A török hódoltság területén jellemző gazdálkodási mód. A birtokadományozás jellegzetességei közé tartozik, hogy az adomány bármikor visszavehető, ezért addig próbál minél több adót beszedni a birtokos, amíg el nem veszíti a földet.

Az oszmán-törökök a terjeszkedés során nem minden legyőzött államot tekintettek a Török Birodalom részének. A határaikon lévő területek fejedelmei hűbéresi esküt tettek a szultánnak, adófizetéssel tartoztak, a külpolitikai kérdéseket egyeztetniük kellett.

A kézírásos könyvek nagyon drágák voltak, ezért szélesebb kör számára elérhetetlennek bizonyultak. A nyomtatási eljárások lehetővé tették, hogy nagyobb példányszámban és olcsóbban állítsanak elő könyvet. A papírra történő nyomtatást a kínaiak találták fel, ami arab közvetítéssel jutott el Európába. A kínaiak még az egy lapon lévő összes szöveget és képet egy falapba metszették bele. Gutenberg a 15. század közepén kísérletezte ki a külön betűkből összerakható sablonokat.

(1226 -1274) A skolasztika legjelentősebb gondolkodója, dominikánus szerzetes. Arisztotelész rendszerére alapozva újította meg a teológiát, alkotta meg istenérveit és a kettős igazság elvét.

Város a mai Bulgáriában. 1396-ben itt szenvedtek vereséget a Luxemburgi Zsigmond vezette nemzetközi hadak a töröktől.

A latin schola iskola jelentésű szóból származik. A középkor középső és kései szakaszára jellemző filozófiai irányzat. Célja a vallási dogmák elméleti, filozófiai megalapozása, rendezése és megvédelmezése volt, ennek részeként kísérletet tettek az ókori antik bölcselet és a keresztény hitelvek összegzésére is kísérletet tettek. A skolasztika legnagyobb rendszerezője Aquinói Szent Tamás.

Más néven bej. Eredetileg a török nemzetségfők neve volt. A központosított szultáni hatalom kiépülése után először a pasák fiait illették evvel a címmel, majd a szandzsákok élén álló polgári és katonai tisztségviselők neve volt.

Más néven khász-birtok. A Török Birodalomban a meghódított földek a szultán tulajdonába kerültek, de szolgálat fejében használatra adományozott belőlük. Ami viszont szultáni kezelésben maradt, azt hász-birtoknak nevezték.

Latinul veritas duplex. Az a felfogás, amely szerint lehetséges a filozófiának és a teológiának egymástól eltérő, független igazsága. Az Aquinói Szent Tamás által is hirdetett veritas duplex értelmében az ember két úton juthat az igazsághoz: egyrészt az értelem (a tudományos, filozófiai megismerés útján) másrészt pedig a hitigazság útján. A középkorban progresszív álláspont volt, mivel segített felszabadítani a filozófiát a teológia szolgálata alól.

A Török Birodalom közigazgatási egységei közül a legnagyobb, több szandzsákból áll. Vezetője a pasa volt.

Más néven hitehagyott. Általában használható a kifejezés olyan emberre, aki hitét elhagyja, de konkrétabb értelemben azt értik alatta, aki valamely keresztény vallásról áttér az iszlámra.

A középkori egyetemeken szerezhető tudományos fokozat, amely önálló egyetemi oktató munkára jogosított.

Latinul septem artes liberales. Már az ókori görög, majd az erre épülő római oktatásban így nevezték összefoglalóan a tanított tárgyakat. A középkorban a keresztény felfogás szerinti igazság megismeréséhez szükséges ismeretek összességét hívták így. A gra

Kezdetben a török szultán fiainak titulusa, majd a vilajetek kormányzóit hívták így. A hivatali tisztség mellett katonai rangot is jelölt.

A Török Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok (vilajetek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A defterdárokat a szultán nevezte ki és váltotta le.

Angol város, ahol 1167-ben egyetem jött létre. Ez az intézmény Anglia legrégebbi egyeteme.

Más néven nagyvezér. A szultán utáni második méltóság az Oszmán-Török Birodalomban, a szultán teljhatalmú helyettese, az államigazgatás vezetője. A tisztség 1918-ban, az Oszmán-Török Birodalom felbomlásakor szűnt meg.

