- 5 téma
a falusi életmód
A községek (falvak) lényegében "közösségként" foghatók fel, ahol a lakosság viszonylag homogén, a személyes kapcsolatok erősek, az infrastruktúra kevésbé fejlett, az anyagi, szellemi és kulturális szükségletek kielégítésének választéka szűkösebb, hagyományosabb gondolkodásmód jellemző, nagyobb fokú a társadalmi normákhoz való igazodás, általában nyugodtabb az életmód.
a hatóság döntései
A döntés a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény értelmezésében gyűjtőfogalom, amely átfogja az érdemi és az eljárási döntéseket. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, eljárási kérdésekben pedig végzést bocsát ki.
a honvédelemben közreműködő szervek
A honvédelmi feladatok ellátásban közreműködő szervek: a rendvédelmi szervek.
A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevő szervek:
- a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek;
- a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek;
- a bírósági és ügyészi szervezet;
- az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek;
- az oktatási, kulturális, tudományos intézmények;
- a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség;
- a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei;
- a jegybank;
- a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek;
- minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
A társadalmi szervezetek, egyházak, felekezetek, vallási közösségek és karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vehetnek a honvédelmi feladatok ellátásában.
A Magyar Vöröskereszt a rá vonatkozó törvény és nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában."
a honvédelmi igazgatás központi szervei
- Országgyűlés;
- az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága;
- a köztársasági elnök;
- a kormány;
- a honvédelmi miniszter;
- a miniszter vagy a Kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője."
a honvédelmi igazgatás területi és helyi szervei
- a megyei, illetve a fővárosi védelmi bizottság;
- helyi védelmi bizottság;
- a polgármester;
- a hadkiegészítő parancsnokság."
a jog
A jog legáltalánosabba jogok és kötelezettségek egysége, olyan rendszer, amely az egyén magatartását befolyásolja és ezáltal lehetővé teszi a társadalmi együttműködést. A köznapi érzékelés számára először is a kényszer szinonimájaként jelenik meg. Ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben azt is látja, hogy a jog védi, biztonságot és előnyt jelent számára. Tehát érzelmi oldalról megközelítve a jog ambivalens jelenség az egyén számára.
a köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatásköre
A köztársasági elnök hatáskörét, feladatait az Alkotmány tételesen felsorolja és meghatározza, hogy mely aktusaihoz szükséges miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzés. Az ellenjegyzés intézménye az alkotmányban arra szolgál, hogy az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja, ugyanis a köztársasági elnöknek politikai felelőssége nincs. Ellenjegyzéshez kötött hatáskörei pl. egyetemi tanárok kinevezése és felmentése, a tábornokok kinevezése, előléptetése, nyugállományba helyezése, az egyéni kegyelmezés, az állampolgársági ügyekben döntés, a nagykövetek és követek megbízása és fogadása.
a népesség reprodukciója
A népesség újratermelődése.
a Roma Polgárjogi Alapítvány
A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) 1995-ben jött létre, amely a romák emberi és kisebbségi jogainak védelmével foglalkozik, fellép a diszkrimináció, a kirekesztés és a közöny ellen. A hátrányos helyzetű vagy diszkriminációtól szenvedett polgárok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot tart fenn. Emellett segít szociális problémák (lakásügyek, segélyezés, gyermekelhelyezés) megoldásában. Foglalkozik etnikai konfliktusok, válsághelyzetek tényfeltárásával, konfliktuskezelésével, jogi megoldásaival.
a szabálysértési felelősségre vonás akadályai
Azokat a körülményeket, amelyek nem teszik lehetővé a szabálysértési felelősségre vonást, a felelősségre vonás akadályainak nevezzük. A büntetőjoghoz hasonlóan az akadályok két nagy csoportra oszthatók:
- amelyek már az elkövetés pillanatában kizárják a felróhatóságot ( a szabálysértési felelősséget kizáró okok),
- amelyek utóbb lehetetlenítik a felelősségre vonást (a szabálysértési felelősséget megszüntető okok).
A szabálysértési felelősséget kizáró okok:
- a gyermekkor;
- a kóros elmeállapot;
- a kényszer, fenyegetés;
- a tévedés;
- a jogos védelem;
- a végszükség;
- az ún. másodlagos büntethetőségi akadályok: magánindítvány, jogosult feljelentésének hiánya.
A szabálysértési felelősséget megszüntető okok
- az elévülés;
- a felelősségre vonás mellőzése;
- az elkövető halála.
a szegénység feminizációja
A nők elszegényedése. A társadalmi nemek közötti diszkriminációból fakadóan a nőket nagyobb mértékben veszélyezteti a szegénység.
A szerződéses szolgálati viszony
"A rendvédelmi szerveknél a Hszt. szerint a szerződéses szolgálati jogviszony határozott időtartamra létesíthető, amely meghosszabbítható. Ez a jogviszony a Határőrségnél, a polgári védelemnél és az önkormányzati tűzoltóságnál meghatározott szolgálati beosztások betöltésére létesíthető. Szerződéses határőr szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet, de indokolt esetben a miniszter kivételt tehet.
A Magyar Honvédségnél a Hjt. szerint a szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja."
a társasélet színterei
A közösségi élet megnyilvánulásának területei, formái.
abszlút szegénység
Az az állapot, amikor az egyén vagy a család létminimum alatt él. A létminimum az az összeg, amely az alapvető szükségletek minimális szinten történő kielégítéséhez szükséges.
agglomeráció
A nagyváros és vonzáskörzete.
alanyi jog
Az alanyi jog a norma címzettjének tényleges jogi lehetősége a tárgyi jog alapján. Köznapi értelemben azt jelenti, hogy valakinek joga van valamihez.
alapvető jogok
A XX. század végének jogirodalmában vált általánosan ismertté az ún. „alapvető jogok” kifejezés, amelyek konkrét megjelenési formájukban az adott állam alkotmányában jelennek meg. Az MK Alkotmányának XII. fejezete tartalmazza az alapvető jogokat. Ebben az értelemben az állampolgári jogokat is alapvető jogoknak nevezzük. Rajtuk kívül azonban az alapjogok körébe sorolandók az Alkotmánybíróság által értelmezéssel levezetett, továbbá a magyar jogrendszerre irányadó nemzetközi jogban meghatározott alanyi jogosítványok.
alapvető kötelességek
"Az Alkotmány csak a legfontosabb, az ún. alapvető kötelességeket fogalmazza meg, az egyéb kötelezettségek más jogszabályokban találhatók
Az állampolgárok alapvető kötelességei a következők:
1. honvédelmi kötelezettség;
2. közteherviselés adó-, illeték- vámfizetési kötelezettség;
3. a jogszabályok megtartásának kötelezettsége;
4. taníttatási kötelezettség (szülők részére)."
Alba Kör
Az Alba Kör - Erőszakmentes mozgalom a békéért társadalmi szervezet 1990-ben alakult meg. A szervezet főként a hadkötelezettségből fakadó emberi jogi problémákkal foglalkozik. Támogatja az erőszakmentes, antimilitarista meggyőződése miatt hátrányosan megkülönböztetett embereket, fellép az erőszak legkülönfélébb formáinak terjedése, kultusza ellen. Küzd a hadkötelezettség megszüntetéséért, Magyarország semlegességéért. Célja előmozdítani a nemzetközi leszerelési folyamatokat, valamint a hadsereg nélküli Magyarország létrejöttét. Szellemiségével összhangban a környezetvédelmi, ökológiai problémákra megoldásokat keres és mutat fel.
Áldozat
Az áldozattanban használt terminológia; az a személy, aki bűncselekmény következtében sérelmet szenvedett, beleértve a testi vagy szellemi sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogai lényeges csorbítását volt.
alkoholfüggőség (dependencia)
Az az állapot, amikor az alkoholista a nagy mennyiségű és hosszú ideje tartó alkoholfogyasztás következtében nem képes uralkodni az ivás iránt érzett vágyon, és ezáltal az alkoholtól függővé válik.
alkotmány
Különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az államhatalom biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat. Egyben korlátozza önmagát, továbbá megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait, s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait.
Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíráskodás biztosítja, hogy egy független bíróság őrködjön az alkotmányosság megtartása felett. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány mindenkire kötelező értelmezésével, illetve az Alkotmány tételes rendelkezéseinek konkrét esetre való alkalmazásával és jogilag megtámadhatatlan határozatával biztosítja az alkotmányosságot. Alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság - európai mintára - 1989-ben lett új közjogi intézményünk. Az Alkotmánybíróságról az 1989. évi XXXII. törvény rendelkezik.
alkotmányjog
A jogrendszer alapvető jogága. Alapvető jogforrása a többször módosított 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról. Az alkotmányjog azonban tágabb fogalom, mint az alkotmány, mivel beletartozik többek között az állampolgárság és a választási eljárás szabályozása is. Az alkotmányjog a legszélesebben fogja át a társadalmi viszonyokat, tehát a szabályozandó életviszonyok itt jelennek meg a legáltalánosabb és a legalapvetőbb formában.
alkotmányosság
Az alkotmány szigorú betartásán alapuló politikai gyakorlat, illetve ennek elve. Olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. Az alkotmányossági eszmék megvalósulásának módja és mértéke országonként és időben sok eltérést mutat. Az alkotmányosság deklarálása mellett fontos az alkotmányossági biztosítékok beépítése is az alaptörvénybe, hogy az ne maradjon csupán ünnepélyesen deklarált tétel.
alkotmányossági vétó
"A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - az országgyűlés elnökének kérelmére 5 napon belül - a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. Az alkotmány az elnököt felruházta a politikai és alkotmányossági vétó lehetőségével.
Az alkotmányossági vétót az elnök akkor alkalmazhatja, ha a törvény egészét vagy annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és azt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, akkor az elnök a törvényt az országgyűlésnek visszaküldi, ellenkező esetben pedig köteles azt 5 napon belül kihirdetni."
Állam
Politikai intézmény, amelynek feladata, hogy meghatározott területen az ott élő közösséget érintő ügyekben ésszerű döntéseket hozzon és azokat szükség esetén adminisztratív eszközökkel érvényesítse.
államalkotó tényező
Az állam fogalmi elemei a terület, a lakosság és a tényleges kormányzat. Az MK Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
államhatár
A Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják. A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.
Állami Számvevőszék
"Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. törvény évente, illetve rendszeresen kötelező ellenőrzéseket ír elő. Csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy az országgyűlés utasítására is ellenőrizzen. A kormány pedig csak kérheti az ÁSZ elnökét valamilyen ellenőrzés elvégzésére, amelyről maga az elnök dönt.
Az ÁSZ ellenőrzési hatásköre általános, minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol állami vagyonnal vagy állami költségvetésből gazdálkodnak. Az ellenőrzés lehet célszerűségi, eredményességi és törvényességi jellegű. Hiányosság esetén döntési jogköre nincs."
állampolgári jogok
Az állampolgári jogok olyan cselekvési lehetőségek, amelyek az állam közhatalmának gyakorlása közben keletkeznek, vagyis amelyeket az adott ország jogrendszere kizárólag az állampolgárai számára biztosít.
Állampolgárság
Az állampolgárság egy természetes személy és egy szuverén állam közötti sajátos jogi kapcsolat, amely mind az állampolgár, mind az állam számára jogokkal és kötelezettségekkel jár. A legfontosabb jogokat és kötelességeket az Alkotmány rögzíti. A magyar állampolgárok korlátozhatatlan joga a hazatérés Magyarországra, valamint a kiutasítás tilalma az ország területéről. A magyar állampolgárokat külföldön megilleti a diplomáciai és a konzuli védelemhez való jog. A magyar állampolgárság mellett bejelentett magyarországi lakóhelyhez kötött a választójog, a közügyek vitelében való részvétel és közhivatal viselésének joga, a szociális biztonsághoz való jog. A magyar állampolgárok Alkotmányban meghatározott kötelezettsége a honvédelmi kötelezettség és a közteherviselés.
állandó és ideiglenes vándorlás
Az állandó vándorlás az állandó lakóhely megváltoztatását, az ideiglenes vándorlás a tartózkodási hely megváltoztatását jelenti.
ambivalens lélektani állapot
Azt jelenti az öngyilkosság szempontjából, hogy az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni, de erre képtelen, és ebből fakad az önpusztítás képzete.
Amnesty Internartional Magyarország
Az Amnesty International Magyarország (AI Magyarország), mint egyesület 1991-ben alakult meg, amely az Amnesty International nevű, londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet része. A Nemzetközi Titkárság kutató osztálya világszerte megbízható és ellenőrzött adatokat gyűjt a legsúlyosabb jogsértésekről. Ezen adatok alapján számos országban működő tagcsoportok a legkülönbözőbb módokon informálják környezetüket a jogsértésekről, és mozgósítják polgártársaikat a cselekvésre, tiltakozásra.
Az Amnesty International Magyarország védi azok jogait, akiket lelkiismereti okokból bebörtönöznek, akiket korrekt bírósági eljárás nélkül tartanak fogva, akik kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódban részesülnek, akiket bírósági ítélet nélkül kivégeznek.
analógia
Hasonlóságon alapuló egyezés. A jogban megkülönböztetjük a jogi és a törvényi analógiát. A jogi analógia azt jelenti, hogy a jogalkalmazó jogi szabályozás hiányában a jog általános elveit hívja segítségül a konkrét eset megoldására. A törvényi analógia pedig azt jelenti, hogy a jogalkalmazó hasonló törvényhelyet hív fel a konkrét esetben a jogi döntés meghozatalához. A magyar jog elveti a jogi analógia intézményének létjogosultságát, és a törvényi analógiának is csak viszonylag szűk körben enged teret.
Anómia
Olyan társadalmi állapot, amelyben az uralkodó normák meginognak, megsértésük tömegessé válik.
anyagi jogi jogágak
Az anyagi jogágak meghatározzák a jogokat és a kötelezettségeket. Anyagi jogág: pl. a büntetőjog, a családi jog, a polgári jog, stb.
ÁSZ-jelentés
"Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések és elemzések eredményeiről jelentést készít. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot és szolgálati titkot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető. Az Állami Számvevőszék elnöke felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek az általa benyújtott jelentés adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért."
attitűd
Modor, szerepjáték, szellemi beállítottság. Az a készség, hogy az egyén bizonyos személyekre, tárgyakra, vagy helyzetekre meghatározott módon reagál. Hátterében mindig értékek állnak. Lényege, hogy bizonyos értékek elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket vált ki.
az állami irányítás egyéb jogi eszközei
Jogszabálynak nem minősülő, általánosan kötelező, normatív aktusok. Az állami irányítás egyéb jogi eszközeit általában nem kihirdetik, hanem közzéteszik. A közzététel nem érvényességi kellék, nem feltétlenül kötelező.
Típusai: a határozat, az utasítás, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás, amely lehet irányelv, elvi állásfoglalás és tájékoztató.
bátorság
A katona estében a szolgálat által megkövetelt feladatteljesítés során tudatos, ésszerű veszély és kockázatvállalás, tartózkodás a vakmerőségtől és a gyávaságtól. Ehhez kapcsolódik a bajtársiasság fogalma, amely a katonatársakért való kiállást, felelősségérzetet, önzetlen segítőkész szolidaritást, és együtt érző áldozatvállalást jelenti.
becsületesség
A megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségért, kötelességtudaton és a különböző előírások betartásán alapuló magatartást és életvitelt jelenti.
befogadott
Aki hazájába - hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye szerinti országba - átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
békefenntartás
Az ENSZ-en belül kialakult egy olyan intézmény, az ún. békefenntartás (peace-keeping), amely mint kifejezés nem is szerepel az Alapokmányban. A békefenntartás katonai, rendőri és polgári személyek részvételével végrehajtott műveleteket foglal magába, olyan tevékenység, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság érdekében katonai erő felhasználásával járó vagy nem katonai jellegű tevékenység kifejtése, amely nem tartozik azonban az Alapokmány VII. fejezete szerinti kényszerrendszabályok közé. E tevékenység létrehozására a Biztonsági Tanács határozata alapján kerül sor, amelyhez a békefenntartó erőt fogadó állam előzetes beleegyezésére van szükség. A békefenntartás három szakasza különböztethető meg: az ún. hagyományos "első generációs" szakasz az 50-es évektől a 80-as évek második feléig; a "második generációs" békefenntartás 1988-tól a 90-es évek elejéig; a "harmadik generációs" békefenntartás a 90-es évek elejétől.
béke-kikényszerítés
"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ Alapokmányában rögzített cselekvési lehetőségei a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén a béke megóvása érdekében.
1. felhívás a viszályok békés eszközökkel történő rendezésére ( mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás ENSZ Alapokmány VI. fejezete);
2. Ajánlások tétele (ENSZ Alapokmány VII. fejezet);
3. Az érdekelt felek felhívása az ideiglenes rendszabályokhoz való alkalmazkodásra;
4. Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok foganatosítása (gazdasági és egyéb kapcsolatok teljes, vagy részleges felfüggesztése);
5. Fegyveres erők felhasználásával járó műveletek foganatosítása (légi, tengeri és szárazföldi haderő által foganatosított tüntető felvonulás, zárlat (blokád) vagy egyéb műveletek)."
béketeremtés
"Az ENSZ békefenntartó tevékenysége az idők folyamán kiszélesedett, nemcsak a szorosan vett békefenntartásra (peace-keeping) irányul, hanem a béke helyreállítására (peace-making), sőt, bizonyos esetekben, az adott állam jogrendszerének és gazdasági életének, a normális békés viszonyok – helyreállítására is (peace-building).
A béketeremtés olyan tevékenység, amelynek a célja, hogy elérje az ellenséges felek között a konfliktus rendezésének békés módját, az ENSZ Alapokmány Vi. fejezetével összhangban. A béketeremtés eszközei lehetnek: gazdasági és kereskedelmi blokád; a politikai, diplomáciai, illetve gazdasági kapcsolatok megszakítása; katonai erődemonstráció; ENSZ mandátummal létrehozott katonai erő alkalmazása."
belső kihívások
- a szervezett bűnözés
- a feketegazdaság és korrupció
- a kábítószerek terjedése
- a politikai és vallási szélsőségek
- a demográfiai kihívások."
belső rend védelme
A Rendőrség alkotmányos kötelessége a közbiztonság és a belső rend védelme. A belső rend védelme az ország alkotmányos rendjének védelmét jelenti, azaz rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén elvégzi a szükséges rendvédelmi feladatokat.
belső vándorlás
A lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása egy országon belül. A belső vándorlás megkülönböztetendő az ingázás fogalmától.
beszámítási képesség
A beszámítási képesség olyan gyűjtőfogalom, amely a felismerési és az akarati képességből tevődik össze. A felismerési képesség a cselekmény lehetséges társadalomra veszélyességének előrelátását, az akarati képesség a felismerésnek megfelelő akarat tanúsítására vonatkozó képességet jelenti. A Btk.-ban a beszámítási képességet kizáró okok: kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés.
bevándorolt (letelepült)
Bevándorolt (letelepült) személy az a külföldi, aki valamely országba beköltözik letelepedés céljából. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (idegenrendészeti törvény) tartalmazza a letelepedési engedély megadásának feltételeit. Az a személy, aki a letelepedési engedélyt megkapja, "letelepült" státusszal rendelkezik. A korábbi idegenrendészeti törvény a letelepedés szinonimájaként a bevándorlást értette, így a bevándorolt státusz ekvivalens a letelepült státusszal.
bilaterális kapcsolatok
Két állam viszonylatában nemzetközi egyezmények vagy viszonosság alapján fennálló kapcsolatrendszer.
