Törvényes uralkodó vagy kinevezett államfő nélküli időszak. Pl.: Magyarországon az Árpádok kihalása (1301) után.

1297-1315 közt erdélyi vajda és szolnoki ispán, Erdélyben tartományúri hatalmat épített ki. Wittelsbach Ottó királyt 1307-ben elfogta, az Ottónál lévő Szent Koronát magánál tartotta, amiért Gentilis, aki a pápa követeként Károly Róbert támogatója volt, kiközösítéssel fenyegette. A koronát végül átadta Károly Róbretnek, ezért az erdélyi területeket 1315-ig megtarthatta.

Város a Temesközben, a mai Romániában. Az Árpádok idején közigazgatási központ, 1315 és 1323 között Károly Róbert székhelye. A 14. század végétől a Délvidék védelmi központja.

1335 novemberében Károly Róbert meghívására Visegrádra érkezett a cseh király, Luxemburgi János, és a lengyel király, III. Kázmér. A három király megállapodást kötött, létrehoztak két új, királyi védelem alatt álló, jogtalan vámoktól megtisztított Bécset elkerülő kereskedelmi utat.

Valamely főúr által kiállított, az ő zászlója alatt hadba vonuló katonai alakulat a középkorban és az újkorban. A világi és egyházi méltóságok saját költségükön, rangjuknak és birtokaiknak megfelelő katonaságot állítottak ki. Magyarországon a hadsereg zászlóaljanként történő szervezése az Árpád-korhoz köthető, a 15. század folyamán végrehajtott átalakítás során viszont jelentősen nőtt a bandériumot kiállító urak (ún. zászlósurak) köre. A banderiális hadsereg kialakulásával a király az arisztokráciától függő helyzetbe kerülhetett. A zsoldos hadak megjelenéséig a feudális hadviselés gerince.

Károly Róbert által bevezett kereskedelmi vám, amely a nyugati áruforgalomra vonatkozott. Hunyadi Mátyás szünteti meg, és vezeti be helyette a koronavámot.

(1310-1342) (létezik 1308-1342 datálás is) között magyar király. Az Árpádok kihalása után a trónharcok végeztével, a kiskirályok legyőzésével szilárdította meg hatalmát. Gazdasági reformjainak köszönhetően az ország megerősödött.

1290-1301 között uralkodó utolsó Árpád-házi magyar király. Trónigényét nem fogadta el mindenki törvényesnek, ez is oka annak, hogy uralkodása alatt nagyon megnőtt a bárók hatalma, kiépültek az oligarchiák.

Két vagy több országnak olyan államjogi összekötése, amikor az uralkodó személye közös, de az államok megőrzik szuverenitásukat. Ilyen kapcsolat állt fenn pl. Magyarország és Lengyelország között 1372-től 1382-ig I. Nagy Lajos uralkodása idején.

Itáliai kikötőváros. Jelentős központ volt már az ókortól kezdődően. Az Anjou-dinasztia a 14-15. században uralkodott a nápolyi királyságban.

A nemesi kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg alsóbb csoportjainak a főnemességével egyező nemesi jogait jelenti. A minden nemesnek azonos jogokat és kiváltságokat nyújtó törvényt az 1351-ben felújított Aranybulla tartalmazza. Werbőczy István a Hármaskönyvben foglalta össze a nemesi előjogokat.

A katharok egyik irányzata, a balkáni területeken, az Al-Duna környékén volt jellemző ez az eretnekmozgalom. Bogumil nevű orvos-papról kapták nevüket. Hitük szerint az egymással állandó harcban álló Isten és a Sátán együtt teremtette a világot, majd közösen uralkodnak felette. Mivel a fennálló társadalmi rendet is a Sátán művének tartották, ezért elutasították az államot, az egyházat, s ezek minden intézményét. Több keresztes hadjáratot is indítottak a leverésükre, de Boszniában a török hódításig fennmaradtak tanaik.

