Olyan rendszeres vagy ritkábban rendkívüli juttatás, amit a felettes hatalomnak (pl. állam, uralkodó, egyház, földbirtokos nemesség stb.) fizetnek magán- vagy későbbi korokban jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek stb.). Más megközelítésben, az adó egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli bevétel a kirovó számára.

A magyar törzsi vezetők egyike, akivel Szent Istvánnak az ország egyesítéséért vívott harcokban le kellett számolnia. Területei a Maros vidékén lehettek.

Egy adott területen élő emberek tartós és szervezetten működő közösséget hoznak létre, amelyet egy testület vagy egy személy irányít, vagyis a közösség felett főhatalmat gyakorol.

A legendák szerint a magyar törzsek első fejedelme, a honfoglaló Árpád apja. Egyes krónikák szerint a honfoglalás előtt Erdélyben megölték, ami lehetett rituális királygyilkosság is az etelközi besenyőtámadásokban elszenvedett kudarcért.

A világi papság káplánjait, plébánosait alsópapságnak is szokták nevezni, megkülönböztetésül a hierarchiában fölöttük álló főpapságtól. Az alsópapság falusi plébániákon, parókiákon élt szerény körülmények között, és csekély jövedelemmel rendelkezett.

II. András által 1224-ben kiadott kiváltságlevél, amely egyrészt az Erdélybe betelepült szászoknak önkormányzatot biztosított (nem tartoztak a vármegyei ispánok joghatósága alá), másrészt előírta kötelezettségeiket, a királynak teljesítendő adóikat.

A 7. századtól az iszlám hódításaival kialakuló birodalom, amely az Arab-félszigetről indult, majd magába foglalta többek között Mezopotámiát, Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet, Kis-Ázsiát, a mai Irán területét. A hatalmas kiterjedésű Birodalom a belső megosztottság, a trónharcok és a külső fenyegetések miatt a 10. századtól fokozatosan széthullott. A Birodalom, majd később részeinek élén is a kalifák álltak.

Pénznem. Az európai országokban általánosan használt firenzei mintájú aranypénz. Magyarországon 1325-ben vertek először aranyforintot, Károly Róbert uralkodása idején.

A feudális kiváltságok egyike, amit városok kaphattak meg. Eszerint a város területén áthaladó kereskedőket áruik kirakására és eladására kényszeríthették, a helyi áron és a vámszabályok betartása mellett.

955-ben itt szenvedtek vereséget a kalandozó magyarok I. Ottó lovagseregétől. Ezzel a vereséggel lezárultak a Nyugat-Európába vezetett kalandozó hadjáratok.

Az 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napokon elfogadott Aranybullát a királyi hatalom gyengesége miatt nem tudták betartani. A pápaság és császárság harcában megerősödő egyház 1231-ben újraszövegezteti az Aranybullát, több, az egyházra vonatkozó adókról szóló részt kihagytak belőle, és kiegészítették azzal, hogy az érseknek jogában áll a királyt kiközösíteni. II. András szorult helyzetét kihasználva 1233-ban megkapták a sókereskedés jogát is. Az előzőektől lényegesen eltérő körülmények között született az 1267-es nemesi charta, amelyet harmadik Aranybullának tekintenek. Ez a dokumentum nevezi először nemesnek a szervienseket, a korábbi nemeseket pedig innentől báróként említik. I. (Nagy) Lajos 1351-ben átírta és megerősítette az 1222-es Aranybullát, de a szabad végrendelkezés helyett a nemesi birtokokat védő ősiség törvényét deklarálta. Az 1351-ben felújított Aranybullát 1916-ig valamennyi uralkodó megerősítette. (Kivéve az ius resistendi-t, amelyről a magyar rendek 1687-ben lemondtak.)

A középkori egyetemeken a legalacsonyabb (ún. babérkoszorús) tudományos fokozat, amelyet két év sikeres elvégzése után nyerhetett el a hallgató.

661-1258 között fogta át a teljes muszlim világot. Az Omájjádok dinasztiáját megbuktató Abbászidák első intézkedése az volt, hogy új fővárost alapítottak, Bagdadot. Al-Mahdí (775-785) és főként az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Hárún ar-Rasíd (786-809) kalifák uralkodásával a Bagdadi Kalifátus egy évszázadon át tartó virágzása, az arab irodalom és a tudomány fellendülésének a korszaka volt. A kalifák udvara Európa-szerte híres volt fényes, perzsa szokásokat tükröző külsőségeiről. A Kalifátust végül 1258-ban a mongolok döntötték meg.

A középkori Magyar Királyság déli tartományait kormányzó főtisztviselő volt. A méltóságnév Magyarországon Horvátország és Dalmácia meghódítása után jelent meg a 12. század elején. A király nevezte ki, katonai és igazságszolgáltatási jogkörrel rendelkezett a hatalma alá tartozó országrészben, jövedelme pedig a királyi adók egy részének megtartásából származott.