Bilincs
A bilincs rendőri kényszerítő eszköz. A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére.
bírói jogalkalmazás (igazságszolgáltatás)
A bírói jogalkalmazást más szóval törvénykezésnek vagy igazságszolgáltatásnak is szokás nevezni. Típusai:
– a büntető igazságszolgáltatás, amelyben tipikusan alá-fölérendeltségi viszonyok érvényesülnek.
– a polgári peres eljárás, amely során a felperes és az alperes jogvitájáról van szó, következésképpen mellérendeltségi jogviszony figyelhető meg. Erre tekintettel a jogszabályok sok esetben diszpozitív (engedő) jellegűek, teret biztosítanak van a felek közötti megállapodásnak.
– közigazgatási bíráskodás – rendkívüli jogorvoslatként a közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálatát jelenti jogszabálysértés esetén, meghatározott határidőn belül. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerített, vagy a fellebbezés kizárt.
bíróság
A bíróság az a szerv, amely az igazságszolgáltató tevékenységet gyakorolja. Az igazságszolgáltatás elkülönült hatalmi ág. A bírói döntésnek mind a formáját (a köztársaság nevében hirdetnek ítéletet), mind a tartalmát (a jogi norma ereje jellemzi az ítéletet, továbbá kikényszeríthető) illetően közhatalmi ereje van. A bíróságok a Magyar Köztársaságban egységes rendszert alkotnak, melyben ún. általános hatáskörű (rendes), valamint speciális hatáskörű bíróságok működnek. A bíróságok szervezetileg, a bírák személyileg függetlenek más hatalmi ágaktól, köztük szervezeti alá-fölé rendeltség nincs. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról az 1997. évi LXVI. törvény rendelkezik.
bírósági felülvizsgálat
A bírósági felülvizsgálat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél számára rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. Kérheti a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát keresetindítással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva a határozat közlésétől számított harminc napon belül. Bírósági felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárás fórumrendszerén belül az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés eleve kizárt, mert törvény a hatósági fórumrendszeren kívüli útra tereli a jogorvoslat lehetőségét.
bizonyítás
A bizonyítás az eljárásjogok központi kérdése, melynek során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni. A büntetőeljárás során azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető anyagi és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek.
Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.
Az eljárásban részt vevő személyek kötelesek és jogosultak a bizonyításban közreműködni.
A bizonyítás törvényességének garanciája, hogy a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a Be. rendelkezései szerint kell eljárni. A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani.
A büntetőeljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, amely azt jelenti, hogy:
1. a bizonyítékoknak nincs a törvényben előre meghatározott bizonyító ereje,
2. a bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítékról meggyőződése alapján dönt.
Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a hatóságok bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy az eljárásban résztvevők jogainak lényeges korlátozásával szereztek meg.
A Be. a bizonyítások körében megkülönbözteti a bizonyítási eszközöket és a bizonyítási eljárásokat.
A bizonyítás eszközei:
- a tanúvallomás,
- a szakvélemény,
- a tárgyi bizonyítási eszköz,
- az okirat
- a terhelt vallomása.
A bizonyítási eljárások:
- a szemle,
- a bizonyítási kísérlet,
- a felismerésre bemutatás,
- a szembesítés
- a szakértők párhuzamos meghallgatása.
biztonság
"A biztonság köznapi értelemben olyan objektív helyzet, amelyben az adott államot nem fenyegeti sem kívülről, sem belülről valós veszély, azaz nem veszélyeztetik a területi integritást, szuverenitást és a lakosság életfeltételeit.
A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a biztonságot átfogó módon értelmezi. A dokumentum szerint a biztonság a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is."
biztonsági intézkedések
- megteszi a veszélyhelyzet elhárításához szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
- intézkedik az önveszélyes vagy másokra veszélyt jelentő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításában;
- intézkedik az öngyilkosság megakadályozására;
- közterületen vagy nyilvános helyen intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról;
- területet lezárhat, és megakadályozhatja a belépést vagy távozást, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti."
bordélyház
Bordély, az az üzleti vállalkozás, amely szerződtetett prostituáltakat férfiaknak nemi ösztönük kielégítése céljából rendelkezésre bocsát. A bordélyház az az épület, helyiség, ahol ez a vállalkozás működik.
borravaló
Hivatásszerű (de személyes) szolgálatért a rendes szolgáltatási díjon kívül juttatott kisebb pénzösszeg. Elsősorban a vendéglátóiparban, a fodrász szakmában stb. elterjedt.
börtön
"A börtön a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - kivéve a fegyházban végrehajtandó estköröket -, ha
a) bűntett miatt szabták ki,
b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső.
A börtönben az elítélt
a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat."
bűncselekmény
Az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
bűnismétlő
Bűnismétlőnek minősül az a személy, :
1. akinek a korábbi vagy az aktuálisan elkövetett bűncselekménye gondatlan volt.
2. akit a korábbi bűncselekménye miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
3. akit szándékos bűncselekmény miatt harminc napot meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
4. akit szándékos bűncselekmény miatt harminc napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés kitöltésétől, vagy a végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig már három év eltelt.
Bűnmegelőzés
Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.
bűnmegelőzési önkormányzati társulás
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára különböző feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a szabad társulást.
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat a városok biztonságának fokozása érdekében a közösségi bűnmegelőzés egyik fontos elemének tartja a bűnmegelőzési önkormányzati társulások létrehozását a városok és vonzáskörzetük között.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szintén lehetővé teszi, hogy a bűnmegelőzés elősegítése érdekében a területileg illetékes rendőri szerv és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és társadalmi szervezetek bevonásával - bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozzanak létre.
bűnösség (szándékosság, gondatlanság)
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Bűnözés
Történelmileg változó társadalmi tömegjelenség, amely egy meghatározott területen és időben elkövetett bűncselekményeket, elkövetőiket és sértettjeiket foglalja magába.
bűnsegéd
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
bűnszervezet
Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
bűnszövetség
Akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
büntetés-végrehajtás
"Büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható.
Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók. A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint törvényben meghatározott más szervek feladata. A végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek. Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki.
A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre."
büntetés-végrehajtási intézet
A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogva tartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogva tartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény alapítható.
büntetés-végrehajtási szervezet
A büntetés-végrehajtási szervezet a büntető törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá - törvény által megállapított körben - az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
Büntethetőség
A büntethetőség feltételei: a büntetendőség, a bűnösség és büntethetőségi akadály hiánya.
A büntetendőség a bűncselekmény fogalom formai elemének tekinthető. A büntetendőség azt jelenti, hogy az adott magatartást a Btk. különös része leírja, és tanúsítóját büntetés kilátásba helyezésével fenyegeti. A büntetendőség, és a büntethetőség nem ugyanaz. A büntetendőség objektív fogalom, míg a büntethetőség összetett fogalom, és szubjektív elemeket is tartalmaz.
A bűnösség, mint anyagi jogi bűnösség a szándékos vagy a gondatlan magatartás tanúsítását jelenti, ennél tágabb értelmű az ún. perjogi bűnösség, amely a büntetőeljárás eredményeként ítéletben kimondott bűnösséget jelenti.
Büntethetőségi akadályok
A büntethetőség egyik feltétele, hogy az elkövetővel szemben ne álljon fenn büntethetőségi akadály. A büntethetőségi akadályokat a Btk. két csoportra osztja: büntethetőséget kizáró és büntethetőséget megszüntető okokra. Büntethetőséget kizáró ok esetén a cselekmény megvalósításának pillanatában hiányzik a bűncselekmény fogalmi ismérveinek valamelyike, ezért nem is jön létre bűncselekmény. Büntethetőséget megszüntető ok esetén az elkövető cselekménye bűncselekményt valósít meg, azonban nem büntethető, mert valamely büntethetőséget megszüntető ok az eredetileg létezett büntethetőséget utólag megszüntetik. A büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető okok között tehát az az alapvető különbség, hogy a kizáró okok esetén egyáltalán nem beszélhetünk bűncselekményről, míg a megszüntető okok jelentkezésekor a bűncselekmény létrejött ugyan, de az elkövető megbüntetésére nem kerülhet sor az elkövetés után felmerült körülmény miatt. A büntethetőséget kizáró illetve a megszüntető okokhoz hasonlítanak azok a körülmények, amelyeknek nem a meglétük, hanem a hiányuk képez büntethetőségi akadályt. Ezeket a körülményeket büntethetőséget kizáró másodlagos akadálynak nevezzük. Ilyenek: magánindítvány, kívánat, kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya. Ezeknél a bűncselekmény megvalósult, utólag sem szűnt meg a büntethetőség, csak egy meghatározott körülmény jogilag akadályozza a felelősségre vonást.
büntető eljárás
A büntetőeljárás a büntetőjogi felelősségre vonás törvényes rendje. Bűnösség megállapítása, büntetés kiszabása csak büntetőeljárás keretében történhet. Egyik megközelítésben 2 fő szakasza van: 1. a vádelőkészítés (előkészítő eljárás) és 2. a bírósági eljárás (érdemi elbírálás). Más megközelítésben: 3 fő szakasza különböztethető meg: 1. a nyomozás; 2. a közbenső eljárás (vádemelés, tárgyalás előkészítése);és a bírósági eljárás.
büntető eljárásjog
"Azon jogelveknek és jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a büntetőjogi felelősség eldöntésének rendjét, a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok és magánszemélyek jogait és kötelességeit, valamint a jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének a módját. Jogforrása az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.). A büntetőeljárás szoros kapcsolatban áll a büntetőjoggal, hiszen a büntetőjogi szabályok a büntetőeljárás során realizálódnak (alaki jogág). A Be. részletesen szabályozza a büntető ügyekben eljáró hatóságok és személyek jogait, kötelességeit, a bizonyítás kérdéskörét, a kényszerintézkedések alkalmazásának feltételeit és módját, továbbá a nyomozás és a bírósági eljárás: első-, másodfokú eljárás, perújítás, felülvizsgálat kérdéseit."
büntetőeljárási alapelvek
Az alapelvek a jogalkotással és a jogalkalmazással szemben támasztott követelmények. Az alapelvek jelentősége kettős: egyrészről megvonják egy adott jogág kereteit, másrészről segítséget nyújtanak az egyes jogintézmények értelmezésnél. A büntetőeljárás alapelvei részben az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek, részben a Be. alapvető rendelkezéseiben és más fejezeteiben szereplő szervezeti és működési elvek.
A Be. alapelvei:
- az eljárási feladatok megoszlása;
- a bírósági eljárás alapja;
- jog a bírósági eljáráshoz;
- a bizonyítási teher;
- a védelem joga;
- a hivatalból való eljárás;
- az ártatlanság vélelme;
- az önvádra kötelezés tilalma;
- az anyanyelv használata;
- a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása.
büntetőeljárási kényszerintézkedések
A büntetőeljárási kényszerintézkedések az eljárásban résztvevő, illetve a kényszerintézkedéssel érintett személy akarata ellenére foganatosított eljárási cselekmények. A kényszerintézkedések az alapvető jogok korlátozásával járnak, ezért fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy csak a Be.-ben meghatározott esetekben és módon történhet azok foganatosítása. A kényszerintézkedések elrendelése határozattal történik, de késedelmet nem tűrő esetben bizonyos kényszerintézkedések (pl. házkutatás, motozás, lefoglalás) határozat nélkül foganatosítók. Ilyenkor utólag kell meghozni a határozatot.
A kényszerintézkedések az alapvető jogok korlátozása szerint az alábbi csoportba sorolhatók:
1. A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések: az előzetes letartóztatás, (óvadék); az őrizetbe vétel; a lakhely elhagyási tilalom; a házi őrizet; az ideiglenes kényszergyógykezelés; az úti okmány elvétele; az elővezetés; a testi kényszer (e két utóbbi célja az eljárás rendjének biztosítása).
2. A tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedések: a lefoglalás;a zár alá vétel;a biztosítási intézkedés, a rendbírság.
3. A személyi sérthetetlenség és méltóság jogát korlátozó kényszerintézkedés:a motozás.
4. A magánlakás sérthetetlenségének jogát korlátozó kényszerintézkedés: a házkutatás.
5. Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedés: a kötelezés a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére.
büntetőjog
"Az állami, társadalmi, gazdasági rend, az állampolgárok személyének és jogainak védelme érdekében meghatározza azokat a magatartásokat, amelyek bűncselekménynek minősülnek, valamint az ezek elkövetőivel szemben alkalmazható joghátrányokat.
A jogág legfőbb jogforrása az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.), mely két részből áll: általános rész, különös rész. Az általános részben találhatók azok a rendelkezések, amelyek valamennyi bűncselekményre vonatkoznak, pl. elkövetők, bűnösség, stádiumok, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, jogkövetkezmények stb. A különös rész tartalmazza az egyes bűncselekmények diszpozícióját."
büntetőjogi büntetések
A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetési nemeken belül megkülönböztethetünk főbüntetéseket és mellékbüntetéseket. Büntetést csak bíróság szabhat ki jogerős ítéletében meghatározott bűnösség esetén.
Büntetőjogi felelősség differenciálása
A büntetőjog egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a Btk. mind a bűncselekmények (bűntett, vétség), mind az elkövetők (első bűntényes, bűnismétlő, visszaeső) és a jogkövetkezmények (a szankciók típusa, neme,mértéke,stb.) között differenciál.
büntetőjogi intézkedések
A Btk. szerinti intézkedések:
1. a megrovás,
2. a próbára bocsátás,
3. a kényszergyógykezelés,
4. az alkoholisták kényszergyógyítása,
5. az elkobzás,
6. vagyonelkobzás,
7. a pártfogó felügyelet,
8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.
A megrovás, a próbára bocsátás és a kényszergyógykezelés intézkedések önállóan, büntetés helyett; az alkoholisták kényszergyógyítása intézkedés büntetés mellett; az elkobzás és a vagyonelkobzás intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a pártfogó felügyelet intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről a 2001. évi CIV. törvény rendelkezik.
Bűnügyi statisztika
A bűnügyi statisztika része a kriminálstatisztikai nyilvántartásoknak. Szűkebb értelemben az ismertté vált bűncselekményekről, azok területi megoszlásáról és az ismertté vált elkövetőkről szóló statisztikai nyilvántartás, amelyet az ún. ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Nyilvántartás) tartalmaz. Tágabb értelemben a bűnügyi statisztikai nyilvántartások közé soroljuk a bíróságnál a jogerősen elítélt személyekről vezetett statisztikai nyilvántartást is, továbbá a bűnüldöző szervek által készített ún. ügyforgalmi statisztikákat.
centrum (magterület)
Az a régió (ország), amely gazdaságilag fejlett.
civil vallás
Elsősorban az amerikai társadalomban elterjedt fogalom, amely azt jelenti, hogy az amerikai állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek bizonyos tekintetben vallási tartalmúak, ugyanakkor ezek nem kötődnek konkrét egyházhoz.
család
Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy vérségi (örökbefogadási) kapcsolat köti össze.
családfenntartás
Az a folyamat, hogy egy család megélhetését biztosítja a család egyik tagja vagy több családtag. Családfenntartó: a családnak az a tagja, aki a munkájával, keresetéből eltartja a családot.
családi életformák pluralizálódása
a családi életformák pluralizálódása, azt jelenti, hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul a társadalomban.
családjog
A joganyag a következő részekre tagolódik:
- házasság intézménye: a házasságkötés feltételei, a házasság érvénytelensége, megszűnése, a házastársak jogai és kötelességei (személyi és vagyoni viszonyok)
- családi viszonyok: családi jogállás, (szülő-gyermek kapcsolata, az apaság és anyaság megállapítása), az örökbefogadás, a rokonok tartása, a szülői felügyelet és a kiskorúakról való gondoskodás)
- gyámság: keletkezése, megszűnése, a gyámság ellátása (gondviselés, vagyonkezelés)
családmag
Nukleáris családnak is szokás nevezni. A szülők és a velük együtt élő nem házas gyermekeik.Típusai: 1. házaspár (gyermektelen); 2. házaspár és gyermek; 3. egy szülő és gyermek.
családon belüli erőszak
A hozzátartozó,a volt házastárs vagy volt élettárs, a gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, vagy közös háztartásban rendszeresen illetve időszakonként együtt élő más személy (együtt: bántalmazott) sérelmére, a vele ilyen kapcsolatban álló személy (bántalmazó) részéről megvalósuló
- tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés,
- nemi önrendelkezési jog megsértése (közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés, illetve ezzel való fenyegetés);
- erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
- személyi szabadságtól való megfosztás,
- a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás),
- az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése.
Csapaterő
- az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény elkövetése esetén;
- a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
- súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;
- terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;
- eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;
- katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;
- a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
- védett személy, veszélyes szállítmány vagy a kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;
- nagy területű helyszín biztosítására."
cselekvőképesség
A tényleges jogalanyiság általános feltétele a cselekvőképesség. A cselekvőképesség csak a természetes személynél vizsgálandó tulajdonság, a többi jogalanynál értelemszerűen egybeesik a jogképességgel. Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A cselekvőképességet a törvény kiskorúság miatt zárja ki vagy korlátozza. A cselekvőképesség kizárása vagy korlátozása lehetséges bírói döntés alapján gondnokság alá helyezéssel, ha az adott személynek az ügyei vételéhez szükséges beszámítási képessége korlátozott vagy kizárt.
csoport
Egyének olyan együttese, amelyeket meghatározott ismérvek kapcsolnak össze.
demográfia
A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány.
demokrácia
Népuralom; olyan politikai rendszer, amelyben a hatalmat a nép által megválasztott képviselők gyakorolják.
diktatúra
Parancsuralom; erőszakra támaszkodó korlátlan hatalom.
Diszkrimináció
Hátrányos megkülönböztetés.
drog-abuzus
A szervezetet károsító pszichoaktív anyaggal (pl. kábítószer) való visszaélés, kábítószer túlzott fogyasztása.
EBESZ
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (eredeti nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) 1975-ben Helsinkiben jött létre. Az EBESZ az egyetlen átfogó európai szervezet, amely egységesen kezeli a biztonság három, egymással szorosan összefüggő - katonai, gazdasági és humán - dimenzióját, és lényeges szerepet játszik a béke és a stabilitás előmozdításában, a biztonság együttműködésen keresztül történő megerősítésében, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. Az EBESZ különösen a preventív diplomácia, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés és a konfliktust követő helyreállítás területén aktív. A szervezet politikai-katonai dimenziójában különösen fontos a fegyverzet-ellenőrzési, illetve bizalom- és biztonságerősítő rendszerek működése. Magyarország lehetősége szerint részt vesz az EBESZ misszióiban, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében, illetve a kultúrák párbeszédében.
