- Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
- Az 1945 és 1990 közötti világ eseményei
- A hidegháború kialakulásának kora
- 3 foglalkozás
Világbank
Teljes neve: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az ENSZ keretei között jött létre és a háború utáni helyreállítás volt a feladata eredetileg, majd a fejlesztések hitelezőjeként játszott szerepet. Magyarország 1981-ben lett tagja, a szocialista orországok közül elsőként.
lakosságcsere
A lakosságcsere akkor történik, ha két vagy több szomszédos ország megegyezik a lakosság etnikai alapú kölcsönös cseréjéről, amit azonban a nemzetközi jog csak akkor fogad el, ha az áttelepülés önkéntes és megfelelő kártalanítással jár együtt.
vasfüggöny
A nyugat-európai demokráciák és a közép-kelet-európai kommunista/szocialista rendszerű országok között húzódó határ a II. világháború után. A szimbolikus kifejezést a politikai, kulturális, gazdasági elszigetelődést látva Winston Churchill használta először fultoni beszédében.
hidegháború
Nem közvetlenül fegyverekkel, hanem a fegyverkezési verseny jelentette fenyegetéssel „vívott” küzdelem. Ilyen, változó intenzitású feszültség állt fenn a Szovjetunió és az USA vezette katonai szövetségek között a II. világháború után. Kezdete 1947-re, a végét pedig 1991-ben jelentette be az akkori amerikai elnök, idősebb G. Bush.
NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)
1949-ben Washingtonban megalakított katonai szerveződés, amelynek alapító tagja az USA, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország és Portugália volt. Központja 1967-ig Párizsban, azóta Brüsszelben található. A hidegháborús légkörben az esetleges szovjet fenyegetés elleni védelem lett volna a feladata. A Varsói Szerződés felbomlása után (1991) azonban inkább az európai biztonság és stabilitás megteremtése lett a szervezet deklarált célja, ezért kezdődött meg keleti bővítése is. Magyarország 1999-ben lett a tagja.
koreai háború
1950 és 1953 között zajló háború, amely Korea két része, a kommunista berendezkedésű észak és azt elutasító dél között tört ki. A déliek oldalán az ENSZ égisze alatt amerikai csapatok avatkoztak a háborúba, az északiak a Szovjetunió és Kína támogatását tudták magukénak. A fegyveres konfliktus az 1953-as panmindzsoni tűzszünettel zárult, békét azóta sem kötöttek a felek. A félsziget megosztottsága az 1953-as helyzetnek megfelelően rögzült.
Varsói Szerződés
1955-ben a Szovjetunió és a szocialista országok között létrejött katonai szerződés az esetleges külső támadások elhárítására, ill. – a politikai helyzettől függően – Nyugat-Európa elleni támadásra. (Tagjai: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország és a Szovjetunió.) A Szovjetunió a Varsói Szerződéssel meg tudta erősíteni a szocialista országok függőségét és biztosíthatta csapatai jelenlétét a térségben. Bár Varsóban kötötték meg, székhelye Moszkva volt. 1991-ben szűnt meg.
KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ez a – többségében – szocialista országokat felölelő nemzetközi gazdasági szervezet 1949 és 1991 között működött. Célja a tagországok közötti munkamegosztás segítségével az egyes államok gazdaságának a fejlesztése, az életszínvonal növekedése. Az együttműködés ilyen formáját az egyes országokban elfogadott tervgazdasági számok tették lehetővé. A tervek egyeztetése ellenére sok párhuzamos kapacitás épült ki, ami a hetvenes évek gazdasági válságával összekapcsolva, a KGST meggyengüléséhez végül összeomlásához vezetett. A KGST azonban nem zárta ki a nyugati országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kialakítását.
EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)
Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Az 1960-ban Nagy-Britannia kezdeményezésére alakult gazdasági integrációt az EGK ellenében hozták létre. Alapító tagjai - Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc - a kereskedelmi pozícióikat akarták javítani.
EURATOM (Európai Atomenergia Közösség)
1957-ben hozta létre Németország, Olaszország, Franciaország és Benelux államok, hogy az atomenergia felhasználáshoz és a fejlesztésekhez szükséges feltételeket (kutatás, oktatás, biztonság, stb.) az összefogás révén könnyebbé tegyék.
népi demokrácia
A II. világháború után Közép-Kelet-Európa szovjet befolyás alatt álló országaiban használták ezt a fogalmat politikai rendszerük jelölésére. A munkások és parasztok forradalmi diktatúráját értették alatta.
Római Szerződés
1957 márciusában Franciaország, a Benelux államok, Olaszország és az NSZK vezetői által aláírt egyezmény, aminek értelmében 1958. január 1-jén megalakult az Európai Gazdasági Közösség.
OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet)
1948. április 16-án a nyugat-európai államok hozták létre, feladata a Marshall segély elosztása, a nyugat-európai gazdasági együttműködés elősegítése volt, illetve hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak nemzetközi gazdasági kapcsolataik kialakításában.
Montánunió
Európai Szén- és Acélközösség. Az nyugat-európai gazdasági integráció egyik állomása. 1951-ben a tagállamok szénbányászatának, acéliparának közös irányítására jött létre.
Schumann, Robert
(1886-1963) Francia politikus. A II. világháború idején a francia ellenállás tagja, a háború után több miniszteri tárca birtokosa, 1947-48-ban miniszterelnök. Külügyminiszterként vezető szerepet játszott a Montánunió létrehozásában. Az Európai Unió egyik szülőatyjaként tisztelik a luxemburgi születésű, német anyanyelvű és francia állampolgárságú államférfit.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)