- A középkor története (476--1492)
- A korai középkor
- A kora középkor társadalma
- 3 foglalkozás
lovag
A középkorban a teljes vértezetet viselő, karddal, lándzsával felszerelt, ezekkel harcoló lovas katonák elnevezése volt. Katonai szolgálatukért hűbérbirtokot kaphattak. Miután a felszerelés, a ló, a kísérőszemélyzet kiállítása meglehetősen költséges dolog volt, ezért csak kevesek kiváltsága lett a lovagi életmód. A lovagok fénykora a 11-14. század.
katonai kíséret
A barbár társadalmakban a nemzetségfők mellett fegyveres kíséret szerveződött azokból az ifjakból, akik a szolgálatukba léptek és hűséget fogadtak nekik.
hűbéres (vazallus)
Hűbéres, aki a hűbérúrtól vagyis dominustól földet kapott, s ennek fejében megfelelő számú fegyveres kiállítására vagy hivatalok viselésére kötelezhető. A korai középkorra jellemző, s a függés láncolatszerű is lehet.
lakótorony
Lakóhely, a középkori várakban a várúr elszállásolására szolgált.
feudalizmus
Az elnevezés a feudum szóból származik, a felvilágosodás hatására terjedt el. Tágabb értelemben a földesúri földtulajdonnal és a föld használatáért járadékkal tartozó jobbágyi termeléssel jellemezhető történelmi korszakok összefoglaló elnevezése. A feudalizmus korai és érett szakasza az európai középkor idejére esik, a kései azonban már a kora újkorhoz tartozik, és a kapitalista termelési mód elemeinek a megjelenése jellemzi. A feudalizmus korszakhatárainak megállapítása nem egységes a területenként, országonként eltérő fejlődés következtében.
lovagi kultúra
A lovagi életmódhoz kapcsolódó szabályok, szokások, elvárosok összessége. A lovagok életmódját irodalmi alkotások örökítették meg: lovagi eposzok, lovagregények, de jelentős hatást gyakoroltak a későbbi korok művészetére a szerelmi költészet híresebb alakjai is (pl. Walter von der Vogelweide).
lovagvár
A középkorban különösen hegyes vidékek ormán épült erős vár, amelyet bástyákkal, árkokkal öveztek és felvonó híddal tettek hozzáférhetővé. Román és gót sílusjegyek figyelhetők meg ezeken az építményeken.
dominus
Eredetileg a római családok ura, családfő, majd dominatus időszaka alatt a császár címe. (dominus et deus) A hűbéri láncolatban a hűbérúr megjelölésére szolgál.
hűbérúr (senior)
A hűbérúr, vagyis a földbirtokot szolgálat fejében adományozó elnevezésére használt kifejezés a feudalizmus korai szakaszában.
többtagú birtok
A feudalizmus korai szakaszában kialakuló birtokstruktúra. Az önellátó gazdálkodás lényegéből adódóan a földesúrnak az érte meg, ha a birtokai több eltérő természeti adottságú, helyzetű területből állnak. A technológiai fejlődéssel, elsősorban a vetésforgóval ez a tagoltság felesleges, sőt hátrányos, ezért az ún. tagosítással egy tagba vonják a birtokokat.
úriszék
Ítélőszék, amelyen a földesúr ítélkezett a birtokán élő minden nem nemes felett. Lopás, rablás, emberölés mellett az engedély nélkül elköltöző ún. szökött jobbágy felett is ez az intézmény ítélt. Magyarországon 1351-ben iktatták törvénybe.
földesúr
A föld és az evvel járó kiváltságok tulajdonosa a középkorban és az újkor kezdetén. Lehetett világi és egyházi személy.
pallosjog
Más néven ius gladii. A halálos ítélet kiszabására és végrehajtatására való jog a feudalizmus korában. 1848-ban törölték el Magyarországon.
ajándék
A jobbágy gazdasági függésének egyik elemeként a földbirtokhasználat fejében a földesúrnak ajándékokkal: pl. terménnyel tartozott ünnepnapokon.
immunitas
A középkorban az egyházat illető kiváltságokat (mentesült az adófizetés, a katonáskodás és a legtöbb országban a világi bíráskodás alól ) jelölték eredetileg evvel a szóval. Az immunitast később földesúr is megszerezhette, pl. önmaga ítélkezett jobbágyai felett, ill. ő szedte be a királyi adókat is az általa ellenőrzött területeken.
szolgáltatás
Azok az adók, járulékok (termény- és munkaszolgáltatás), amelyekkel a paraszt a föld tulajdonosának tartozik a föld használatáért cserében.
