Az 1947-es békeszerződés

Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés

Magyarország határai

1. Cikk

1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó 1-jén voltak.

2. Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-jén fennállott határ ezzel visszaállíttatik.

c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsún községeket …

II. RÉSZ

Politikai rendelkezések

2. Cikk

1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.

22. Cikk

1. A jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországból vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.

32. Cikk

1. Magyarország lemond mindennemű olyan, a Szövetséges és Társult Hatalmak ellen a magyar kormány vagy magyar állampolgárok nevében támasztható igényről, amely közvetlenül a háborúból vagy oly cselekményekből származik, amelyek az 1939. évi szeptember hó 1-jét követő európai hadiállapotból folynak, tekintet nélkül arra, hogy az illető Szövetséges vagy Társult Hatalom abban az időben Magyarországgal háborúban állott-e vagy sem…

A címek és a rangok eltörlése

1947. évi IV. törvénycikkegyes címek és rangok megszüntetéséről

1. § (1) A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.

3. § (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a "vitéz" cím használata tilos.

(2) Nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere...) használata tilos.

(3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

A népi demokrácia néhány problémája

A népi demokrácia néhány problémája

Összefoglalva: a népi demokrácia olyan állam, melynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményeként és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializmus felé.

A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül….

Sztálin elvtárs egy negyedszázad előtt mondotta: "Az állam gépezet az uralkodó osztály kezében, hogy vele osztályellenségei ellenállását elnyomja. Ebben a tekintetben a proletariátus diktatúrája lényegében semmiben nem különbözik bármely más osztály diktatúrájától, mert a proletár állam: gépezet a burzsoázia elnyomására. De van egy lényeges különbség. És pedig az, hogy minden eddigi osztályállam a kizsákmányoló kisebbség diktatúrája volt a kizsákmányolt többség felett, míg a proletariátus diktatúrája a kizsákmányolt többség diktatúrája a kizsákmányoló kisebbség felett."…

Ez a körülmény tette lehetővé, hogy a népi demokrácia állama viszonylag békésen, véres polgárháborúk nélkül el tudja végezni a proletárdiktatúra funkcióit, anélkül, hogy a proletárdiktatúra szovjet formáját öltené.

Mik ezek a funkciók? Sztálin elvtárs három fő feladatban látja őket:

"a) meg kell törni a forradalom által megdöntött és kisajátított kapitalisták és földbirtokosok ellenállását, meg kell semmisíteni a töke hatalmának visszaállítására irányuló minden néven nevezendő kísérletüket;

b) szervezni kell az építőmunkát abban a szellemben, hogy az összes dolgozók a proletariátus körül tömörüljenek és azt a munkát abban az irányban kell vinni, hogy az osztályok felszámolása, megszüntetése előkészíttessék;

c) fel kell fegyverezni a forradalmat, meg kell szervezni a forradalom hadseregét, a külső ellenség, az imperializmus elleni harcra"

…A népi demokráciák közül a magyar a legfiatalabb. Lényegében azon okok miatt, amik Magyarországot Hitler utolsó csatlósává tették, de azért is, mert a felszabadulás után sokáig lebecsültük az ellenség erejét. Nálunk a Kommunista Pártnak csak két és félévi kemény munka után sikerült maga mögé felsorakoztatni nemcsak az ipari munkásságot, de a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és kisemberek zömét. Amíg mi majdnem három év nehéz, keserves munkájával meg nem győztük a dolgozó népet ügyünk igazáról, amíg le nem lepleztük a régi kapitalista rend kísérleteit, melyekkel vissza akart ülni a nyeregbe, addig nálunk még nem dőlt el, hogy a népi demokrácia vagy a polgári demokrácia útjára tér-e az ország.

Rákosi Mátyás Szabad Nép, 1949. január 16.

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya

1949. évi XX. törvény A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA.

A Magyar Népköztársaság

1. § Magyarország: népköztársaság.

2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.

3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.

II. FEJEZET

A társadalmi rend

4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.

(2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.

5. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében.

7. § (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkén-tes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.

9. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: "Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint".

X. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa

67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöldszínű szalag.

68. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöldszínű, középen a Magyar Népköztársaság címerével.

A párizsi békekonferencia

Az 1945 februárjában megkötött fegyverszünet értelmében a magyar seregeket vissza kellett vonni az 1938 előtti határokra. Ez a megállapodás előrevetítette a végleges rendezés kereteit. A hazai politikai pártok bizonytalanok voltak, hogy milyen elveket kövessen a tárgyalásokra induló békedelegáció. A munkáspártok elvetették a területi követeléseken alapuló nacionalista törekvéseket, és a határon túlra került magyarság kisebbségvédelmét látták fontosnak, a kisgazdák és a parasztpártiak az etnikai határok elérését tekintették célnak. A nyugatiak számára a román-magyar határ módosítása elfogadható volt, de a szovjetek erre nem voltak hajlandók. (Számukra a kommunista vezetésű Románia támogatása fontosabb volt az igazságos rendezésnél.)

