finnugor
A Kr.e 3. évezred végéig létezett nyelvállapot, ebből származnak a mai finnugor nyelvek. Az elnevezés a 19. századtól kezdve létezik és a magyarral rokonságban lévő nyelvek megjelölésére szolgál.
morva
A nyugati szlávok közé tartozó népcsoport, a 6. században érkeztek a Morva folyó vidékére, majd a 9. században váltak a térség jelentős hatalmává. Szvatopluk nevű uralkodójuk hívására érkezett a területre Cirill és Metód, hogy a lakosságot keresztény hitre térítse. A magyar honfoglalásról szóló mondák szerint a magyarok a morváktól szerezték meg a Kárpát-medence területét.
Szvatopluk
870 és 894 között morva fejedelem. Az ő halála utáni trónharcok idején következett be a magyar honfoglalás.
Julianus barát
(?-1237 k.) Domonkos szerzetes, aki még II. András és Béla herceg megbízásából ment el a magyarok őshazáját megkeresni. Magna Hungáriából való hazatérésekor jelezte IV. Béla királynak a tatárveszélyt.
kabar
A Kazár Birodalomból való elvándorláskor magyarokhoz csatlakozó nép, katonai feladatokat láttak el.
Ural
Hegységrendszer Európa és Ázsia határán.
Augsburg
955-ben itt szenvedtek vereséget a kalandozó magyarok I. Ottó lovagseregétől. Ezzel a vereséggel lezárultak a Nyugat-Európába vezetett kalandozó hadjáratok.
Magna Hungaria
Más néven: Baskíria. A Volga és a Káma folyó találkozásánál elterülő sztyeppés terület. A terület a magyarok sztyeppei vándorútjának egyik állomása volt, a feltételezések szerint itt éltek a Kr. u. 6-7. században. A 1236-1238-as útja alkalmával Julianus barát talált még itt magyar törzseket, s ezért nevezte a területet Magna Hungáriának, azaz ősi Magyarországnak.
gyula
Más néven vezér. A valóságos hatalmat gyakorló méltóság a magyaroknál a kettős fejedelemség idején. A szakrális uralkodói címet a kündü vagy más néven kende birtokolja.
kettős fejedelemség
A magyarok a kazároktól vették ezt ezt az uralmi rendszert. Két fejedelem állt a törzsszövetség élén: az egyik a kende vagy kündü a szakrális feladatokat látta el, míg a gyula a hadveréri funkciót. A történészek véleménye eltér abban, hogy Árpád a gyula vagy a kündü volt a honfoglaláskor. 904-ben Kurszán halálával megszűnt a kettős fejedelemség.
úr
A törzsfők címe a honfoglaláskori magyar társadalomban.
eredetmonda
Népek, népcsoportok eredetét elbeszélő, a nép emlékezetében megőrzött történet, gyakran kapcsolódik össze a világ teremtéséről szóló elképzelésekkel.
táltos
A magyar ősvallásban megjelenő varázsló, szerepe a sámánéval azonosítható.
gyepü
A nomád népek szállásterületeit elválasztó lakatlan terület elnevezése volt. A magyar törzsek a honfoglalás után is kialakították a természeti viszonyokhoz alkalmazkodó mesterséges határsávot, a védelem a katonai segédnépek: székelyek, besenyők feladat lett.
ín
A honfoglalás időszakából fennmaradt fogalom. Egyes vélemények szerint a rabszolgát, mások szerint a köznépet jelölő kifejezés.
Karoling-dinasztia
Frank eredetű uralkodói dinasztia, amely nevét vagy az alapítónak tekintett Martell Károlyról vagy a császárságot megalapító Nagy Károlyról kapta. A keleti frank területeken 888-ban, a nyugati frank területeken 987-ben, Lotharingiában 1012-ben halt ki a család.
pápa (Krisztus földi helytartója)
Eredetileg minden püspök megszólítása volt, de jelentése leszűkült a római püspöknek, akit Szent Péter utódának tartottak, a megszólítására. A római katolikus egyház feje, egyben a Vatikán állam uralkodója. A pápai tisztséget választás útján töltik be.
Német-római Császárság
962 és 1806 között állt fenn ez az állam, amelyet a Római Birodalom örökösének tartottak alapítói. Uralkodója a császár, akinek hatalma, befolyása az évszázadok során sokszor változott.
kelta
Indoeurópai népcsoport, amelynek több ága alakult ki, így Európa majd minden nagyobb térségében megtalálhatók a kelta törzsek.