úrbéres föld
A jobbágytelek, ami után úrbéres szolgáltatásokkal: termény-, munka- és pénzjáradék tartozik a paraszt. A paraszt egyéb szolgáltatásai: pl. az irtásföldek vagy a majorságból kihasított szőlők művelése után fizetett adók nem tartoztak ide.
legelőváltó gazdálkodás
Európa azon részein, ahol földbőség jellemző, az erdőség kiirtásával földet szereztek maguknak a parasztok, melyet kimerülésig használtak (7–30 év). Miután ezeket a földeket már nem tudták megművelni, újabbakat kerestek maguknak, és ezeket vonták művelés alá. Mivel ez a művelési mód sok szabad földet igényelt, ezért a korai feudalizmus korában jellemző. Magyarországon a hódoltság megszűnése utáni évtizedekben, a 18. század első felében átmenetileg újra elterjedt az alacsony népsűrűségű területeken.
apát
Eredetileg a remeték elöljárója volt, majd a szerzetesrendek megalakulásával a kolostor vezetője, a szerzetesi közösségek feje lett. A szerzetesrendek regulái szabályozták részletesen az apát jogait és kötelességeit.
Szent Benedek
Nursiai Szt. Benedek 529-ben szerzetesrendet alapított, amelynek tagjai önkéntes szegénységre, az erkölcsök javítására, az állandó foglalatosságra, engedelmességre kötelezték magukat. Rendjük szabályai szerint szüntelenül imádkozniuk és dolgozniuk kellett. ("Ora et labora") Az ezredforduló után a rend egysége felbomlott, új szerzetesrendek váltak ki belőle.
katedrális
Más néven székesegyház vagy dóm. Az esetek többségében nagyobb méretű, a püspöki, érseki székhelyen épült templom. A katedrális rangot a pápa adományozza ill. vonhatja meg.
szent
A kereszténység korai szakaszában azok a személyek, akiket erős hitükért, csodás tetteikért és jámborságukért tiszteltek, akik gyakran váltak keresztényüldözés áldozataivá. A 12. századtól kezdve a szentté avatást a pápaság irányította, egyfajta kontrolt gyakorolva. Tiszteletük azon alapult, hogy a hívek azt gondolták, a szentek közbenjárhatnak Jézusnál a hozzájuk imádkozókért. A reformáció irányzatai elvetik a szentek tiszteletét.
bencés rend
Másképpen Benedek-rend vagyis benedictinusok. Nursiai Szt. Benedek 529-ben alapította ezt a szerzetesrendet. Az ipari és mezőgazdasági kultúrát terjesztették Európa-szerte, emellett a keresztény műveltség fontos szervezete volt. Tagjai életfogytig tartó rendtagságra, önkéntes szegénységre, az erkölcsök javítására, az állandó foglalatosságra, engedelmességre kötelezik magukat. Rendjük szabályai szerint tehát nekik szüntelenül imádkozni és dolgozni kellett. ("Ora et labora") Az ezredforduló után a rend egysége felbomlott, új szerzetesrendek váltak ki belőle.
liturgia
Egyházi szertartásrend, amelynek kialakításában jelentős szerepe volt a zsinatoknak.
kolostor
A latin claustrum, zárt hely jelentésű szóból származik. Olyan épület vagy épületegyüttes, ahol a szerzetesközösségek laktak. A katolikus rendek kolostorai bencés mintára épültek általában. Magyarországon az első kolostor Pannonhalmán alapították a bencések.
novícius
Szerzetesjelölt, aki már kifejezte szándékát a szerzetesi életre, de még nem érte el az avatáshoz szükséges korhatárt, vagy nem töltötte le a jelöltség idejét. Az apácajelölteket novíciának nevezik.
klérus
(gör-lat) A katolikus papság, a katolikus papok összessége.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)