Más néven aviticitas. A nemesi földbirtok családi birtoklásának elve, amely lehetetlenné tette a nemesi földbirtok elidegenítését. 1351-től I. Nagy Lajos törvényei alapján a nemesi birtok sérthetetlen, elidegeníthetetlen, csak a közvetlen vagy ezek hiányában a tulajdonos oldalági leszármazottai örökölhették. A nemesi nemzetség kihalása után a föld visszaszállt a királyra. A birtokot eladni vagy más módon elidegeníteni nem lehetett. Az ősiség nagyon megnehezítette az urak számára a hitelszerzést, ezért a haladó nemesi közvélemény a 19. század első felében követelni kezdte a megszüntetését. Széchenyi Hitel című műve is élesen bírálta az ősiséget, Stádium című könyvében pedig már elképzeléseit rendszerbe sűrítve tárta az olvasók elé. Az 1848. XV. törvénycikkely kimondta ugyan az ősiség eltörlését, a gyakorlatban azonban csak az 1852. évi császári pátens (nyílt parancs, rendelet) számolta fel.

Konkrét társadalmi vagy politikai cél megvalósítása érdekében létrehozott szövetség. Ilyenek jöttek létre a 14–15. század fordulóján Magyarországon, amikor a bárók politikai jellegű szövetségeket hoztak létre saját hatalmuk növelése és a királyi befolyás csökkentése érdekében.

Az 1437-es erdélyi felkelés eseményeinek részeként a nemesség szövetséget kötött a székely előkelőkkel és a szász patríciusokkal. Szerződés kimondta, hogy a ”három rendi nemzet”: a magyar nemesség, a székely előkelők, a szász patríciusok kölcsönösen támogatja egymást a külső és a belső ellenség ellen. Ez az unió 1848-ig fennmaradt, és lerakta Erdély rendi politikai szervezetének alapját.

(? - 1437) Erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezetője.

Két vagy több egymással vetélkedő nagyhatalom közé ékelődő kisebb területű független állam, amely földrajzi helyzeténél fogva akadályozza a nagyhatalmak egymás ellen indított váratlan támadásait, s e pozíciónak köszönheti a semlegességét vagy függetlenségét.

Más néven gubernátor. Az uralkodó helytartójának, ill. a valamilyen oknál fogva ideiglenes államfőnek a címe, aki az egész ország, vagy az ország egyes részeinek politikai, esetleg katonai kormányzását végzi. Magyarországon ezt a pozíciót töltötte be pl. Hunyadi János V. László kiskorúsága idején.

Más néven II. Mehmed. 1444 és 1446 majd 1451 és 1481 között az Oszmán-Török Birodalom szultánja. El-Fátih, azaz a „Hódító” melléknévvel is szokták említeni, hiszen hadai 1453-ban, hosszú ostrom után elfoglalták Konstantinápolyt, aminek következtében megszűnt a Bizánci Birodalom és a 15. század végére a legtöbb balkáni ország a törökök fennhatósága alá került. Legjelentősebb katonai kudarcát 1456-ban Nándorfehérvár sikertelen ostrománál szenvedte el. Hatalmát törvényekkel szilárdította meg, megalkotta az első alkotmányt, és ő használta először a „padisah” címet, ami a „királyok királyát” jelenti, de a díszítő formulákat kedvelő török források gyakran említik a két szárazföld és a két tenger uraként is. Konstantinápolyt tette birodalma székhelyévé, jelentős építkezései újból Európa egyik legpompásabb fővárosává tették.

1440 és 1457 között magyar király. Trónra csak 1453-ban léphetett, uralkodását pedig a bárói ligák közötti hatalmi vetélkedés határozta meg. 1457-ben kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig a prágai börtönbe vitette.