érsek
Olyan egyházmegyével rendelkező egyházi vezető, aki saját megyéjén kívül több egyházmegyét magában foglaló egyházi tartományt irányít. Jogában áll az egyháztartományhoz tartozó püspökségek felügyelete, tartományi zsinatok összehívása. Magyarországon három érsekségi tartomány van: az esztergomi, a kalocsai és az egri.
angolszász
Azoknak a germán törzseknek az összefoglaló neve, akik az 5. században elfoglalták Britanniát.
Mekka
A muszlim világ legfontosabb zarándokhelye ez a város, itt található a Kába-követ őrző szentély. Az iszlám öt alapelve közé tartozik, hogy minden igaz hívő számára kötelezővé teszi a mekkai zarándoklatot, amely az év 12. hónapjának első 10 napjára esik.
ulema
Muszlim vallástudós. Az Oszmán-Török Birodalomban közülük kerültek ki az ítélkezési feladatokat ellátó kádik és a muftik.
államalapítás
Egy adott területen élő emberek tartós és szervezetten működő közösséget hoznak létre, amelyet egy testület vagy egy személy irányít, vagyis a közösség felett főhatalmat gyakorol.
Klodvig
(481-511) Frank király, véres harcok árán ő egyesítette a különböző frank törzsek területét. A közigazgatás megszervezése (grófságok) és a kereszténység felvételével biztosította hatalmát az erős hadsereg mellett.
avar
Közép-ázsiai eredetű nomád lovas nép, akik a 6-9. században a Kárpát-medencében éltek. Vezetőjük a kagán volt.
káptalan
A kanonokok területe, amely a katolikus székesegyházak vagy az egyházmegye területén lévő más katolikus egyházi testületek (pl. szerzetesrendek) mellett működik. A magyarországi káptalanok hiteles helyekként működtek (oklevelek kiállítása, hiteles másolása, birtokokra vonatkozó okiratok kiállítása), hitelességet igazoló pecsétjük volt. A káptalanokban megőrizték az oklevelek másolatait vagy tartalmi kivonatait, melyek vitás kérdések esetén perdöntőnek bizonyultak. A káptalani székhelyeken iskolákat is fenntartottak, ahol a hét szabad művészetet oktatták, ill. itt készítették elő felsőbb tanulmányokra készülő ifjakat.
Ali
Mohamed veje, a negyedik kalifa, akit a síita irányzathoz tartozók Mohamed utódának, s ezzel az iszlám vallás második legjelentősebb alakjának tartanak. A szunniták is fontos személyiségnek tekintik, mivel azonban Mohamed életében nem jelölte ki utódául, ezért ezt a szerepét kétségbe vonják.
Martell Károly
A Frank Birodalom majordomusa, aki 732-ben Poitiers-nél megállította az arabok előrenyomulását. Van, aki őt tekinti a Karoling-dinasztia alapítójának, bár a királyi trónra csak a fia, Kis Pippin léphetett.
I. Madarász Henrik
919-936 között a keleti frank területek királya, a Karoling dinasztia tagja. Merseburgnál az ő csapata győzték le a magyarokat 933-ban.
Frank Birodalom
A kora középkori Európa egyik legjelentősebb állama. A germán frank törzsek egyesítésével a mai Észak-Franciaország területén hozta létre Klodvig az 5. század végén. Birodalommá Nagy Károly hódításai révén vált a 8. század végére, amikor magába foglalta az egykori Galliát, Itáliát, valamint Germánián kívül az Elbáig terjedő területeket és Pannóniát is. 843-ban a verduni szerződés értelmében három részre osztották fel.
harádzs
A szultán adója, az Oszmán-Török Birodalomban és a török hűbéres tartományokban elterjedt az állami fejadó. Magyarországon a legfontosabb állami adó volt a hódoltság korában, értéke 50 török akcse (= 1 magyar forint), és a "császár adójának" nevezték. Kezdetben csak azok a ráják fizették, akik 300 akcse értékű ingósággal (állat, termény, berendezés) rendelkeztek, 1578-tól azonban már a nem mohamedán hitű családfőkre, rájákra vetették ki.
domino-elv
Az eurázsiai sztyeppék nomád állattenyésztő népeinek (hunok, szkíták, szarmaták, alánok, avarok stb.) a szárazságot okozó felmelegedés miatt új legelők után kellett nézniük. A keletről így megkezdődő nomád vándorlás lavinaszerű népmozgást indított el, azaz minden nép nyugat felé próbált menekülni a kelet felől érkezők elől.