Valamely főúr által kiállított, az ő zászlója alatt hadba vonuló katonai alakulat a középkorban és az újkorban. A világi és egyházi méltóságok saját költségükön, rangjuknak és birtokaiknak megfelelő katonaságot állítottak ki. Magyarországon a hadsereg zászlóaljanként történő szervezése az Árpád-korhoz köthető, a 15. század folyamán végrehajtott átalakítás során viszont jelentősen nőtt a bandériumot kiállító urak (ún. zászlósurak) köre. A banderiális hadsereg kialakulásával a király az arisztokráciától függő helyzetbe kerülhetett. A zsoldos hadak megjelenéséig a feudális hadviselés gerince.

Kezdetben a török szultán fiainak titulusa, majd a vilajetek kormányzóit hívták így. A hivatali tisztség mellett katonai rangot is jelölt.

(1206-1255) Mongol kán, az Arany Horda első kánja. Az ő csapatai pusztították végig Kelet-Európa országait, ők jártak 1241-42-ben Magyarországon is.

A török kiűzése után a háborúktól sújtott volt hódoltsági területekre részben belső vándorlás, részben spontán betelepülés, részben szervezett betelepítés révén érkeztek emberek.

A korai feudális társadalmakban az uralkodók vagy a nagyobb birtokosok birtokot adományoztak híveiknek hűségük biztosítása vagy tetteik megjutalmazása érdekében. Később ezeket az adományokat katonai vagy egyéb szolgálat teljesítéséhez kötötték, s mivel a kapott föld egy részét hasonló szolgálatért továbbadományozták, létrejött a hűbéri lánc.

Itáliai város. Az első középkori egyetemet (Studium Generale) itt alapították a hagyomány szerint 1088-ban. A párizsi mellett a korszak legjelentősebb felsőoktatási intézménye volt.

Észak-Itáliában, az Appennin-hegységben található település, amelynek várában tartózkodott 1077-ben VII. Gergely pápa, s itt kért tőle feloldozást a kiátkozás alól IV. Henrik.

Érdekvédelmi szervezetek, amelyek a 10–12. században az azonos mesterséget űző kézművesek közös szervezeteiként jöttek létre a városokban. Ennek következtében megszűnt a belső verseny, hiszen meghatározták a termelt áru mennyiségét és minőségét. A céh lehetővé tette, hogy mindenki el tudja adni portékáját. (Inkább keveset termeltek, de jó minőségben.) A céhek felléptek a számukra konkurenciát jelentő olcsóbban termelő kontárokkal, vagyis céhen kívüli mesterek szemben. Karitatív feladatot is végeztek: pl. adományokat is gyűjtöttek a céhtagok családtagjainak megsegítésére, de részt vettek a város védelmében is. A céh élén a mester állt, ő irányította a céhlegények és az inasok munkáját.

Francia város. Az 1095-ben itt tartott zsinaton hirdette meg II. Orbán pápa az első keresztes hadjáratot a Szentföld visszafoglalására.

Egyrészt Mátyás király budai könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a 15. század második felének egyik legnagyobb, európai hírű humanista könyvgyűjteménye, amellyel csak a vatikáni könyvtár vetekedett. A könyvtár Mátyás halála, majd Buda török kézre kerülése után elpusztult. Másrészt viszont így nevezték a Mátyás könyvtárából származó, rendszerint Hunyadi címerrel (a latin corvus= holló, a Hunyadi család címerállata) ellátott díszes kötésű kódexeket, vagy ősnyomtatványokat. Jelentős részük Mátyás megrendelésére Itáliában, Firenzében készült

A Török Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok (vilajetek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A defterdárokat a szultán nevezte ki és váltotta le.

Magyarország déli határán a török veszély elhárítására épült várak hálózata. Luxemburgi Zsigmond jelentős pénzösszegeket fordított a védelmi vonal kiépítésére, megerősítésére. Az erődítmények legfőbb feladata a határok védelme, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása volt.

A középkori pápai főhatalom jogait 27 pontban összefoglaló irat, amelyet VII. Gergely pápa 1075-ben adott ki. Többi között kimondja: a pápának joga van engedetlen fejedelmeket letenni és alattvalóikat a hűségeskü alól feloldani, a pápa zsinatok hozzájárulása nélkül is tehet le püspököket, a pápa az egyházi törvényeket önhatalmából megváltoztathatja, ő gyakorolja az invesztitúra jogát stb. A Dictatus Papae-ban tehát a pápai teokrácia igénye jut kifejezésre. Mivel az irat keletkezési körülményei ismeretlenek, ezért felmerült az is, hogy a 27 pont nem önálló dokumentum, hanem egy jogszabálygyűjtemény tartalomjegyzéke.

