A Szent István által kialakított új rendet két törvénykönyv szentesítette. E törvénykönyvekben a király intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, biztosította a földesurak jogait népeik felett, rendelkezett a leggyakrabban előforduló bűncselekmények büntetéséről is. A törvénykönyvek cikkelyei nagyrészt megszabják a törvény megszegőinek büntetését is, az egész tehát jellegét tekintve büntetőtörvény.

A törvényhozás nem terjedt ki számos olyan bűnre, amit a keresztény erkölcsi felfogás annak tartott. Ilyen esetben a vezeklés (penitencia) kiszabását áthárította az egyházi bíráskodásra, vagyis a világi bíráskodás mellett egyházi törvénykezés is létezett. A keresztény vallás elleni bűnöket tehát a király a püspökök elé utalta azzal, hogy ha a bűnös az egyház által kirótt büntetést vonakodna elviselni, kétszeresen bűnhődjék, ha pedig továbbra is makacskodna, akkor adják át a királyi bíróságnak.

Láttuk, hogy a törzsi-nemzetségi társadalmakban a hatalom öröklésében a szeniorátus elve volt a meghatározó. A királyi dinasztiák öröklési jogában fontos elv lett az alkalmasság, vagyis az, hogy a testvérek vagy fiúörökösök közül ki a legrátermettebb az uralom biztosítására. Magyarországon az elsőszülött fiú joga (primogenitúra) Szent István trónra léptével kezdődött, de a szeniorátussal szemben csak a 12. századtól érvényesült – a 11. századot súlyos trónharcok jellemezték. Az elsőszülött fiú trónutódlása biztosította a családi vagyon osztatlan öröklését, alkalmas volt továbbá arra, hogy a kijelölt utódot “királyi módon” készítsék fel az uralkodásra.

István királynak egyetlen fia maradt életben, a szent életű Imre herceg, akinek nevelését Gellért püspök irányította. Imre herceg részére fogalmazta meg István Intelmeit, amelyben a bölcs kormányzás elveit foglalta össze. A trónörökös azonban egy tragikus vadászbalesetben meghalt. A “jogos örökös” ezután csak Géza testvérének (Mihálynak) a fia, Vazul lehetett. Csakhogy István féltette az újonnan szervezett keresztény államot az általa pogánynak tartott Vazultól, ezért inkább nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. Ezután Vazul összeesküvést szőtt István ellen, mire a király megvakíttatta, így tette őt alkalmatlanná az uralkodásra. Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek. István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után súlyos trónharcok kezdődtek az országban.

Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége. Nevéhez fűződik a keresztény Magyar Királyság megalapítása, a független magyar egyházszervezet kiépítése, az első törvények kibocsátása. Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett. Tevékenységét a keresztény egyház is elismerte azzal, hogy 1083-ban szentté avatta. Szent István hatvanadik életévén túl, 1038-ban halt meg, Imre herceggel együtt a székesfehérvári bazilikában temették el.