A felsőoktatásban részesülő hallgatók száma

A FELSŐOKTATÁSBAN RÉSZESÜLŐ HALLGATÓK SZÁMA

Az újbaloldal jelentkezése

"Először az ember lealacsonyításának mindent átható ténye - amire a Délnek a faji bigottság elleni harca hívta fel a figyelmet - lendített legtöbbünket a hallgatásból az aktivitásba. Azután a hidegháború fojtogató ténye, amelyet a Bomba jelenléte jelképez, ébresztett rá bennünket, hogy mi magunk, barátainkkal és a meghatározhatatlan »többiek« millióival együtt (kiket közös veszedelmünk miatt közvetlenebbül is megismerhettünk), bármikor meghalhatunk."

"Bár technikánk folyamatosan rombolja a társadalmi szervezet régi formáit és újakat hoz létre, az emberek még mindig eltűrik az értelmetlen munkát és a tétlenséget. Míg az emberiség kétharmada rosszul táplált, saját felsőbb osztályai pazarló bőségben dőzsölnek. Bár a világ népessége 40 éven belül előreláthatólag megkétszereződik, a nemzetek mégis eltűrik az anarchiát mint a nemzetközi ügyintézés egyik fő elvét, és zabolátlan rablógazdálkodás jellemzi a föld természeti forrásainak kiszipolyozását." (A Port Huron-i nyilatkozatból)

"A Mozgalom közössége azoknak a felkelőknek, akiknek közös radikális értékeik és hasonló arculatuk van, s önálló bázist keresnek mindenütt. Céljuk a társadalom átalakítása a legelszigeteltebb és »legképzetlenebb« emberek vezetésével. Ez elsősorban a fennálló renden kívüli intézmények létrehozását jelenti, amelyek az egész társadalmat képviselő valódi intézményekké kívánnak válni." (Tom Hayden - az SDS egyik alapítója - írásából)

"Célunk az amerikai imperializmus lerombolása és az osztály nélküli társadalom - a világkommunizmus - megvalósítása. Az Egyesült Államokban az államhatalom meghódítása annak lesz a következménye, hogy az amerikai beavatkozások hiperméretekben kiterjednek az egész világra és szektoronként vereséget fognak szenvedni; a belső harc az Egyesült Államokban ennek a folyamatnak egyik döntő tényezője lesz, de amikor a forradalom győzni fog az Egyesült Államokban, az az egész világ népeinek együttes műve lesz." (a Weathermen csoport kiáltványából)"

Azért harcolunk..., mert nem akarunk a következők lenni: tanárok az oktatásbeli szelekció szolgálatában, amely szelekció árát a munkásosztályból származó gyermekek fizetik meg; szociológusok, akik jelszavakat fabrikálnak a kormányzat választási hadjáratai számára; pszichológusok, akiknek az a feladatuk, hogy a »munkások seregét« jobb funkcionálásra késztessék a tulajdonosok érdekeinek megfelelően; tudósok, akiknek munkáját kizárólag a profitra épülő gazdaság érdekeinek megfelelően használják fel. Elvetjük ezt a jövőt, amely a »házőrző kutya« jövője." (a Március 22. Mozgalom egyik röpiratából)"

A sikeres modern kapitalista rendszerben tehát az emberek bizonyos mértékben növekvő jólétet és bőséget élvezhetnek, amennyiben növekszik a termelékenység, de ez a rendszer a jövedelem, a gazdaság, a lehetőség, a tekintély és a hatalom szempontjából már definíciója szerint nem törekszik egyenlőségre. Végbemehet a társadalmi státus bizonyos kiegyenlítődése, mindamellett a »nyílt kapitalista« társadalmak - melyekben a rétegződés nem szembetűnő - még mindig zárt hatalmi rendszerek. A piaci kapitalizmus egy osztálytársadalom konfliktusos viszonyait hozta létre; a szervezett kapitalizmus, amennyiben sikeres, megkísérli felszámolását, ám nem a vagyon és a hatalom tényleges viszonyait megváltoztatva, hanem félretéve a közösség és az egyenlőség minden emberi megfontolását, biztosítva a szervezett termelők és fogyasztók megtervezett kielégítését."

(Május elsejei kiáltvány: S. Hull - R. Williams - E. Thomson)

Az újbaloldal jelentkezése a tőkés országokban

A hatvanas évek második felétől az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában új politikai áramlatok jelentkeztek, melyeket összefoglalóan "új baloldalnak" neveztek. Az "új" a hagyományos polgári baltól és a kommunistáktól való elhatárolódást jelentette. A mozgalom igen sokrétű volt. Anarchisták, trockisták, az 1956 után a kommunista pártokból kizárt értelmiségiek, maoisták stb. Nem volt köztük intézményes kapcsolat. Képviselői a marxizmusból merítettek, így ellenfelei voltak a kapitalizmusnak, ugyanakkor szemben álltak a létező szocializmussal, a szocialista, kommunista pártokkal, országokkal is.

Az új baloldal legaktívabb rétege az egyetemi ifjúság volt, melynek száma az ötvenes évektől ugrásszerűen megnőtt.

A mozgalom keletkezésében gazdasági, társadalmi és pszichológiai okok is szerepet kaptak.

Az 1960-as évek elejétől a konjunktúra lefékeződött a fejlett tőkés országokban. A "gazdasági csodák" véget értek, a bruttó nemzeti termék növekedése megállt vagy csak alig haladt előre. Ennek megfelelően alakultak a jövedelmek is. (Pl.: Nagy-Britanniában 1950-55 közt a reálbér 35%-kal emelkedett, 1963-70 közt csak 17%-kal.) Nem tűnt el a szegénység, s új szembenállások keletkeztek a jóléti társadalom különböző csoportjai között. Ez sokakat arra késztetett, hogy beismerjék a polgári demokrácia nem képes teljes körűen megoldani a gazdasági, társadalmi, kulturális problémákat. A polgári pártok közt kialakult politikai váltógazdálkodás nem ígért igazi társadalmi alternatívát, cserélődésük nem érinti a társadalom alapjait.

A társadalom válsága kihatott a magánéletre is. A polgári életforma elleni lázadás megrendítette a család társadalmi helyzetét, a fiatalok nem kívántak szüleik értékrendje szerint élni. Lázadásuk a "szexuális forradalomban", a beat- és hippimozgalmakban öltött testet.

Az "új baloldal" első általánosabb harci megjelenése az amerikai Port Huronban 1962-ben megjelent kiáltvány volt, melyben felvázolták tiltakozásuk kialakulását.

A társadalmi bajok növekedése és a vietnami háború radikalizálta a mozgalmakat. 1968 előtt még többségük arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs szükség forradalmi elméletre és pártra ahhoz, hogy a szükséges társadalmi változásokat végre lehessen hajtani. A forrongás évének tapasztalatai azonban nézeteik megváltoztatására késztették őket. (Szélsőséges képviselőik akciócsoportokat, alkalmanként terrorista szervezeteket hoztak létre.)

Az új baloldal ideológusai szerint a sikereket a közvetlen demokrácia önigazgatásával lehet biztosítani. Példáikat - egyebek közt - a jugoszláv önigazgatási rendszerből és az 1956-os magyar munkástanácsoktól vették.