Olyan szuverén és független ország, amelynek államhatárai és az államot alkotó nemzetközösség lakóterületének határai megegyeznek.

Egyéni kisebbségi jogok: az anyanyelvű oktatásban és művelődésben részvétel; kisebbségi volttal kapcsolatos személyi adatvédelméhez való jog; az anyanyelv, történelem, kultúra, hagyományok megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához való jog.

Az adott nemzet tagjainak az a meggyőződése, hogy ugyanannak a nemzetnek a tagjai és egymás iránt szolidaritást éreznek.

Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama.

Kollektív kisebbségi jogok: a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,mint elidegeníthetetlen közösségi jog; társadalmi szervezetek, helyi és országos önkormányzatok létrehozása; törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására való jog.

Az állam fogalmi elemei a terület, a lakosság és a tényleges kormányzat. Az MK Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

A saját nép szeretetét, az iránta való hűséget legfontosabb értéknek tekintő politikai álláspont.

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. Az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

Egy adott településen élők közössége, összessége.

Az egyes kisebbségek községben, városban és Budapest kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, közvetett, illetve közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A közvetlenül létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen, és a fővárosi kerületben 5 fő, a fővárosban 9 fő.

Olyan közösség, amelynek tagjai a világról, az embert körülvevő természeti és társadalmi jelenségekről hasonló szemlélettel rendelkeznek, világfelfogásuk azonos.

Az adott társadalmon belül olyan csoport, amely kulturális alapon különül el.

Az adott társadalmon belül olyan csoport, amely vallási alapon különül el.

Az Alkotmányban biztosított nemzeti és etnikai jogok érvényesülése felett őrködő személy, akit az országgyűlés választ meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához bárki fordulhat, ha jogsértést tapasztal.

A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

Fajnak (rassznak) nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, meghatározott külső ismertetőjegyek alapján határoznak meg.

Helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a hatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, mindezek szervezeti, anyagi és személyi feltételeinek helyi megteremtése. A helyi önkormányzatok feladatai két részből tevődnek össze: a kötelezően ellátandó feladatokból és a szabadon vállalható feladatokból.

A helyi önkormányzás joga – az Alkotmány szerint – a község, a város, a főváros és kerületei, továbbá a megye választópolgárainak közösségét illeti meg. A helyi önkormányzás tehát a helyi közhatalom gyakorlása a lakosság érdekében, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló intézése.

Nemzeti önazonosság, öntudat.

Kisebbség, kisebbséget képviselő csoport.

Az azonos kultúrához tartozó, azonos nyelvet beszélő, közös történelmi múlttal rendelkező emberek közössége, akik közös területen élnek és egyúttal politikai-gazdasági közösséget is alkotnak.

Az alkotmány szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, amelyek a helyi képviselő-testületet illetik meg. A helyi képviselő-testület alapjogai: önálló szabályozás és igazgatás; a tulajdonost megillető jogok gyakorlása az önkormányzati tulajdon tekintetében; a bevételekkel önálló gazdálkodás; saját bevételhez való jogosultság; igényjogosultság állami támogatásra; a helyi adófajták és mértékük megállapítása; önálló szervezeti és működési rend kialakítása; önkormányzati jelképek alkotása; helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása; kezdeményezés helyi közügyben; szabad társdúsulás és együttműködés.

Azt jelenti, hogy ne a nemzet legyen egyetlen uralkodó identitás, hanem más pl. regionális, világnézeti, vallási stb.szempontok mentén is lehetséges legyen az önazonosság meghatározása.

Az önkormányzaton a társadalmi közösségek olyan szervezeti formáit és intézményeit értjük, amelyek – a jogszabályokban elismert – önállósággal és hatáskörrel rendelkeznek és jogosítványaikat saját választott szerveik közreműködésével érvényesítik. A szakirodalom az önkormányzatiság fogalmát gyakran az autonómiával azonosítja. Különbség tehető szakmai önkormányzatok (köztestület) és ún. helyi önkormányzatok között. A köztestületi önkormányzat funkcionális autonómiaként, a helyi önkormányzat a területi autonómia intézményeként fogható fel.

