Egy koncepciós per forgatókönyve

A per politikai vonala a következő legyen:

A. A vádlott pálos szerzetes gyilkosságainak elkövetésénél szövetkezett a népi demokrácia esküdt ellenségeivel, ellenforradalmi szervezetet épített ki, és ebben a munkájában támaszkodott nemcsak saját rendjére, hanem az egész klerikális reakcióra, beleértve a püspöki kart.

B. A pernek bizonyítania kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarják, esküdt ellenségei a népi demokráciának, illegálisan dolgoznak ellene, megszegik törvényeit, kémkednek, valutaüzletet kötnek stb…

C. A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek, megszegve az egyezményt és az állam törvényeit, illegalitásba vonultak, szervezett államellenes működést fejtettek ki a reakciós püspökök tudtával és segítségével.

D. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban élnek.

Közvetlen a vádirat közzététele előtt össze kell hívni a püspöki kart, elébe kell tárni a vádiratot és meg kell kérdezni, hogy az állammal kötött egyezmény értelmében milyen egyházi rendszabályokat hajlandók foganatosítani a vádlottak (beleértve a püspököket) ellen. Fel kell vetni a vádlott püspökök lemondását. A püspöki kar előrelátható válasza az lesz, hogy nem tehetnek semmit, a püspököket a pápa nevezi ki, lemondatni őket nincs módjukban stb. stb. Erre a kormány jelentse ki: a püspökök ezzel a vonakodással megszegik az állammal kötött egyezményt. A kormánynak ennélfogva kötelessége, hogy a maga eszközeivel gondoskodjék az egyezmények betartásáról, azoknak az államellenes papoknak és püspököknek felelősségre vonásáról, akik veszélyeztetik az állam és egyház jó viszonyát és békéjét.

Felmerül a kérdés: legyen-e Grősz, Shvoy, és Péteri vádlott a perben? Letartóztassuk-e őket a per előtt?

E mellett szól: ha a perben komoly bizonyítékok merülnek fel ellenük, akkor nem lefogni és elítélni őket: a gyengeség jele lenne kifelé és befelé. A nép nem értené meg, hogy ha Grősz és társai bűnösek, miért nem ítéljük el őket?…

Ellene szól: az előre látható nemzetközi visszhang (a Mindszenty-ügyben az imperialista uszítás kétségtelenül befolyásolni tudott olyan rétegeket is, amelyek nem voltak eleve ellenségesek). Kérdéses, hogy célszerű-e ma olyan rendszabályokat alkalmazni, melyek következtében Magyarország újra a nemzetközi imperialista uszítás központjába kerül. Számolni kell azzal is, hogy az ellenségnek sikerülni fog a Grősz és társai elleni pert összekapcsolni a jelenlegi közellátási nehézségekkel, a tszcs fejlődés következtében kiéleződő osztályharccal a falunk, és a népi demokrácia ellen hangolhat majd bizonyos kispolgári, paraszti, értelmiségi, sőt egyes elmaradottabb osztályrétegeket is. …

Javasoljuk tehát, hogy Grősz és társai a perben igenis vádlottak legyenek, tartóztassuk le őket. … Ha nincs elég bizonyíték, vagy ha a bizonyítékok túl közvetettek, akkor helyesebb házi őrizetbe venni, internálni őket, és így lehetetlenné tenni püspöki funkcióik gyakorlását. …"

(Révai József előterjesztése az MDP Titkársága számára az egyházpolitika módosítása tárgyában 1951. május 4.)

A politikai foglyok

Táblázat: Az 1954-es letartóztatottakból 7567 volt politikai fogoly. Megoszlásuk az osztályhelyzetük alapján:

Éberség

Fokozzuk az éberséget

Az éberség - nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig. Azt jelenti, hogy nyitott szemmel járva éberen figyeljük: ki és mi segítheti elő, ki és mi hátráltatja Pártunk politikájának megvalósulását: éberen figyeljük, hogy ki a barátunk és ki az ellenségünk. Ébernek lenni azt jelenti, hogy féltő gonddal őrködünk a Párt káderei, a Párt sorainak tisztasága felett. Keményen és következetesen harcolunk minden megalkuvás, elhajlás, pártellenes, népellenes nézet, cselekedet ellen. Idejében felismerjük az ellenség terveit, taktikáját - leleplezzük és ártalmatlanná tesszük az ellenséget.

"A kommunista éberség a Párt, a proletárdiktatúra, a haza védelmét jelenti."

A közlekedésügyi minisztériumból három hónapos iskolára javasoltak egy tisztviselőnőt, akiről kiderült, hogy hosszú ideig a Turul-szövetség és egy reakciós egyházi egyesület, a "Soli Deo Gloria" vezetőségi tagja volt. Egész családja reakciós: apja horthysta jegyző, akit sikkasztásért elbocsátottak, bátyja rongyosgárdista volt, a felszabadulás után a Kisgazdapárt reakciós jobbszárnyáról támadta a népi demokráciát…..

Az állami és gazdasági élet különböző, posztjairól kiszorult ellenséges elemek most új taktikát követnek. Nem kívülről támadják Pártunk erődjét hanem alulról, a dolgozok sorából feltörve igyekeznek beférkőzni alapszervezeteinkbe és a Párton belül akarnak vezető pozícióba kerülni, mert úgy tartják, hogy a "várat könnyebb " belülről bevenni. … az üzemekbe húzódnak volt kapitalisták, földbirtokosok, kulákok, volt katonatisztek csendőrök, volt horthysta köztisztviselők, politikailag megbízhatatlan elemek. Munkásruhába bújnak igyekszenek jó munkával kitűnni, sőt pártmunkát kérnek, ők, akik mindennél jobban gyűlölik Pártunkat.

…A Felten-gyárban Ádám dr. horthysta százados egy 50 holdas kulák fia, mint segédmunkás "kivívta a vezetők elismerését" előléptették, taníttatták, amíg rajta nem kapták, hogy egy mázsa rezet kidobott a szemétbe. Az ellenség sok esetben ügyesebb ennél az Ádámnál nem leplezi le magát ilyen hamar, igyekszik a munkában is eredményt felmutatni, s végül ha nem vigyázunk - eléri első célját: tagjelölt lesz…..

A kommunisták nem félnek feltárni munkájuk fogyatékosságait - csak az ellenség fél a tömegek bírálatától. Ahol elfojtják az alulról jövő bírálatot, ott - így vagy amúgy -, az ellenség keze van a dologban.

Szabad Nép,1951. május 30.