Iustiniánus
527 és 565 között bizánci császár, aki a Római Birodalom egyesítését tűzte ki célul, de csak részben tudta végrehajtani. Uralkodásához kötődik a római jog törvénygyűjteménybe szerkesztése is.
Bagdadi Kalifátus
661-1258 között fogta át a teljes muszlim világot. Az Omájjádok dinasztiáját megbuktató Abbászidák első intézkedése az volt, hogy új fővárost alapítottak, Bagdadot. Al-Mahdí (775-785) és főként az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Hárún ar-Rasíd (786-809) kalifák uralkodásával a Bagdadi Kalifátus egy évszázadon át tartó virágzása, az arab irodalom és a tudomány fellendülésének a korszaka volt. A kalifák udvara Európa-szerte híres volt fényes, perzsa szokásokat tükröző külsőségeiről. A Kalifátust végül 1258-ban a mongolok döntötték meg.
prépost
A káptalanok elöljárója a katolikus egyházban. Ő ellenőrizte a káptalanhoz tartozó iskolák működését és a papnevelést, de a helyi vallási élet megszervezése és bizonyos bírói feladatok ellátása is az ő dolga volt.
Meroving
Az első frank királyi család. Alapítója 481-ben Klodvig volt, utolsó tagját pedig Kis Pippin mondatta le a trónról 751-ben.
arab
Népcsoport, amelyhez tartozó népek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek. A Biblia szerint az arabok ősatyja Izmáel, aki Ábrahám fia volt. Az Arábiában élő arabok egy része állattenyésztő, kisebb része kereskedő volt. Ezeket a törzseket az iszlám egyesítette a 7. században, s ekkor indult meg a hódítás.
mecset
Mohamedán templom. Az arab elnevezés: meghajlás, leborulás helye arra utal, hogy a muszlim ima közben többször is meg kell hajolni. A nagymecsetek neve a dzsámi.
Kis Pippin
Frank majordomus, majd 751 és 768 között király. Martell Károly fia. A Karoling-dinasztia első királya, akinek királlyá választását az általa trónra juttatott pápa is szentesítette. (Cserébe jelentős területeket hódított vissza a langobárdoktól a pápa javára.)
Arábia
Az Arab-félsziget, amelyet eredetileg laktak az arabok.
káplán
A plébános vagy a püspök mellett működő segédlelkész a katolikus egyházban.
szunnita
A Próféta szokásait és a közösséget követő gyülekezet, az iszlám ortodoxnak tekintett irányzata. A szunniták szerint az uralkodónak feltétlen engedelmeskedni kell, még akkor is, ha zsarnoki módon gyakorolja uralmát, hiszen a legfőbb elvnek az iszlám közösségének egységét tartják. Mohamed tanításait, élete történetét és cselekedeteit tartalmazó szunnákat követik, a történeti iszlám közösség érvényességét és folytonosságát hirdetik.
szláv
Indoeurópai eredetű nyelvet beszélő nép, őshazájuk az Oderától a Dnyeperig húzódó erdős vidéken terülhetett el. A törzsi szervezetben élő szlávokat a germánok vándorlása késztethette arra, hogy a 6. században elhagyják ezt a területet és nyugati, valamit déli irányban húzódjanak el. Az újonnan elfoglalt területek elhelyezkedése alapján nyugati, déli és keleti szlávokra szokás őket osztani.
hidzsra
[arab] (kivonulás) Mohamed Medinába való költözése, az iszlám történetének első pontosan rögzíthető dátuma: 622. július 6. S bár futásnak szokás értelmezni ezt az eseményt, valójában nem menekülés, hanem előzetes megállapodás alapján történt átköltözés volt.
