A lokális társadalom

A helyi társadalom azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak.

Az önkormányzaton a társadalmi közösségek olyan szervezeti formáit és intézményeit értjük, amelyek – a jogszabályokban elismert – önállósággal és hatáskörrel rendelkeznek és jogosítványaikat saját választott szerveik közreműködésével érvényesítik. A szakirodalom az önkormányzatiság fogalmát gyakran az autonómiával azonosítja. Különbség tehető szakmai önkormányzatok (köztestület) és ún. helyi önkormányzatok között. A köztestületi önkormányzat funkcionális autonómiaként, a helyi önkormányzat a területi autonómia intézményeként fogható fel.

A helyi önkormányzat

A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében települési illetve a területi önkormányzatokat különböztethetünk meg a jelenlegi önkormányzati rendszerben, melyeket a jogszabály összefoglaló néven helyi önkormányzatokként aposztrofál.
A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. Az önkormányzat autonómiát - szervezeti függetlenséget - jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik.

A helyi önkormányzáshoz való jog

A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet, a helyi demokrácia szervei, ennek megfelelően legfontosabb szerve a választópolgárok által közvetlenül választott képviselő-testület. A képviselő-testület a helyi autonómia, a lakossági akarat, az önkormányzati jogok megtestesítője. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, nevezetesen a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A települési önkormányzatok Alkotmányban foglalt alapjogai a következők:
1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
8. szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek,
9. feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal .

Helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezése