Más néven fennálló állapot. A nemzetközi politikában a meglevő állapotok, kapcsolatok illetve határok megőrzésére vonatkozó jogelv.

Különböző etnikai területek találkozása. Az etnikum (etnosz) az emberek olyan történetileg kialakult közössége, akik tudatában vannak népként való összetartozásuknak, más hasonlóan szerveződő népektől való különbözőségüknek, saját maguk megjelölésére egy népnevet használnak.

A válsághelyzetekben a politikailag szélsőséges nézeteket valló csoportok megerősödnek. Az így megjelenő radikalizmus mai értelemben lehet jobb- és baloldali egyaránt.

Tágabb értelemben mindenféle külpolitikai elszigetelődésre való törekvés, szűkebb értelemben pedig a két világháború között az USA európai ügyektől való elzárkózó magatartására használt kifejezés.

Egy állam belső viszályaiba vagy két állam között kialakult háborúskodásba való erőszakos, katonai, olykor gazdasági beavatkozás egy idegen hatalom részéről.

(1879–1953) Eredeti nevén Dzsugasvili. Illegális kommunista tevékenysége miatt többször is száműzetésre ítélték a cári Oroszországban. 1912-ben vette fel a Sztálin (acélos) nevet. Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után a nemzetiségi ügyek népbiztosa lett, majd a polgárháború alatt Grúziában vezette a bolsevik csoportot. Még Lenin életében lett az SZKP első titkára, ezzel Lenin egyik lehetséges utóda. A Trockij és Sztálin között zajló hatalmi harcból az utóbbi került ki győztesen 1924 után. Totális hatalmat épített ki a Szovjetunióban, amit a terror eszközével tudott fenntartani. 1928-ban meghirdette a földek állami tulajdonba vételét, a kollektivizálást és az első ötéves tervet. Az ellátási problémák éhínséghez vezettek 1930 és 1932 között. Sztálin nem sokkal később hozzáfogott a Szovjetunió nehéziparának erőszakolt fejlesztéséhez is. 1939 augusztusában megnemtámadási egyezményt kötött Németországgal, s megállapodott Hitlerrel Lengyelország felosztásáról. 1940-ben háborút kezdett Finnországgal, azonban a remélt gyors győzelem helyett csak 1941-re tudta csak legyőzni a finn hadakat. Amikor 1941-ben Németország megtámadta a Szovjetuniót, akkor Sztálin Nagy Britanniával, majd az Amerikai Egyesült Államokkal kezdeményezett tárgyalásokat. 1945. május 8-án Németország kapitulálásával véget ért a II. világháború, így Sztálin számára a kommunizmus eszméinek terjesztése vált a legfontosabb céllá. Kiterjesztette a Szovjetunió befolyását Közép-Európában, létrehozta a szocialista rendszerű országok együttműködésének biztosítására a Kominformot és a KGST-t. 1947-től kezdve elkerülhetetlennek látta a harmadik világháború kitörését, és erőltetett fegyverkezésbe kezdett, erre kényszerítve csatlós államait is. 1953. március 5-ei halála hatalmi harc nyitánya lett.

Szovjet-Oroszország a bolsevik hatalomátvétellel jött létre az Orosz Birodalomból. 1922-ig állt fenn, ekkortól Szovjetunió az állam neve. Az elnevezés a szovjetekre, tanácsokra utal, ezek voltak a munkások és katonák önigazgatási szervezetei az 1917-es forradalmak alatt.

Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és a Szabotázs Elleni Harcra. A bolsevik párt irányítása alatt álló államvédelmi hatóság 1917 és 1922 között, vezetője Feliksz Dzerzsinszkij volt. A szervezethez kötődik a vörösterror, tehát a proletárdiktatúra megdöntésére való bármilyen kísérlet felszámolása, a rendszert ellenzők üldözése, meggyilkolása.

