Az MKP kezdeményezésére 1946 márciusában létrejött szövetség, amelynek rajtuk kívül a Szociáldemokraták és a Nemzeti Parasztpárt is tagja volt. A koalíció baloldali pártjainak célja a jobboldal háttérbe szorítása volt.

A kommunista ideológiára építő, azt hirdető központosított, zsarnoki hatalom. Kommunista diktatúrának tekintik Sztálin , valamint Magyarországon Rákosi Mátyás uralmát.

Magyarországon a Rákosi-korszakban, 1950–1955 között évente kibocsátott államkötvények neve. Jegyzésére a dolgozókat különböző eszközökkel kényszerítették. Visszafizetése 1972-ben zárult le.

Olyan személy, akit politikai okból, politikai nézetei, vagy valamely csoporthoz való tartozása miatt elítélnek, börtönbe zárnak.

1949-ben Rákosi és köre nyomására tartóztatták le Rajk Lászlót, a korábbi bel- majd külügyminisztert, aki már többször szembekerült a párt moszkovita vezetésével és sokkal népszerűbbnek számított, mint Rákosi. Rajk a kínzások hatására – a felsőbb elvárásoknak megfelelően – önkritikát gyakorolva elismerte, miniszterként követett el hibákat, de a kémkedés és az árulás vádját nem volt hajlandó vállalni. A per során Rajkot és társait azzal vádolták, hogy a rendszer megdöntésére törekedtek, és a szocialista táborból kitagadott Titónak kémkedtek, azaz az eljárás szovjet politikai célokat (is) szolgált. Rajkot és két társát halálra, többeket börtönbüntetésre ítélték. 1955 júliusában rehabilitálták és 1956. október 6-ai újratemetése már a forradalom előzményei közé tartozik.

Magyarországon 1949-ben megszűnt a köztársasági elnöki funkció, helyette jött létre az Elnöki Tanács, s e testület gyakorolta az államfőt megillető jogokat. 21 tagját az országgyűlés választotta. Jogában állt törvényerejű rendeletek alkotása, vezetője az Elnöki Tanács elnöke volt.

Más néven szocreál. A marxizmus–leninizmus világnézete, a kritikai realizmust tükröző művészeti szemlélet, alkotómódszer. Elutasították az absztrakciót, helyette a konkrét, a valóságos ábrázolására törekedett. Minden művészeti ágban éreztette hatását.

A termelőeszközzel rendelkezők szövetkezése azért, hogy a közösségi összefogással olyan szervezési, árubeszerzési, eladási, stb. feladatok is gazdaságosan megoldhatók legyenek, amelyre az önálló termelőknek kisebb esélye van. A szocialista berendezkedésű országokban erőszakos úton hozták létre ezeket a mezőgazdasági nagyüzemeket, ami a termelés jelentős mértékű visszaesését eredményezte. Magyarországon 1948 után mind az iparban, mind a mezőgazdaságban megszervezték a termelőszövetkezeteket a tervutasításos, ill. tervgazdálkodási rendszerbe illeszkedve.

A Magyar Kommunista Párt majd a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, 1942 és 1956 között jelent meg. A II. világháború alatt a cenzúra miatt ritkán jelenhetett meg, ezért komolyabb szerepet csak 1945 márciusától töltött be. A forradalom után nem indult újra, az MSZMP pártlapja a Népszabadság lett.

A Rákosi-korszak politikai rendőrsége, amelyet 1948-ban hoztak létre. Fő feladata a külső és a belső „reakció” elleni harc, tehát a politikai, gazdasági és kulturális életet egyaránt ellenőrizte, nagy szerepe volt a koncepciós perek előkészítésében és lebonyolításában.