Az Oszmán Birodalom nem mohamedán (főleg keresztény) alattvalói, jogfosztottjai. Ők végezték a termelőmunkát, nem költözhettek el arról a földről, amelyet csak használtak, de örökíthették. A termés 20-25%-át fizették fejadóként.

Gyerekadó a törököknél. Az oszmánok által meghódított keresztény országokban állami szolgálatra (katonáskodás, hivatalnok) begyűjtötték a fiúgyerekeket, muszlim hitre térítették és kiképezték, taníttatták őket. Gyakran lettek janicsárokká.

Város a Temesközben, a mai Romániában. Az Árpádok idején közigazgatási központ, 1315 és 1323 között Károly Róbert székhelye. A 14. század végétől a Délvidék védelmi központja.

A középkori Magyarország egyes részein azok az egyházi és világi főurak (bárók), akik szembeszálltak a királyok központosító törekvéseivel. Az ellenőrzésük alatt álló területeken tényleges uralkodói jogokkal bírtak (saját udvartartással rendelkeztek, pénzt vertek). Birtokaiknak legrégebbi része a nemzetségi közös föld felosztásakor került a család őseinek kezébe. Oligarchák voltak Magyarországon pl. Csák Máté, Aba Amádé, a Kőszegiek, a Rátótok, Borsa Kopasz. 1323-ra Károly Róbert felszámolta az oligarchák hatalmát.

1301-1305 között magyar, majd cseh király. III. András halálát követő trónharcok idején az egyik trónkövetelő, akit bár megkoronáztak, de ennek jogosságát vitatták.

(? – 1494) Magyar főúr, hadvezér. A feketes seregben szolgál, hőstetteinek, erejének köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán. Mátyás halála után ő verte szét a zsold fizetésének elmaradása miatt fosztogató fekete sereg utolsó csapatait.

Károly Róbert által bevezett kereskedelmi vám, amely a nyugati áruforgalomra vonatkozott. Hunyadi Mátyás szünteti meg, és vezeti be helyette a koronavámot.

1479-ben Kinizsi Pál és Báthori István vezetésével itt aratott győzelmet Mátyás fekete serege a török felett.

A középkorban elterjedt jogintézmény, a hivatali címmel és jogokkal együtt adományozott birtok. Mivel a hivatali címmel jár, ezért nem örökíthető, így a többi adománybirtoknál kevésbé gyengíti a királyi hatalmat.

A hosszú vagy téli hadjárat zárásaként a magyarok és a törökök megkötötték a szegedi-drinápolyi békét, de a nemzetközi segítség ígéretére az uralkodó újra megindította a törökök elleni támadást. A csatára 1444 novemberében Várnánál került sor, ahol az I. Jagello Ulászló elesett, a magyar sereg pedig vereséget szenvedett.

1312-ben itt győzték le az Abák és Csák Máté seregeit Károly Róbert és a szepesi szászok, kassai polgárok csapatai. Ez a győzelem jelentős mértékben hozzájárult Károly Róbert hatalmának megszilárdulásához.

1458-1490 között magyar király, Hunyadi János fiatalabb gyermeke. Bátyja, Hunyadi László kivégeztetése után V. László ítélete alapján ő Podjebrád György cseh király fogságába kerül. Távollétében választják meg a bárói ligák egyezségének értelmében magyar királlyá, de koronázására csak 1464-ben került sor. Miután III. Frigyessel szemben megvédte országát, gazdasági, kormányzati és közigazgatási reformjai révén a térség legjelentősebb államává tette Magyarországot. Ezt a befolyást és erőt a császári cím megszerzésére próbálta kihasználni, a török elleni hadmozdulatokat nem tekintette elsődlegesnek, inkább békére törekedett, mert nem tartotta elég erősnek Magyarországot ahhoz, hogy egyedül helytálljon a török ellen. Nyugati és északi hadjáratai azonban óriási költséget jelentettek, ráadásul Mátyás szembekerült a rendekkel is, hiszen központosított királyi hatalmat épített ki. Udvara a reneszánsz értékrendet képviselte. Halála után alkotása nagyon gyorsan összeomlott, és Magyarország nem lesz képes a nagyobb török támadásnak ellenállni (1526 Mohács)

1440-1444 között magyar király. Hunyadi Jánossal közösen vezeti 1443-44-ben a török elleni hosszú hadjáratot, amely azonban eredeti célját, a török kiűzését Európából, nem érte el. A hadjáratot a drinápolyi-szegedi béke zárja, de a nemzetközi támogatás ígérete arra késztette az uralkodót, hogy folytassák a hadműveleteket. Az 1444-es várnai csatát azonban a magyarok elveszítik, ráadásul I. Ulászló is életét veszti az összecsapásban.