Állami tulajdonban lévő szocialista mezőgazdasági nagyüzemtípus (szovhoznak a Szovjetunióban nevezték). Árutermelő "mintagazdaságként" biztosítania kellett az állam központi tervszámait, így a lakosság ellátáshoz és/vagy az exporthoz szükséges árukészleteket. A termelési szempontokat és körülményeket figyelembe véve létrehoztak általános és szakosított gazdaságokat. Az utóbbiak az ún. célgazdaságok, amelyekben egy alapvető termelési ág volt a jellemző.

A marxi elképzelés szerint a kizsákmányolók és a munkásság között feszülő érdekellentét osztályharchoz, az pedig szükségszerűen proletárforradalomhoz, majd proletárdiktatúrához vezet. A proletárdiktatúra olyan politikai rendszer, amelyben a vezető szerep a munkásságé.

A szovjet állam gazdaságpolitikája 1918–20 között, a polgárháború és az intervenció idején. Jellemző vonása a parasztok terményfölöslegének kötelező beszolgáltatása, a fontos fogyasztási cikkek jegyrendszer alapján, az állam által meghatározott áron, az ideológiai szempontok érvényesítésével történő szétosztása (pl. a munkásság előnyt élvezett). A termelési struktúra átalakulása az általános munkakötelezettség bevezetésével, az ipar egészének államosításával és központi irányításával is együtt járt. Az ellenőrzés teljessé tételét biztosította a vállalatok központilag szervezett és pénzfizetés nélküli ellátása a legszükségesebb nyersanyaggal és termelőeszközökkel, a vállalatok termékeinek ugyancsak központi pénzelszámolás nélküli elosztása a fogyasztók ill. a felhasználók között.

Az állam által saját szükségleteinek fedezésére ill. a hadsereg ellátására a lakosságtól elvett élelmiszert, terményt, állatokat.

Magyarországon 1927 és 1946 között használt pénznem. Bevezetésére az I. világháborút követő gazdasági válsággal járó, a koronát érintő infláció miatt került sor és a népszövetségi kölcsön tette lehetővé.

Bethlen István vezetésével 1922-ben a Bethlen vezette Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesülésével létrejött kormánypárt, teljes neve: Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt. 1932-től Nemzeti Egység Pártja, 1939-től pedig a Magyar Élet Pártja nevet vette fel.

A magyar történelemben IV. Károly próbálkozásait nevezik így, amikor 1921-ben két ízben kísérelte meg a magyar trón elfoglalását. Egyik esetben sem járt sikerrel.

A legitimizmus követője, olyan személy, aki a monarchista államberendezkedés híve. A legitimizmus hívei a fennálló jogrendet és a folytonosságot is elfogadják.

Az 1920-ban a nemzetgyűlés által elfogadott földreform, elnevezését a javaslat előterjesztőjéről, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterről kapta. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. 700 ezer katasztrális holdat) 411 516 igényjogosult között osztották ki, átlagosan 1,7 katasztrális holdnyi birtokok formájában. Kistulajdonossá tettek mintegy 200 ezer föld nélküli földmunkást, s több mint 100 ezer törpebirtokosnak is juttattak néhány hold földet. Ezzel mindkét réteget megnyugtatták, leszerelték az elégedetlenségüket, de a Nagyatádi Szabó István és agrárdemokraták által elképzelt célt, a nagybirtokrendszer demokratikus felszámolását, illetve a szegény- és kisparasztság széles tömegeinek polgárosodását nem tudták biztosítani.

Magyarország jegybankja, azaz központi bankja, amelynek elsődleges feladata a monetáris politika fő irányvonalainak meghatározása, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása. Az MNB 1924-től működik. Megalakítását a Népszövetség írta elő, az I. világháború utáni gazdasági konszolidációt biztosító kölcsön folyósításának ez volt az egyik előfeltétele.

1919-ben alakult konzervatív és keresztényszocialista eszméket képviselő párt. 1922-ben fúzionált a Nagyatádi Szabó István nevéhez kapcsolódó Kisgazdapárttal, és így létrehozták a Horthy-korszakban mindvégig kormánypártként működő Egységes Pártot.