A középkori egyetemeken szerezhető tudományos fokozat, amely önálló egyetemi oktató munkára jogosított.

Az eurázsiai sztyeppék nomád állattenyésztő népeinek (hunok, szkíták, szarmaták, alánok, avarok stb.) a szárazságot okozó felmelegedés miatt új legelők után kellett nézniük. A keletről így megkezdődő nomád vándorlás lavinaszerű népmozgást indított el, azaz minden nép nyugat felé próbált menekülni a kelet felől érkezők elől.

Az Iszlám ún. "szent háború"-ja. Jogosultságát azzal magyarázzák, hogy a Korán is ír róla.

A nemesi kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg alsóbb csoportjainak a főnemességével egyező nemesi jogait jelenti. A minden nemesnek azonos jogokat és kiváltságokat nyújtó törvényt az 1351-ben felújított Aranybulla tartalmazza. Werbőczy István a Hármaskönyvben foglalta össze a nemesi előjogokat.

Kiváltságokkal, önkormányzattal bíró felsőoktatási intézmény. Vezetője a rektor, a fakultások (más néven karok) élén pedig a dékán áll. A 11. századtól jöttek létre Nyugat-Európában, pl. Bolognában, Oxfordban, Párizsban, és eredetileg a bölcsészeti kart mindenkinek el kellett végeznie ahhoz, hogy a másik három fakultás valamelyikén továbbtanulhasson. A természettudományok oktatásának szerepe a 18. században nőtt meg, ekkor jelentek meg önálló tudományterületei és a külön természettudományi fakultás az egyetemi képzésben

A szentek, próféták vagy hősök testének maradványai vagy használati tárgyaik, amelyeknek szakrális szerepet, földöntúli hatalmat tulajdonítottak. Az ősi vallásokban is megtalálható fetisizmusra vezethető vissza.

A püspök megbízásából több plébánia felett ellenőrzési jogot gyakorló egyházi vezető a katolikus egyházban. A protestáns egyházakban viszont a presbiterek által az egyházmegye élére választott lelkészt hívják így.

A magyar törzsek szállásterülete a honfoglalást megelőzően. Pontos helye vitatott, de legvalószínűbb helye a Dnyeper és az Al-Duna közötti térség.

A kétkamarás parlament egyik testülete, amelynek munkájában az adott ország főrangú családjainak egy-egy tagja, vezető állami és egyházi tisztviselők vesznek részt. Magyarországon felsőtáblának vagy főrendiháznak is hívták a testületet.

Az elnevezés a feudum szóból származik, a felvilágosodás hatására terjedt el. Tágabb értelemben a földesúri földtulajdonnal és a föld használatáért járadékkal tartozó jobbágyi termeléssel jellemezhető történelmi korszakok összefoglaló elnevezése. A feudalizmus korai és érett szakasza az európai középkor idejére esik, a kései azonban már a kora újkorhoz tartozik, és a kapitalista termelési mód elemeinek a megjelenése jellemzi. A feudalizmus korszakhatárainak megállapítása nem egységes a területenként, országonként eltérő fejlődés következtében.

A magyar közigazgatási rendszerben az uralkodót képviselő, az uralkodó által kinevezett főtisztviselő a megye élén. Feladatai közé tartozott a királyi rendeletek végrehajtatása, a megyei bandérium vezetése. A 16. században alakult ki az örökös főispán intézménye.

A kancellária vezetője. A kancellária Magyarországon III. Béla uralkodása alatt jött létre az intézkedések írásba foglalására. Mátyás idején vált a működése egyre szakszerűbbé és terjedt ki az ország kormányzásának fontosabb ügyeire. A Mohács utáni időszakban a magyar királyi udvari kancellária Habsburg irányítás alá kerül, a kancellár pedig feltétlen udvarhű főnemes lesz.

(1185 k. -1213) Magyar királyné, II. András felesége, akit hatalomvágya és családtagjainak túlzott támogatása, előjogokhoz juttatása miatt 1213-ban az összeesküvő magyar főurak megöltek a pilisi erdőben.

(1395 k. - 1468) német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. A reformáció térhódítása idején a találmány nagyon gyorsan elterjedt. Fő alkotása az 1455-ben megjelent ún. 42 soros Gutenberg-Biblia.

A nomád népek szállásterületeit elválasztó lakatlan terület elnevezése volt. A magyar törzsek a honfoglalás után is kialakították a természeti viszonyokhoz alkalmazkodó mesterséges határsávot, a védelem a katonai segédnépek: székelyek, besenyők feladat lett.

Más néven vezér. A valóságos hatalmat gyakorló méltóság a magyaroknál a kettős fejedelemség idején. A szakrális uralkodói címet a kündü vagy más néven kende birtokolja.