A győztesek oldalán álló Csehszlovákia már a békeszerződés előtt igyekezett olyan helyzetet teremteni, melyben a határok módosításának kérdése fel sem merülhet. Beneš elnök a homogén állam kialakítására törekedve többszázezer magyart telepített kiCsehszlovákiából, illetve deportáltatott a határ mellől az országbelső területeire.

Az 1947. február 10-én aláírt párizsi béke minden szempontból elmaradt a magyar várakozásoktól: semmilyen területi igényt nem támogattak a nagyhatalmak, sőt még 43 km2-t Csehszlovákiának juttattak, a magyar hadsereg létszámát 65000 főben határozták meg, légiereje 90 gépnél nem lehetett nagyobb. A háromszázmillió dolláros jóvátételből200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát és 30 millió Csehszlovákiát illette. A békeszerződés aláírása után az országból ki kellett vonni a megszálló katonaságot, de a Szovjetuniónak fennmaradt az a joga, hogy fegyveres erőket állomásoztasson Magyarországon az Ausztriában lévő seregeivel való kapcsolattartás céljából, s ez a jelenlét döntően meghatározta Magyarország jövőjét.

1947-re a régió országaiban a baloldali fordulat már vagy lezajlott, vagy a végéhez közeledett. Magyarországon is elérkezettnek látta a szovjet vezetés és a hazai kommunista mozgalom a folyamat befejezését. A Kisgazdapárt ellen indított végső támadást a Magyar Közösség elleni per jelentette, melynek eredményeként a kommunista rendőrségnek kikényszerített vallomásokkal sikerült államellenes összesküvés gyanújába keverni Nagy Ferenc miniszterelnököt és Kovács Béla főtitkárt a Kisgazdapárt két meghatározó politikusát. Nagy Ferenc e migrált, Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, Kisgazdapárt szétesett.

"Fontos az is, hogy a maximális politikai tanulságot vonjuk le belőle, hogy leleplezzük a reakció és a Kisgazdapárt jobbszárnyának politikai kölcsönhatásait. … Ezért ennek az összeesküvésnek nagy a jelentősége, erősen befolyásolja az 1947-es esztendőre tervbe vett stratégiánk egész menetét. Ez olyan nehéz kő, ami most még repül, és nem tudni, hogy hol áll meg. Rajta leszünk, hogy hatása maximális legyen." Rákosi Mátyás

A Kommunista párt ezek után a "legális" hatalomszerzés reményében kierőszakolta az előrehozott választásokat. Biztosra akartak menni, ezért a választójogi törvény módosításával majd félmillió - várhatóan jobboldalra szavazó - polgártól vették el a szavazás jogát. Ezen kívül a választás napján kommunista aktivistákat utaztattak körbe az országban, hogy több helyen is leadják a szavazataikat. Erre a Rajk László által vezetett és a kommunista párt kezében lévő Belügyminisztérium által osztott hamis "kékcédula" adott jogi alapot, melyet azok kaptak meg, akik lakóhelyüktől távol voltak a választás napján, de mégis élni akartak jogukkal (kb. 100-200 000-re tehető az így szerzett voksok száma.). A választás eredménye azonban csalódást okozott a baloldalon. A jobboldal - némiképp átrendeződve, de tulajdonképpen megőrizte az 1945-ben megszerzett pozícióit. Ennek egyik oka, hogy a koalíciós pártokban a folyamatos kommunista tisztogatási elvárásoknak megfelelni nem akaró politikusoknak egyre kevésbé maradt terük, ezért sokan átléptek más pártokba, vagy új pártot alakítottak (pl. Pfeiffer Zoltán - Magyar Függetlenségi Párt), magukkal víve szavazóikat is. A baloldalon a kommunisták váltak a legnagyobb erővé, de szereplésük jócskán elmaradt a saját és a moszkvai elvárásoktól. Hogy pozícióikat tovább erősítsék, választási csalásra hivatkozva sorra semmisítették meg a jobboldali pártok eredményeit, némelyiket azonnal fel is oszlatták. Az így kialakult helyzetben ismét koalíciós kormány alakult, de most már a legtöbb tárcával a kommunisták rendelkeztek. A kormány feje a kommunistákkal szorosan együttműködő kisgazdapárti Dinnyés Lajos lett.

A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) 1947-es értekezletén a szovjetizálási folyamat felgyorsítását határozták el. Ezt követően Rákosiék "kriptokommunistái" (más pártokba beépített titkos kommunista párttagok) megkezdték a szociáldemokrata párt bomlasztását is. A "jobboldalinak" kikiáltott szocdem vezetők többségét kizárták, majd a baloldaliak kimondták a Magyar Kommunista Párttal való egyesülést (1948. június 12.). Az újonnan létrejött Magyar Dolgozók Párja (MDP) a kommunisták programját fogadta el. A hatáskör nélküli elnök Szakasits Árpád (SZDP), a hatalmat kezébe összpontosító főtitkár Rákosi Mátyás (MKP) lett. Helyettesei: Farkas Mihály (MKP), Kádár János (MKP) és Marosán György (SZDP) voltak. A többpártrendszer felszámolása lényegében megtörtént.