A Korán (olvasás, lecke), a mohamedán szentírás a Mohamed által elmondott kinyilatkoztatásokat tartalmazza, amelyet Isten beszélt el, Gábriel közvetített Mohamednek. A Korán tehát nem emberi mű: Allah szólal meg benne a prófétán keresztül. A Koránt nem szabad elhelyezni más könyvek közé, csak a rituális tisztaság állapotában szabad megérinteni és olvasni, sokáig nem volt szabad más nyelvre lefordítani, a nem arab muszlimoknak tehát meg kellett tanulniuk arabul.

A hádisz vagy szunna (hagyomány) mindazon tettek, magyarázatok és mondások gyűjteménye, amelyek Mohamedtől származnak, de a Koránba nem kerültek be. Kb. 600 ezer, a prófétának tulajdonított mondatból és "szent szokás"-ból kellett kiválasztani a hiteleseket. Az e körüli viták az iszlám későbbi szakadásához vezettek.

Az iszlám vallás egysége nem tartott sokáig. A különböző irányzatok kialakulása két kérdés, egy hatalmi és egy vallási ellentét miatt következett be. Az első, a hatalmi kérdés az volt, hogy ki tekinthető Mohamed törvényes örökösének. A próféta fiai ugyanis még gyermekkorukban meghaltak, így Mohamed halála után az első négy kalifát a próféta rokonai és hívei közül választották. A negyedik kalifa, Ali, Mohamed veje ellen föllázadt Szíria helytartója, és amikor Alit egy fanatikus megölte, maga ült a kalifák trónjára. Ez a hatalmi harc párosult egy vallási ellentéttel. Az Ali ellen föllépők ugyanis a hagyományt, a szunnát is kötelező érvényűnek tartották, innen ered az általuk képviselt irányzat szunnita elnevezése is. (Ma ez az iszlám legnagyobb, ortodox irányzata.)

A szunniták azt az irányzatot, amely csak a Koránt tartja mértékadónak, a szunnát pedig nem, pártnak vagy szektának (sía) tekintették, s ebből ered a másik irányzat síita elnevezése. Közéjük tartoztak Ali hívei is, akik továbbra is Ali két fiát - a próféta unokáit - tekintették jogos örökösnek. A szunniták meggyilkolták Ali egyik fiát, és ettől fogva a két tábort engesztelhetetlen gyűlölet választotta szét. A síiták nem ismerik el a (szunnita) kalifákat vallási vezetőnek, saját közösségüket az imám vezeti. (Iránban ma is a síita az uralkodó felekezet.)