A szultán adója, az Oszmán-Török Birodalomban és a török hűbéres tartományokban elterjedt az állami fejadó. Magyarországon a legfontosabb állami adó volt a hódoltság korában, értéke 50 török akcse (= 1 magyar forint), és a "császár adójának" nevezték. Kezdetben csak azok a ráják fizették, akik 300 akcse értékű ingósággal (állat, termény, berendezés) rendelkeztek, 1578-tól azonban már a nem mohamedán hitű családfőkre, rájákra vetették ki.

Más néven Tripartitum. Werbőczi István állította össze 1514-ben a három részből álló, latin nyelvű joggyűjteményt, amely tartalmazza a nemesi jogokat, a Szent Korona-tant, a városokra és a jobbágyokra vonatkozó, a Dózsa-parasztháborút követő megtorló intézkedéseket.

Károly Róbert által bevezett kereskedelmi vám, amely a nyugati áruforgalomra vonatkozott. Hunyadi Mátyás szünteti meg, és vezeti be helyette a koronavámot.

A csapadékosabb területeken már a 9. századtól kezdve kialakult gazdálkodási forma, mikor a föld első harmadába őszi, a másodikba tavaszi gabonát vetettek, míg a harmadikat ugaron hagyták, de ezt is felszántották.

A Déli-Kárpátok és a Duna között húzódó, a mai Romániához tartozó terület. Önálló fejedelemséggé Basarab szervezte a 14. század elején, s először a Magyar Királyság, majd a 15. századtól egyre inkább az Oszmán-Török Birodalom fenyegette ezt az önállóságot. A török terjeszkedés volt az eredményesebb, s 1857-ig a Porta vazallusa volt a terület. 1858-ban Moldvával egyesülve jött létre az egyesített fejedelemség, amelyből 1862-ben megalakult Románia.

(1374-1399) I. Nagy Lajos lánya, akit 1384-ben lengyel királynővé koronáztak. A litván nagyfejedelemmel, Jagello Ulászlóval kötött házassága után a litvánok katolizáltak, Hedvig maga is segítette az áttérést. II. János Pál avattatta szentté 1997-ben.

Latinul septem artes liberales. Már az ókori görög, majd az erre épülő római oktatásban így nevezték összefoglalóan a tanított tárgyakat. A középkorban a keresztény felfogás szerinti igazság megismeréséhez szükséges ismeretek összességét hívták így. A gra

Olyan egyházi intézmény (káptalan), amely az oklevelek kiállításával, másolásával, hitelesítésével foglalkozott. Magyarországon 1231-től csak a hiteleshelyek által kiállított oklevelek számítottak bizonyítéknak a peres eljárásokban. A hiteleshelyek alapítása azonban nehezen ellenőrizhetővé vált, ezért Nagy Lajos 1353-tól elrendelte, hogy csak a király adományozhat hiteles pecsétet. Véglegesen csak 1874-ben szűnt meg az intézmény.

(1042-1066) Anglia királya, ő alapította Westminsterben az apátságot. 1161-ben avatták szentté.

A középkorban elterjedt jogintézmény, a hivatali címmel és jogokkal együtt adományozott birtok. Mivel a hivatali címmel jár, ezért nem örökíthető, így a többi adománybirtoknál kevésbé gyengíti a királyi hatalmat.

Honfoglalás kori magyar méltóságnév, a bírói tisztség viselője.

Más néven emberközpontúság. A 14. században Nyugat-Európában kibontakozott az uralkodó feudalizmussal, a katolikus dogmatizmussal szembeforduló, polgári jellegű ideológia és kulturális irányzat. A humanizmus az ember szabadságát és az emberi méltóságot hirdető világszemlélet és magatartás. Képviselői pl. Dante, Petrarca, Boccaccio az antikvitás irodalma felé fordultak, mely ösztönzőleg hatott az irodalomra és a filozófiára, hasonlóan Ficino platonizmusához. A természet kultusza a tudományok önállósítását, teológiától való elhatárolódását szolgálta. A humanizmus fontos újdonsága a toleráns gondolkodásra való törekvés, s ennek részeként a nem keresztény (arab, kínai, perzsa) tudósok eredményeinek elismerése. Összekapcsolódik a reneszánsszal, hiszen annak filozófiai alapja.

( 1407k-1456) Hadvezér, kormányzó. Az 1443-44. évi úgynevezett hosszú hadjáratban több csatát nyert a török ellen, a Balkán-hegységig nyomult előre, a vesztes várnai csatából ( 1444. aug) Azonban menekülnie kellett. V. László kiskorúsága idején (1446-1452) Magyarország kormányzója. Célja a török kiűzése Európából, ezért jelentős anyagi forrásokat fordított a hadsereg megerősítésre, újabb hadjáratra (1448 Rigómező), de vereséget szenvedett. 1456-os nándorfehérvári győzelme miatt európa-szerte tisztelt hadvezér lett. A háború miatt kiújult pestisjárványban halt meg.