1335 novemberében Károly Róbert meghívására Visegrádra érkezett a cseh király, Luxemburgi János, és a lengyel király, III. Kázmér. A három király megállapodást kötött, létrehoztak két új, királyi védelem alatt álló, jogtalan vámoktól megtisztított Bécset elkerülő kereskedelmi utat.

1452-1493 között német-római császár, aki V. László gyámjaként igényt tartott a magyar trónra is. Ezen igény miatt kerül sor harcokra Hunyadi Mátyás és III. Frigyes csapatai között. Frigyes végül elfogadta Mátyás jogát a magyar trónra, 1463-ban visszaadta a koronát is.

1342 és 1382 között Magyarország király, 1370-től Lengyelország uralkodója is. Az apjától, Károly Róberttól megörökölt erős gazdaságra építve jelentős háborúkba, hódításokba kezdett, gyakorlatilag alig volt békés időszak uralkodása alatt. A "lovagkirály" megjelölést is ezért használták I. Nagy Lajosra , hiszen királyként azokat a lovagi eszményeket testesítette meg, amelyek korának férfiideálját jellemezték.

Hunyadi Mátyás központosító reformjainak egyikeként a bárói bíróságok jelentőségének csökkentésére a sokféle ítélőszéket beolvasztotta a személyes jelenlét bíróságába és élére a személynököt állította, aki a király pecsétjével hitelesítette az ítéleteket.

1443-1444 telén Hunyadi János és I. Ulászló magyar király hadjárata a török ellen, aminek célja a török Európából való kiszorítása lett volna. Bár a balkáni népek közül több is felkelésével támogatta a magyarok támadását, az eredeti célt nem sikerült elérniük.

1440 és 1457 között magyar király. Trónra csak 1453-ban léphetett, uralkodását pedig a bárói ligák közötti hatalmi vetélkedés határozta meg. 1457-ben kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig a prágai börtönbe vitette.

1290-1301 között uralkodó utolsó Árpád-házi magyar király. Trónigényét nem fogadta el mindenki törvényesnek, ez is oka annak, hogy uralkodása alatt nagyon megnőtt a bárók hatalma, kiépültek az oligarchiák.

Az 1437-es erdélyi felkelés eseményeinek részeként a nemesség szövetséget kötött a székely előkelőkkel és a szász patríciusokkal. Szerződés kimondta, hogy a ”három rendi nemzet”: a magyar nemesség, a székely előkelők, a szász patríciusok kölcsönösen támogatja egymást a külső és a belső ellenség ellen. Ez az unió 1848-ig fennmaradt, és lerakta Erdély rendi politikai szervezetének alapját.

Más néven gubernátor. Az uralkodó helytartójának, ill. a valamilyen oknál fogva ideiglenes államfőnek a címe, aki az egész ország, vagy az ország egyes részeinek politikai, esetleg katonai kormányzását végzi. Magyarországon ezt a pozíciót töltötte be pl. Hunyadi János V. László kiskorúsága idején.

Károly Róbert által 1336-ban az állandó értékű aranypénz verése miatt elmaradó a kamara haszna helyett bevezetett, jobbágytelkekre kivetett állami adó. Mátyás adóreformjai idején bevezeti helyette a füstpénzt.

Konkrét társadalmi vagy politikai cél megvalósítása érdekében létrehozott szövetség. Ilyenek jöttek létre a 14–15. század fordulóján Magyarországon, amikor a bárók politikai jellegű szövetségeket hoztak létre saját hatalmuk növelése és a királyi befolyás csökkentése érdekében.