EBESZ misszió
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az EBESZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Grúziában (Tbiliszi) Katonai megfigyelő; Tádzsikisztánban Katonai megfigyelő/tanácsadó, Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó) Katonai megfigyelő misszió.
egészséges életmód
Betegség nélküli, testi és lelki szempontból kiegyensúlyozott élet. A egészséges életmód elemei: az egészséges táplálkozás (étkezési szokások, étrendi szokások), a rendszeres testmozgás, alvás, a szervezetre káros szerek fogyasztásának hiánya. (cigaretta, alkohol, kávé, stb.).
Egzisztencia
Lét, létezés; a megélhetéshez szükséges javak, életlehetőség.
egyéni kisebbségi jogok
Egyéni kisebbségi jogok: az anyanyelvű oktatásban és művelődésben részvétel; kisebbségi volttal kapcsolatos személyi adatvédelméhez való jog; az anyanyelv, történelem, kultúra, hagyományok megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához való jog.
egyéni védőeszköz
Az egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető vegyi, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédő, valamint bőrvédő felszerelés.
Egyenlő bánásmód
A vonatkozó alkotmányos alapelvek: A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző országos hatáskörű közigazgatási szerv. A hatóságot az esélyegyenlőségi ügyekért felelős miniszter felügyeli. A hatóság kérelem alapján, illetve a törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. A vizsgálat alapján határozatot hoz.
egyesülési jog korlátozása
"A hivatásos állomány tagjai érdek képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján a Hszt.-ben meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
A hivatásos állományú nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes, köteles továbbá a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának."
egyház
Nagyobb létszámú társadalmi szervezet, amelynek elkülönült klérusa (papsága) van és, amely a tanításra helyezi a hangsúlyt. Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező egyházat (vallási közösség, vallásfelekezet) hozhatnak létre.
együttélés
Szűkebb értelemben az élettársi kapcsolatot értjük az együttélés alatt, azaz egy férfi és egy nő házasságkötés nélküli tartós érzelmi és gazdasági közösségét.
elektronikus ügyintézés
"A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, amely részletszabályainak kidolgozása a jövő feladata. Általános szabály szerint tehát a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában. Ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz benyújtható. Álnévre kiállított elektronikus aláírás nem alkalmazható. A természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét - ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs - központi rendszer biztosítja. A központi rendszer működtetéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős. A központi rendszer igénybevételéhez az ügyfél ügyfélkapu létesítését kezdeményezi. Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél kezdeményezhető."
elemi erkölcsi normák
Az ún. magán erkölcsnek az emberséges magatartásra vonatkozó olyan parancsoló vagy tiltó normái, amelyek megvalósulását minden helyzetben szükségesnek érzünk és megvalósítását másoktól is megköveteljük.
élet, testi épség veszélyeztetése
A Hszt. a szolgálati viszony jellegével kapcsolatban meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
Életciklus-jelenség
Egy jelenség az ember meghatározott életszakaszában jelentkezik jellemzően. A szegénység például a vonatkozó vizsgálatok alapján életciklus-jelenség. Az egyik ilyen "szegénységszakasz" közvetlenül a házasságkötés után a gyermekek megszületésével lép be, a szülők megöregedése után ismét megfigyelhető egy "szegénységszakasz".
Életminőség
A létezésnek nem az anyagi dimenzióját, hanem a lelki szükségletek kielégítettségét, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat jelenti, azaz, az ún. jóllétet jelenti.
életmód
Az a jellemző magatartás, ahogyan valaki testi, szellemi, anyagi, illetve erkölcsi vonatkozásban él. Lényegében tehát azt jelenti, hogy az egyén szükségletei kielégítése érdekében a mindennapjaiban milyen tevékenységekkel és hol foglalkozik, azokra mennyi időt fordít és e tevékenységek mit jelentenek számára. Az életmód összetevői: az anyagi helyzet, az iskolázottsági szint, a lakókörnyezet, a lakásviszonyok, a szabadidő eltöltése, a táplálkozási szokások és a hagyományok.
életstílus
Az életmódhoz kapcsolódó fogalom. Az egyén szabadidejében eltöltött tevékenységeit és az azokban megjelenő preferenciákat öleli fel.
Életszínvonal
A társadalom tagjai személyes szükségletkielégítésének szintje, amely különböző tényezők alapján mérhető: az anyagi javak, a szolgáltatás, a kulturális és egészségügyi tényezők és az életmód tekintetében.
élettársi kapcsolat
Jogi értelemben vett formális házasságkötés nélküli tartós családi együttélés.
életvitel
Az életmódhoz és az életstílushoz kapcsolódó fogalom. Az életmód és az életvitel a rész és az egész viszonyában van. Lényege az életstílussal azonosítható, nevezetesen, hogy a szabadon megválasztott tevékenységek közül mit tart fontosnak, milyen igényei vannak.
elévülés
A büntethetőség elévülése
A büntethetőség elévül
a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.
Nem évülnek el
a) a háborús bűntettek;
b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények;
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei;
d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei;
e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el.
elítélt
"A büntetőeljárás befejeztével elítélt az a személy, akivel szemben a bíróság jogerős büntetést szabott ki, illetve akivel szemben megrovást, próbára bocsátást vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.
A terhelt a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt."
eljárásjogi (alaki) jogágak
Az alaki (eljárási) jogágak meghatározzák az anyagi jogok érvényesítésének rendjét Eljárási jogág pl. a büntetőeljárás, a polgári eljárásjog.
elkövetők (tettesek, részesek)
Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
előállítás
- akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
- aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el;
- akivel kapcsolatban személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést rendeltek el (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés);
- aki a fogvatartás helyszínéről megszökött;
Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani."
előkészület
Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Nem büntethető előkészület miatt
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad;
c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.
Ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
elővezetés
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V. fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. Ezek között szerepel az elővezetés. A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. A büntetőeljárás során elrendelt elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezései az irányadók, elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendelkezik és célja meghatározott eljárási cselekményen való részvétel biztosítása. Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a Rendőrségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra időtartamra - vissza lehet tartani. Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős.
előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat
Előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatokat kell végezni a hivatásos állományba történő kinevezés és a tanintézetekbe való felvétel előtt, a hivatásos állományba próbaidőre kinevezettek véglegesítésekor, illetve más fegyveres szervtől történő áthelyezést megelőzően. Ugyancsak el kell végezni az előzetes vizsgálatot a hivatásos állományba kinevezetteknél is a beosztás változásakor, ha az új beosztás a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai és fizikai követelményeket támaszt.
előzetes pszichikai alkalmassági vizsgálat
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) előírja, hogy hivatásos szolgálati jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki az előírt pszichikai alkalmassági követelményeknek megfelel. Ezért a hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a beosztás és az életkor szerint meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek. A szolgálati viszony létesítését megelőző előzetes pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az „Alkalmassági követelmény”-ekben rögzített módszerekkel végzik.
elsőfokú eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás három elkülöníthető szakaszra tagolható: az elsőfokú eljárásra, a jogorvoslatokra és a végrehajtási eljárásra. Az elsőfokú eljárásra szükségszerűen mindig sor kerül, míg a másik kettőre nem feltétlenül. Az elsőfokú (alap)eljárás az eljárás kérelemre vagy hivatalból történő megindításától az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig tart.
elvonási tünetek (delirium tremens)
Idült alkoholistáknál fellépő, állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó elmebántalom.
embercsempészés
Btk 218.§ Aki államhatárnak más által
Alapeset:
a) engedély nélkül,
b) meg nem engedett módon
történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.
Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) üzletszerűen követik el.
Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
emberi jogok
Emberi jognak tekintjük minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogait, amelyek teljesen függetlenek az állampolgárságtól. Az emberi jogokat nemzetközi egyezmények tartalmazzák. Megemlítendő a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet (tvr.); a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet az 1976. évi 9. tvr.; az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1993. évi XXXI. törvény); és az Európai Szociális Karta (1999. évi C. törvény) hirdette ki.
emberkereskedelem
Btk. 175/B. §
Alapeset:
Aki mást
- elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki
- ennek érdekében toboroz, mást szállít,elszállásol, elrejt, másnak megszerez,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
- 18. életévét be nem töltött személy sérelmére,
- személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
- munkavégzés céljából,
- fajtalanság vagy közösülés céljából,
- emberi test tiltott felhasználása céljából,
- bűnszövetségben vagy
- üzletszerűen követik el.
Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő
szabadságvesztés, ha
- az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
vagy
- a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból
1. erőszakkal vagy fenyegetéssel,
2. megtévesztéssel,
3. a sértett sanyargatásával követik el.
ENSZ
"Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) (United Nations: UN) Alapokmányát az 1945-ben 51 alapító állam (eredeti tagok) írta alá San Franciscóban és 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja).Az Alapokmány preambuluma kifejezi az alapítók szándékát egy békés és biztonságos világrend kialakítására. Az univerzalitásra törekvő szervezetnek jelenleg közel 200 állam a tagja. Magyarország 1955- ben csatlakozott a szervezethez és az ENSZ Alapokmányát az 1956. évi I.törvény hirdette ki. Az ENSZ céljai : Alapokmány I. fejezete 1. cikke szerint:
1.a nemzetközi béke és biztonság fenntartása;
2.nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése;
3.nemzetközi együttműködés fejlesztése (gazdasági, szociális, kulturális feladatok megoldása az emberi jogok tiszteletben tartásával);
4.az ENSZ legyen e tevékenységek központja."
ENSZ misszió
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az ENSZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Cipruson (Nicosia) a Fegyveres békefenntartó; Grúziában (Szuhumi) Katonai megfigyelő; Koszovóban (Pristina) ENSZ–KFOR összekötő; Nyugat-Szaharában Katonai megfigyelő misszió.
erőszakos bűnözés
Az erőszakos bűncselekmények fogalma alatt az élet, a testi épség, a személyes szabadság elleni durva, erőszakon, kényszerítésen alapuló jogtalan támadások értendők. Magyarországon az elmúlt két évtizedben a százezer lakosra jutó erőszakos bűncselekmények aránya növekedett. E körbe tartoznak: az emberölés ( a leszámolásjellegű gyilkosságok), a súlyos testi sértés, az önbíráskodás, a zsarolás, a garázdaság, és a rablás, amely a közterületi bűnözés egyik tipikus formája.
érték, értékrend
Kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, jónak vagy rossznak. Mindig általános kérdésekre vonatkozik.
értékorientáció
Meghatározott értékek felé való irányultság.
értékrendszer
Olyan kulturális alapelvek rendszere, amelyek kifejezik, hogy egy adott egyén, vagy a társadalom életében mi minősül fontosnak, kívánatosnak, jónak, vagy kevésbé fontosnak, kevésbé kívánatosnak, rossznak.
Esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőséghez közvetlenül kapcsolódik az Alkotmányban meghatározott emberi méltósághoz kapcsolódó és a diszkrimináció tilalmát megfogalmazó alapvető jog. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kifejezésre juttatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, amely azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
A pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a magasabb pozícióba bekerüljön.
esélyegyenlőségi terv
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény tartalmazza az ún. esélyegyenlőségi terv tartalmi elemeit. A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet (ennek hiányában az üzemi tanács) együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen
- a nők,
- a negyven évnél idősebb munkavállalók,
- a romák,
- a fogyatékos személyek, valamint
- két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók
foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.
Esélyegyenlőtlenség
Az esélyegyenlőtlenség szorosan kapcsolódik a társadalmi egyenlőtlenségek fogalmához. A társadalmi egyenlőtlenségek tekintetében két kategóriát különböztethetünk meg: a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségeket és a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségeit. Ez utóbbit nevezzük esélyegyenlőtlenségnek.
etnikai jellegű szegénység
A magyar társadalomban a roma etnikumon belüli szegénység az átlagosnál jóval magasabb.
EU
Az 50-es években elkezdődött integrációs folyamat eredményeként jött létre az Európai Unió. Az EU elnevezést a Maastrichti Szerződés (1993.) vezette be. Az EU létrejöttének célja a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, különösen egy belső határok nélküli térség, a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásával, a közös kül- és biztonságpolitika kialakításával, az uniós állampolgárság létrehozásával; a szoros igazságszolgáltatási és belügyi együttműködéssel; az acquis communautaire (közösségi vívmányok) fenntartása és fejlesztése. Az Unió a területén biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Az 50-es évektől folyamatosan bővült a közösség a ún. Hatok"-tól a jelenlegi "Huszonötök" Európájáig. Magyarország 2004. május 1-jén vált az EU teljes jogú tagjává.
EUROPOL
Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról a Maastricht-i Szerződés rendelkezik akként, hogy e szervezet keretében kell megvalósítani a rendőri és a vámügyekben való együttműködést. Az EUROPOL-t létrehozó egyezményt 1995-ben írtál alá, teljes körű működése 1999. július 1-jén kezdődött meg, székhelye: Hága. Feladata a két vagy több tagállamot érintő szervezett bűnözési formák (emberkereskedelem, embercsempészés, terrorizmus, pénzmosás, stb.) elleni közös fellépés. Ennek érdekében a tagállamok közötti információcsere; operatív adatok megszerzése, egyeztetése; képzés és továbbképzés; nyomozások támogatása; bűnmegelőzési módszerek kidolgozása; számítógépes információs rendszer működtetése. Magyarország 2004. szeptember 1-jén lett az EUROPOL teljes jogú tagja.
Faj
Fajnak (rassznak) nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, meghatározott külső ismertetőjegyek alapján határoznak meg.
fedett nyomozó
A nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi.
fegyelemsértés
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló 1996. évi XLII. törvény (Hszt.) alapján fegyelemsértést követ el a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
fegyelmi felelősség
A Hszt. alapján a hivatásos állomány tagját a szolgálati tevékenysége során megvalósított - a szolgálati viszonnyal kapcsolatos - vétkes kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni. Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését is, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.
fegyház
"A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést, továbbá a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei, visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki.
Fegyházban kell ugyancsak végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A fegyházban az elítélt
a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,
c) külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető."
fegyveres összeütközés
A rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szemben álló felek közötti fegyveres összecsapás.
fegyveres szerv
A Magyar Köztársaság fegyveres szervei különleges közszolgálatot teljesítenek, feladataikat a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében fejtik ki. Fegyveres szervek: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek: Rendőrség, Határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
fehérgalléros bűnözés
Lényege, hogy olyan megbecsült, tiszteletben álló személyek vagy csoportok bűncselekményeiről van szó, amelyeket foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük során követnek el. Nem új jelenség, hiszen az ókorban is előfordult, hogy köztisztviselők foglalkozásukkal összefüggően törvénysértést követtek el.
fejlett országok
Olyan országok, amelyekben az egy főre jutó GDP magas. Fejlett ország pl. Japán.
fejlődő országok
Olyan országok, amelyekben az egy főre jutó GDP alacsony. Fejletlen ország pl. Etiópia.
felbujtó
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
felekezet
A szekta és az egyház között helyezkedik el, olyan egyház, amely elfogadta, hogy többvallású társadalomban él és toleráns a többi felekezettel szemben.
Félelem a bűnözéstől
A bűnözés növekedése, a romló életkörülmények, a növekvő munkanélküliség egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete az utóbbi évtizedben romlott. Ez a körülmény felerősített a lakosságban a bűnözéstől való félelmet. Ennek megnyilvánulása: az emberek biztonsági rácsokat szereltetnek lakásaikra, éjjel (sötétben) nem mernek kimenni az utcára, bizalmatlanok a lakásba becsöngetőkkel szemben, általában bizalmatlanok az ismeretlenekkel.
fellebbezés
A fellebbezés általános jogorvoslat, amely az elsőfokú határozat ellen az ügyfél részére rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. A fellebbezési jog megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az érintett bármely okból fellebbezhet a sérelmes döntés ellen, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. A fellebbezésre jogosult – a fellebbezési határidőn belül – e jogáról vissza nem vonható szóbeli vagy írásos nyilatkozattal lemondhat. Általában a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, ettől eltérő határidőt törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. A határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha azt a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Ezt a tényt külön ki kell mondani és meg kell indokolni. A fellebbezés előterjesztése annál a hatóságnál történik, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú döntést: helybenhagyja; megváltoztatja; vagy megsemmisíti. A másodfokú döntés jogerős és végrehajtható, közlése az első fokú hatóságon keresztül történik mindazokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték.
felróhatóság
A szabálysértési jogi szakirodalom a bűnösség helyett a felróhatóság kifejezést használja és ezzel mintegy különbséget tesz a büntetőjogi bűnösség és a szabálysértési felróhatóság között. Gyakorlatilag csak a szóhasználat különbözik, tartalmilag mindkét kifejezés ugyanazt takarja. A bűnösség felróható pszichés viszony az elkövető cselekménye, illetve annak következménye között. A felróhatóságnak a törvény szerint két alakzata van: a szándékosság és a gondatlanság. Bár a törvény nem mondja ki, a fogalomhasználatból egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotó a Btk.-ban meghatározott bűnösségi kategóriákat alkalmazza. Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.
felügyeleti eljárás
A felügyeleti eljárás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében a felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését. Ha jogszabálysértést észlel intézkedik a jogszabálysértő mulasztás megszüntetésére, illetve felügyelet jogkörében a jogszabálysértő döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. A felügyeleti eljárás keretében történő megváltoztatás, illetve megsemmisíthetőségnek vannak korlátai.
feminista mozgalmak
A nők egyenjogúságáért küzdő mozgalom.
fenyegetés
Büntethetőséget kizáró ok. Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A kényszer és a fenyegetés az akarati képességet kívülről nyűgözi le, anélkül hogy a felismerési képességet érintené.
A Btk. alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
fenyítések
- feddés,
- megrovás,
- pénzbírság,
- egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
- a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
- eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
- alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
- a szolgálati viszony megszüntetése,
- lefokozás."
fenyíthetőség
"A hivatásos állomány fegyelmi felelősségre vonására fegyelemsértés esetén csak akkor kerülhet sor, ha fenyíthetőségének nincsenek akadályai. A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és annak jogszabályellenes voltára nem hívta fel az elöljáró figyelmét és végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Nem tekinthető kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt. Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt."
Fitness
A testépítés és az aerobic elemeit felhasználó, az egészséges életmódot népszerűsítő sportág.
fizikai (erőnléti) felmérés
A Hszt. előírja, hogy a hivatásos állomány 50 év alatti tagjainak meg kell felelni – az egészségi és pszichikai alkalmassági feltételeken túl – a miniszter által meghatározott fizikai követelményeknek, melyet évente egy alkalommal fizikai (erőnléti) felmérés keretében kell ellenőrizni. A követelményrendszer részletes szabályait a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet tartalmazza.
fogház
A fogház a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. A fogházban az elítélt rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet; életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel; a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat.
fogyasztás
A javak és szolgáltatások felhasználása személyes szükségletek kielégítésére, illetve a termelés folytatására. Az előbbi a termelés közvetlen, az utóbbi a termelés közvetett célja.
fogyasztói-hedonista értékrendtípus
Olyan értékrendtípus, amely számára a legfontosabb elv a "mának élni" , mindent birtokolni, a személyes szükségletek maradéktalan kielégítése, az élvezetek, érzéki örömök hajhászása.
