A Molotov-Ribbentrop paktum

A szovjet-német megnemtámadási szerződés

I. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más Hatalmakkal együtt. II. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik Hatalom részéről háborús cselekmények tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik Hatalmat semmilyen módon nem fogja támogatni. III. cikk. A két Szerződő Fél kormányai a jövőben tanácskozás céljából folyamatosan érintkezésben maradnak egymással, abból a célból, hogy egymást kölcsönösen tájékoztatja a közös érdekeiket érintő kérdésekről. IV. cikk. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik Fél ellen irányul. V. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek közt bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok keletkeznének, a két Fél ezeket a vitákat vagy viszályokat kizárólag barátságos eszmecsere vagy szükség esetén békéltető bizottságok útján fogja tisztázni. VI. cikk. A jelen Szerződő tíz év tartamára kötik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, a Szerződés hatálya önműködően további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő. VII. cikk. A jelen Szerződést a lehető legrövidebb időn belül meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Berlinben kell kicserélni. A Szerződés az aláírással azonnal életbe lép. Kelt két eredeti példányban, német és orosz nyelven.

Moszkva, 1939. augusztus 23.

von Ribbentrop V. Molotov

Titkos kiegészítő jegyzőkönyv

… a két fél aláíró meghatalmazottai szigorúan bizalmas megbeszéléseken megvitatták a kétoldalú érdekszférák elhatárolásának kérdését Kelet-Európában. … A balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Litvánia északi határa alkotja egyúttal Németország és a Szovjetunió érdekszférájának a határát. Egyúttal mindkét részről elismerik Litvánia érdekeit a vilnai területen. A lengyel államhoz tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Németország és a Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, Visztula és a Szan folyók vonala határolja el. Azt a kérdést, hogy a kétoldalú érdekek kívánatosnak tüntetik-e fel egy független lengyel állam fenntartását, és melyek lennének ezen állam határai, végleg csak további politikai fejlemények során lehet tisztázni. A két kormány ezt a kérdést mindenesetre barátságos megegyezés útján fogja megoldani. Délklet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozzák érdeküket Besszarábiát illetően. Német részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosan fogja kezelni.

Moszkva, 1939. augusztus 23.

von Ribbentrop V. Molotov

A náci külpolitika a korábbi német kormányok revíziós politikájának folytatásából, a maguk kitűzte élettér-növelésből és a kontinentális hegemónia megszerzéséből állt össze. A fő ellenségnek a Szovjetuniót tekintette, s arra törekedett, hogy vele szemben szövetségest találjon Angliában. Franciaországot megpróbálta elszigetelni korábbi szövetségeseitől, ezért kötött Hitler megnemtámadási egyezményt Lengyelországgal 1934-ben. A francia - orosz közeledés hatására azonban a nyílt expanzió útjára lépett Németország. Először a békeszerződésben demilitarizált Rajna-vidéket szállta meg, s mivel az akció nem keltett túl nagy visszhangot a korábbi győztesek körében, ezen felbátorodva a teljes revízió megvalósításába fogtak. Ehhez könnyen találtak partnereket a hasonló célokat elérni akaró Olaszországban és Japánban (Antikomintern Paktum 1936). 1937-ben Hitler felfedi háborús szándékait a keleti élettér megszerzése érdekében. Hogy a hadsereget maga mögött tudja, személycseréket hajt végre a Wehrmacht élén. A nagyhatalmak csendes szemlélődése mellett Németország 1938-ban megszállja Ausztriát (Anschluss), majd a müncheni konferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország jóváhagyásával feldarabolja Csehszlovákiát, melynek a maradványait 1939-ben kebelezi be. 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést köt Németország és a Szovjetunió, melynek titkos záradékában elkülönítették kelet-európai érdekszféráikat. Ezek után már egyik félnek sem volt megkötve a keze, hogy egyéb területeken érdekeinek érvényesítésébe fogjon. Németország 1939. szeptember elsején megtámadta Lengyelországot, és ezzel kezdetét vette a második világháború.

Hitler Prágában