A társadalmi mobilitás jellemzői
Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Az említett két példa a foglakozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgásra vonatkozik. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem, az iskolai végzettség stb. alapján is, az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük.
A vertikális mobilitás
Vertikális mobilitásnak nevezik, amikor a társadalmi hierarchiában fölfelé vagy lefelé mozgás történik. Például betanított munkásból mérnök lesz, vagy tanárból segédmunkás.
A horizontális mobilitás
Horizontális mobilitásnak tekinthetjük azt a helyváltoztatást, amikor például a gépkocsiszerelő foglalkoztatást változtat és gépkocsivezető lesz. Ez a két foglalkozás nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában.
A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás
Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg, például a munkás fia mérnökké válik.
A nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier) mobilitás
Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitásról akkor beszélünk, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet és mérnök lesz.
A házassági mobilitás
Házassági mobilitás fogalma alatt azt értjük, ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe, például egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
