Az Alkotmánybíróság helye az MK közjogi rendszerében

Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata. Az Alkotmánybíróság, mint az alkotmányossság letéteményese mindenkire kötelezően értelmezi az Alkotmányt, az Alkotmány tételes rendelkezéseit konkrét esetre alkalmazza. Jogilag megtámadhatatlan határozatot hoz, és alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti az alkotmányellenes jogszabályt, vagy jogszabályi rendelkezést.

Az Alkomtánybíróság hatáskörei

Az alkotmánybíróság hatáskörei

1. Előzetes normakontroll, amely a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát jelenti. Az előzetes normakontrollra vonatkozó eljárást indítványozhatja a köztársasági elnök, valamint a kormány.

2. A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, az ún. utólagos normakontroll. A felülvizsgálat konkrét ügy kapcsán és absztrakt módon is lehetséges. Az alkotmányt sértő törvényt vagy más jogszabályt az alkotmánybíróság megsemmisíti. (Az utólagos normakontrollra irányuló eljárást bárki indítványozhatja.)

3. A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. (Pl. 4/1997. (I. 22.) AB határozat). Az alkotmánybíróság megsemmisíti azt a jogszabályt, amely azonos vagy alacsonyabb szintű a kihirdető jogszabállyal és ellentétes a nemzetközi szerződéssel.
Az eljárást indítványozhatják:
• az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,
• a köztársasági elnök,
• a kormány vagy annak tagja,
• az Állami Számvevőszék elnöke,
• a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
• a legfőbb ügyész.
• Hivatalból is indulhat.
4. Az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása. (Pl. 41/1998. (X. 2.) AB határozat). Az alkotmányjogi panasz az állampolgárok alapjogainak védelmét célozza. A magyar szabályozás gyenge. Állampolgár csak az alkotmányellenes jogszabállyal okozott alkotmányos jogsérelem esetén emelhet panaszt, de csak akkor, ha a jogsérelmet rendes bírósági eljárás alapján nem tudta megszüntetni és 6O napon belül az alkotmánybírósághoz fordul. (Az eljárást bárki indítványozhatja.)
5. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése. A mulasztás is alkotmányellenességet idézhet elő, nemcsak a tevékenység. Itt a jogalkotói feladat elmulasztásáról van szó, vagyis a jogalkotó nem tett eleget jogalkotói kötelezettségének. Ennek teljesítésére az alkotmánybíróság határidő kitűzésével kötelezi. (Az eljárást bárki indítványozhatja, illetőleg hivatalból is indulhat.)
6. Az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az eljárást azok a szervek indítványozhatják, amelyek között a hatásköri összeütközés felmerült.

7. Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Minden esetben kötelező érvényű lesz. Ilyen esetben az alkotmány egyes rendelkezései kerülnek értelmezésre. Elvileg az alkotmánybíróság nem hivatkozhatna olyan rendelkezésekre, amelyeket a magyar alkotmány nem tartalmaz, vagyis az értelmezése nem rendelhető alá egy "láthatatlan alkotmány"-nak. A probléma abban mutatkozik, hogy az alkotmány-értelmezés - az előzetes normakontroll mellett - közel viszi a testületeket a jogalkotáshoz, hiszen az alkotmánybíróság meghatározza, hogy milyen esetben fogad el valamilyen szabályozást alkotmányosnak.
Az eljárást indítványozhatják:
• az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,
• a köztársasági elnök,
• a kormány vagy annak tagja,
• az Állami Számvevőszék elnöke,
• a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
• a legfőbb ügyész.

8. Eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. Például az államfő közjogi felelősségének megállapítása, helyi önkormányzati jogok védelme, a helyi önkormányzati képviselőtestület felosztása, népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos alkotmányossági panasz elbírálása.

Az Alkotmánybíróság összetétele

Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból - köztük az elnökből és helyettes elnökből - álló testület. Az ügyvitel és előkészítés teendőit a Hivatal látja el. Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. Az Alkotmánybíróság saját tagjai közül három évre választja az elnököt és a helyettes elnököt, akik újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik: 70. életév betöltésével, a megbízatási időtartam leteltével, halállal, lemondással, összeférhetetlenség megállapításával, felmentéssel, kizárással.
Az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jogot élvez, nem vonható felelősségre a hivatása teljesítése során kifejtett véleménye és szavazása miatt. Az Alkotmánybíróság tagját az Alkotmánybíróság teljes ülésének hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. Az Alkotmánybíróság hivatalból vagy az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Alkotmánybíróság tagja esetleges külön véleményét - annak írásbeli indoklásával együtt - jogosult az iratokhoz csatolni. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire kötelező érvényű, ellene fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybírósági eljárás illeték- és költségmentes.

Az Alkotmánybíróság épülete

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak hivatala:az általános biztos hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak hivatala:az adatvédelmi biztos hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak hivatala:a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának hivatala

Az Állami Számvevőszék jelentései