(1433-1457 ) Hunyadi János idősebb fia, aki apja halála után átvette a vezető szerepet a Hunyadi-Szilágyi liga élén, s magát tekintette országos főkapitánynak is. A hatalmi harc és ennek következtében kegyencének, Cillei Ulriknak a meggyilkolása miatt V. László elfogatta, majd kivégeztette.

Hűbéres, aki a hűbérúrtól vagyis dominustól földet kapott, s ennek fejében megfelelő számú fegyveres kiállítására vagy hivatalok viselésére kötelezhető. A korai középkorra jellemző, s a függés láncolatszerű is lehet.

A hűbéres (vazallus) és a hűbérúr (senior) közötti hűbéri szerződés megerősítését célzó ünnepélyes egyházi szertartás.

Mind az európai, mind az ázsiai feudalizmusra jellemző, birtokadományozáson alapuló függőségi viszony, melynek alapján a hűbéres (vazallus) békében és hadban teljesített szolgálataiért adománybirtokot kapott. A birtokot a hűbérúr (senior) adja országonként eltérő köteleztességeket jelentő hűbérjogi előírások mellett.

A hűbérúr, vagyis a földbirtokot szolgálat fejében adományozó elnevezésére használt kifejezés a feudalizmus korai szakaszában.

Normann herceg, majd Anglia királya 1066 és 1087 között. Miután normann lovagseregével legyőzte a szászokat a Hastingsnél vívott csatában, erős, a hűbéri függésen alapuló központi hatalmat épített ki.

1458-1490 között magyar király, Hunyadi János fiatalabb gyermeke. Bátyja, Hunyadi László kivégeztetése után V. László ítélete alapján ő Podjebrád György cseh király fogságába kerül. Távollétében választják meg a bárói ligák egyezségének értelmében magyar királlyá, de koronázására csak 1464-ben került sor. Miután III. Frigyessel szemben megvédte országát, gazdasági, kormányzati és közigazgatási reformjai révén a térség legjelentősebb államává tette Magyarországot. Ezt a befolyást és erőt a császári cím megszerzésére próbálta kihasználni, a török elleni hadmozdulatokat nem tekintette elsődlegesnek, inkább békére törekedett, mert nem tartotta elég erősnek Magyarországot ahhoz, hogy egyedül helytálljon a török ellen. Nyugati és északi hadjáratai azonban óriási költséget jelentettek, ráadásul Mátyás szembekerült a rendekkel is, hiszen központosított királyi hatalmat épített ki. Udvara a reneszánsz értékrendet képviselte. Halála után alkotása nagyon gyorsan összeomlott, és Magyarország nem lesz képes a nagyobb török támadásnak ellenállni (1526 Mohács)

1440-1444 között magyar király. Hunyadi Jánossal közösen vezeti 1443-44-ben a török elleni hosszú hadjáratot, amely azonban eredeti célját, a török kiűzését Európából, nem érte el. A hadjáratot a drinápolyi-szegedi béke zárja, de a nemzetközi támogatás ígérete arra késztette az uralkodót, hogy folytassák a hadműveleteket. Az 1444-es várnai csatát azonban a magyarok elveszítik, ráadásul I. Ulászló is életét veszti az összecsapásban.

919-936 között a keleti frank területek királya, a Karoling dinasztia tagja. Merseburgnál az ő csapata győzték le a magyarokat 933-ban.

997-től fejedelem, majd 1000/1001 és 1038 között magyar király. Géza fejedelem fia és utóda, a keresztségben kapta az István nevet. Géza megteremtette a belső és külső feltételeket ahhoz, hogy fia, I. Szent István megszervezze a feudális magyar államot. Ebben jelentős támogatást nyújtottak azok a papok és lovagok, akik István felesége, Gizella kíséretében jöttek Magyarországra. Ha kellett, akkor harcok árán uralmát kiterjesztette az egész Kárpát-medencére, ellentmondást nem tűrve terjesztette a kereszténységet, kiépítette a magyar egyházszervezetet, a közigazgatás és a haderő alapjává pedig a királyi várakat, vármegyéket tette. 1083-ban, I. Szent László uralkodása idején avatták szentté.

1077-1095 között magyar király. A 11. században a belső harcok miatt válságba került magyar államot megerősítette, szigorú törvényeivel a feudális jogrendet elfogadtatta. Sikerrel verte vissza a kunok és a besenyők támadását, majd a trónharcokba beavatkozva elfoglalta Horvátországot. I. Istvánt, Imrét és Gellértet az ő közbenjárására avatták szentté. I. Lászlót III. Béla avattatta szentté.

