A párolgáshőt sok esetben az anyagok tömegegységére vonatkoztatják, ilyenkor fajlagos párolgáshőről beszélünk.
A fajlagos párolgáshő a párolgáskor bekövetkező energiaváltozásnak és a folyadék tömegének a hányadosa. Mértékegysége: J/kg vagy kJ/kg.

Láttuk, hogy a párolgás során mindig azok a molekulák hagyják el a folyadék felszínét, melyek az átlagosnál nagyobb energiával rendelkeznek. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a visszamaradó molekulák átlagos energiája csökken, a folyadék lehűl. Ha azt akarjuk, hogy a folyadék hőmérséklete ne változzon meg a párolgás során, akkor az elvitt energiát pótolni, azaz a folyadékot melegíteni kell.

A kondenzáció a párolgással ellentétes folyamat. Ha a gőzmolekulák mozgásuk során a folyadék felszínével ütköznek, hat rájuk a folyadékmolekulák vonzóereje, befogódnak a folyadékba. Mivel nagyobb energiájú molekulák fogódnak be, a folyamat energiafelszabadulással jár (exoterm folyamat játszódik le).

A rendszerrel közölt párolgáshő nem emeli a folyadék-gőz rendszer hőmérsékletét, hanem a halmazállapot-változáshoz szükséges munkavégzésre fordítódik. Az ilyen hőt latens (rejtett, lappangó) hőnek nevezzük.
Latens hőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amelyet egy anyag elnyel (vagy lead) anélkül, hogy közben hőmérséklete megváltozna. A latens hő a rendszer állapotában hoz létre változást; vagyis az energiatartalmát változtatja meg.
Ugyanolyan hőmérsékletű és mennyiségű gőz és folyadék energiatartalmát összehasonlítva, a gőzé éppen annyival nagyobb, mint amennyi latens hőt a folyadékból gőzállapotba való elpárolgáskor felvett.

A moláris kondenzációs hő a kondenzációkor bekövetkező energiaváltozásnak és az anyagmennyiségnek a hányadosa. Mértékegysége: J/mol.
A fajlagos kondenzációs hő a kondenzáció során bekövetkező energiaváltozás, és a gőz tömegének a hányadosa. Mértékegysége: J/kg vagy kJ/kg.

Latens hőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amelyet egy anyag elnyel (vagy lead) anélkül, hogy közben hőmérséklete megváltozna. A latens hő a rendszer állapotában hoz létre változást; vagyis az energiatartalmát változtatja meg.

A párolgás mindig hőelnyelő (endoterm) folyamat, a előjele tehát pozitív, a kondenzáció mindig hőtermelő (exoterm) folyamat, a előjele tehát negatív.

Entalpia