Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy, alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét.

Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mint alapító - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezik a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetekről, amelyeknél alapfeltétel a politikai tevékenység folytatásának tilalma, valamint a gazdálkodás eredményének közhasznú felhasználása.
A közhasznú szervezetek típusai

• a társadalmi szervezet; (kivétel a biztosító egyesület, a politikai párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet)
• alapítvány;
• közalapítvány;
• közhasznú társaság;
• köztestület; ( ha a létrehozásáról szóló törvény lehetővé teszi)
• országos sportági szakszövetség.