1205-1235 között magyar király. Apja, III. Béla eredetileg a halicsi trónra szánta, ám ezt András nem tudta megtartani. Hazatérve bátyjával, I. Imrével került szembe, trónért vívott harcuk során mindketten jelentős birtokadományozással akarták megnyerni a főurak támogatását. Trónra kerülése után újból megpróbálta megszerezni a halicsi trónt, ám ez nem sikerült, ráadásul feleségét, Gertrudist 1213-ban az elégedetlen magyar főurak meggyilkolták. Birtokadományozási politikája és a pénzrontás miatt a királyi hatalom jelentősen meggyengült, ezért a szerviensek és az elégedetlen főurak elfogadtatták vele 1222-ben az Aranybullát. Az Aranybulla 1231-es felújítása az egyháznak tett jelentékeny engedmények miatt csak fokozta az általános elégedetlenséget.

1180–1223 Francia király. Ő szerezte vissza az angol királyoktól a normandiai területeket.

Más néven II. Mehmed. 1444 és 1446 majd 1451 és 1481 között az Oszmán-Török Birodalom szultánja. El-Fátih, azaz a „Hódító” melléknévvel is szokták említeni, hiszen hadai 1453-ban, hosszú ostrom után elfoglalták Konstantinápolyt, aminek következtében megszűnt a Bizánci Birodalom és a 15. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. Legjelentősebb katonai kudarcát 1456-ban Nándorfehérvár sikertelen ostrománál szenvedte el. Hatalmát törvényekkel szilárdította meg, megalkotta az első alkotmányt, és ő használta először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti, de a díszítő formulákat kedvelő török források gyakran említik a két szárazföld és a két tenger uraként is. Konstantinápolyt tette birodalma székhelyévé, jelentős építkezései újból Európa egyik legpompásabb fővárosává tették.

999 – 1003 között római pápa, ő adományozta a magyar koronát I. Istvánnak, megalapította Magyarország és Lengyelország első érsekségét. Kora legműveltebb embereként emlegették, polihisztor volt.

1290-1301 között uralkodó utolsó Árpád-házi magyar király. Trónigényét nem fogadta el mindenki törvényesnek, ez is oka annak, hogy uralkodása alatt nagyon megnőtt a bárók hatalma, kiépültek az oligarchiák.

1172-1196 között magyar király. A királyi hivatalnokrendszer megerősítése fűződik a nevéhez. A magyar gazdaság fejlődése miatt már jelentős királyi jövedelmekkel rendelkezett. Mivel Bizáncban nevelkedett, így a hatalmi rendszert részben bizánci mintára szervezte át.

1198-1216 között római pápa. Megerősítette az egyházi hierarchiát, az egyetemes pápaság eszméjét pedig elfogadtatta az európai uralkodókkal. Ő erősítette meg a ferencesek és a domonkosok rendjét, de az eretnekkel szembeni fellépést is fontosnak tartotta.

A középkorban az egyházat illető kiváltságokat (mentesült az adófizetés, a katonáskodás és a legtöbb országban a világi bíráskodás alól ) jelölték eredetileg evvel a szóval. Az immunitast később földesúr is megszerezhette, pl. önmaga ítélkezett jobbágyai felett, ill. ő szedte be a királyi adókat is az általa ellenőrzött területeken.

Törvényes uralkodó vagy kinevezett államfő nélküli időszak. Pl.: Magyarországon az Árpádok kihalása (1301) után.

A király által a vármegyék élére kinevezett tisztviselő ill. főrangú urak neveként használták. A vármegye élén a bírói, közigazgatási, katonai feladatok irányítását látta el.

Más néven Büzantion, Constantinapolis, Konstantinápoly, Bizánc. Az ókorban a Boszporusz partján létrejött kereskedőváros stratégiai szerepénél fogva jelentős központ a történelem különböző korszakaiban. Az Isztambul nevet akkor kapta, amikor 1453-ban II. Mohamed csapatai elfoglalták és az Oszmán-Török Birodalom fővárosa lett.

1235-1270 között Árpád-házi magyar király. Nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, ezért „második honalapító”-nak is nevezik.

1056-1106 között német-római császár. Az ő uralkodása alatt tört ki az invesztitúra háború VII. Gergely pápa és a császár között. Többször kölcsönösen kiátkozták egymást, megbékélést a Canossa-járás sem hozott, sőt IV. Henrik elűzte VII. Gergelyt Rómából.

1226 - 1270 között francia király. Uralkodása alatt jelentősen megnőtt a királyi bíróságok szerepe, s mivel gátolta a helyi pénzverést és erős zsoldossereget tartott fenn, sikerül megerősíteni a királyi hatalmat, helyreállította az állam egységét. Két keresztes hadjáratban is részt vett, ezért szentté avatták. Az ő uralkodása alatt alapította meg a királyi gyóntató a párizsi egyetemet (Sorbonne).