(1400 k. – 1461) Hunyadi János sógora. Nándorfehérvár kapitánya, amikor 1456-ban sikeresen megakadályozták, hogy a török elfoglalja a várat. Jelentős szerepe volt abban, hogy Hunyadi Mátyás lett a magyar király 1458-ban, de unokaöccse neki sem engedett beleszólást a hatalomba.

1440-1444 között magyar király. Hunyadi Jánossal közösen vezeti 1443-44-ben a török elleni hosszú hadjáratot, amely azonban eredeti célját, a török kiűzését Európából, nem érte el. A hadjáratot a drinápolyi-szegedi béke zárja, de a nemzetközi támogatás ígérete arra késztette az uralkodót, hogy folytassák a hadműveleteket. Az 1444-es várnai csatát azonban a magyarok elveszítik, ráadásul I. Ulászló is életét veszti az összecsapásban.

1443-1444 telén Hunyadi János és I. Ulászló magyar király hadjárata a török ellen, aminek célja a török Európából való kiszorítása lett volna. Bár a balkáni népek közül több is felkelésével támogatta a magyarok támadását, az eredeti célt nem sikerült elérniük.

1479-ben Kinizsi Pál és Báthori István vezetésével itt aratott győzelmet Mátyás fekete serege a török felett.

(? – 1494) Magyar főúr, hadvezér. A feketes seregben szolgál, hőstetteinek, erejének köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán. Mátyás halála után ő verte szét a zsold fizetésének elmaradása miatt fosztogató fekete sereg utolsó csapatait.

(1433-1457 ) Hunyadi János idősebb fia, aki apja halála után átvette a vezető szerepet a Hunyadi-Szilágyi liga élén, s magát tekintette országos főkapitánynak is. A hatalmi harc és ennek következtében kegyencének, Cillei Ulriknak a meggyilkolása miatt V. László elfogatta, majd kivégeztette.

A török veszélyre hivatkozva először Luxemburgi Zsigmond szedte be, majd Hunyadi Mátyás 1467-ben bevezetett pénzügyi reformjának része volt a fekete sereg működésére, fenntartására háztartásonként szedett adó. Ez 1 aranyforint (kb. egy hízott disznó értéke) volt évente egyszer, de gyakran (háborúkra hivatkozva) többször is beszedhették. Háztartásonként, tehát családonként kellett beadni.

A magyar határvédelem egyik fontos erőssége, miután Hunyadi Mátyás 1463-ban elfoglalta.

(1408 körül - 1472) humanista főpap és diplomata. Hunyadi János szolgálatában állt mint diplomata és gyermekeinek nevelője. 1453-tól 1464-ig titkos kancellár, 1464-től, ill. 1465-től haláláig fő- és titkos kancellár, ill. esztergomi érsek. Kezdetben támogatta Hunyadi Mátyás politikáját, majd a központosító és nyugati hódító törekvések miatt szembekerült vele. Részt vett az 1471. évi Mátyás elleni összeesküvés szervezésében.

Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magva, amely cseh, német, lengyel, magyar, délszláv zsoldosokból állt. Mátyás a korszerűtlen nemesi haderő helyett vezette be a csak tőle függő zsoldoshadsereget. Nevének eredete homályos. Korszerű, jól képzett gyalogság, tüzérség, nehéz páncélzatú lovasság (akik a többi fegyvernemmel összehangolva harcoltak) és könnyűlovasság alkotta. Mátyás halála után a zsold elmaradása miatt fosztogató maradékait Kinizsi Pál verte szét 1492-ben.

A délvidéki végvárak egyike. Mátyás 1476-ban foglalta el a töröktől, de 1521-ben Szulejmán újra ellenőrzése alá vonta.

Hunyadi Mátyás központosító reformjainak egyikeként a bárói bíróságok jelentőségének csökkentésére a sokféle ítélőszéket beolvasztotta a személyes jelenlét bíróságába és élére a személynököt állította, aki a király pecsétjével hitelesítette az ítéleteket.