Az Árpád-ház királyai közül többen éltek evvel az eszközzel a kamara haszna növelése érdekében. A pénz névértékének fenntartása mellett csökkentették annak nemesfém-tartalmát kihasználva a pénz gyakori (általában évenkénti) újraváltását.

A nemesi kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg alsóbb csoportjainak a főnemességével egyező nemesi jogait jelenti. A minden nemesnek azonos jogokat és kiváltságokat nyújtó törvényt az 1351-ben felújított Aranybulla tartalmazza. Werbőczy István a Hármaskönyvben foglalta össze a nemesi előjogokat.

(1369-1426) Eredeti neve Filippo Scolari. Luxemburgi Zsigmond legbizalmasabb tanácsadója, akinek jelentős szerepe volt a déli végvárrendszer kiépítésében. Zsigmond egyik legsikeresebb hadvezére.

A katharok egyik irányzata, a balkáni területeken, az Al-Duna környékén volt jellemző ez az eretnekmozgalom. Bogumil nevű orvos-papról kapták nevüket. Hitük szerint az egymással állandó harcban álló Isten és a Sátán együtt teremtette a világot, majd közösen uralkodnak felette. Mivel a fennálló társadalmi rendet is a Sátán művének tartották, ezért elutasították az államot, az egyházat, s ezek minden intézményét. Több keresztes hadjáratot is indítottak a leverésükre, de Boszniában a török hódításig fennmaradtak tanaik.

Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magva, amely cseh, német, lengyel, magyar, délszláv zsoldosokból állt. Mátyás a korszerűtlen nemesi haderő helyett vezette be a csak tőle függő zsoldoshadsereget. Nevének eredete homályos. Korszerű, jól képzett gyalogság, tüzérség, nehéz páncélzatú lovasság (akik a többi fegyvernemmel összehangolva harcoltak) és könnyűlovasság alkotta. Mátyás halála után a zsold elmaradása miatt fosztogató maradékait Kinizsi Pál verte szét 1492-ben.

Német, cseh és 1437-1439 között magyar király. Luxemburgi Zsigmond leányát, Erzsébetet vette feleségül. Uralkodása alatt megújította a rendi kiváltságokat elfogadó királyi nyilatkozatot, és beleegyezett, hogy elsődlegesen a király kötelesség legyen az ország védelme. Egy török elleni hadjáratban vesztette életét.

1437-ben tört ki a 15. századi Magyarország legnagyobb parasztmozgalma. Ideológiájában szorosan kapcsolódott az Erdélyben megjelenő huszita tanokhoz, de kirobbantója a Lépes Görgy püspök által több évre visszamenően jó pénzben követelt adó volt. A parasztfelkelést leverték. Hosszútávú hatása, hogy a parasztság ellen megszerveződött a kápolnai unió, amit a magyar és székely nemesség valamint a szász polgárság kötött meg.

(1374-1399) I. Nagy Lajos lánya, akit 1384-ben lengyel királynővé koronáztak. A litván nagyfejedelemmel, Jagello Ulászlóval kötött házassága után a litvánok katolizáltak, Hedvig maga is segítette az áttérést. II. János Pál avattatta szentté 1997-ben.

(? - 1437) Erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezetője.

Nagy tömegű gyalogság bevetése mellett tűzfegyverekkel jól feszerelt szekérvárakat használtak a husziták mind támadásban, mind védekezésben.

A magyar határvédelem egyik fontos erőssége, miután Hunyadi Mátyás 1463-ban elfoglalta.

Törvényes uralkodó vagy kinevezett államfő nélküli időszak. Pl.: Magyarországon az Árpádok kihalása (1301) után.

(1457-1508) A Nápolyból származó Aragóniai Beatrix 1476-1490 között Hunyadi Mátyás második felesége volt. Az ő udvartartása honosította meg Magyarországon a reneszánsz kultúrát.

Oligarcha, kiskirály. A Felvidék keleti részének ura Károly Róbert hatalomra kerülésekor. Az ő kassai meglincselése miatt tört ki a fegyveres harc, a rozgonyi csatában végül Károly Róbert győzedelmeskedett a bárók seregei felett.

A magyar déli végvárrendszer egyik kulcsfontosságú építménye található itt. 1456-ban még sikerrel verte vissza a török ostromot a Hunyadi János és Szilágyi Mihály vezette magyar védelem, de 1521-ben a vár a töröké lett.