Török gyalogos katona. A 14. században szervezték meg a zsoldos gyalogság mellett a janicsárcsapatokat, eleinte a meghódított területek keresztény lakosaiból adóba (devsirme) szedett vagy harc közben rabolt kiskorúakból. Ezeket a fiúkat szigorú fegyelemben az iszlám fanatikus harcosaivá nevelték. Kiemelkedően magas zsoldot kaptak, de nem tiltották más pénzszerzési forrásoktól sem őket. (Pl. kereskedelemmel is foglalkozhattak.) Egy ideig közülük került ki a szultán testőrsége, őket tekintették a trón és török birodalom legszilárdabb támaszának. Parancsnokuk a janicsáraga volt. Fegyverzetük széles görbe kard, hosszú puska, íj és nyíl volt; vörös zászlójukon ezüst félhold és kard szerepelt.

A jobbágy által birtokolt telek, aminek használata fejében a földesúrnak meghatározott szolgáltatásokkal tartozott. A telek része általában házhely, kert, szántó, rét és a közös, osztatlan erdő, legelő használati joga, de ebben jelentős helyi eltérés figyelhető meg.

Nomád - elsősorban mongol és török - népek kupola vagy csonka kúp alakú lakósátra. Általában nemezből készül. Szigorú, a társadalmi hierarchiát is tükröző belső térelosztása van.

Mohamedán bíró, aki a vallási és feudális jogi törvények és a szokásjog alapján ítélkezik.

Pénzverési illeték, a pénzkibocsátás haszna, a királyi felségjogból származó bevételek közül Európában és így az Árpád-kori Magyarországon a legfontosabb. A kamara haszna abból keletkezett, hogy az új pénzből minden megye és város köteles volt egy előírt mennyiséget megvásárolni, ami azonban 50%-kal drágább volt, mint a régi pénz. Ez az árkülönbözet a kamara haszna, aminek csak egy része az előállítási és a forgalmazási költség, a többi a tiszta haszon. Gyakran összekapcsolódott a pénzrontással is. Változást az hozott, hogy Károly Róbert 1336-ban bevezette az állandó értékű aranyforintot és váltópénzeit, s így megszűnt a pénzbeváltási kötelezettség. Kezdetben így nevezték a kamara hasznát felváltó első állami adót, a kapuadót is.

1297-1315 közt erdélyi vajda és szolnoki ispán, Erdélyben tartományúri hatalmat épített ki. Wittelsbach Ottó királyt 1307-ben elfogta, az Ottónál lévő Szent Koronát magánál tartotta, amiért Gentilis, aki a pápa követeként Károly Róbert támogatója volt, kiközösítéssel fenyegette. A koronát végül átadta Károly Róbretnek, ezért az erdélyi területeket 1315-ig megtarthatta.

Katolikus egyházi méltóság, a káptalan tagja. Feladata az egyházi iskola vezetése, a székesegyház körüli feladatok ellátása.

(1386-1456) Ferences prédikátor. Kora egyik legnagyobb hitszónokának tartották. 1455-től élt Magyarországon és a török elleni keresztes had megszervezésére buzdította az embereket, sikerét bizonyítja, hogy a nándorfehérvári védelem egyik meghatározó ereje lett ez a sereg. A csatát követő járványban vesztette életét.

A plébános vagy a püspök mellett működő segédlelkész a katolikus egyházban.

Az 1437-es erdélyi felkelés eseményeinek részeként a nemesség szövetséget kötött a székely előkelőkkel és a szász patríciusokkal. Szerződés kimondta, hogy a ”három rendi nemzet”: a magyar nemesség, a székely előkelők, a szász patríciusok kölcsönösen támogatja egymást a külső és a belső ellenség ellen. Ez az unió 1848-ig fennmaradt, és lerakta Erdély rendi politikai szervezetének alapját.

A kanonokok területe, amely a katolikus székesegyházak vagy az egyházmegye területén lévő más katolikus egyházi testületek (pl. szerzetesrendek) mellett működik. A magyarországi káptalanok hiteles helyekként működtek (oklevelek kiállítása, hiteles másolása, birtokokra vonatkozó okiratok kiállítása), hitelességet igazoló pecsétjük volt. A káptalanokban megőrizték az oklevelek másolatait vagy tartalmi kivonatait, melyek vitás kérdések esetén perdöntőnek bizonyultak. A káptalani székhelyeken iskolákat is fenntartottak, ahol a hét szabad művészetet oktatták, ill. itt készítették elő felsőbb tanulmányokra készülő ifjakat.

Károly Róbert által 1336-ban az állandó értékű aranypénz verése miatt elmaradó a kamara haszna helyett bevezetett, jobbágytelkekre kivetett állami adó. Mátyás adóreformjai idején bevezeti helyette a füstpénzt.

