királyi felségjog
A királyt megillető kizárólagos jogok. Ezek közé tartozott a középkorban a törvényhozásban való részvétel, a regálék beszedése, ő képviselte országát külpolitikai ügyekben, ő volt a legfőbb hadúr és legfőbb bírói hatalom, gyakorolta a főkegyúri jogot, az országos méltóságok kinevezését és a birtokadományozási jogot. Az újkorban, az alkotmányos keretek kialakulásával a király szerepe átalakult, de a legtöbb államban megmaradt számára a rendeletalkotás, a miniszterek kinevezése, nemesi, főnemesi címek, rendjelek adományozása és a legfőbb hadúri pozíció.