375 körül a Volga vidékén megjelent Belső-Ázsia felől az első nomád lovasnép, a hunok. Ezzel megindult a népvándorlás, amelynek végső következménye a Római Birodalom felbomlása lett.

A hunok nyelve és származása ma is vitatott kérdés. Egyik korábbi származáselméletük azonosítja őket azzal az ázsiai nomád hiung-nu néppel, amely a Kr. e. 3-2. században a Kínai Birodalmat támadta és a Nagy Fal felépítését kikényszerítette. Egy bizonyos: az európai hunok török nyelvet beszéltek, személyneveik ugyancsak törökök - etnikailag pedig kevert közép-ázsiai - török és mongol - nép lehetett.

A korabeli európai - érthető módon erősen túlzó - leírások szerint a mongolokhoz hasonlítottak. Kis termetű, ijesztő torzalakokról írnak a krónikák: nyakuk vastag, válluk széles, törzsük erős; lóra termett rövid, görbe lábuk járásra nem alkalmas; arcuk sötét, szemük fekete pont, alig látszik ki az arcból; szakálluk nincs. A kortársak úgy vélték, azért nem nőtt ki a szakálluk, mert a gyermekek arcát bevagdosták, hogy félelmetesebbek legyenek.

A germán népek egymást tiporva menekültek a hun lavina elől, megkezdődött a népek hosszú vándorlása, harcuk Róma és egymás ellen. A hunok szövetségbe kényszerítették a leigázott germán és más népeket, Pannóniában véget vetettek a római uralomnak, támadták és adófizetésre kötelezték a birodalom keleti tartományait, a lakosságot rabszolgának hurcolták el. A császári udvar az adókat - jóllehet a békét vásárolták meg vele - úgy tekintette, mint zsoldfizetést, a hun királyok római hadvezéri címeket is kaptak. Így történhetett, hogy a kényszerűségből hivatalosan is átengedett területek fejében hun csapatok többször is feltűntek a római hadsereg zsoldosaiként - az ő segítségükkel semmisítették meg a burgund királyságot is.

A birodalom virágzása Attila (434-453) idejére tehető, aki 445-ben meggyilkolta bátyját - a magyar irodalomból Buda néven ismert Blédát -, és az egész népet saját hatalma alatt egyesítette. Ez fordulópontot jelentett a Rómához való viszonyban is. Attila, bár római hadvezéri címet és újabb területeket kapott, már nem elégedett meg e szereppel. Kihasználva a 447-ben történt hatalmas földrengést, melyben Konstantinápoly falai is leomlottak, szövetséges és alávetett népeivel rázúdult a keleti tartományokra, megverte az ellene vonuló római seregeket, és győztesként teljesíthetetlen követelésekkel állt elő. A kevély uralkodó ekkor már hatalma alatt tartotta a Fekete-tengertől a Rajnáig terjedő területen élő népeket. A Római Birodalom császára azonban az arany - tehát az adófizetés - helyett a vasat - azaz a fegyvert - választotta. Újabb hatalmas harc érlelődött.

Az összecsapásra a Honoria-ügy szolgált ürügyül. A császár a nővérét, Honoriát - hogy elkerülje egy esetleges trónkövetelő születését - kolostorba záratta. Honoria azonban egy bizalmasával levelet és gyűrűt küldött Attilának, felajánlva kezét a hun királynak. A hírre a hercegnőt gyorsan hazavitték Rómába, és sebtiben összeházasították egy jelentéktelen hivatalnokkal. Attila azonban követelte "jegyesét" - és hozományul egész Galliát. Hatalmas sereget gyűjtött leigázott népeiből: gepidák, keleti gótok, türingek stb. harcoltak seregében. 451-ben átkelt a Rajnán, útját felégetett, kifosztott városok kísérték. A nagy veszély hírére egymásra találtak rómaiak és barbár szövetségeseik (nyugati gótok, alánok, burgundok, frankok). Ezek a betelepült barbárok a hunokat éppúgy "barbárnak" tekintették, mint őket a rómaiak. A döntő összecsapásra, az ókori "népek csatájára" Galliában, Catalaunum mellett került sor 451-ben. Ennek a hihetetlenül véres ütközetnek azonban nem volt igazi győztese. Attila visszavonult Pannóniába, a rómaiak meggyengült seregének pedig nem volt ereje üldözőbe venni a hunokat.

A következő évben a hunok feldúlták és kifosztották Itália városait. Róma ostromáról állítólag csak az Attila elébe járuló pápa és a római előkelők kérésére tettek le. A hun király, "Isten ostora" azzal a fenyegetéssel vonult vissza Pannóniába, hogy még visszatér, de 453 tavaszán hirtelen meghalt. Halála után fiai egymás ellen fordultak, az alávetett népek fellázadtak, a Hun Birodalom felbomlott. A hunok megmaradt csoportjai szétszóródtak és elvegyültek más népek között.

Hun fegyverek