényeit a régi parlament szavazta meg, a hatályos jogalkotási szabályok szerint. Egy világ süllyedt el, új világ keletkezett.

A rendszerváltás, horderejét tekintve, semmiben nem maradt el a történelem nagy forradalmaitól."