Fogyatékkal élő személyek
Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény leszögezi, hogy a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Ezért a fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása céljából törvényi garanciára van szükség.
fokozott ellenőrzés
"A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) tartalmazza a rendőri intézkedéseket. A fokozott ellenőrzés rendőri intézkedés. A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. E cél elérése érdekében a Rendőrség épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja."
főbüntetések
A Btk. szerinti főbüntetések: 1. a szabadságvesztés;2. a közérdekű munka; és 3. a pénzbüntetés. A büntetési nemek sorrendje a súlyossági rangsort is kifejezi.
főfoglalkozású munkahely
A munkavállaló munkajogviszony alapján a munkáltatónál alkalmazásban áll.
főtisztek
- őrnagy,
- alezredes,
- ezredes."
gazdasági jog
A gazdaság különnemű viszonyaira vonatkozik a kifejezés. Korábban is felmerült elhatárolása mindenekelőtt a polgári jogtól. Jogági önállósága problematikus, mert a vonatkozó élesviszonyok heterogének és más-más jogág szabályozza az egyes rézterületeket. A gazdasági jog joganyagának jelentős része a polgári jogba tartozik, mások a közigazgatási jogba és a pénzügyi jogba.
gazdasági kamarák
A gazdasági kamarák közfeladatokat ellátó köztestületek, amelyeket a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani. Gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara.
gazdasági szerkezetváltás
Az ország gazdasági alaptevékenységei összetételének megváltozása.
Gazdasági, szociális, kulturális jogok
"Az állampolgári jogok második nagy csoportját a gazdasági, szociális és kulturális jogok alkotják.
A jogcsoport kialakulásának kezdete a XIX. század második felére tehető. A szabadságjogoktól való eltérésük jellegzetességeik:
1. E jogok érvényesülése érdekében az államnak valamilyen pozitív cselekvést kell vállalnia;
2.Érvényesülésüknél a társadalmi-politikai biztosítékokon van a hangsúly;
3. E jogok nagy része nem alanyi jogi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nem kényszeríthető ki minden vonatkozásban.
A jogcsoport alcsoportjai: a munkához való jog; a pihenéshez való jog; az egészséghez és szociális biztonsághoz való jog;a művelődéshez való jog."
Gazdasági-társadalmi formáció
Karl Marx vezette be ezt a kategóriát , amely az ún. formációelméletéhez kapcsolódik. A formációelmélet szerint az emberiség történetében az ősközösségi társadalom felbomlása után az emberiség történelmében az alábbi gazdasági-társadalmi formációk különböztethetők meg egymást követően: az ún. ázsiai termelési mód, a rabszolgatartó társadalom, a feudális társadalom, a kapitalizmus és a szocialista társadalom.
genetikai különbségek
A férfi és a női nem közötti biológiai fejlődéstani különbözőség, eltérés.
geológiai veszélyek
A Föld mozgásából eredő veszélyek, mint pl. a földrengés, földcsuszamlás.
globális kihívások
- a terrorizmus
- a tömegpusztító fegyverek elterjedése az
- instabil régiók, működésképtelen államok az
- illegális migrációa
- gazdasági instabilitás
- az információs társadalom kihívásai
- a globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások. "
globalizáció
Az egész világra kiterjedő gazdasági, politikai, kulturális, stb. egységesülés irányába ható folyamatok összessége.
gyermek- és ifjúságvédelem
A gyermek szellemi, erkölcsi és testi fejlődésének biztosítására irányuló jogalkotó és gyakorlati tevékenység, amelyet az állam és a társadalom együttesen fejt ki.
Gyermekkorúság és fiatalkorúság
A büntetőjogban alkalmazott fogalmak. Gyermekkorú a 14. életévét be nem töltött személy. A gyermekkorúság a büntetőjogban büntethetőséget kizáró ok.Fiatalkorúnak minősül a büntetőjogban a 14-18 éves életkor közötti személy. A fiatalkorú büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatban enyhébb szabályok érvényesülnek, mint a felnőttkorú elkövető esetén.
gyermekszegénység
A demográfiai szegénység egyik jellemzője, hogy a szegénység egyre inkább áttolódik az idősebb korosztályoktól a gyermekek irányába. A rendszerváltás nagy vesztesei közé tartoznak a gyermekek.
gyülekezési jog korlátozása
A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az pártpolitikai célt szolgál; a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul; a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas; a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
Habeas Corpus Munkacsoport
A Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) közhasznú egyesület 1996-ban alakult meg, amely a nők és a szexuális kisebbségiek egyenjogúságával, a szexualitással kapcsolatos önrendelkezési jogokkal foglalkozik. Elutasítja a szexuális erőszak és kizsákmányolás, a nők tárgyként való ábrázolásának és használatának minden formáját. A HCM kiáll a leszbikusok és a biszexuálisok a szexuális kisebbségen belüli egyenlőségéért, a heteroszexizmus és a férfihatalom intézményeinek és tudatformáinak lebontásáért.
haderőnem
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény szerint a Honvédség katonai szervezetén belül a szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.
hadkiegészítő parancsnokságok
- A Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítése,
- Megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítése,
- A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése,
- A hadkötelesek (volt hadkötelesek) és a Honvédség nyugállományú tagjai, illetve azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelme, valamint a kegyeleti tevékenység.
A parancsnokságok szervezeti felépítése:
- Parancsnok
- Törzsiroda
- Toborzó iroda
- Szociális, érdekvédelmi és rekonverziós iroda."
hagyományos értékrend
A társadalom nemzedékről nemzedékre öröklődő szokásai, amelyek hatást gyakorolnak az adott társadalom értékeinek rendszerére, azaz, hogy mit tartanak fontosnak, jónak, illetve rossznak.
hagyományos keresztény értékrendtípus
Olyan értékrendtípus, amely a tradicionális értékeket és a valláserkölcsi szabályokkal összhangban álló életvitelt preferálja. (család, nyugalom, béke, megbecsülés, hit, felebaráti szeretet, stb.).
Hagyományos szegények
A hagyományos szegénység a korábbi korszakban is megfigyelhető volt. Elsősorban az alacsony iskolai végzettségű, községi lakóhellyel rendelkező szakképzetlen munkások és mezőgazdasági dolgozók körében volt korábban jellemző. Az új szegények jobbára ebből a körből kerülnek ki.
hajléktalanság
Olyan személy, akinek nincs lakása, otthona, hajléka. A hajléktalanságnak lehetnek gazdasági, társadalmi, természeti (katasztrófa) és egyéni okai.
halandóság
Halálozási arány, latin kifejezéssel: mortalitás.
hallucináció
Érzékcsalódás; külső inger nélkül kialakuló látási, hallási, stb. érzet.
hamis úti okmány
Érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja. Ennek megfelelően úti okmányok:
a) az útlevél;
b) a határátlépési igazolvány;
c) a hazatérési igazolvány;
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;
e) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.
Az úti okmány közokiratnak minősül. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény értelmében a közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot; az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát; az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Valódi az az okirat, amelyet a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített, és a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Hamis az az okirat, amelynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy hatósággal, illetőleg amely nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Valótlan tartalmú az az okirat, amelyben feltüntetett tények nem felelnek meg a valóságnak.
hatalmi ágak
A hatalmi ágaknak a szakirodalomban ismert a klasszikus értelemben vett "hármas" felosztása: törvényhozói (parlamenti) , végrehajtó (kormányzati) és igazságszolgáltatási (bírói) hatalom. A hatalmi ágak szétválasztásának elve az angol Locke-tól és a francia Montesquieu-tól származik.
Hatalom
Olyan viszonyrendszer, amelyben a hatalom birtokosának módja van arra, hogy rábírja a hatalmának alávetett személyeket arra, hogy az ő akarata szerint cselekedjenek, függetlenül attól, hogy egyetértenek-e vele, vagy sem.
hatály
A jogszabály alkalmazhatósági kereteit jelenti. Azt mutatja, hogy mettől-meddig, kikre nézve és milyen földrajzi területen alkalmazható, vagy kell alkalmazni a jogszabályt. Megkülönböztetünk: időbeli, személyi, területi hatályt. Ezen kívül beszélhetünk a jogszabály tárgyi és szervi hatályáról.
határforgalom-ellenőrzés
A Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.
határokon átnyúló figyelés, üldözés
"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között nevesíti a határon átnyúló figyelést és a forró nyomon üldözést.
A határon átnyúló figyelés (obszerváció) lényege az, hogy a külföldi hatóság Magyarországon, a magyar bűnüldöző hatóság külföldön folytathasson meghatározott feltételekkel megfigyelést. A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett megfigyelést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja. A törvény melléklete tartalmazza, hogy mely bűncselekmények esetén alkalmazható az ún. obszerváció. A Határőrség szempontjából az embercsempészés elleni hatékony fellépés eszköze.
A forró nyomon üldözés lényege, hogy a külföldi hatóság tagja Magyarország területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki súlyos - 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekményt követett el és tetten érték, illetve a fogva tartás helyszínéről megszökött, és a magyar bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elfogást jelentősen megnehezítené, és valószínűsíthető, hogy a magyar bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett forró nyomon üldözést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja."
Határőrség
A Határőrség az MK Alkotmánya szerint rendvédelmi szerv, amelynek feladata az államhatár őrzése és az államhatár rendjének fenntartása. A Határőrség jogállásáról, feladatrendszeréről, irányítási és szervezeti viszonyairól, valamint működéséről külön törvény rendelkezik: a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, amely kétharmados törvény.
határőrzés
Megkülönböztető két fogalom a határőrizet és az államhatár őrzése. A határőrizet: a Magyar Köztársaság államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere. Az államhatár őrzése: a Határőrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.
határrend
Az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése.
hatáskör
A hatáskör anyagi jogi értelemben a feladatkör ellátását szolgáló jogi eszközöket, alaki jogi értelemben a közigazgatási szervek közötti minőségi munkamegosztási szabályt jelenti. A jogalkotói hatáskör jogszabály megalkotására való feljogosítottságot jelent. Általában egy állam alaptörvénye tartalmazza a jogalkotói hatáskörrel való felruházottságot.
Hatáskör, illetékesség
"A hatáskör anyagi jogi értelemben a feladatkör ellátását szolgáló jogi eszközöket, alaki jogi értelemben a közigazgatási szervek közötti minőségi munkamegosztási szabályt jelenti. Alaki jogi értelemben tehát azt mutatja meg, hogy az adott közigazgatási ügyben milyen típusú, milyen szintű és elnevezésű szerv jogosult és köteles eljárni. A közigazgatási hatóság hatáskörét a konkrét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg.
Az illetékesség az azonos hatáskörű hatóságok közötti mennyiségi munkamegosztási elvet fejezi ki, amely megmutatja, hogy az adott ügyben mely hatóság jogosult és köteles a konkrét ügyben eljárni. Jogszabályok meghatározzák azt a területet, ahol a közigazgatási szervek hatáskörüket gyakorolhatják. Ezt nevezzük illetékességi területnek. Az illetékességi okok, mint a jog által elismert tények, körülmények jelölik ki a konkrét ügyben eljáró hatóságot. Az illetékességi okok lehetnek általánosak és speciálisak."
hatósági bizonyítvány
A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, amelyet a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására ad ki, ha ezt jogszabály írja elő hivatalból, vagy kérelemre.
hatósági ellenőrzés
A hatósági ellenőrzés a jogszabályok betartását, valamint a közigazgatási határozatban foglaltak teljesítését hivatott elősegíteni, amelyre a hatóság hatáskörének keretei között jogosult. Rendszerint hivatalból kerül rá sor. Elvileg minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján lehetséges, jogilag szabályozott tevékenység, amelynek célja elsősorban a megelőzés.
hatósági igazolvány
A hatósági igazolvány olyan közokirat, amelyet a hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására ad ki.
hatósági nyilvántartás
A hatósági nyilvántartás jogszabályban meghatározott, közhitelű adatok rendszere, amelyeket a hatóságok vezetnek. (Ilyenek például az ingatlan-nyilvántartás, népesség-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, stb.)
hatósági szolgáltatások
- más hatóságok elektronikus tájékoztató szolgáltatásához, illetve elektronikus ügyintézési rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat,
- az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő,
- az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti,
- az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat."
hátrányos helyzet
Kedvezőtlen helyzet. Olyan helyzet, állapot, körülmény, amely valaki számára elmaradást vagy lemaradást jelenthet.
házasság
A házassági kapcsolat létesítésétől annak megszűnéséig tartó együttélési kapcsolat.
házassági mobilitás
Valaki házasságkötéssel kerül át másik társadalmi helyzetbe.
házasságkötés
A házasság jogi értelemben akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Ezután a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. Ezt megelőzően igazolni kell, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak. A házasságkötés az erre irányuló szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzhető ki.
hazaszeretet
"Hazaszeretet: a hazához való hűség és elkötelezettség.
Hűség: a katonai esküben, fogadalomban vállaltak szellemében történő szolgálatteljesítés, a hivatás töretlen gyakorlása, megbízhatóság, kitartás még nehéz körülmények között is."
háztartás
Személyek olyan csoportja, akik együtt élnek, a megélhetési költségeket megosztják, együtt fogyasztanak és általában (, de nem feltétlenül) rokoni kapcsolatban állnak egymással.
háztartási munka
A család (magányosan élő személy) közvetlen, házi szükségleteinek kielégítését szolgáló tevékenység. (főzés, mosás, takarítás stb.)
háztartás-statisztika
Az életmód-kutatás egyik módszere, amely a fogyasztási szokásokat vizsgálja.
helyi közügy
Helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a hatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, mindezek szervezeti, anyagi és személyi feltételeinek helyi megteremtése. A helyi önkormányzatok feladatai két részből tevődnek össze: a kötelezően ellátandó feladatokból és a szabadon vállalható feladatokból.
helyi önkormányzás joga
A helyi önkormányzás joga – az Alkotmány szerint – a község, a város, a főváros és kerületei, továbbá a megye választópolgárainak közösségét illeti meg. A helyi önkormányzás tehát a helyi közhatalom gyakorlása a lakosság érdekében, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló intézése.
helyi társadalom
Egy adott településen élők közössége, összessége.
helyreállító igazságszolgáltatási eszközök
A helyreállító (restoratív) igazságszolgáltatás egyike a XX. század elejétől megjelent igazságszolgáltatási koncepcióknak és gyakorlatoknak. A helyreállító igazságszolgáltatás középpontjában az áldozat érdekeinek képviselete, a bűncselekménnyel okozott kár és sérelem helyreállítása áll. Lényegi ismérveihez tartozik ezen túlmenően a közösség részvételének biztosítása az igazságszolgáltatásban, az elkövető rehabilitálása és összességében a közbiztonság erősítése.
hidrológiai veszélyek
A felszíni vagy a felszín alatti vizek veszélyeztető hatása, mint pl. az árvíz, a belvíz.
hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság
Települési önkormányzati intézmény, amelynek létesítéséhez, átszervezéséhez, megszüntetéséhez a belügyminiszter egyetértése szükséges. Alapító okiratát a székhelye szerinti önkormányzat fogadja el, parancsnokát a képviselő testület nevezi ki, menti fel. A személyi állománya túlnyomórészt hivatásos szolgálati jogviszonyban áll. Felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.
hivatásos katasztrófavédelmi szervezet
"A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos szerveinek összevonásából létrejött, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. A katasztrófavédelem központi szakmai szervezete a BM OKF, területi szervei a megyei igazgatóságok, helyi szervek a polgári védelmi kirendeltségek és irodák. Budapest polgári védelmi szervezete közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik."
hivatásos szolgálati viszony létrejötte
A szolgálati viszony határozatlan időre az állományba vétellel és kinevezéssel létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, vagy fogadalmat tesz. Fogadalmat az a személy tesz, akinek vallási meggyőződése tiltja az eskütétel.
hivatásos szolgálati viszony megszűnése
"A hivatásos szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben."
hivatásos szolgálati viszony módosítása
"A hivatásos szolgálati viszony - meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés."
hivatásrendi kamarák
A köztestületi önkormányzatok elkülönült típusa, amely valamely hivatás, foglalkozás alapján szerveződik. Tevékenységében jellemző a tagság érdekeinek képviselete, a szabályozó és ellenőrző tevékenység.
honvédelem
Az ország külső fegyveres támadásától való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és azt meghatározó tényezők összessége.
honvédelmi igazgatás
A honvédelmi igazgatás klasszikus közigazgatási feladat, a közigazgatási tevékenység elkülönült típusa. A haza fegyveres védelmére rendelt szervezet igazgatása és szervezése sajátos irányítási módszereket és elkülönült szervezeti rendszert igényel.A honvédelem megszervezése és fenntartása állami feladat. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.
honvédelmi kötelezettség
"Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként - az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározottak szerint - személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként
a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség,
b) rendkívüli állapot idején munkakötelezettség, valamint
c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.
Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti.
A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig terjed ki."
időbeli hatály
Azt mutatja meg, hogy a jogszabályt mettől-meddig kell alkalmazni. A hatálybalépés időpontját a jogalkotó többnyire konkrétan meghatározza a jogszabályban.Ez az időpont lehet a kihirdetés napja vagy egy későbbi - naptár szerint pontosan meghatározott – nap.
A jogszabályokat általában határozatlan időre hozzák. Ha az életviszonyok szükségessé teszik a hatályon kívül helyezést, akkor ezt az a szerv teheti meg, amely a jogszabályt alkotta, vagy magasabb szintű szerv.
A hatálybalépésnél előfordulhat az is, hogy a jogszabály egyes normáira eltérő kezdő időpontot írnak elő. Az alkalmazhatóság ehhez igazodik. Általánosnak tekinthető az az eljárás (módosítás), amikor egyes normákat hatályon kívül helyeznek, míg a jogszabály egésze és a normák zöme hatályban marad.
időmérleg-felvétel
Az életmód kutatásának az utóbbi években legelterjedtebb módszere. Olyan adatfelvétel, amely rögzíti az egyénnek a nap 24 órájában végzett tevékenységeit. Ez alapján kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak átlagos időmérlege, azaz, hogy milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak.
időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat
Évente időszakos munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni a hivatásos állomány tagjainál , amelyen a megjelenés kötelező. Azzal szemben, aki az alkalmassági vizsgálaton ismételt felszólításra sem jelenik meg, az illetékes vezetőnek fegyelmi felelősségre vonást kell kezdeményeznie. Az egészségi alkalmasság minősítése „alkalmas”, „ideiglenesen alkalmatlan” vagy „alkalmatlan” lehet, melyet az illetékes alapellátó orvos köteles írásban közölni az állományilletékes parancsnokkal.
időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálat
A hivatásos állományúak időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatát korcsoportonként meghatározott időközönként kell elvégezni. Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálaton a megjelenés 40 éves korig háromévenként, 41-50 év között kétévenként, 51. életévtől pedig évente kötelező. A pszichikai állapotfelmérés elvégzése a területileg illetékes pszichológus feladata.