A nemzet történelmileg kialakult tartós közösség, amelyet a közös terület, nyelv, gazdasági élet, kultúra, az összetartozás érzése és rendszerint közös államszervezet köt össze. A többségi nemzet lényegében a közösség eredetileg összetartozó tagjainak összességét jelenti.

A modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozó egyének és csoportok békés együttélése és együttműködése.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 1994-ben jött létre, amely a személyes adatok védelmével, a közérdekű adatok nyilvánosságával, a betegek jogaival, a drogfogyasztók jogaival, valamint a hatóságok szabadságkorlátozó jogosítványaival és intézkedéseivel foglalkozik.
Jogvédő tevékenysége során ingyenes jogi tanácsadást nyújt az alapvető jogaikban sérelmet szenvedett betegek és drogfogyasztók számára, valamint felvilágosítást ad adatvédelmi kérdésekben.

Valamely elismert egyháztól elszakadt, kisebb létszámú zárt vallási csoport.

Nagyobb létszámú társadalmi szervezet, amelynek elkülönült klérusa (papsága) van és, amely a tanításra helyezi a hangsúlyt. Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező egyházat (vallási közösség, vallásfelekezet) hozhatnak létre.

Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult. Az Emberi Jogok Európai Egyezményben biztosított emberi jogok érvényesülését vizsgálja. Tevékenységének fő területei a Magyarországon tartózkodó külföldiek és menekülők jogai érvényesülésének vizsgálata, valamint a rendőri visszaélések áldozatainak segítése. A Magyar Helsinki Bizottság nyomon követi a törvényekben és a nemzetközi egyezményekben biztosított alapvető emberi jogok érvényesülését Magyarországon, erről rendszeresen tájékoztatja a magyar és a nemzetközi közvéleményt.
A Magyar Helsinki Bizottság által működtetett Emberi Jogi Tanácsadó Iroda ingyenes jogi segítséget és jogi képviseletet nyújt mindazoknak, akiknek az emberi jogait sérelem érte.

A kár büntetőjogi fogalma: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést jelenti.

A jogvédő szervezetek olyan állami szervek, civil szervezetek és nemzetközi fórumok, amelyek rendeltetése az általános emberi és állampolgári jogok védelme. Állami jogvédő szervezetek: a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok; civil jogvédők: jogsegélyt nyújtó, ügyvédi képviseletet biztosító szervezetek és más emberi jogi szervezetek, alapítványok; nemzetközi fórumok: regionális szinten: az Európa Tanács kertében és univerzális szinten: az ENSZ keretében.

Elsősorban az amerikai társadalomban elterjedt fogalom, amely azt jelenti, hogy az amerikai állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek bizonyos tekintetben vallási tartalmúak, ugyanakkor ezek nem kötődnek konkrét egyházhoz.

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény alapján a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara:
a személy-, vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytató egyének, társas vállalkozások önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) 1995-ben jött létre, amely a romák emberi és kisebbségi jogainak védelmével foglalkozik, fellép a diszkrimináció, a kirekesztés és a közöny ellen. A hátrányos helyzetű vagy diszkriminációtól szenvedett polgárok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot tart fenn. Emellett segít szociális problémák (lakásügyek, segélyezés, gyermekelhelyezés) megoldásában. Foglalkozik etnikai konfliktusok, válsághelyzetek tényfeltárásával, konfliktuskezelésével, jogi megoldásaival.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezik a tanú védelméről.
A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a Be.-ben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. Ennek módjai:
1. A tanú személyi adatainak zárt kezelése;
2. a különösen védett tanúvá nyilvánítás;
Tágabb értelemben ebbe a körbe tartozik: a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme és a tanúvédelmi program alkalmazása.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület 1994-ben alakult meg. A NaNE Egyesület a családon belüli erőszakra specializálódott civil szervezet, a nők biztonsághoz, önrendelkezéshez, az egyenlő esélyekhez és az erőszakmentes bánásmódhoz való joggal foglalkozik. A NaNE telefonos segélyvonalat üzemeltet bántalmazott nők és gyermekek részére.

