Gyerekadó a törököknél. Az oszmánok által meghódított keresztény országokban állami szolgálatra (katonáskodás, hivatalnok) begyűjtötték a fiúgyerekeket, muszlim hitre térítették és kiképezték, taníttatták őket. Gyakran lettek janicsárokká.

Történeti-földrajzi tájegység a Prut folyó és a Keleti-Kárpátok között. A 14. században lett önálló fejedelemség, de erősebb szomszédai részéről a lengyel, a magyar, majd a török terjeszkedés fenyegette. 1504-től a Török Birodalom része lett, kezdetben látszólagos autonómiáját megőrizve, majd 1711-től ezt is elvesztette. A török gyengülését kihasználva 1859-ben perszonálunióra lépett Havasalfölddel, majd 1862-ben egyesülve létrehozták Romániát.

Török gyalogos katona. A 14. században szervezték meg a zsoldos gyalogság mellett a janicsárcsapatokat, eleinte a meghódított területek keresztény lakosaiból adóba (devsirme) szedett vagy harc közben rabolt kiskorúakból. Ezeket a fiúkat szigorú fegyelemben az iszlám fanatikus harcosaivá nevelték. Kiemelkedően magas zsoldot kaptak, de nem tiltották más pénzszerzési forrásoktól sem őket. (Pl. kereskedelemmel is foglalkozhattak.) Egy ideig közülük került ki a szultán testőrsége, őket tekintették a trón és török birodalom legszilárdabb támaszának. Parancsnokuk a janicsáraga volt. Fegyverzetük széles görbe kard, hosszú puska, íj és nyíl volt; vörös zászlójukon ezüst félhold és kard szerepelt.

Kezdetben a török szultán fiainak titulusa, majd a vilajetek kormányzóit hívták így. A hivatali tisztség mellett katonai rangot is jelölt.

Az Oszmán Birodalom nem mohamedán (főleg keresztény) alattvalói, jogfosztottjai. Ők végezték a termelőmunkát, nem költözhettek el arról a földről, amelyet csak használtak, de örökíthették. A termés 20-25%-át fizették fejadóként.

Más néven khász-birtok. A Török Birodalomban a meghódított földek a szultán tulajdonába kerültek, de szolgálat fejében használatra adományozott belőlük. Ami viszont szultáni kezelésben maradt, azt hász-birtoknak nevezték.

A török hódoltság területén jellemző gazdálkodási mód. A birtokadományozás jellegzetességei közé tartozik, hogy az adomány bármikor visszavehető, ezért addig próbál minél több adót beszedni a birtokos, amíg el nem veszíti a földet.

A Török Birodalom közigazgatási egységei közül a legnagyobb, több szandzsákból áll. Vezetője a pasa volt.

A Török Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok (vilajetek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A defterdárokat a szultán nevezte ki és váltotta le.

Más néven bej. Eredetileg a török nemzetségfők neve volt. A központosított szultáni hatalom kiépülése után először a pasák fiait illették evvel a címmel, majd a szandzsákok élén álló polgári és katonai tisztségviselők neve volt.

A 16–17. században a törökök által meghódított magyarországi területeket tartományokra vagy vilajetekre, ezeket pedig még kisebb közigazgatási egységekre, azaz szandzsákokra osztották. Élén a katonai és polgári feladatokat egyaránt ellátó bég állt.

Szerbiában található terület, ahol két jelentős török elleni csata zajlott. Először 1389-ben itt győzték le a törökök a szerb csapatokat, majd a vereség okozta belső válságot kihasználva vazallusállammá tették Szerbiát. Második alkalommal Hunyadi János csapatai szenvedtek itt vereséget.

Más néven nagyvezér. A szultán utáni második méltóság az Oszmán-Török Birodalomban, a szultán teljhatalmú helyettese, az államigazgatás vezetője. A tisztség 1918-ban, az Oszmán-Török Birodalom felbomlásakor szűnt meg.

Elsősorban az Oszmán Birodalomban használt uralkodói cím volt. Korlátlan hatalmát biztosította, hogy egyházi és politikai vezető is volt egy személyben.

(1226 -1274) A skolasztika legjelentősebb gondolkodója, dominikánus szerzetes. Arisztotelész rendszerére alapozva újította meg a teológiát, alkotta meg istenérveit és a kettős igazság elvét.

Itáliai város. Az első középkori egyetemet (Studium Generale) itt alapították a hagyomány szerint 1088-ban. A párizsi mellett a korszak legjelentősebb felsőoktatási intézménye volt.

A középkori egyetemeken megszerezhető magasabb fokozat, amely már egyetemi előadások tartására is feljogosított.

(1449-1492) Firenzei államférfi, a bankügyletekkel foglalkozó Medici család egyik legjelentősebb tagja volt. Támogatta a tudományt és a művészeteket, a reneszánsz korának meghatározó mecénása. Gyakran szokták il Magnifico ’nagyszerű, tündökletes’ melléknévvel is illetni.

A középkori egyetemeken szerezhető tudományos fokozat, amely önálló egyetemi oktató munkára jogosított.

(1395 k. - 1468) német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. A reformáció térhódítása idején a találmány nagyon gyorsan elterjedt. Fő alkotása az 1455-ben megjelent ún. 42 soros Gutenberg-Biblia.

(1469-1527) Firenzei író, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Fő műve A fejedelem, amelyben leírja a hatalom megszerzésének és megtartásának módszereit. A mű alapelve, hogy a politikában a céloknak alárendelhetők az erkölcsi normák, ha ezzel az államérdeket szolgálják az uralkodók.

Latinul septem artes liberales. Már az ókori görög, majd az erre épülő római oktatásban így nevezték összefoglalóan a tanított tárgyakat. A középkorban a keresztény felfogás szerinti igazság megismeréséhez szükséges ismeretek összességét hívták így. A gra

A kézírásos könyvek nagyon drágák voltak, ezért szélesebb kör számára elérhetetlennek bizonyultak. A nyomtatási eljárások lehetővé tették, hogy nagyobb példányszámban és olcsóbban állítsanak elő könyvet. A papírra történő nyomtatást a kínaiak találták fel, ami arab közvetítéssel jutott el Európába. A kínaiak még az egy lapon lévő összes szöveget és képet egy falapba metszették bele. Gutenberg a 15. század közepén kísérletezte ki a külön betűkből összerakható sablonokat.

Itáliából a 14. században kiinduló, az életmód és a szellemi kultúra több területén jelentkező fordulat a középkor és az újkor határán. A reneszánsz ideológiája a humanizmus. Az antik kultúra felelevenítésére irányuló művészeti stílus az ember és természet kapcsolatában a harmónia bemutatására törekedett. A reneszánsz művészet jellemzői: sokoldalúság, a való élet megjelenítésére való törekvés, a természettudományok eredményeinek művészeti hasznosítása. A festészetben és a szobrászatban a humánum állt a középpontban, a portrék is az egyéniség, a személyiség realista ábrázolására törekedtek. A hű kifejezés érdekében anatómiai vizsgálódásokat is folytattak, de egyébként is a reneszánsz képviselőinek az egyetemes tudás, műveltség megszerzésére kellett törekedniük. Igazi polihisztor egyéniségek voltak, pl.: Leonardo da Vinci, Raffaello Santi, Michelangelo.

Angol város, ahol 1167-ben egyetem jött létre. Ez az intézmény Anglia legrégebbi egyeteme.