A magyar koronához kapcsolódó középkorból származó eszmerendszer, alapja az az Európában elterjedt felfogás, miszerint a koronázással a királyra szálló isteni kegyelmet és a királyi jogok összességét a korona testesíti meg. A Szent Korona-tant Werbőczy István fejtette ki az 1517-ben megjelent Tripartitum (Hármaskönyv) című munkájában. Werbőczy szerint a Szent Korona a királyi hatalom, az ország és a magyar államiság szimbóluma, a Szent Korona által megtestesített magyar államot pedig a király és a rendek alkotják. Az előbbiekből következik, hogy a koronázás egyben azt is jelentette, hogy a királyi hatalom forrása a nemesek közössége, amely az uralkodói jogokat, az állami főhatalmat a maga akaratából ruházza át a koronázással. A rendek tehát lemondtak jogaik egy részéről, ennek fejében azonban az uralkodó köteles tiszteletben tartani az ország alapvető törvényeit. A reformkorban a Werbőczy által megfogalmazott tant átértelmezték, Kossuth Lajos már a nemzet minden tagját, tehát a nem nemeseket is a Szent Korona tagjának tekintette. A 20. század elején általánossá vált értelmezés szerint a Szent Korona a nemzetté szervezett magyar népet jelenítette meg, a hatalom tehát a Szent Koronában egyesült állampolgárok közösségéé.

Károly Róbert által 1336-ban az állandó értékű aranypénz verése miatt elmaradó a kamara haszna helyett bevezetett, jobbágytelkekre kivetett állami adó. Mátyás adóreformjai idején bevezeti helyette a füstpénzt.

Másképp parlament. Törvényhozó testület, amelyben az ország politikai jogokkal bíró társadalmi csoportjai képviseltetik magukat. Kezdetben a királyi tanács töltötte be ezt a funkciót, majd a rendi gyűlések az adómegszavazás jogával jelentős mértékben befolyásolhatták az uralkodó döntéseit. Legfőbb törvényhozó testületté a polgári államok megalakulása nyomán vált. Szerkezete országonként eltérő lehet (egy házas, két házas).

A király kiválasztásának azon gyakorlata, amikor a hatalmat nem öröklés, hanem valamely arra felruházott testület által választás útján töltik be. A magyar történelemben az Árpád-ház kihalása után került sor először ún. királyválasztásra, amikor Károly Róbert uralmának jogforrása a leányági rokonság miatt nem az öröklés, hanem a bárók „választása”, azaz döntése lett. A választás kérdése Habsburg Albert váratlan (és egyelőre örökös nélküli) halála miatt merült fel újra 1439-ben. Jagello Ulászló jelöléséről ugyan a bárók és a főpapok döntöttek először, de ezt a döntést 1440-ben már a köznemesség követei is megerősítették. A magyar történelemben a királyválasztó hatalmat tehát a rendek gyakorolták és magát az elvet Werbőczy István rögzítette az 1517-ben megjelent Hármaskönyv c. munkájában. A magyar rendek 1687-ben mondtak le a szabad királyválasztás jogáról és ismerték el a Habsburgok örökös királyságát, de ettől függetlenül a koronázáskor az uralkodó köteles volt letenni a jogait és kötelességeit is magában foglaló ún. koronázási esküt.

A középkori Magyar Királyság déli tartományait kormányzó főtisztviselő volt. A méltóságnév Magyarországon Horvátország és Dalmácia meghódítása után jelent meg a 12. század elején. A király nevezte ki, katonai és igazságszolgáltatási jogkörrel rendelkezett a hatalma alá tartozó országrészben, jövedelme pedig a királyi adók egy részének megtartásából származott.

Az Árpád-kortól a 16. századig az Erdélyt kormányzó királyi megbízott címe volt. A 14–19. század között a román fejedelmek használták ezt a címet.

Kormányzati hivatal a vegyesházi királyok korában Magyarországon. Vezetője, a titkos kancellár, ő őrizte a király titkos pecsétjét. Feladata a külügyek és a király bizalmas ügyeinek intézése volt. Hunyadi Mátyás 1462-ben beolvasztotta a nagykancelláriába.