Forrás:

Az angol rendiség:
Főúr személyére szóló meghívás
„A király üdvözletét küldi kedves és hűséges atyafiának, Edmondnak, Cornwall grófjának. Minthogy intézkedéseket kell foganatosítanunk azokkal a veszedelmekkel szemben, amelyek ezekben a napokban egész királyságunkat fenyegetik, önnel, valamint országunk többi főuraival tanácskozást és értekezést akarunk tartani, azon hűségnek és szeretetnek nevében, amellyel ön irányunkban van. Szigorú utasítással meghagyjuk önnek, hogy a téli Szent Márton-nap után következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb lakosaival együtt megvitassa, elrendelje és végrehajtsa mindazt, aminek segítségével elháríthatjuk ezeket a veszedelmeket. Láttamoztatott a király által Canterburyben, október első napján.”
A grófságok és városok képviselőinek meghívása
„A király Northamptonshire sheriffjének. Minthogy tanácskozást és értekezést kívánunk tartani a grófokkal, bárókkal és királyságunk egyéb főuraival, hogy intézkedéseket foganatosítsunk azon veszedelmek ellen, amelyek ezekben a napokban fenyegetik a királyságot, ez okból meghagyom nekik, hogy Szent Márton téli ünnepe utáni legközelebbi vasárnapon jelenjenek meg előttünk, a Westminsterben, hogy megvitassuk, elrendeljük és végrehajtsuk azt, aminek segítségével elháríthatjuk ezen veszedelmet. Neked is szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden városából két városi polgárt, minden mezővárosból két lakost, olyanokat, akik legalkalmasabbak a feladatra, válasszanak ki és a jelzett napra és helyre küldjenek el, úgy, hogy a nevezett lovagok a maguk és a nevezetes grófság közössége nevében, és a nevezett polgárok és lakosok a maguk és a nevezett városok és mezővárosok közössége nevében, azoktól távol teljes és elegendő hatalommal rendelkezzenek, hogy mindazt megtehessék, amiről előbb szó volt, olyan módon, hogy a nevezett felhatalmazás hiánya miatt a megnevezett ügy semmiképpen se szenvedjen halasztást. És tenálad is meglegyenek itt a lovagok, polgárok és lakosok nevei, valamint ezen parancs.” Láttamoztatott a király által Canterburyben, október 3-án.
A francia rendiség
„Fülöp, Isten kegyelméből a franciák királya, a beaucaire-i sénéchalnak vagy helyettesének üdvözletét. A főpapokkal és a főnemesekkel (barones), valamint magunk és e királyság más híveivel és igaz alattvalóival tárgyalni és dönteni óhajtunk számos súlyos ügyben, amelyek korántsem jelentéktelenül érintik személyünket, magunk és királyságunk, valamint az egyházak s egyháziak, a nemesek s a világi személyek, továbbá e királyság minden egyes lakosa állapotát és szabadságát. Ezért meghagyjuk önnek, hogy a mi részünkről parancsolja meg a … városok (civitates), valamint Montpellier és Beaucaire községek (villae) konzuljainak és közösségeinek (universitates)…, hogy e közösségek nagyjai és legokosabbjai közül két vagy három… teljes hatalommal felruházott (képviselő) által… vegyenek részt a Párizsban virágvasárnap előtti vasárnapon (április 8-án) mivelünk megtartandó tárgyalásokon és döntéseken mindannak tudomásulvétele, végrehajtása és a jelzett községek konzuljai által történő jóváhagyása végett… amit mi ezekkel kapcsolatban… elrendelünk. Figyelmeztesse őket, hogy máskülönben – ha e parancs szerint nem jelennek meg előttünk – ahogy a dolog megkívánja, eljárás fog megindulni ellenük a hozandó határozat értelmében.” (1302)

Az ábrák alapján mutasd be az angol és a francia rendi gyűlés működését!

Kérdések:

• A forrás és az ábra alapján állapítsd meg, hogy kik vehettek részt az angol rendi gyűlésben!
• Mi volt a szerepe a két házra történő felosztásnak? Kinek az érdekeit szolgálta ez?
• Melyik társadalmi rétegnek nincs képviselete a rendi gyűlésben? Miért?
• Az ábra alapján állapítsd meg, hogy kik vehettek részt a francia rendi gyűlésben!
• Melyik társadalmi rétegnek nincs képviselete a rendi gyűlésben? Miért?
• Kinek az akaratából gyűlt össze a rendi gyűlés Franciaországban?
• Mi lehetett a szerepe a három rend külön ülésezésének? Kinek az érdekeit szolgálta ez?
• A két ábra alapján mi a rendiség lényege a rendek és mi a hatalom szempontjából?
• A két állam rendi gyűlésének a szerkezete miben tér el egymástól?
• Ez mennyiben befolyásolja a rendek szerepét és befolyását?
• Mi a különbség az angol és a francia meghívó hangneme között? Melyik országban erősebb a királyi hatalom a meghívók kiküldésekor? Honnan lehet ez kikövetkeztetni?