Nemzeti önazonosság, öntudat.

Azt jelenti, hogy ne a nemzet legyen egyetlen uralkodó identitás, hanem más pl. regionális, világnézeti, vallási stb.szempontok mentén is lehetséges legyen az önazonosság meghatározása.

Az adott nemzet tagjainak az a meggyőződése, hogy ugyanannak a nemzetnek a tagjai és egymás iránt szolidaritást éreznek.

A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozó egyének és csoportok békés együttélése és együttműködése.

Olyan szuverén és független ország, amelynek államhatárai és az államot alkotó nemzetközösség lakóterületének határai megegyeznek.

Az azonos kultúrához tartozó, azonos nyelvet beszélő, közös történelmi múlttal rendelkező emberek közössége, akik közös területen élnek és egyúttal politikai-gazdasági közösséget is alkotnak.

Fajnak (rassznak) nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, meghatározott külső ismertetőjegyek alapján határoznak meg.

A saját nép szeretetét, az iránta való hűséget legfontosabb értéknek tekintő politikai álláspont.

Az alkotmány szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, amelyek a helyi képviselő-testületet illetik meg. A helyi képviselő-testület alapjogai: önálló szabályozás és igazgatás; a tulajdonost megillető jogok gyakorlása az önkormányzati tulajdon tekintetében; a bevételekkel önálló gazdálkodás; saját bevételhez való jogosultság; igényjogosultság állami támogatásra; a helyi adófajták és mértékük megállapítása; önálló szervezeti és működési rend kialakítása; önkormányzati jelképek alkotása; helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása; kezdeményezés helyi közügyben; szabad társdúsulás és együttműködés.

Helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a hatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, mindezek szervezeti, anyagi és személyi feltételeinek helyi megteremtése. A helyi önkormányzatok feladatai két részből tevődnek össze: a kötelezően ellátandó feladatokból és a szabadon vállalható feladatokból.

Az önkormányzaton a társadalmi közösségek olyan szervezeti formáit és intézményeit értjük, amelyek – a jogszabályokban elismert – önállósággal és hatáskörrel rendelkeznek és jogosítványaikat saját választott szerveik közreműködésével érvényesítik. A szakirodalom az önkormányzatiság fogalmát gyakran az autonómiával azonosítja. Különbség tehető szakmai önkormányzatok (köztestület) és ún. helyi önkormányzatok között. A köztestületi önkormányzat funkcionális autonómiaként, a helyi önkormányzat a területi autonómia intézményeként fogható fel.

A helyi önkormányzás joga – az Alkotmány szerint – a község, a város, a főváros és kerületei, továbbá a megye választópolgárainak közösségét illeti meg. A helyi önkormányzás tehát a helyi közhatalom gyakorlása a lakosság érdekében, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló intézése.

Egy adott településen élők közössége, összessége.

Olyan közösség, amelynek tagjai a világról, az embert körülvevő természeti és társadalmi jelenségekről hasonló szemlélettel rendelkeznek, világfelfogásuk azonos.

Az egyes kisebbségek községben, városban és Budapest kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, közvetett, illetve közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A közvetlenül létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen, és a fővárosi kerületben 5 fő, a fővárosban 9 fő.

Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama.

Az adott társadalmon belül olyan csoport, amely vallási alapon különül el.

A nemzet történelmileg kialakult tartós közösség, amelyet a közös terület, nyelv, gazdasági élet, kultúra, az összetartozás érzése és rendszerint közös államszervezet köt össze. A többségi nemzet lényegében a közösség eredetileg összetartozó tagjainak összességét jelenti.

Az adott társadalmon belül olyan csoport, amely kulturális alapon különül el.

Kisebbség, kisebbséget képviselő csoport.

Az állam fogalmi elemei a terület, a lakosság és a tényleges kormányzat. Az MK Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

Az Alkotmányban biztosított nemzeti és etnikai jogok érvényesülése felett őrködő személy, akit az országgyűlés választ meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához bárki fordulhat, ha jogsértést tapasztal.

Egyéni kisebbségi jogok: az anyanyelvű oktatásban és művelődésben részvétel; kisebbségi volttal kapcsolatos személyi adatvédelméhez való jog; az anyanyelv, történelem, kultúra, hagyományok megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához való jog.

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. Az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

Kollektív kisebbségi jogok: a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,mint elidegeníthetetlen közösségi jog; társadalmi szervezetek, helyi és országos önkormányzatok létrehozása; törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására való jog.

A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.