Az Amnesty International Magyarország (AI Magyarország), mint egyesület 1991-ben alakult meg, amely az Amnesty International nevű, londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet része. A Nemzetközi Titkárság kutató osztálya világszerte megbízható és ellenőrzött adatokat gyűjt a legsúlyosabb jogsértésekről. Ezen adatok alapján számos országban működő tagcsoportok a legkülönbözőbb módokon informálják környezetüket a jogsértésekről, és mozgósítják polgártársaikat a cselekvésre, tiltakozásra.
Az Amnesty International Magyarország védi azok jogait, akiket lelkiismereti okokból bebörtönöznek, akiket korrekt bírósági eljárás nélkül tartanak fogva, akik kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódban részesülnek, akiket bírósági ítélet nélkül kivégeznek.

Az Alba Kör - Erőszakmentes mozgalom a békéért társadalmi szervezet 1990-ben alakult meg. A szervezet főként a hadkötelezettségből fakadó emberi jogi problémákkal foglalkozik. Támogatja az erőszakmentes, antimilitarista meggyőződése miatt hátrányosan megkülönböztetett embereket, fellép az erőszak legkülönfélébb formáinak terjedése, kultusza ellen. Küzd a hadkötelezettség megszüntetéséért, Magyarország semlegességéért. Célja előmozdítani a nemzetközi leszerelési folyamatokat, valamint a hadsereg nélküli Magyarország létrejöttét. Szellemiségével összhangban a környezetvédelmi, ökológiai problémákra megoldásokat keres és mutat fel.

Valamely foglalkozás, szakma képviselőit tömörítő társulás.

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület 1995-ben alakult meg., amely a menekültek, menedékesek jogi védelmével és szociális ellátásával foglalkozik. Jogi tanácsadást, szociális gondozást nyújt a rászorulóknak, emellett tréningeket szervez, kiadványokat jelentet meg, tényfeltárásokat, kutatásokat végez.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 1994-ben alakult. A NEKI az etnikai diszkrimináció áldozatai számára teljes körű jogvédelmet biztosít. A NEKI jogsegélyszolgálatához Magyarországon, vagy magyar állampolgárral szemben elkövetett etnikai diszkrimináció esetén lehet fordulni.

A köztestületi önkormányzatok elkülönült típusa, amely valamely hivatás, foglalkozás alapján szerveződik. Tevékenységében jellemző a tagság érdekeinek képviselete, a szabályozó és ellenőrző tevékenység.

Formalitás nélküli vallási vagy nem vallási csoportosulás, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki.

A szekta és az egyház között helyezkedik el, olyan egyház, amely elfogadta, hogy többvallású társadalomban él és toleráns a többi felekezettel szemben.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

A szekta és a kultusz jellegű mozgalmak, amelyek az utóbbi időben jelentek meg. Némelyik eltér a hagyományos, köznapi értelemben vett vallástól.

A Raoul Wallenberg Egyesület 1988-ban jött létre. A szervezet a kisebbséget érintő valamennyi emberi jogi problémák kezelésével foglalkozik. A nemzetiségi, etnikai, vallási, migrációs és egészségügyi állapotuk miatt támadott, illetve hátrányosan megkülönböztetett egyének vagy csoportok képviseletét látja el. A Wallenberg Egyesület jogsegélyszolgálatát elsősorban kisebbségi és egészségügyi-jogi kérdésekben lehet megkeresni.

Az áldozattá válás folyamatát vizsgáló tudományág.

A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magán körben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
A Magyar Köztársaságban a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról az 1990. évi IV. törvény rendelkezik.

Valamely sérelem vagy kár esetén annak kiegyenlítése, kompenzálása, megtérítése, jóvátétele.

Testi bántalom, testi sértés, vagy lelki bántalom, méltánytalanság. Tágabb értelemben valaki jogainak megsértése, csorbítása, jogi hátrány.

Az elvilágiasodást, a vallás és az egyház szerepének gyengülését jelenti.

A Martin Luther King Egyesület (MLKE) 1991-ben alakult meg, amely a távoli országokból érkezett külföldiek fizikai integritását korlátozó erkölcsi és jogi sérelmekkel foglalkozik, az őket ért diszkrimináció esetén jogi tanácsadással és képviselet biztosításával segít. Az MLKE ezen kívül tolerancia-oktatást szervez az iskolákban, és különböző multikulturális rendezvényeket tart.