Idült alkoholizmus
Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. Mértéktelen alkoholfogyasztás, amikor az alkoholvágy a gazdasági és szociális károk mellett az egyén testi és lelki károsodását is előidézi. Az idült alkoholista beszámítási képessége a bűncselekmény elkövetésekor nem feltétlenül kizárt vagy korlátozott.
igazoltatás
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. Az igazoltatás, mint rendőri intézkedés célja a személyazonosság megállapítása, amely a további intézkedés szükségességének megítélése szempontjából kiindulási pont. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, de elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatási funkciót a Magyar Köztársaságban a bíróságok látják el. Az igazságszolgáltatás elkülönült hatalmi ág. Az igazságszolgáltatás olyan jogalkalmazó tevékenység, amelyben egyedi jogvitás ügyek jogszabályok alapján történő eldöntése valósul meg a jogszerű állapot helyreállítása, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítése céljából.
illegális határátlépés
Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
illegális migráció
A nemzetközi vándorláshoz kapcsolódó fogalom, amely azt jelenti, hogy az adott országba való belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
Információs hadviselés
Új hadviselési mód. Az információs rendszerek elleni támadás lehetőségét, az információ-tároló védelmi rendszerek feltörését, az információk illegális megszerzését és felhasználását jelenti.
Infrastruktúra
Felszereltség; a gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszere, pl. lakás, kereskedelem, közművelődés, közlekedés, stb.
ingázás
A a jelenség, amikor az egyén munkahelye és lakóhelye különböző településeken van, ezért a lakóhelyéről naponta, vagy hetente oda-vissza utazik (ingázik) a munkahelyére. Az ingázás megkülönböztetendő a belső migráció fogalmától.
internalizálás
Az értékek és a normák olyan szintű elsajátítása, hogy az egyén belső meggyőződése alapján, külső beavatkozás nélkül érték- és norma konform magatartást tanúsít.
INTERPOL
"Az INTERPOL-t, Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Bizottsága elnevezéssel, mint a nemzetközi rendőri együttműködés központját 1923-ban hozták létre, központja Lyonban működik. Magyarország is az alapító tagok között volt, de 1952-ben kilépett a szervezetből.
A szervezet 1956-ban új nevet kapott: International Criminal Police Organization (ICPO)/Interpol, melyből az Interpol elnevezés a távirati cím rövidítéséből származik. Az Interpol segítséget nyújt a rendőri szerveknek, létrehoz és továbbfejleszt minden olyan intézményt, amely hozzájárulhat a köztörvényes bűncselekmények hatékony megelőzéséhez és visszaszorításához.
1981-ben Magyarország ismét csatlakozott az INTERPOL-hoz, és 1982. óta működik az Interpol Magyar Nemzeti Iroda."
intézkedési kötelezettség
A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. Ha az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a vétlen károsultat kártalanítania kell. A rendőrt közreműködési kötelezettség terheli a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Amennyiben a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik e felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
Ipari társadalom
Olyan társadalom, amelyben a foglalkoztatottak jelentős része az iparban dolgozik és amelynek a szerkezetét, intézményeit az ipari munka követelményei határozzák meg.
ítélet
A büntetőeljárásban a bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz. Ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti ítéletet hoz. Minden más határozata végzés. A bíróság az ítéletét és az ügydöntő végzését „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN” hozza. A határozat általában bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A határozatot a tanács elnöke hirdeti ki.
járványok
Valamely területen emberi, állati vagy növényi eredetű fertőző betegség tömeges előfordulása, elterjedése, illetve az ily módon előforduló betegség. Idegen szóval: epidémia.
jogág
A jogágak azonos vagy hasonló tartalmi jogi szabályozás és a hozzájuk kapcsolódó módszer alapján különíthetők el. A korai jogrendszerekre a differenciálatlanság volt a jellemző, a szabályozás módszere túlnyomórészt büntető jellegű volt. A római jogban azonban a magán viszonyokban egyéb jogkövetkezményi formák is megtalálhatók voltak. A modern jogrendszerek jellemzője a jogági kiteljesedés, de nem beszélhetünk lezárt rendszerről. Jellemző, hogy a büntetőjog a legkülönbözőbb jogtípusokban is megtalálható. A jogágak a jogrendszer szintjén egységesen jelenítik meg a jogot.
jogalkalmazás
Az arra feljogosított állami szervek olyan monopolizált és formalizált tevékenysége, amely során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt (normát) konkrét egyedi esetre alkalmazzák. E tevékenységgel egyedi jogviszonyokat hoznak létre, módosítanak vagy szüntetnek meg. Egyben az állam jogszolgáltató igényét érvényesítik és döntéseik kikényszeríthetők.
jogalkotás
Az erre kifejezetten feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozóan jogi normák megalkotása írott formában. A jogalkotással keletkező jog elsősorban a kontinentális jogrendszerekre jellemző. A jogalkotásnak két típusát különböztetjük meg: törvényalkotás, rendeletalkotás.
jogalkotó szervek
Jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek és személyek a Magyar Köztársaságban a jogalkotási törvény szerint: az országgyűlés, a kormány, a miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és az önkormányzatok.
jogállamiság
Az állam demokratikus működési módja, amelynek során az állam tevékenységét törvények korlátozzák és megszabják az állam beavatkozási terét a polgárok életébe.
jogcsaládok
Az egyes államok jogrendszerei meghatározott időben és földrajzi területen hasonlóságot mutatnak. Ebben az értelemben beszélhetünk jogrendszer-csoportokról, vagy ún.jogcsaládokról.
Az alábbi jogcsaládok különböztethetők meg:
a) római-germán jogcsalád
b) common law
c) szocialista jogok családja
d) vallási jogok családja
e) hagyományos (tradicionális) jogok családja
jogegységi határozatok
"A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. A jogegységi határozat jogegységi eljárás keretében jön létre.
Jogegységi eljárásnak van helye, ha
a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,
b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti."
jogellenes tartózkodás
Az a külföldi, aki nem rendelkezik a beutazás és a tartózkodás feltételeivel jogellenesen tartózkodik az MK területén és a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést valósítja meg.
jogérvényesítés
Jogsértés esetén a jogalkalmazó szervek érvényesítik a jogi norma szankcióját, a jogi felelősség alapján kikényszerítik a jog előírásainak megfelelő magatartást.
jogérvényesülés
A jog érvényesülése azt jelenti, hogy a normákat önként követik, illetve a a normák megsértőivel szemben a joghátrányt ténylegesen és következetesen alkalmazzák. A jogérvényesülésének tehát két módja van a jogkövetés, illetve a jogsértés.
jogforrás
Tartalmi értelemben:minden olyan társadalmi erő, amely meghatározza a jog tartalmát és megjelenési formáit. Ilyen értelemben a jog tartalmát az adott társadalom gazdasági-politikai viszonyai határozzák meg. Formai értelemben a jogalkotásra felruházott szervek és az általuk alkotható jogszabályok.
jogforrási hierarchia
A jogforrási hierarchia jogi értékrendet fejez ki, amely a jogbiztonság egyik garanciája. A jogszabályok alá-fölérendeltségi kapcsolata biztosítja a jogi szabályozás összhangját. A jogforrások rangsora a kibocsátó szerv helyzetéhez igazodik. A rangsorban első helyen a legfelsőbb képviseleti szerv jogszabályai, majd a kormányzati és a közigazgatási szervek által kibocsátott rendeletek következnek. A hierarchia szabálya, hogy:
1.alacsonyabb rendű jogforrás nem szabályozhat olyan kérdést, amely felsőbb szerv jogforrásainak van fenntartva
2.a végrehajtásra, ill. a saját hatáskörben kiadott szabályozás tartalmilag nem lehet ellentétes a felsőbb jogszabállyal
3.alsóbb jogszabály nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül a felsőt
4.a felsőbb szervnek rögzítenie kell a hatályon kívül helyezett jogszabályi részeket .
joghézag
Joghézagról akkor beszélhetünk, ha a jogalkalmazó a konkrét esetre nem talál alkalmazható jogszabályt. A joghézag kitöltésének a legmegfelelőbb és egyben legmegnyugtatóbb módja a jogalkotás. Azonban sokszor hosszú időbe telik, míg az adott életviszony vonatkozásában megszületik a jogi norma. Ezért a jogirodalom a joghézag kitöltésének két elméleti megoldását ismeri. Az egyik a jogi analógia (analogia iuris), a másik a törvényi analógia (analogia legis).
Jogi dinamika
A bírói döntésekben és a jog címzettjeinek magatartásában ténylegesen érvényesülő jog.
Jogi ideológia
A jogra vonatkozó nézetrendszerek összessége.
jogi norma
Jogi magatartásszabály, amely előírja a követendő magatartást és a szankciót. A jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amely egy teljes, értelmezhető, követhető, alkalmazható magatartási szabályt alkot.
jogi személy
Minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is.
A Ptk.-ban nevesített jogi személyek egyes fajtái: az állami vállalat, a tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, a szövetkezet, a jogi személyiségű gazdasági társaság (a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság), közhasznú társaság (az egyesület és a köztestület, a sportági országos szakszövetség, egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az alapítvány, az egyesülés).
jogképesség
A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
A jogképesség a halállal szűnik meg. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna.
jogképződés
A jogkeletkezésének két módja van a jogalkotás és a jogképződés. Időben a jogképződési forma jelent meg korábban, amelyet jogalkalmazói jognak is szokás nevezni. A jogalkalmazói jogkeletkezés azt a folyamatot jelöli, amikor a jogalkalmazó szervek tevékenysége során jogi normák jönnek létre. Szokásjogi jogképződésnek, a bírói jogképződésnek vagy íratlan jognak is szokás nevezni. Az angolszász jogrendszerekre a bírói jogalkotás általános megengedettsége jellemző.
A jogalkalmazói jog jellemzői:
a) az egyedi jogeset eldöntésének folyamatában alkot jogi normát;
b) a múlt eseményét utólag szabályozza;
d) az érvényesség kötelező ereje nem azonnal jön létre;
e) hajlékony, a társadalmi viszonyok alakulásához folyamatosan és gyorsan igazodik.
jogkövetés
Jogkövetésről akkor beszélünk, ha az emberi magatartás objektíve megfelel a jogi norma előírásainak, és nem sért egyetlen normát sem.
Jogorvoslatok
Az MK Alkotmánya 57.§ (5) bekezdése alapján:”A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési kép-viselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
A jogorvoslat a legszélesebb értelmezésben egyrészről kérelem, amellyel az érdekelt (ügyfél stb.) a jogát vagy érdekét, illetőleg a jogát és érdekét is sértő államigazgatási aktus orvoslására irányuló alanyi jogát érvényesíti, másrészről az arra illetékes hatóságnak a jogszabálysértő aktus orvoslására irányuló kezdeményezése, a kérelemre vagy kezdeményezésre végzett eljárási cselekvések (orvoslás) és az ezek alapján hozott újabb döntés.
A közigazgatási hatósági eljárásban megkülönböztethetjük az ügyfél kérelmére lefolytatható jogorvoslatokat, illetve a hivatalból megvalósuló döntés-felülvizsgálatokat.
A büntetőeljárás során alkalmazható jogorvoslati lehetőségek csoportosításánál megkülönböztetünk rendes és rendkívüli jogorvoslati módokat. Rendes jogorvoslati mód a nyomozás során a panasz, a bírósági eljárásban pedig a fellebbezés. Rendkívüli jogorvoslati lehetőség csak a bíróság jogerős ítéletével és ügydöntő határozatával szemben alkalmazható. A jogerős ítélettel szemben perújítási indítvány, míg a jogerős ügydöntő határozattal szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető be. Perújításnak akkor van helye, ha az alapügyre vonatkozóan olyan új bizonyíték merült fel, amely valószínűvé teszi a bíróság döntésének megváltoztatását. A felülvizsgálatra viszont a bíróság korábbi döntéshozatala során történt anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés miatt kerülhet sor.
jogos védelem
Büntethetőséget kizáró ok.Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.
jogrendszer
A jogrendszer fogalma 2-féle értelemben:
Szűkebb értelemben a jogszabályok oldaláról: egy adott államban, egy adott időpontban hatályban lévő (és elvárhatóan érvényes) jogszabályok
meghatározott elvek szerint rendezett összessége. Tágabb értelemben:a jogrendszerbe tartozik a jogi döntések rendje, az érvényesülő joganyag.
jogszabály
Előírt módon létrehozott, meghatározott formában és néven megjelenő normák összessége. Jogszabályok a jogalkotási törvény szerint: a törvény, a kormányrendelet, az MNB elnökének rendelete, a miniszteri rendelet és az önkormányzati rendelet.
jogszabály érvényessége
A jogszabályok kötelező erejét jelenti és alkalmazásuk előfeltétele. A jogszabály jogszerű és jogos alkalmazhatóságát jelenti, mert az megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek. Olyan feltétel-együttes, amelyből a kötelező erő származik, és amely feltétel-együttes jogilag beszabályozott. Érvényességi kellékek: jogalkotói hatáskör; Az eljárási szabályok megtartása; illeszkedés a jogforrási hierarchiába; kihirdetés.
jogszabály megsemmisítése
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén az alkotmánysértő jogszabályt, állami irányítás egyéb jogi eszközét, vagy alkotmánysértő normát megsemmisíti.
jogtalan előny
Olyan jogalap nélküli, a joggal, törvénnyel ellentétes kedvezőbb körülmény, helyzet, vagy állapot, amelyből nyereség, haszon, vagy siker származik.
jogtétel
Jogi mondat, gondolati és nyelvi egység. Az a forma, ahogy a jogalkotó a normát, illetve nem normatartalmi rendelkezéseit kifejezi. Általában egy paragrafus vagy bekezdés.
Jogtudat
Magába foglalja a jogismeretet és a joggal kapcsolatos érzelmi viszonyt, a jogértékelést.
jogvédő szervezetek
A jogvédő szervezetek olyan állami szervek, civil szervezetek és nemzetközi fórumok, amelyek rendeltetése az általános emberi és állampolgári jogok védelme. Állami jogvédő szervezetek: a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok; civil jogvédők: jogsegélyt nyújtó, ügyvédi képviseletet biztosító szervezetek és más emberi jogi szervezetek, alapítványok; nemzetközi fórumok: regionális szinten: az Európa Tanács kertében és univerzális szinten: az ENSZ keretében.
jogviszony
A jogviszony hagyományos meghatározása: jogilag szabályozott társadalmi viszony. A lényegesnek tartott társadalmi viszonyokat a jog lefedi, meghatározza a viszonyban tanúsítandó magatartásmintát (parancsoló normák), ami által azok jogszerűek lesznek, a többi lehetséges magatartás pedig jogellenes lesz (tiltó normák megszegése esetén). Sajátos a tiltó normák hatása a konkrét jogviszonyokra. Ebben az esetben ugyanis a csak a jogsértő magatartás hoz létre jogviszonyt.
A jogviszonynak három eleme van: alanya; tárgya; tartalma.
A jogviszony alanyai a jogi norma címzettjei, vagyis akikre a norma hatálya kiterjed. Jogalanyok: a természetes személy, a jogi személy és az állam.
Jóléti állam
A fejlett piacgazdaságokban kiterjedt szociálpolitikai tevékenységet folytató állam.
Jóléti juttatások
A jóléti állam által biztosított támogatások rendszere. A jóléti juttatások körébe sorolhatók:az ingyenes egészségügyi alapellátás, ingyenes oktatás. Ezen kívül a pénzbeli ellátások (nyugdíj, táppénz, családi támogatások, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély), természetben nyújtott szociális ellátások (köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás), valamint a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák.
jóvátétel
Valamely sérelem vagy kár esetén annak kiegyenlítése, kompenzálása, megtérítése, jóvátétele.
Jövedéki termékek
"A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény alapján jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a bor,
e) a pezsgő,
f) a köztes alkoholtermék,
g) a dohánygyártmány,
ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;"
jubileumi jutalom
"A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes."
juttatás
"A Hszt. szerinti juttatások: a külön juttatás; a jubileumi jutalom; a napidíj és a távolléti díj.
A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesül.
A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, 25 év, 30 év, 35 év, illetve 40 év szolgálati viszonyban töltött idő után, amelynek összegét a Hszt. határozza meg.
A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napi díjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár."
Kábítószer (drog)
Az érzékszerveket és az öntudatot tompító, az eszméletet erősen csökkentő, növényi mérgeket vagy szervezetlen vegyületeket tartalmazó készítmény.
Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet (Egységes Kábítószer Egyezmény) melléklete meghatározza a kábítószernek minősülő anyagokat.
kár
A kár büntetőjogi fogalma: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést jelenti.
Katasztfaveszély
Olyan folyamat vagy állapot, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
Katasztrófa
Katasztrófának köznapi értelemben azokat a súlyos kárral, következményekkel járó eseményeket nevezzük, amelyek hirtelen, váratlanul, előzetes felkészülés nélkül érik az embereket. A Katv. szerint a katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket veszélyezteti, károsítja. A kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését igényli.
Katasztrófahelyzet
Olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította és a szükséges intézkedéseket elrendelte.
Katasztrófavédelem
A katasztrófák elleni védekezés rendszere: olyan tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, elhárítását, az élet- és anyagi javak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, a mentést és a helyreállítást szolgálják.
kedvezmények
Szociális kedvezmények:
- kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagok részére is);
- családalapítási támogatás;
- közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás;
- szociális támogatás;
- fogpótlással kapcsolatos költségtérítés;
- szemüvegtérítés;
- illetményelőleg;
- tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás;
- lakhatási támogatás. "
kényszer
Büntethetőséget kizáró ok. Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A kényszer és a fenyegetés az akarati képességet kívülről nyűgözi le, anélkül hogy a felismerési képességet érintené.
Kényszeren az emberi testre gyakorolt ellenséges célzatú, erőszakos fizikai ráhatást értjük.
kényszerítő eszközök
Az Rtv. szerint a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan körülményt vagy tényt észlel, illetőleg hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A rendőri intézkedéseket az Rtv. V. fejezete, a kényszerítő eszközöket pedig az Rtv. VI. fejezete szabályozza. Részletes szabályait a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III.1.) BM rendelet tartalmazza.
kereskedelmi és iparkamara
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
kiemelt erkölcsi erényei
A társadalom és a szolgálat magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el.
kihirdetés
A jogszabályt az előírásoknak megfelelően a címzettek tudomására kell hozni, azaz ki kell hirdetni. A központi állami szervek által alkotott jogszabályok hivatalos közzétételének minősül a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben való kihirdetés. A partikuláris jogszabályok kihirdetése a helyben szokásos módon történik. A jogszabályoknak a kommunikációs eszközök igénybevételével történő közzététele az általános tájékoztatást szolgálja a hivatalos közlés szélesebb körű ismertetése céljából.
kisebbségi jogok
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. Az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.
kisebbségi önkormányzatok
Az egyes kisebbségek községben, városban és Budapest kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, közvetett, illetve közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A közvetlenül létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen, és a fővárosi kerületben 5 fő, a fővárosban 9 fő.
kisebbségvédelem
A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
kísérlet
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
Kiskorú sértett
A 18. életévét még be nem töltött sértett.
kitartottság, kerítés
A kitartottság és a kerítés a prostitúcióhoz kapcsolódó Btk-ban nevesített bűncselekmények. A kitartottság tényállása:
Btk. 206. § Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Btk. 207. § A kerítés tényállása:
Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést
a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.
