"Amilyen egységesek voltak a szövetségesek a háború folyamán abban, hogy hogyan és milyen módon győzzék le a náci-terrorista Németországot, oly kevéssé tudták azt, hogy mit kell a megszállt Németországgal békében tenniök. Nem volt közös koncepció és nem volt kényszer sem a közös cselekvésre. A győzők közül három Németországot a saját országa mintájára képzelte el. A szovjetek egy központilag irányított államot kívántak és egy Moszkva felé orientálódó kommunista pártot - a polgári felfogás szerint tehát nem demokráciát. Az angolok brit mintára demokratikus rendszert akartak, egy központilag kormányzott államot erős munkáspárttal - Londonban éppen a Munkáspárt került hatalomra. Az amerikaiak egy ugyancsak demokratikus Németországra gondoltak, de egy föderalisztikusan szervezett szövetségi államra erős tagállamokkal. Végül a franciák legszívesebben semmilyen Németországot nem akartak, és ha mégis, akkor egy kicsit. Először is maguknak szerették volna a Saar-vidéket, másodszor a Ruhr-vidéket bármely lehetséges módon Németországtól elcsatolni..."
(Neubeginn und Wiederaufbau 1945-49. Bonn, 1989.)