Ma Szlovákia második legnagyobb városa, a Hernád partján fekszik. A történelmi Felvidéken található, a középkortól gazdag kereskedőváros volt. Jelentőségét jó mutatja, hogy a kassai dómban nyugszanak II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Zrínyi Ilona hamvai.

Más néven székesegyház vagy dóm. Az esetek többségében nagyobb méretű, a püspöki, érseki székhelyen épült templom. A katedrális rangot a pápa adományozza ill. vonhatja meg.

A barbár társadalmakban a nemzetségfők mellett fegyveres kíséret szerveződött azokból az ifjakból, akik a szolgálatukba léptek és hűséget fogadtak nekik.

Az 1232-ben kiadott oklevél szerint a Zala megyei szerviensek azt kérték az uralkodótól, hogy mivel az ügyeikben illetékes bíráktól (azaz a királytól és helyetteseitől, akik a nemesek ügyeiben ítélkezhettek) távol élnek, ezért maguk szolgáltathassanak igazságot a hozzájuk fordulóknak. A királyi engedély birtokában szolgabírákat választottak. Ezt az oklevelet a történészek sokáig a nemesi vármegye kialakulása első bizonyítékának tekintették. A legújabb kutatások azonban rámutattak, hogy ebben a folyamatban nem a zalaiak próbálkozása volt a legelső. Az oklevél egyértelmű bizonyíték viszont arra, hogy az Árpád-kor végén kezdett átalakulni, kiszélesedni a nemesség fogalma, hiszen már nemcsak a nagybirtokkal rendelkező, országos méltóságot betöltő személyeket tekintették nemeseknek, hanem a kisebb közösségek előkelőségeit is.

A parcellák kettéosztásos hasznosítása az érett feudalizmus időszakában terjedt el általánosan. A föld egyik részét bevetették gabonával, míg a másik rész ugaron maradt. A következő évben felcserélték a vetés helyét.

A magyarok a kazároktól vették ezt ezt az uralmi rendszert. Két fejedelem állt a törzsszövetség élén: az egyik a kende vagy kündü a szakrális feladatokat látta el, míg a gyula a hadveréri funkciót. A történészek véleménye eltér abban, hogy Árpád a gyula vagy a kündü volt a honfoglaláskor. 904-ben Kurszán halálával megszűnt a kettős fejedelemség.

Erkölcsi vagy hitbéli bűnökért, s főként eretnekségért alkalmazott legsúlyosabb egyházi büntetés. A katolikus, görögkeleti és protestáns egyházak egyaránt élhetnek vele, a középkorban politikai célok eléréséért is gyakran alkalmazták. Erre példa, amikor 1076-ban VII. Gergely pápa kiközösítette IV. Henrik német-római császárt.

Erkölcsi vagy hitbéli bűnökért, s főként eretnekségért alkalmazott legsúlyosabb egyházi büntetés. A katolikus, görögkeleti és protestáns egyházak egyaránt élhetnek vele, a középkorban politikai célok eléréséért is gyakran alkalmazták. Erre példa, amikor 1076-ban VII. Gergely pápa kiközösítette IV. Henrik német-római császárt.

A jobbágyot terhelő földesúri termékszolgáltatás Magyarországon. Beszedését I. Lajos 1351-ben törvénnyel tette kötelezővé. Csak az 1848-as törvények szűntették meg.

Eredetileg az uralkodó legtekintélyesebb híveinek tanácsadási kötelezettségéből alakult ki, ami Szent István idején csak alkalomszerűen gyűlt össze, hiszen a király csak azokban a kérdésekben kérte ki a tanács véleményét, amelyben ő maga szükségesnek látta. A rendek megjelenésével szabályozták a királyi tanács összetételét és a feladatkörét. Kezdetben csak a főpapok, majd a bárók, később a főispánok is jelen lehettek, s Zsigmond idején már a végrehajtási ügyek egy részét is intézték. Hunyadi Mátyás uralkodása előtt a királyi tanács bárói befolyás alatt állt, addig uralkodása idején háttérbe szorult. A legfontosabb államügyek intézését ekkor a nagykancellária végezte.

Latinul comitatus. I. István által elsősorban frank mintát követve létrehozott igazgatási egység. Pontosan meghatározott területű közigazgatási, katonai, pénzügyi, bíráskodási szervezet volt, élén a király által kinevezett ispán állt. A 13. századtól szerepét fokozatosan a nemesi vármegye vette át.

(481-511) Frank király, véres harcok árán ő egyesítette a különböző frank törzsek területét. A közigazgatás megszervezése (grófságok) és a kereszténység felvételével biztosította hatalmát az erős hadsereg mellett.

Kezdetben pergamenre, később papírra kézzel írott, dúsan díszített középkori könyv.

(?-997) Árpád nemzetségének tagja, aki Géza halálakor a senioratus értelmében igényt tartott a magyar trónra. I. István német lovagjai segítségével legyőzte és felnégyeltette.