Aki a kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
kitelepítés
Minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása.
kollektív kisebbségi jogok
Kollektív kisebbségi jogok: a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,mint elidegeníthetetlen közösségi jog; társadalmi szervezetek, helyi és országos önkormányzatok létrehozása; törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására való jog.
komplex ellenőrző rendszer
az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények felderítését, megelőzését szolgáló ellenőrző háló.
konstruktív bizalmatlansági indítvány
Az Alkotmány szerint a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. Bizalmatlansági szavazást tehát csak a miniszterelnök ellen lehet kezdeményezni, miniszterek ellen nem.
kormány
A végrehajtó-rendelkező tevékenység legmagasabb szintű irányító szerve. Szűkebb értelemben a kabinetet, tágabb értelemben az egész közigazgatást jelenti. A kormányzás kettős természetű, amely alatt egyfelől a kormány irányító tevékenysége (rendeletalkotás, anyagi eszközökkel rendelkezés, személyi kérdésekben való döntés), másfelől a közigazgatási szervezetrendszer irányítása értendő. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből (tárcával rendelkező vagy tárca nélküli) áll. Az MK minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
Kormányzat
A végrehajtó hatalom gyakorlása, a közigazgatás legfelsőbb szerve.
korrupció
A korrupció általános szinten úgy ragadható meg, hogy az történelmileg kialakult társadalmi jelenség, amely megváltoztatja az elosztás rendszerét és tisztességtelen másodlagos elosztási rendszert hoz létre.
A korrupció jellemzői szűkebben:
- a résztvevő felek közötti hatalmi erőeltolódás,amelyben a hierarchia magasabb fokán a döntési jogosultsággal rendelkező passzív fél áll;
- legalább két személy - az aktív (az előnyt ígérő vagy nyújtó), illetve a passzív (az előnyt vagy annak ígértét elfogadó) céltudatos részvételével a két fél párhuzamos tendenciájú szükséglet-kielégítése történik, amely feltételezi az együttműködést,
- közvetlen sértettje nincs;
- konspiráltság, amely lehetővé teszi a kapcsolat szélesítését, újabb szereplők bevonását.
Közbiztonság
Jogilag szabályozott olyan közállapot, a társadalmi együttélés olyan tényleges helyzete, amelyben biztosított, hogy a természetes személyek és közösségek életét, testi épségét, működését és vagyonát ne érhesse jogtalan támadás.
közbiztonsági őrizet
"A Rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít. A Rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti."
közéleti patriarchátus
A patriarchátus eredeti értelmében apajogú társadalmat jelent, amelyben a férfi ágon tartják számon a leszármazást. Átvitt értelemben a "férfiuralmat" jelenti. A közéleti patriarchátus tehát a közéletben a férfiak dominanciáját jelenti.
közigazgatási eljárási alapelvek
"Általános eljárási jogi elvek: a törvény előtti egyenlőség, a hivatalból való eljárás, a jogorvoslathoz való jog, anyanyelvhasználat, jogszabályok megtartásának és megtartatásának kötelezettsége, egyenlő bánásmód elve.
A közigazgatási eljárásra jellemző jogelvek: a hatáskörgyakorlással való visszaélés tilalma, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélküli ügyintézés, az ügyféli jogok gyakorlásának előmozdítása, jogokról, kötelességekről való tájékoztatás, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
Az eljárás-szervezési alapelvek: a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés, a költségtakarékos, gyors eljárás."
közigazgatási hatósági eljárás
A közigazgatási eljárás tágabb értelemben a normatív és az egyedi aktusok létrehozására irányul, ezért e tekintetben beletartozik a közigazgatási jogalkotás, a hatósági jogalkalmazás, a közigazgatási szervezetrendszeren belüli eljárás és a közigazgatási ügyvitel. A közigazgatási eljárás szűkebb értelemben a közigazgatási szervek hatósági (külső) eljárását jelenti, amely a közigazgatási hatósági jogalkalmazói aktusok kibocsátásának rendjét foglalja magában.
közigazgatási hatósági ügy
Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez. Ezen túlmenően a köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötött tevékenység végzése vagy foglalkozás gyakorlása esetén a tevékenységhez szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból törlés.
közigazgatási hatóságok
Közigazgatási hatóság: az államigazgatási szerv; a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben szervei; a főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézője, a megyei jogú város hivatalvezetője, a hatósági igazgatási társulás.
közigazgatási jog
"A közigazgatási jog viszonylag fiatal jogág, struktúrája a jogi normák és viszonyrendszerek sokrétűsége folytán heterogén jellegű. Nincs egy egységes, koherens jogszabályba összefoglalva, ugyanakkor egy jogágban találhatók meg az anyagi és az eljárási normák.
A közigazgatási jog azoknak a normáknak az összessége, amelyek – az alkotmányjogi szabályozás keretei között – a természetes személyek, a társadalom szervei, szervezeti és az állam közötti viszonyokat, valamit a közigazgatási szervek egymás közötti viszonyait szabályozzák, és amelyek megalkotásában vagy érvényesítésében a közigazgatási szerveknek szerepük van."
közigazgatási jogalkalmazás
A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége.
közigazgatási szervezetrendszer
"Szervezeti szempontból a közigazgatást két alrendszer alkotja: az államigazgatási és az önkormányzati igazgatási szervezetrendszer.
Az államigazgatás szervezetrendszere a kormányzati és nem kormányzati központi szerveket, valamint az államigazgatás területi, helyi szerveit, az ún. dekoncentrált szerveket foglalja magába.
A helyi önkormányzati szervezetrendszernek két alapvető fajtája van: a települési önkormányzat, amely a városok és községek közigazgatási területén működik, valamint a megyei önkormányzat, amely a térségi szintet fogja át. A megyei jogú város sajátossága, hogy egyszerre lát el helyi és megyei önkormányzati feladatokat. A fővárosban kétszintű önkormányzati rendszer működik."
közjogi jogágak
A közjog olyan jogi normák gyűjtőfogalma, amelyek az állam, mint szervezett politikai közösség hatalmára, szervezetére, működésére, jogaira és kötelezettségeire, valamint az egyénekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Közjogi jogágak: pl. az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog és büntető eljárásjog.
közlekedési hálózat
Az ország területén kiépített vasúti, villamosvasúti pályák, a közutak, a hajózható vízi utak és a menetrend szerinti repülőgép-járatok légi útvonalának hossza.
közös kapcsolattartási szolgálati helyek
"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között szerepelteti a közvetlen információcserét. A nemzetközi információcsere a bűnüldöző szervek közötti együttműködés legalapvetőbb és legelterjedtebb formái közé tartozik. Az EUROPOL tevékenysége -, amelyhez Magyarország is csatlakozott - szinte teljes mértékben az információk cseréjén és koordinációján alapul. A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti. A schengeni tagállamok a belső határokon ún. közös kapcsolattartási szolgálati helyeket hoznak létre, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az együttműködés során a kommunikációt és az információcserét. Erre példa a francia-német határon lévő közös kapitányság is. Közös kapcsolattartási szolgálati hely létrehozására került sor Magyarország és Ausztria kormányközi megállapodással (110/2001. (VI.21.) Korm.rendelet) a Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőhely területén, amely a határellenőrzéssel kapcsolatos információk kicserélését teszi lehetővé, de mindkét fél szándékai szerint a magyar schengeni tagsággal e szolgálati helyen keresztül bonyolódik majd a bűnügyi információk cseréje is."
Közpénzek
A közpénzek egy adott állam kasszájába a társadalom tagjai által adó, járulék, illeték stb. formájában befizetett összegek, amelyek rendeltetése a közösségi szükségletek kielégítése. A közösségi szükségletek jellegüknél fogva nem tartoznak a piaci alapon finanszírozható feladatok közé. Ezek kielégítése az állami feladatok körébe tartozik. Politikai döntéstől függ, hogy a feladatvállalás mértéke mekkora legyen. A Közjavak azok az eszközök és szolgáltatások, amelyekkel a közszükségleteket kielégítik. A közpénzügyek fogalomkörének két nagy elkülönült területe van a közbevételek és a közkiadások.
Közrend
Az Alkotmányban és más jogszabályokban meghatározott törvényes rend, a társadalmi együttélés normáinak megfelelő állami és társadalmi viszonyok rendje.
köztársasági elnök
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, másrészt a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvény iktatta be közjogi rendszerükbe. Semleges hatalmi ágnak is szokták nevezni. A Magyar Köztársaságban a köztársasági elnök alkotmányos pozíciója nem erős. A köztársasági elnököt az országgyűlés választja titkos szavazással öt évre és legfeljebb egyszer választható újjá.
közteherviselés
A közterhekhez való hozzájárulásnak több módja van, közülük a legfontosabb az adó-, illeték- és vámfizetési kötelezettség.
Közterület
A közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.
Közterületi bűnözés
A közterületi bűnözés elsősorban a városokhoz kötődő jelenség. A tipikus városi (közterületi) bűncselekmények:
a gépjármű-bűnözés, a közterületen elkövetett személy elleni támadások és rablások (az erőszakos bűnözés látható része) az ún. utcai bűnözés, a nyilvános helyen történő lopás, betöréses lopás, illetve gépkocsifeltörés.
közvetett demokrácia
A képviseleti demokrácia elve. A népszuverenitás elvéből következik a népképviseleti szervek demokratikus választások útján való létrehozása és az államszervezet élén való elhelyezése. Ennek alapján a népszuverenitás akkor valósul meg, ha széleskörű a választójog, ha képviseleti szervekben különböző politikai irányzatok, a csoportérdekek, a helyi közösségek érdekei, a nemzeti foglalkozási érdekek kifejeződhetnek, ütközhetnek és hathatnak egymásra. Az alkotmány kimondja: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja". Az alkotmány értelmében az országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve.
közvetlen demokrácia
A hatalomgyakorlás közvetlen formája a népszavazás és a népi kezdeményezés.
közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett megnyilvánulási formáit.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
község
Statisztikai megközelítésben az a település, amelynek 5000-nél alacsonyabb a lélekszáma. Más megközelítésben olyan település, ahol kevésbé fejlett az infrastruktúra.
kriminológia
Elsősorban a bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozó tudomány, de emellett vizsgálja az individuális bűnelkövetést, a konkrét bűncselekményeket, az elkövető és az áldozat körülményeit is.
Kríziskezelő szolgáltatások
A kilátástalan szociális és válságos egyéni élethelyzetben levők részére nyújtott menedék, segítség. Ilyenek pl. az átmeneti szállások, az éjjeli menedékhely, a nappali melegedő, a népkonyha, a Családok Átmeneti Otthona, a Shelter.
Kultúra
Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összességének egy adott korszakbeli jellegzetes állapota. A szociológia ennél tágabb értelemben használja a kultúra fogalmát. Eszerint a kultúra egy adott társadalomra jellemző értékeket és normákat, szellemi alkotásokat, az ember alkotta tárgyi környezetet, valamint a tudományos és mindennapi ismereteket egyaránt magába foglalja.
kultúrafogyasztási szokások
A kulturálódás módjai és a szabadidő eltöltésének módjai.
kultúraközvetítés
A kultúra továbbításának módjai a társadalom tagjaihoz. (médiumok: televízió, rádió; színház, mozi; stb.)
kulturális antropológiai cigánykutatások
A kulturális antropológia Magyarországon fiatal tudományág, amely szorosan kapcsolódik a néprajzkutatáshoz. A kulturális antropológiát többen azonosítják az etnológiával, mert elsősorban az ún. primitív kultúrákkal, vagy természeti népekkel foglalkozik.Kutatási köre az emberi kultúrák sokszínűségének, változatosságának vizsgálata. (Az etnológia a természeti népek nyelvét, gondolkodását, nyelvi megnyilvánulásait, szociális és kulturális sajátosságait vizsgálja.) A hazai kulturális antropológiai cigány kutatások fő irányai voltak a 90-es években a zenei, a nyelvészeti és a szociológiai kutatások.
kulturális kisebbség
Az adott társadalmon belül olyan csoport, amely kulturális alapon különül el.
kulturális pluralizmus
Az a jelenség, hogy az adott társadalomban különböző kultúrával, szubkultúrával rendelkező csoportok élnek együtt. A modern társadalmak jellemzője.
kultusz
Formalitás nélküli vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki.
Külföldi
A nem magyar állampolgár és a hontalan személy. Hontalan az, akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.
különélés
Különélésről sokféle aspektusból beszélhetünk. Ha a házastársak között az érzelmi és gazdasági kapcsolat megszakad külön költöznek egymástól.
A válási szándék tekintetében véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a házastársak között az életközösség legalább három éve megszakadt és külön lakásban élnek.
különös visszaeső
Az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
lakásminőség
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei; közművesítettsége; melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható.Ebben az értelemben beszélhetünk különböző minőségű lakásokról. A komfortfokozat alapján az alábbi lakástípusok megkülönböztethetők meg: összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli lakás.
lakosság riasztása
Rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint veszélyhelyzetben alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás.
laksűrűség
Az adott lakásban élők száma a lakás nagyságához viszonyítva.
legális migráció
A nemzetközi vándorláshoz kapcsolódó fogalom, amely azt jelenti, hogy az adott országba való belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei fennállnak.
légvédelem
Azoknak a rendszabályoknak, intézkedéseknek, szervezeteknek és technikai rendszereknek az összessége, amelyek biztosítják az ország lakosságának, gazdaságának, infrastruktúrájának védelmét a légterébe behatoló támadóeszközök csapásaival szemben.
lelkiismereti és vallásszabadság
A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magán körben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
A Magyar Köztársaságban a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról az 1990. évi IV. törvény rendelkezik.
létesítményi tűzesetek
"Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet alapján létesítménynek minősül az egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.
Ennek megfelelően létesítményi tűzesetek a létesítményekben bekövetkezett olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz."
létesítményi tűzoltság
Több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy hozhat létre és tarthat fenn, amely a fenntartó szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként működhet. Működését kormányrendelet határozza meg. Vezetőjét a munkáltató nevezi ki és menti fel. Jogszabály kötelezővé teheti létrehozását. Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll. Szakmai felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.
Lőfegyverhasználat
"A rendőrt a lőfegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - a Rendőrségről szóló 1994. évi törvényben (Rtv.) foglaltak szerint illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet, csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. A lőfegyverhasználat során kerülni kell az emberi élet kioltását, a lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani.
Nem minősül lőfegyverhasználatnak: a figyelmeztető lövés; az állatra vagy tárgyra irányuló lövés; a nem szándékosan bekövetkezett lövés.
A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések sorrendje:
a) felhívás arra, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazása;
c) figyelmeztetés arra, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövés.
Lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a vizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni."
Maffia
"Bűnszervezet, amely eredetileg Szicíliában alakult ki.
A maffia a bűnözőknek egyes jövedelmező üzletágakat is irányításuk alá vonó, terrorcselekménytől sem visszariadó társasága."
magánfél
A magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít.
magánindítvány
A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. A magánindítvány nem vonható vissza.
magánjogi jogágak
A magánjog a privát autonómia joga, amely védi és biztosítja a személyek önálló, független autonóm kapcsolatait, autonóm társadalmi-jogi szervezkedéseit, egymáshoz fűződő személyi, vagyoni, szervezeti viszonyait. Magánjogi jogágak pl. a polgári jog, a családi jog és a gazdasági jog.
magaskultúra
1. Magas műveltségi színvonal; 2. A kulturális élet azon szegmensei, amelyek iránt a magas életszínvonalú és műveltségű egyének érdeklődnek.
Magyar Helsinki Bizottság
Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult. Az Emberi Jogok Európai Egyezményben biztosított emberi jogok érvényesülését vizsgálja. Tevékenységének fő területei a Magyarországon tartózkodó külföldiek és menekülők jogai érvényesülésének vizsgálata, valamint a rendőri visszaélések áldozatainak segítése. A Magyar Helsinki Bizottság nyomon követi a törvényekben és a nemzetközi egyezményekben biztosított alapvető emberi jogok érvényesülését Magyarországon, erről rendszeresen tájékoztatja a magyar és a nemzetközi közvéleményt.
A Magyar Helsinki Bizottság által működtetett Emberi Jogi Tanácsadó Iroda ingyenes jogi segítséget és jogi képviseletet nyújt mindazoknak, akiknek az emberi jogait sérelem érte.
Magyar szuicidalitás
A magyar öngyilkossági helyzetkép, amelynek jellemzői pl. az öngyilkosságok világviszonylatban magas aránya, a sajátos öngyilkossági fertőzöttségi térkép.
makrotársadalmi struktúra
A társadalom egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemeinek rendszert alkotó összefüggő egysége, amely a társadalom szerkezetének egészét átfogóan jellemzi.
marginalizált környezet
A hátrányos, illetve többszörösen hátrányos helyzetben levő személyek esetében használt fogalom. Az a helyzet, amikor valaki a társadalom átlagos szintjétől lemarad, a társadalom alsó szélére kerül különböző okok folytán, azaz marginalizálódik.
Martin Luther King Egyesület
A Martin Luther King Egyesület (MLKE) 1991-ben alakult meg, amely a távoli országokból érkezett külföldiek fizikai integritását korlátozó erkölcsi és jogi sérelmekkel foglalkozik, az őket ért diszkrimináció esetén jogi tanácsadással és képviselet biztosításával segít. Az MLKE ezen kívül tolerancia-oktatást szervez az iskolákban, és különböző multikulturális rendezvényeket tart.
mediáció
Közvetítés. A büntetőeljáráson kívüli felelősségre vonási forma, amelynek lényege, hogy hivatalos vagy választott közvetítő (mediátor) jelenlétében kerül sor az áldozat és az elkövető közötti viszony rendezésére (kártérítés, megegyezés, megbékélés).
megelőző védelmi helyzet
"Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. A megelőző védelmi helyzet külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében lehetőséget ad - az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozása nélkül - a szükséges intézkedések megtételére.
A megelőző védelmi helyzet a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem ad módot az alapvető jogok felfüggesztésére."
mellékbüntetések
A Btk. szerinti mellékbüntetések:
1. a közügyektől eltiltás,
2. a foglalkozástól eltiltás,
3. a járművezetéstől eltiltás,
4. a kitiltás,
5. a kiutasítás,
6. a pénzmellékbüntetés.
(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás mellékbüntetések önállóan, főbüntetés kiszabása helyett is alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak.
méltányossági eljárás
A méltányossági eljárás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél kérheti a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozatának módosítását vagy visszavonását, ha a határozat meghozatala után bekövetkezett okból annak végrehajtása számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. Erre csak kivételesen és a következő együttes feltételek fennállása esetén kerülhet sor: az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél, vagy, ha van hozzájárul a határozat módosításához; a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket; a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el (a teljesítési határidő még nem telt el, ha az egy évnél hosszabb).