Bizánc
Másképp Bizánc ill. Isztambul. Büzantion néven eredetileg még görög gyarmatvárosként hozták létre, majd felvirágzását Constantinus római császárnak köszönhette, aki ide tette át birodalma keleti részének központját. A kettészakadó Római Birodalom keleti részének a központja volt, a Földközi-tengeren folyó távolsági kereskedelem egyik irányítója. Az 1054-es szkizmát követően a keleti keresztény vagy ortodox egyház központja. A IV. keresztes hadjárat során lerombolták és 1261-ig a Velence befolyása alatt álló Latin Császárság jött létre. Az 1453-as török hódítás után az Oszmán-Török Birodalom fővárosa lett Isztambul néven.
majordomus
Udvari főméltóság a Merovingok által irányított Frank Birodalomban az 5. század végétől. Eleinte az udvartartás vezetője, a hadsereg parancsnoka, a Meroving királyok hatalmának meggyengülésével, a 7. századtól azonban a tényleges hatalom birtokosa volt. A legjelentősebb majordomus Martell Károly, akinek 732-ben sikerült megállítania az arab előretörést Poitiers-nél. Fia, Kis Pippin megszerezte a királyi címet.
Capeting
Francia uralkodóház, amelynek tagjai 987-1328-ig uralkodtak Franciaország trónján.
I. Nagy Ottó
936 és 973 között a keleti frank területek uralkodója, 962-től ő az első német-római császár. 955-ben ő győzte le a kalandozó magyarokat Augsburgnál, 973-ban viszont még vele tárgyaltak Géza fejedelem követei a térítőpapok küldéséről.
grófság
Közigazgatási egység a frank államban. Klodvig (481–511) uralkodása alatt a frank királyi hatalom hatékonyabb érvényesítése érdekében az országot területi egységekre, grófságokra osztotta. A grófság élén kormányzói feladatkörrel a grafiók/ grófok álltak. A grófok feladata volt a katonai, közigazgatási, adószedési és bírói feladatok ellátása, megszervezése saját grófságuk területén. Ez a közigazgatási rendszer a későbbiekben elterjedt Európa államaiban .
esperes
A püspök megbízásából több plébánia felett ellenőrzési jogot gyakorló egyházi vezető a katolikus egyházban. A protestáns egyházakban viszont a presbiterek által az egyházmegye élére választott lelkészt hívják így.
dialektus
Nyelvjárás, nyelvváltozat.
mór
A 8. századtól nevezték így az Észak-Afrikába és a Pireneusi-félszigetre érkező arab hódítókat. Európába 711-ben érkeztek. 1492-ben űzték ki az utolsó fegyveres csoportjaikat, ez a folyamat a reconquista. A kikeresztelkedett mórokat moriszkoknak hívták.
Korán
Mohamed azon kinyilatkoztatásainak gyűjteménye, amelyeket Gábriel arkangyal sugalmazására mondott el. Az alkalmi feljegyzéseket Mohamed halála után kezdték hívei összegyűjteni és egységbe szervezni, így több, egymástól többé-kevésbé eltérő változat alakult ki. Oszmán kalifa 650 körül állíttatta össze a Koránnak azt az egységes változatát, amely az iszlám szent könyve. Tartalmaz: varázsigéket, látomásokat, átkokat Mohamed ellenségeire, törvénykezéseket, ó- és újtestamentumi tárgyú legendákat, elmélkedéseket, parancsolatokat.
viking
A normannok másik elnevezése a korabeli forrásokban. A germánok egyik ága. A mai skandináv népek (svédek, norvégok, dánok) őseinek a neve, akik zsákmányszerző hadjáratokat indítottak a 8-9. század folyamán Nyugat- és Dél-Európa ellen.
verduni szerződés
E szerződés értelmében Jámbor Lajos fiai 843-ban felosztják a Frank Birodalmat három részre. A nyugati területek Kopasz Károly, a keleti rész Német Lajos, a középső pedig Lothar uralma alá került.
patriarcha
A tartományok vallási vezetői a korai kereszténység korában. A barbár támadások következtében összeomló Római Birodalom területén öt városnak és vallási vezetőinek (Róma, Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Konstantinápoly) kiemelt szerep jutott vallási téren, mert ezek keresztény közösségeit a hagyomány szerint még az apostolok alapították.
ramadán
Az iszlámban a 9., azaz böjti hónap. A ramadan az iszlám öt alapelvének egyike, s mint ilyen, betartása minden muszlim számára kötelező, bár nem egyforma szigorúsággal. A böjt napkeltétől napnyugtáig tart, s ezalatt tilos inni, enni, dohányozni.
dominus
Eredetileg a római családok ura, családfő, majd dominatus időszaka alatt a császár címe. (dominus et deus) A hűbéri láncolatban a hűbérúr megjelölésére szolgál.
