A háborús veszteségek
A II. VILÁGHÁBORÚ ALATTI EMBERVESZTESÉGEK A LAKOSSÁG LÉLEKSZÁMÁHOZ VISZONYÍTOTT SZÁZALÉKBAN
Ország | Veszteség (%) |
Lengyelország | 15,0 |
Szovjetunió | 8,4 |
Németország | 6,4 |
Magyarország | 6,2 |
Franciaország | 1,4 |
Olaszország | 0,9 |
Nagy-Britannia | 0,9 |
Egyesült Államok | 0,9 alatt |
A HÁBORÚ KÖLTSÉGEI A LEGNAGYOBB HADVISELŐKNÉL (AZ ÖSSZKÖLTSÉG SZÁZALÉKÁBAN)
Ország | Költség (%) |
Egyesült Államok | 21 |
Nagy-Britannia | 20 |
Németország | 18 |
Szovjetunió | 13 |
A II. világháború mérlege
A második világháború az emberiség legpusztítóbb háborúja volt. A hat év alatt 55 millió ember pusztult el (körülbelül a fele polgári lakos), a sebesültek száma 35 millió, az eltűnteké 3 millió volt. A költségek mintegy 1500 milliárd dollárt tettek ki. Európa szenvedte meg leginkább a világégést, mert az embervesztesége és javainak pusztulása mellett a politikai vezető szerepét is elvesztette. A korábbi nagyhatalmak eltűntével felbomlott a hagyományos európai egyensúlyi helyzet, a Szovjetuniónak nem volt megfelelő riválisa, és csak az állandósított amerikai kontinentális jelenlét biztosíthatott megfelelő erőt a dominanciára törő Szovjetunióval szemben. Az ideológiai szakadék a háborús veszély elmúltával ismét jelentőssé nőtt.
Európa kis országai - az Atlanti Chartában megfogalmazott elvek ellenére - a nagyhatalmak befolyási övezetébe kerültek, s szuverenitásuk korlátozását voltak kénytelenek tudomásul venni. Átalakulás indult a világ többi részén is. A gyarmattartók gyengülése miatt a saját erejükre ébredő elnyomott országokban függetlenedési mozgalmak indulnak, melyek néhány év alatt majd átrajzolják a világtérképet.
A technikai fejlődés eredményeinek kell még néhány esztendő ahhoz, hogy a polgári életben az emberek javát szolgálják. De volt egy olyan felfedezés, mely az első sikeres próbától bizonytalanná tette a jövőt, az atomenergia felhasználásának lehetősége. Az emberiség a háború végén belépett az atomkorba.