Menedék- Migránsokat segítő szervezet
A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület 1995-ben alakult meg., amely a menekültek, menedékesek jogi védelmével és szociális ellátásával foglalkozik. Jogi tanácsadást, szociális gondozást nyújt a rászorulóknak, emellett tréningeket szervez, kiadványokat jelentet meg, tényfeltárásokat, kutatásokat végez.
menedékes
Ideiglenes menedékben részesülő: a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült.
menekült
Az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte.
meteorológiai veszélyek
Az időjárási és légköri viszonyokkal kapcsolatban megjelenő veszélyek, mint pl. nagyarányú esőzés, hóesés, aszály, hurrikán, fagykárok stb.
migráció
Vándorlás, helyváltoztatás. A lakosság tömeges lakóhely-változtatása egy országon belül, illetve áttelepülése egyik országból egy másik országba.
minoritás
Kisebbség, kisebbséget képviselő csoport.
minősített időszakok
A minősített időszakok gyűjtőfogalom, azokat az időszakokat a jelenti, amelyek eltérnek az általános, normál időszaki működéstől. Az Alkotmány szerint több fokozata van, amelyek közös jellemzője, hogy az állam életét, annak rendes működését, az élet- és vagyonbiztonságot külső vagy belső társadalmi, illetve természeti erőhatás veszélyezteti és e veszély elhárítására, felszámolására az Alkotmány rendelkezései alapján az arra feljogosított szervek által a rendkívüli jogrend (kivételes hatalom) eszközei vehetők igénybe.
mobilitási esélyegyenlőtlenség
A a jelenség, hogy a jobb társadalmi rétegből származó személynek nagyobb esélye van jobb pozícióba kerülni, mint a hátrányos rétegből származó személynek.
morbiditás
A betegségek előfordulásának gyakorisága egy adott népességen belül.
motorizáció
A technika fejlődésével az életmódot befolyásoló technikai eszközök megjelenése. Elsősorban a személygépkocsi-állomány ugrásszerű emelkedését szokták érteni a motorizáció alatt, de a háztartások gépesítése vonatkozásában is használt fogalom.
mozgalom
Kevésbé szervezett csoport, amelynek célja a társadalom alapvető problémájának megoldása, amely érdekében mozgósít.
multikulturális társadalom
A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozó egyének és csoportok békés együttélése és együttműködése.
munkajog
"Alapvető szabályai a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mtv.) vannak összefoglalva, de egyéb jogszabályok is forrásai lehetnek.
A törvénykönyv a munkaviszony alanyaira nézve csak szűk körű, garanciális rendelkezéseket állapít meg, mert a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a munkáltató és a munkavállaló közösen határozza meg (diszpozitív, azaz eltérést engedő szabályozás). A munkajog által szabályozott viszonyok: munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaidő, pihenőidő, a munka díjazása, munkavédelem, kártérítési felelősség, munkaügyi vita, kollektív szerződés és szakszervezeti (érdekvédelmi) jogok.
A közszolgálati szféra munkavállalóinak jogviszonyát külön törvények szabályozzák. Megemlítendő a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.). A Magyar Honvédség 2002. január 1-jei hatállyal kikerült a Hszt. hatálya alól, mivel az országgyűlés megalkotta A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt."
munkanélküliség
Azok a személyek, akik hajlandóak lennének dolgozni, de nem találnak munkát, amely lehet ciklikus (időszakos) vagy strukturális munkanélküliség. A ciklikus munkanélküliség a kereslet alacsony szintjével magyarázható, a strukturális munkanélküliség az üres állások és a munkaerő-kínálat területi vagy foglalkozási ág szerinti eltéréséből fakad.
műszaki mentés
Elsődleges beavatkozó tevékenység természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény során. A tűzoltóság a saját eszközeivel menti az emberi életet és az anyagi javakat.
nacionalizmus
A saját nép szeretetét, az iránta való hűséget legfontosabb értéknek tekintő politikai álláspont.
NANE
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület 1994-ben alakult meg. A NaNE Egyesület a családon belüli erőszakra specializálódott civil szervezet, a nők biztonsághoz, önrendelkezéshez, az egyenlő esélyekhez és az erőszakmentes bánásmódhoz való joggal foglalkozik. A NaNE telefonos segélyvonalat üzemeltet bántalmazott nők és gyermekek részére.
NATO
"Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét (NATO-t) 1949. április 4-én hozták létre katonai szervezetként a szovjet veszéllyel szembeni kollektív védekezésként. A NATO alapokmánya leszögezi, hogy az aláíró felek egyesítik erőiket közös védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására abból a célból, hogy az észak-atlanti térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet, megőrizzék a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját. Az Észak-atlanti Szerződés 5. Cikke kimondja, hogy a NATO bármely tagja ellen irányuló támadást a szövetség tagjai valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és akár fegyveres erő alkalmazásával is támogatják a megtámadott felet.
Az alapító 12 állam (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) mellé az elmúlt évtizedekben tagként meghívták Törökországot és Görögországot (1952.), az NSZK-t (1955.), Spanyolországot (1982.), 1999. március 12-én teljes jogú tagjává vált a Magyar Köztársaság, Lengyelország és Csehország, majd Bulgária, Románia,,Észtország Szlovákia, Lettország, Szlovénia és Litvánia 2004-ben vált teljes jogú tagjává. Jelenleg a szervezetnek 26 ország a tagja.
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről az 1999. évi I. törvény rendelkezik."
NATO misszió
A NATO égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. A NATO egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Irak (Bagdad) Törzstisztek, kiképzők és összekötő tisztek, KFOR-törzs Pristina Törzstiszt-tiszthelyettes, Egészségügyi Labor, Őr- és biztosító zászlóalj; Kabul törzstisztek; Szkopje NATO HQ őrzés-védelme.
NEBEK (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
"Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény alapján jött létre 2000. február 1-jén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
A NEBEK szervezeti egységei:az Europol Nemzeti Iroda; az Interpol Magyar Nemzeti Iroda; a Nemzetközi Információs Iroda (ügyelet); a SIRENE Projekt Iroda;egyéb - az ORFK vezetője döntése alapján - a NEBEK szervezetében elhelyezett szervezeti egység.
A NEBEK személyi állományát a NEBEK-hez kinevezett rendőrök, köztisztviselők és közalkalmazottak; vezényelt rendőrök, határőrök, pénzügyőrök (ún. belső összekötők) és a nemzetközi és regionális bűnüldözési szervezetekhez, illetve külföldi bűnüldöző szervekhez kiküldött összekötők (ún. külső összekötők) alkotják."
nemi szerepek
A férfi és a női nem biológiai különbségei alapján kialakult magatartási forma, működés, amely tükröződik a nemek közötti társadalmi szerepek felosztásában is.
nemzedékek közötti mobilitás
Valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg.
nemzedéken belüli mobilitás
Valaki foglalkozási pályája során lép át másik társadalmi helyzetbe.
Nemzet
Az azonos kultúrához tartozó, azonos nyelvet beszélő, közös történelmi múlttal rendelkező emberek közössége, akik közös területen élnek és egyúttal politikai-gazdasági közösséget is alkotnak.
nemzetállam
Olyan szuverén és független ország, amelynek államhatárai és az államot alkotó nemzetközösség lakóterületének határai megegyeznek.
nemzeti biztonsági stratégia
A nemzeti biztonsági stratégia a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveire épít, és összhangban van a NATO 1999. évi Stratégiai Koncepciójával és az EU által 2003-ban elfogadott Európai Biztonsági Stratégiával. Rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiáját a 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat tartalmazza.
nemzeti érdekek
- a szuverenitás, a területi épségének és alkotmányos rend megőrzését, a demokrácia, a politikai pluralizmus, a jogállamiság, a vállalkozás szabadságának és az emberi jogok érvényesülését;
- az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését;
- állampolgárai biztonságának és jólétének előmozdítását;
- a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusoknak megelőzését, illetve megoldását;
- az Európai Unió keretében megvalósuló integráció kiterjesztését és elmélyítését;
- a NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását;
- a demokratikus értékek általános érvényesülését, beleértve az euro-atlanti térségen túli térnyerését;
- a közép-, kelet- és délkelet-európai térség tartós stabilitását, a határon túli magyarság jogainak minél szélesebb körű érvényesítését;
- a kelet-európai országoknak az euro-atlanti integrációs szervezetekhez való közeledését;
- az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének visszaszorítását;
- a nemzetközi rendszer összes szereplőjének konstruktív (kétoldalú, regionális és multilaterális) együttműködését."
nemzeti értékek
A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján a Magyar Köztársaság alapvető értékként kezeli az olyan hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás, szuverenitás, demokrácia, jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok biztonságát, jólétét és gyarapodását, a magyarság kulturális örökségének és identitásának megőrzését.
nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Az Alkotmányban biztosított nemzeti és etnikai jogok érvényesülése felett őrködő személy, akit az országgyűlés választ meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához bárki fordulhat, ha jogsértést tapasztal.
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 1994-ben alakult. A NEKI az etnikai diszkrimináció áldozatai számára teljes körű jogvédelmet biztosít. A NEKI jogsegélyszolgálatához Magyarországon, vagy magyar állampolgárral szemben elkövetett etnikai diszkrimináció esetén lehet fordulni.
nemzeti identitás
Nemzeti önazonosság, öntudat.
nemzeti jövedelem
(Net Domestic material Product) Egy adott országban meghatározott idő (általában 1 év) alatt létrehozott új érték, amely a társadalmi összterméknek a felhasznált termelési eszközök értékének levonása után fennmaradó része.
nemzeti kisebbség
Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama.
nemzetközi jog
Az állami szuverenitást hordozó jogalanyok közötti akarat megegyezéssel létrehozott olyan magatartási szabályok, normák összessége, amelyek a közöttük lévő kapcsolatokat rendezik és amelyek betartását az államok szükség esetén egyéni, vagy kollektív úton kifejtett kényszer útján is biztosítanak.
nemzetközi vándorlás
A lakosság tömeges áttelepülése egyik országból egy másik országba. A nemzetközi migráció legális, ha az áttelepülés jogszabályi feltételei fennállnak, illegális, ha az országba történő belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
nemzettudat
Az adott nemzet tagjainak az a meggyőződése, hogy ugyanannak a nemzetnek a tagjai és egymás iránt szolidaritást éreznek.
népesedés
A népességszám változását jelentő folyamat.
népesség
Valamely területen, vagy közösségben élő emberek összessége. Minden társadalmat egy adott népesség tagjai alkotnak.
népi kezdeményezés
Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.
népmozgalmi statisztika
A demográfiai adatok egyik forrása az éves népmozgalmi statisztika. Magyarországon 1876 óta közlik az évi születések, házasságkötések és elhalálozások számát.
néprajztudomány
Etnográfia; Népcsoportok hagyományos (írásban nem rögzített) kultúrájával, valamint anyagi, szociális és szellemi életmódjával foglalkozó tudomány.
népszámlálás
A demográfiai adatok egyik forrása a népszámlálás. A népszámlálás valamely terület lakosságának meghatározott időközönként történő számbavétele a lakosság számának, összetételének és életviszonyainak meghatározása céljából. Magyarországon 1870-ben volt az első népszámlálás. Azóta tízévenként kerül rá sor.
népszavazás
"Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.Nem lehet országos népszavazást tartani pl. a költségvetésről; személyi és szervezetalakítási kérdésekről, a Kormány programjáról; a rendkívüli jogrendhez kapcsolódókérdésekről; stb. Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni."
népszuverenitás, népképviselet
A felvilágosodás korában Rousseau fogalmazta meg a népszuverenitás elvét, amely alapján az állami főhatalom a népet illeti meg és a hatalmat a képviselői útján - közvetve - gyakorolja.
normakontroll
"Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az ún. előzetes és utólagos normakontroll.
Az előzetes normakontroll a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát jelenti. Az előzetes normakontrollra vonatkozó eljárást indítványozhatja a köztársasági elnök, valamint a Kormány.
Az utólagos normakontroll a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. A felülvizsgálat konkrét ügy kapcsán és absztrakt módon is lehetséges. Az alkotmányt sértő törvényt vagy más jogszabályt az alkotmánybíróság megsemmisíti. Az utólagos normakontrollra irányuló eljárást bárki indítványozhatja."
normativitás
A társadalmi normák egyik jellemzője, amely egyfajta zsinórmértéket jelent. Lényege, hogy a norma címzettje minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el, ahogy a norma előírja. Ugyanis az ismétlődő helyzethez kapcsolódó ismétlődő magatartás adja az adott viszonyok stabilitását, a kiszámítható rendet.
nukleáris veszélyek
Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban, valamint a nukleáris létesítményben (atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor) és nukleáris berendezésekben keletkező veszélyforrások.
nyitott, zárt társadalom
"Nyitott az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége kicsi, az egyik társadalmi rétegből a másikba való átlépés könnyű.
Zárt az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége nagy, az egyik társadalmi rétegből a másikba való átlépés nehéz."
nyomást kifejtő csoport
Olyan szervezett csoport, amelynek célja nem a politikai hatalom megszerzése, hanem a politikai döntések saját érdekeiknek megfelelő befolyásolása.
nyomozás
A büntetőeljárás nyomozással kezdődik, amely során fel kell deríteni a bűncselekményt, az elkövető személyét és kell felkutatni a bizonyítási eszközöket. A nyomozás feljelentésre, illetve az ügyész vagy a nyomozó hatóság hivatali észlelése alapján indul.A nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság teljesíti. Ha nem az ügyész nyomoz, akkor is felügyeli a nyomozó hatóság munkáját. A nyomozást a lehető legrövidebb határidőn belül kell lefolytatni, illetve az elrendelésétől számított két hónapon belül be kell fejezni. A nyomozás határidejét az ügyészség meghosszabbíthatja, de legfeljebb csak a gyanúsított kihallgatásától számított két évig. Ha kiderül, hogy az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény vagy nem bizonyítható, illetve büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, a nyomozást határozattal meg kell megszüntetni.
Nyomozás feletti felügyelet
"Az ügyész köteles biztosítani minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését, továbbá, hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától; senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen.
Az ügyész a nyomozás felügyelete során
a) a törvényesség szempontjából felülvizsgálhatja a nyomozó szerveknek a feljelentések tárgyában és a nyomozások során tett intézkedéseit;
b) felülvizsgálhatja az őrizetbe vétel elrendelésének törvényességét;
c) elbírálja a nyomozás során hozott határozatok ellen, intézkedések és intézkedések elmulasztása miatt előterjesztett panaszokat és ellenvetéseket;
d) nyomozást rendelhet el, annak lefolytatására a nyomozó hatóságot utasíthatja;
e) törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodik a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről, illetőleg a vádemelést elhalasztja, részben mellőzi vagy az ügyben vádat emel;
f) egyes nyomozási cselekményeket maga végezhet, vagy azok lefolytatására a nyomozó szerveket utasíthatja, egyes bűnügyeket a nyomozást folytató szervtől magához vonhat;
g) a bűnözés elleni küzdelem érdekében összehangolt intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó vagy más érdekelt szerveknél.
A nyomozó szerv a nyomozásra - ide értve a terheltek őrizetbe vételére, szabadon bocsátására, a fogva tartás körülményeire és a terheltekkel szemben más, biztonsági intézkedés foganatosítására vagy hatályon kívül helyezésére - vonatkozóan egyedi ügyekben adott ügyészi utasításokat köteles teljesíteni."
nyomozó hatóságok
A Be. szerinti nyomozó hatóságok:
1.a Rendőrség, mint általános nyomozó hatóság;
2.a Vám- és Pénzügyőrség - meghatározott bűncselekmények esetén;
3.a Határőrség - meghatározott bűncselekmények esetén;
4.külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, ill. polgári légi jármű parancsnoka.
ombudsman
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogintézménye a skandináv államok joggyakorlatából ismert, szószóló (ombudsman) jogintézmény mintájára jött létre. Az országgyűlési biztos tevékenységének részletes törvényi szabályozásáról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladatáról, tevékenységének szabályairól az 1993. évi LIX. törvény rendelkezik.
Az ombudsman feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és kivizsgáltatása, valamint orvoslásuk érdekében intézkedések kezdeményezése. Az ombudsmanok három típusát nevesíti a magyar alkotmány:
- az általános hatáskörű országgyűlési biztost;
- az egyes alkotmányos jogok országgyűlési biztosait;
- a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.
Országos Esélyegyenlőségi Hálózat
Az esélyegyenlőségi program alappillérének tekinti az illetékes kormányhivatal az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítését. A hálózat elemei a nagyobb városokban működő ún. "Esélyek Háza", amelyek feladata a koordináció, a képzés,a tanácsadás, a segítségnyújtás, az esélyteremtés, a beilleszkedés folyamatának segítése azon társadalmi rétegek számára, akik különböző okokból hátrányos helyzetben vannak.
országgyűlés
Az országgyűlés a népszuverenitás letéteményese. Az alkotmány értelmében az országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Osztálytársadalmak
Az ősközösségi társadalom felbomlása után kialakult gazdasági-társadalmi formációk, amelyekben a társadalmi fejlődés meghatározott fokán különböző alá-fölérendeltségi viszonyban levő osztályok vannak.
otthonkultúra
Lakástípusok és az ott lakó ízlésvilágát tükröző berendezési tárgyak együttese.
óvóhelyi védelem
Az óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén. Életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény. Az óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen.
ökológiai veszélyforrások
A természeti környezetet (növény- és állatvilágot) fenyegető veszélyeztető tényezők.
Öndestrukció
Önrombolás, önbomlasztás, züllés.
önfeláldozásig terjedő bátorság
"A rendvédelmi szervek tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a honvédségi állomány tekintetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) tartalmazza a hivatásos állomány alapvető jogainak korlátait, az alapvető jogok gyakorlásának szabályait.
Általános szabály, hogy az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A Hjt. fogalmazza meg az önfeláldozásig terjedő bátorsággal történő parancsvégrehajtási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az állomány tagja a szolgálati elöljárótól a haza elleni külső támadással szembeni fegyveres védelemben, a terrorizmus elleni fellépésben és szükségállapot idején a feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. (Ez a szakasz lényegében a katona élethez való jogának törvényen alapuló korlátozását jelenti.)"
Öngyilkossági kísérlet (paraszuicidium)
Az a szituáció, amikor valaki a meghalás szándékával önkezűleg próbálja meg eldobni az életét oly módon, hogy károsítja saját szervezetét, de nem hal meg.
Öngyilkossági veszélyeztetettség
Potenciális esély, lehetőség arra, hogy valamely demográfiai csoport, meghatározott földrajzi területen élők, vagy az egyén öngyilkosságot, vagy annak kísérletét követi el.
Önhibából eredő ittas állapot
Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. állapotban Önhibából ittasodik le az, aki tudja, hogy alkoholt fogyasztott és ismeri az alkoholnak a szervezetre gyakorolt hatását. Az önhiba megállapítása nem orvosi, hanem jogi kérdés. (kizárja az önhibát, ha valaki a tudomása nélkül fogyaszt alkoholt, pl. az üdítőjébe belekeverték).
Önkormányzat
Az önkormányzaton a társadalmi közösségek olyan szervezeti formáit és intézményeit értjük, amelyek – a jogszabályokban elismert – önállósággal és hatáskörrel rendelkeznek és jogosítványaikat saját választott szerveik közreműködésével érvényesítik. A szakirodalom az önkormányzatiság fogalmát gyakran az autonómiával azonosítja. Különbség tehető szakmai önkormányzatok (köztestület) és ún. helyi önkormányzatok között. A köztestületi önkormányzat funkcionális autonómiaként, a helyi önkormányzat a területi autonómia intézményeként fogható fel.