többtagú birtok
A feudalizmus korai szakaszában kialakuló birtokstruktúra. Az önellátó gazdálkodás lényegéből adódóan a földesúrnak az érte meg, ha a birtokai több eltérő természeti adottságú, helyzetű területből állnak. A technológiai fejlődéssel, elsősorban a vetésforgóval ez a tagoltság felesleges, sőt hátrányos, ezért az ún. tagosítással egy tagba vonják a birtokokat.
apáca
A szerzetesség női megfelelője. Az apáca fogadalmat tesz, egész életét a hit szolgálatának szenteli.
lovagi kultúra
A lovagi életmódhoz kapcsolódó szabályok, szokások, elvárosok összessége. A lovagok életmódját irodalmi alkotások örökítették meg: lovagi eposzok, lovagregények, de jelentős hatást gyakoroltak a későbbi korok művészetére a szerelmi költészet híresebb alakjai is (pl. Walter von der Vogelweide).
tized (dézsma, decima)
Másképp dézsma, ami a latin decima szóból ered. A korai középkortól kezdődően az egyháznak fizetett adó, aminek egy része az adott országban maradt, más részét a pápa által meghatározott célokra fordították. Magyarországon I. Szent István törvényei írták elő a szedését.
pallosjog
Más néven ius gladii. A halálos ítélet kiszabására és végrehajtatására való jog a feudalizmus korában. 1848-ban törölték el Magyarországon.
privilégium (előjog)
Más néven kiváltság. Kivételes jog, amely egy-egy személy vagy csoport javára (vagy kárára) kivételt tesz a közönséges jog alól. A feudális társadalmakban ilyen előjogok illették meg a földbirtokos réteget és a papságot.
természeti (önellátó) gazdálkodás
A korai feudalizmusra jellemző önellátó gazdálkodás. Ebben az időszakban az önellátásra rendezkedtek be, és csak nagyon keveset termeltek piacra. Az uradalom - a luxuscikkeket leszámítva, amely amúgy is nagyon kevesek kiváltsága volt - szinte minden mezőgazdasági és ipari terméket helyben állított elő.
novícius
Szerzetesjelölt, aki már kifejezte szándékát a szerzetesi életre, de még nem érte el az avatáshoz szükséges korhatárt, vagy nem töltötte le a jelöltség idejét. Az apácajelölteket novíciának nevezik.
birtokadomány
A korai feudális társadalmakban az uralkodók vagy a nagyobb birtokosok birtokot adományoztak híveiknek hűségük biztosítása vagy tetteik megjutalmazása érdekében. Később ezeket az adományokat katonai vagy egyéb szolgálat teljesítéséhez kötötték, s mivel a kapott föld egy részét hasonló szolgálatért továbbadományozták, létrejött a hűbéri lánc.
vár
Erődítmény, amely általában jól védhető, vagy valamilyen okból kiemelten védendő helyen épült. Nemcsak védelmi, hanem lakóhely funkciója is volt, támadás esetén a nagyobb várakba bemenekült a környező térség lakossága is. Legkorábbi változatai még földből készültek, de komolyabb védelmi funkciót a kővárak láttak el.
patrimoniális királyság
Az a fejedelmi vagy királyi hatalom a középkorban, amely az állam földje felett való tulajdonon alapszik. Ebben a rendszerben az ország területének túlnyomó része a király közvetlen fennhatósága alatt állt, így erre alapozódott az adórendszer - domaniális jövedelmek - , a közigazgatás és a hadsereg is.
úriszék
Ítélőszék, amelyen a földesúr ítélkezett a birtokán élő minden nem nemes felett. Lopás, rablás, emberölés mellett az engedély nélkül elköltöző ún. szökött jobbágy felett is ez az intézmény ítélt. Magyarországon 1351-ben iktatták törvénybe.
szerzetes
A katolikus és a görögkeleti egyházakban létrejövő különleges közösség tagja, aki fogadalmat tesz a pápának való engedelmességre, a szegénységre, a szüzességre, ill. az adott szerzetesrend belső szabályainak betartására.
adó
Olyan rendszeres vagy ritkábban rendkívüli juttatás, amit a felettes hatalomnak (pl. állam, uralkodó, egyház, földbirtokos nemesség stb.) fizetnek magán- vagy későbbi korokban jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek stb.). Más megközelítésben, az adó egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli bevétel a kirovó számára.
klérus
(gör-lat) A katolikus papság, a katolikus papok összessége.