A gazdasági kamarák közfeladatokat ellátó köztestületek, amelyeket a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat, valamint agrárkamarákat kell alakítani. Gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara.

Olyan hit- és gyakorlatrendszer, amely segítségével az ember életének nagy horderejű, végső kérdéseivel foglalkozik.

A Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) közhasznú egyesület 1996-ban alakult meg, amely a nők és a szexuális kisebbségiek egyenjogúságával, a szexualitással kapcsolatos önrendelkezési jogokkal foglalkozik. Elutasítja a szexuális erőszak és kizsákmányolás, a nők tárgyként való ábrázolásának és használatának minden formáját. A HCM kiáll a leszbikusok és a biszexuálisok a szexuális kisebbségen belüli egyenlőségéért, a heteroszexizmus és a férfihatalom intézményeinek és tudatformáinak lebontásáért.

A különböző társadalmi tevékenységek ellátásának módjai a kapcsolódó normákkal és értékekkel, amelyek az intézményesült viselkedést előírják.

Személyek olyan csoportja, akik együtt élnek, a megélhetési költségeket megosztják, együtt fogyasztanak és általában (, de nem feltétlenül) rokoni kapcsolatban állnak egymással.

Egyének olyan együttese, amelyeket meghatározott ismérvek kapcsolnak össze.

Kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, jónak vagy rossznak. Mindig általános kérdésekre vonatkozik.

Egyedülálló, a karrierépítést a családalapításnál, párkapcsolatnál fontosabbnak tartó személy. ("Szingli".)

Etnográfia; Népcsoportok hagyományos (írásban nem rögzített) kultúrájával, valamint anyagi, szociális és szellemi életmódjával foglalkozó tudomány.

A társadalom nemzedékről nemzedékre öröklődő szokásai, amelyek hatást gyakorolnak az adott társadalom értékeinek rendszerére, azaz, hogy mit tartanak fontosnak, jónak, illetve rossznak.

Különélésről sokféle aspektusból beszélhetünk. Ha a házastársak között az érzelmi és gazdasági kapcsolat megszakad külön költöznek egymástól.
A válási szándék tekintetében véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a házastársak között az életközösség legalább három éve megszakadt és külön lakásban élnek.

Nukleáris családnak is szokás nevezni. A szülők és a velük együtt élő nem házas gyermekeik.Típusai: 1. házaspár (gyermektelen); 2. házaspár és gyermek; 3. egy szülő és gyermek.

A házassági kapcsolat létesítésétől annak megszűnéséig tartó együttélési kapcsolat.

Szűkebb értelemben az élettársi kapcsolatot értjük az együttélés alatt, azaz egy férfi és egy nő házasságkötés nélküli tartós érzelmi és gazdasági közösségét.

a családi életformák pluralizálódása, azt jelenti, hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul a társadalomban.

Jogi értelemben vett formális házasságkötés nélküli tartós családi együttélés.

Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy vérségi (örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

A házasság jogi értelemben akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Ezután a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. Ezt megelőzően igazolni kell, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak. A házasságkötés az erre irányuló szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzhető ki.

A posztmodern családnak két fontos jellemzője van:
1. az egyéni életpálya szabványtalanítása, ami azt jelenti, hogy a társadalom tagjainak nagy többsége nem járja végig a hagyományos életpálya-szakaszokat,
2. a családi életformák pluralizálódása, amely azt jelenti, hogy a két házas szülőből és gyermekeikből álló családtípus mellett számos más típus is előfordul a társadalomban.

A válás lényegében a házasság "de iure" felbontását jelenti. A házasságot a bíróság bármelyik házastárs, illetőleg a házastársak közös kérelmére felbontja, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet megromlására utal a végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítás. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a házastársak a közös gyermek elhelyezése, tartása, a kapcsolattartás, valamint a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és a bíróság jóváhagyta, vagy a házastársak között az életközösség legalább három éve megszakadt és külön lakásban élnek.