önkormányzati alapjogok
Az alkotmány szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, amelyek a helyi képviselő-testületet illetik meg. A helyi képviselő-testület alapjogai: önálló szabályozás és igazgatás; a tulajdonost megillető jogok gyakorlása az önkormányzati tulajdon tekintetében; a bevételekkel önálló gazdálkodás; saját bevételhez való jogosultság; igényjogosultság állami támogatásra; a helyi adófajták és mértékük megállapítása; önálló szervezeti és működési rend kialakítása; önkormányzati jelképek alkotása; helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása; kezdeményezés helyi közügyben; szabad társdúsulás és együttműködés.
összekötő tiszti rendszer
A nemzetközi kapcsolatokban nagy jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, a személyes ismeretségen alapuló kapcsolattartásnak. Ennek egyik lehetséges formája az összekötő tiszti rendszer kiépítése. Az EUROPOL-on belül az első ilyen kezdeményezés a kábítószer-összekötők cseréje volt. Az összekötők feladata a kétirányú rendszeres információcsere. Tevékenységükről havi, negyedéves és éves statisztikai jelentést készítenek. A tagországok információi alapján jelentéseket és bűnüldözési elemzéseket továbbítanak a Központ megfelelő egységéhez.
Panasz
"A rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye.Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították. A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül lehet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél előterjeszteni, amelyet a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján közli a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát kérheti az, aki a panasz előterjesztésére jogosult."
parancs
Parancs: meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezés. Nem minősül szabályozó eszköznek az egyedi szolgálati és a személyzeti döntést tartalmazó parancs.
paraszolvencia
Elsősorban az egészségügyben elterjedt jelenség a paraszolvencia, amely jelentése hálapénz, az orvosnak juttatott tiszteletdíj ingyenes szolgáltatásként járó kezelésért.
Párt
Olyan szervezett csoport, amelyeknek kifejezett célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása.
Pártfogó felügyelet
A Btk-ban szabályozott intézkedési nem. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.
A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.
Patológiás részegség
Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. A kóros (patológiás) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan ideiglenes tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges részegségtől és a heveny alkoholbetegséggel egyenértékűnek tekintendők. A kóros ittasság esetén az elkövető a Btk. elmeállapotra vonatkozó rendelkezés értelmében nem büntethető.
patriarchátus
Gör-lat.: Apajogú társadalom; a társadalom fejlődésének az a szakasza, amelyben a férfiaknak vezető szerepük van és a leszármazást is apai ágon vezetik.
példamutatás
Követésre méltó magatartás tanúsítása, amely mások számára is példaként szolgálhat.
pénzügyi jog
A pénzügyi jog az állam pénz - és vagyongazdálkodásának szabályrendszere.Főbb szabályozási területei: költségvetés, bank- és hitelrendszer, az adók és más állami jövedelmek, (illeték, vám, jövedék), valutagazdálkodás, a pénzrendszer és pénzforgalom, gazdálkodó szervek pénzügyei, tőzsde, értékpapír, biztosítás, pénzügyi ellenőrzés és a pénzügyi szakigazgatás szervei.
pénzügyőrség
"A pénzügyi igazgatás rendészeti szerve. Feladata a fogyasztási adókra és a jövedékekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény értelmében a pénzügyőrség a Vám- és Pénzügyőrség rendszerében helyezkedik el. A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv."
periféria (után kullogó terület)
Az a régió (ország), amely a centrummal gazdasági kapcsolatban áll, ugyanakkor a gazdasági fejlődésben lemaradt.
polgári eljárásjog
Alaki jogág. Jogforrása az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról. Azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a vitás – elsősorban magánjogi – ügyek eldöntésére szolgálnak. A polgári eljárásjog nemcsak a polgári anyagi jog szabályainak a realizálását teszi lehetővé, hanem minden olyan vita eldöntésére szolgál, amely a természetes személyek, valamint a jogi személyek személyi és vagyoni viszonyaival kapcsolatos. Pl. családi viszonyok, munkaügyi viszonyok, gazdasági viták, közigazgatási viták, polgári jogi viták, esetenként alkotmányjogi viták.
A perrendtartás szerkezeti felépítése:
- általános rendelkezések: alapelvek, bíróságok, a felek és más perbeli személyek, képviselet, perköltség, stb.
- elsőfokú eljárás : keresetindítás, tárgyalás, bizonyítás, határozatok
- perorvoslatok: fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat
- különleges eljárások: pl. házassági perek, apasági perek, gondnokság alá helyezés, közigazgatási perek, munkajogi perek, stb.
polgári jog
A magánszemélyek, jogi személyek és más jogalanyok vagyoni (és részben személyi) viszonyait szabályozza. Kódexe az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.), amely azonban nem tartalmazza az alapul fekvő társadalmi viszonyok teljes körét (pl. szellemi alkotások).
A polgári jog klasszikusan magánjogi jogág, amely felöleli a vagyoni jogokat és a vagyoni kihatású személyi jogokat.
A vagyonjog főbb szabálycsoportjai:
- a tulajdonjog: birtoklás, birtokvédelem, rendelkezési jog, a tulajdon megszerzése, használati jogok, a tulajdonnal kapcsolatos terhek stb.
- kötelmi jog: (a szerződések joga) a szerződések általános szabályai és az egyes szerződések, továbbá a kártérítés szabályai
- öröklési jog: törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés szabályai.
polgári védelem
A honvédelem rendszerében működő szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
Politika
Államtudomány; Valamely társadalmi csoportnak az államhatalom megszerzése és megtartása érdekében folytatott tevékenysége.
politikai vétójog
A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - az országgyűlés elnökének kérelmére 5 napon belül - a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. Az alkotmány az elnököt felruházta a politikai és alkotmányossági vétó lehetőségével. A vétók egyrészt a parlament közjogi korlátjaként ellensúlyt képeznek az országgyűlés túlhatalmával szemben, másrészt az alkotmányosság fontos biztosítékai.
A politikai vétó lényege, ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt megfontolás végett észrevételei közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek. Az országgyűlés a törvényt újból megtárgyalja, ismét határoz, amit az elnöknek 5 napon belül ki kell hirdetnie.
populáris kultúra
1. Átlagos műveltségi színvonal; A kulturális élet népszerűbb, könnyedebb stílusú szegmensei.
posztadoleszcencia
A fiatalkor és a felnőttkor közötti életszakasz, kb. a 18. életévtől a húszas évekig, amelyben az egyén jogi értelemben nagykorú, de még nincs saját rendszeres munkahelye és jövedelme.
posztmodern család
A posztmodern családnak két fontos jellemzője van:
1. az egyéni életpálya szabványtalanítása, ami azt jelenti, hogy a társadalom tagjainak nagy többsége nem járja végig a hagyományos életpálya-szakaszokat,
2. a családi életformák pluralizálódása, amely azt jelenti, hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul a társadalomban.
Potenciális áldozat
Az a személy, aki áldozattá válhat. Általánosságban bárki áldozattá válhat, azonban vannak olyan rizikófaktorok, amelyek növelik az áldozattá válás esélyét. Például: meghatározott személyi kör: gyermekkorú, nő, idős ember, rokkant, stb.
pótmagánvádló
A magánvádló az a sértett, aki a törvényben felsoroltak esetén maga képviseli a vádat, ha az elkövető magánindítványra büntethető.
A pótmagánvádló a törvény meghatározott eseteiben a sértett – ügyvédje útján – gyakorolhatja az ügyész egyes jogosítványait.
pozitív diszkrimináció
Hátrányos helyzetben levő személy javára alkalmazott különbségtétel.
prostitúció
A kéjelgés keresetszerű űzése. A prostituált az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik.
Pszichotrop anyagok
Az ideg- és elmeállapotra ható, azt befolyásoló izgató vagy nyugtató szer.
A pszichotrop anyagok listáját az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet (Pszichotrop Egyezmény) tartalmazza.
puritán-felhalmozó értékrendtípus
Olyan értékrendtípus, amely életmódjában egyszerű, a külsőségeket megveti, szigorú erkölcsű, ugyanakkor a maga számára mindent gyűjt.
Raoul Wallenberg Egyesület
A Raoul Wallenberg Egyesület 1988-ban jött létre. A szervezet a kisebbséget érintő valamennyi emberi jogi problémák kezelésével foglalkozik. A nemzetiségi, etnikai, vallási, migrációs és egészségügyi állapotuk miatt támadott, illetve hátrányosan megkülönböztetett egyének vagy csoportok képviseletét látja el. A Wallenberg Egyesület jogsegélyszolgálatát elsősorban kisebbségi és egészségügyi-jogi kérdésekben lehet megkeresni.
reálbér
A létfenntartási eszközök árában kifejezett munkabér, azaz adott bérösszegért vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. Kiszámításához a nominálbér. Kiszámítása úgy történik, hogy a munkabér változását kifejező indexet elosztják a fogyasztói árak változását kifejező indexszel.
regionális kihívások
- a FÁK-országokban lejátszódó átalakulási folyamatok
- Délkelet-Európában a társadalmi-szociális ellentmondások, a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésének megoldatlansága;
- a mediterrán térségben, a Közel-Keleten és a Közép-Keleten az instabilitás, a migráció veszélye."
relatív szegénység
Az egyén vagy a család életkörülményei jelentősen elmaradnak az adott társadalom átlagos viszonyaitól.
rendelet
A rendeletalkotás elsősorban a közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége, kormányzati eszköz. A törvényekhez képest alacsonyabb szintű jogszabály. Végrehajtási jogalkotásnak is nevezzük, mert főként a törvények végrehajtásának részletszabályait tartalmazzák. Két kivétel van e szabály alól: 1. a kormánynak az Alkotmányban meghatározott feladatkörében alkotott egyes rendeletei elsődleges jogalkotásnak minősülnek. 2. Az önkormányzatok szintén kiadhatnak rendeletet - magasabb jogszabályban nem rendezett - elsődleges életviszonyok szabályozására is.
rendészet
A rendészet a közigazgatás legrégebbi tevékenysége és mint közhatalmi tevékenységnek a feladata a kialakult rend, szabályok megvédelmezése, tiltó, korlátozó, kötelező rendészeti közigazgatási cselekmények ellátása. A rendészeti igazgatás Európa abszolút monarchiáinak késői korszakában alakult ki a maga teljes differenciáltságában, amelyet éppen ezért rendőrállamnak is tekintenek. A rendészet a mai modern társadalomban olyan állami tevékenység, amely a jogilag szabályozott közrend, közbiztonság megóvását jelenti, azaz mindazoknak a veszélyeknek, jogsértéseknek az elhárítását, megelőzését, amelyek a közrendet, közbiztonságot, köznyugalmat veszélyeztetik, illetve zavarják.
rendfokozat
"A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik. A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a Hszt.1. számú melléklete tartalmazza. A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.). A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető soron, soron kívül, illetve a Hszt.-ben meghatározott egyéb okból.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) szerint az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik."
rendkívüli állapot
Rendkívüli állapot kihirdetésére az ország függetlenségét vagy területi épségét közvetlenül veszélyeztető idegen (külső) hatalom erőszakos fellépése, azaz hadiállapot vagy háborús veszély esetén kerülhet sor. A hadiállapotot az Országgyűlés (akadályoztatása esetén a köztársasági elnök) nyilvánítja ki, ha az ország függetlenségét idegen hatalom erőszakos fellépése veszélyezteti. A háborús veszély alapján akkor kerülhet sor a rendkívüli állapot kihirdetésére, ha feszült nemzetközi helyzetben idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül fenyegeti az országot. Rendkívüli állapot kihirdetése esetén az országgyűlés Honvédelmi Tanácsot hoz létre, amelynek az elnöke a köztársasági elnök.
rendőri intézkedések
Az Rtv. szerint a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan körülményt vagy tényt észlel, illetőleg hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A rendőri intézkedéseket az Rtv. V. fejezete szabályozza.
Rendőrség
A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapján a Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében a törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Az Rtv. elfogadásához és módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
rendvédelem
A közigazgatási, továbbá a belső védelmi ágazatokhoz tartozó szervek minden olyan tevékenysége, amely az ország alkotmányos rendjét biztosítja.
roma foglalkoztatási programok
A romák társadalmi beilleszkedését, a roma társadalom felemelkedését, szociális biztonságának megteremtését elősegítő programok.
roma integráció
A romák társadalmi beilleszkedését célzó programok.
roma telepek
A romák hagyományos lakókörnyezete.
ruházat, csomag, jármű átvizsgálása
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. A ruházat, csomag, jármű átvizsgálása rendőri intézkedés, amely alapján a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Fokozott ellenőrzés keretében is jogosult a rendőr az Rtv.szerint ruházat és jármű átvizsgálására. Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
Schengeni együttműködés
A Schengeni Egyezmények (SE) fő tartalmi elemei:
- a belső és külső határok ellenőrzése
- a vízumpolitika
- az Illegális bevándorlás elleni fellépés
- a menekültügy
- a rendőri együttműködés
- a jogi együttműködés
- a Scherngeni Információs Rendszer (SIS)
A SE-k eredetileg az EU III. pillérébe tartoztak, az AE hatályba lépése óta az első pillérbe kerültek át, ezért a közösségi jog részét képezik.
Az Európai Unió államai közül nem tagja a Schengeni Egyezményeknek az Egyesült Királyság és Írország.
A SE-k 2004. május 1-től érvényesek az MK területén is, de csak akkor válik a SE teljes jogú tagjává, ha felkészült a schengeni normáknak megfelelő határellenőrzésre és a SVE-ben meghatározottak végrehajtására szervezeti, technikai és jogi vonatkozásban. A Schengeni Egyezmények érvényességi területe a tagállamok európai felségterületére, valamint a Kanári szigetekre (Spanyolország), Madeirára és az Azori szigetekre (Portugália) terjed ki."
SECI (Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés
Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) - 1999. május 26-án jött létre, központja: Bukarest. Magyarország is tagja. Több nyugat-európai ország megfigyelőként van jelen, emellett állandó megfigyelői státusza van az Interpol-nak is. A szervezet célja az országhatárokat átlépő szervezett bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a vámegyüttműködés kiterjesztése. Gyakorlati tevékenységét főleg az egyszerű információcsere, valamint az egyes bűncselekményekre létrehozott munkacsoportok összehangolt tevékenysége adja. Az országok összekötői rendszert hoztak létre, mely hasonlít az Europol együttműködéshez.
sérelem
Testi bántalom, testi sértés, vagy lelki bántalom, méltánytalanság. Tágabb értelemben valaki jogainak megsértése, csorbítása, jogi hátrány.
sértett
A sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
sértett
A sértett: az a személy, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette; a büntetőeljárási jogban használt fogalom. El kell határolni a passzív alany fogalmától. Passzív alany: a büntető anyagi jogban ismert fogalom; az a fizikai értelemben vett dolog, akire nézve a bűncselekményt elkövették.
single életforma
Egyedülálló, a karrierépítést a családalapításnál, párkapcsolatnál fontosabbnak tartó személy. ("Szingli".)
slum
Leromlott fizikai állapotú, szegények lakta városrész.
soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat
Az illetékes alapellátó orvos vagy az állományilletékes parancsnok indokolt esetben kezdeményezheti a hivatásos állományú soron kívüli munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatának elvégzését. Indokolttá teszi a soron kívüli vizsgálatot az érintett egészségi állapotában bekövetkezett olyan változás, amely miatt felmerül az adott beosztásra való alkalmatlanság gyanúja.
soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálat
A hivatásos állomány tagjának soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatára az illetékes alapellátó orvos, illetve az állományilletékes parancsnok indokolt írásbeli kezdeményezésére kerülhet sor.
stimuláns anyagok
Élénkítő, serkentő, izgató szerek.
szabad mozgás és tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása
A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető. A szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét. Külföldre utazását a szolgálati elöljárónak köteles bejelenteni. A hivatásos állomány tagját a tartózkodási helyéről a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati elöljáró visszarendelheti.
szabadidős szokások
Az egyén szabadon rendelkezésre álló idejében folytatott tevékenységei.
Szabadságjogok
A szabadságjogok az emberi jogok első nemzedékéhez tartoznak.
A szabadságjogok egyik csoportjába azok a politikai szabadságjogok tartoznak, amelyek kollektíven, együttesen gyakorolhatók a közösség által pl. gyülekezési és egyesülési jog; szólás- és sajtószabadság; lelkiismereti- és vallásszabadság. A szabadságjogok másik csoportját a személyi szabadságjogok képezik pl. a személyi sérthetetlenség; a levéltitok, magántitok, magánlakás sérthetetlensége; a tulajdonhoz és örökléshez való jog; a mozgásszabadság.
A szabadságjogok közös jellemvonásai:
1. A közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak;
2. Az állampolgárok védelme azonban nemcsak az állammal szemben érvényesül, hanem másokkal szemben is;
3. E jogok biztosítékai döntően jogi biztosítékok.
szabálysértés
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) meghatározza a szabálysértés fogalmát, mely szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az Sztv.-ben meghatározott joghátrány fenyeget.
A szabálysértések a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.
szabálysértési büntetések
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: az elzárás (kivételes büntetési nem) és a pénzbírság (általános büntetési nem).
Az elzárás büntetés a személyi szabadságot korlátozza, ezért szigorú garanciák mellett alkalmazható:
- kizárólag törvény állapíthatja meg az elzárással sújtható szabálysértések körét (7 tényállásnál szerepel alternatív büntetésként);
- minden esetben a pénzbírság alternatívájaként, vagylagosan alkalmazható;
- elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik.
Időtartama 1-60 napig (halmazati büntetésnél 90 napig) terjedhet.
A pénzbírság az államnak fizetendő vagyoni hátrány. Általános minimuma 1000 forint (minden esetben), maximuma 150 ezer forint, kivéve önkormányzati rendelet által megállapított szabálysértésnél, ahol legfeljebb 30 ezer forint lehet.
szabálysértési hatóság
Az általános hatáskörű szabálysértési hatóságok: a helyi önkormányzatok (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) jegyzői.
Egyéb szabálysértési hatóságok
- A rendőri szabálysértési hatóság: a rendőrkapitányságok
- A pénzügyi szabálysértési hatóság: a pénzügyi szabálysértések miatt az eljárás a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.
Szabálysértés miatt eljáró más szervek
- Határőrség
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
- Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
- Bányahatóság
- Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség
- Hírközlési felügyelet
- Nemzeti Park Igazgatóság
- Szerencsejáték Felügyelet
- Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
Ez utóbbiak hatásköre korlátozott, a helyszínen, a hatósági ellenőrzés alkalmával feltárt jogsértéseket bírálhatják el, illetve ezen ügyek befejezésére kötelezettek. Hatáskörük általában sosem kizárólagos.
szabálysértési intézkedések
A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a járművezetéstől eltiltás; az elkobzás; a kiutasítás; a figyelmeztetés; a kitiltás.
A járművezetéstől eltiltás alkalmazására – jogszabályban meghatározott esetben – engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértéseknél kerülhet sor, pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként. Meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat. Az eltiltás időtartama egy hónaptól egy évig terjedhet.
Az elkobzás dolog ellen irányuló, rendszerint járulékos jellegű, biztonsági és büntető célú intézkedés. Alkalmazható büntetés vag