liturgia
Egyházi szertartásrend, amelynek kialakításában jelentős szerepe volt a zsinatoknak.
jobbágy
A feudalizmus idején a földesúri joghatóság alatt élő, a földtulajdonosoknak, az uralkodónak és az egyháznak különféle szolgáltatásokkal tartozó parasztok. Az ókori colonusok, a rabszolgák és a barbár szabadok rétegeinek összeolvadásával jött létre Nyugat-Európában a 8-9. századra. A jobbágyok kezdeti függő helyzete Nyugat-Európában a 12-13. századra fellazult, a 15. században személyükben szabaddá váltak. Magyarországon a jogilag egységes, szabadon költöző jobbágyság a 14. század második felében alakult ki. Az 1514-ben kitört Dózsa-parasztfelkelés leverése után a nemesség megtorlásul elfogadta azokat a törvények, amelyek kimondták a jobbágyok örökös szolgaságát, bevezette a röghöz kötést.
feudalizmus
Az elnevezés a feudum szóból származik, a felvilágosodás hatására terjedt el. Tágabb értelemben a földesúri földtulajdonnal és a föld használatáért járadékkal tartozó jobbágyi termeléssel jellemezhető történelmi korszakok összefoglaló elnevezése. A feudalizmus korai és érett szakasza az európai középkor idejére esik, a kései azonban már a kora újkorhoz tartozik, és a kapitalista termelési mód elemeinek a megjelenése jellemzi. A feudalizmus korszakhatárainak megállapítása nem egységes a területenként, országonként eltérő fejlődés következtében.
katedrális
Más néven székesegyház vagy dóm. Az esetek többségében nagyobb méretű, a püspöki, érseki székhelyen épült templom. A katedrális rangot a pápa adományozza ill. vonhatja meg.
kódex
Kezdetben pergamenre, később papírra kézzel írott, dúsan díszített középkori könyv.
Szent Benedek
Nursiai Szt. Benedek 529-ben szerzetesrendet alapított, amelynek tagjai önkéntes szegénységre, az erkölcsök javítására, az állandó foglalatosságra, engedelmességre kötelezték magukat. Rendjük szabályai szerint szüntelenül imádkozniuk és dolgozniuk kellett. ("Ora et labora") Az ezredforduló után a rend egysége felbomlott, új szerzetesrendek váltak ki belőle.
apát
Eredetileg a remeték elöljárója volt, majd a szerzetesrendek megalakulásával a kolostor vezetője, a szerzetesi közösségek feje lett. A szerzetesrendek regulái szabályozták részletesen az apát jogait és kötelességeit.
hűbériség
Mind az európai, mind az ázsiai feudalizmusra jellemző, birtokadományozáson alapuló függőségi viszony, melynek alapján a hűbéres (vazallus) békében és hadban teljesített szolgálataiért adománybirtokot kapott. A birtokot a hűbérúr (senior) adja országonként eltérő köteleztességeket jelentő hűbérjogi előírások mellett.
invesztitúra
Az egyházi tisztségekbe való beiktatás joga, mely harcot eredményezett a papság és a császárság közt a 11–12. században. Másik jelentésben a szó vontakozhat a hűbéresnek a hűbérbirtokba való beiktatására is.
főpapság
A vallási közösségek legfőbb vezetői, a katolikus egyházi hierarchiában a pápa, az érsekek, a püspökök tartoznak ide.
talajváltó rendszer
A művelt és pihentetett föld térben és időben történő váltogatása. A talajt pihentetés és trágyázás nélkül művelték, amikor kimerült, akkor legelőként, kaszálóként használták, művelésre pedig újabb földet törtek fel. Jellegénél fogva jelentős földbőséget feltételez, és viszonylag kevés ember eltartását biztosítja. Létezett vad talajváltó rendszer, ahol a váltogatás rendszertelen, és szabályozott talajváltó rendszer, ahol a talaj váltogatásának helyét és idejét a faluközösség kötelezően megszabta.
benefícium
Hűbéri szolgáltatás fejében adományozott föld. A földbirtokért cserében a vazallus a dominusnak katonai, hivatali szolgálattal tartozott. A föld nem vált örökíthetővé, csak a dominus által meghatározott időre szólt az adomány.
ajándék
A jobbágy gazdasági függésének egyik elemeként a földbirtokhasználat fejében a földesúrnak ajándékokkal: pl. terménnyel tartozott ünnepnapokon.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)