A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere
A közigazgatási hatósági eljárási kódex két jól elkülöníthető csoportba sorolja a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatokat: a kérelem alapján induló jogorvoslati eljárásokra és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárásokra. Az ügyféli kezdeményezésre megnyíló jogorvoslati lehetőségek az ügyfélnek az Alkotmányban rögzített jogorvoslathoz való alapvető jogát garantálják, míg a hivatalból lefolytatható jogorvoslatok a közérdek érvényesítését célozzák. A hatósági határozat ellen önálló jogorvoslattal, míg a hatóság végzésével szemben önálló jogorvoslattal csak törvény engedélye alapján lehet élni.
Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások
Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások a Ket. alapján: fellebbezési eljárás; bírósági felülvizsgálat; újrafelvételi eljárás; méltányossági eljárás.
A fellebbezés, mint általános jogorvoslat
A fellebbezés általános jogorvoslat, amely az elsőfokú határozat ellen az ügyfél részére rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. A fellebbezési jog megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az érintett bármely okból fellebbezhet a sérelmes döntés ellen, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve.
A végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
A fellebbezést általában a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, ettől eltérő határidőt törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. A határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha azt a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Ezt a tényt külön ki kell mondani és meg kell indokolni.
A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet miatt, a közbiztonság érdekében, illetve közrendvédelmi okból; tartásról, gondozásról való rendelkezés esetén; ha a késedelem jelentős és helyrehozhatatlan kárral járna; egyéb (honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, stb.) okból, ha törvény lehetővé teszi.
A fellebbezésre jogosult – a fellebbezési határidőn belül – e jogáról vissza nem vonható szóbeli vagy írásos nyilatkozattal lemondhat. A határozat ilyenkor jogerőssé és végrehajthatóvá válik.
Nincs helye fellebbezésnek: ha törvény az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé (pl. birtokvédelmi ügyekben); az ügyfelek részéről az egyezséget jóváhagyó határozat ellen; a másodfokon eljáró szerv végzése ellen; a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.
A fellebbezés előterjesztése: annál a hatóságnál történik, amely a megtámadott döntést hozta.
A megtámadott döntést hozó hatóság a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja vagy visszavonhatja döntését. Ha nem ért egyet a fellebbezővel, a határidő lejártát követő nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú döntést: helybenhagyja; megváltoztatja; vagy megsemmisíti.
A másodfokú döntés jogerős és végrehajtható, közlése az első fokú hatóságon keresztül történik mindazokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték.
Fellebbezés érdeksérelemre hivatkozva
| 
A fellebbezés tárgyában hozott elutasító határozat
| 
A fellebbezés tárgyában hozott, annak helyt adó határozat
|
A bírósági felülvizsgálat lefolytatása
A bírósági felülvizsgálat az ügyfél számára rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. Kérheti a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát keresetindítással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva a határozat közlésétől számított harminc napon belül. Bírósági felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárás fórumrendszerén belül az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés eleve kizárt, mert törvény a hatósági fórumrendszeren kívüli útra tereli a jogorvoslat lehetőségét.
A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására, de az ügyfél kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését.
A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott hatósági ügyben a bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja.
Az újrafelvételi eljárás lefolytatása
Az újrafelvételi eljárás az ügyfél kérelmére indul, ha a közigazgatási szakban jogerőssé vált a határozat és ezt követően jutott tudomására valamely, a határozat meghozatala előtt már meglévő, de még el nem bírált és az ügy szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték. A tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nyújtható be. Kizárt az újrafelvételi kérelem benyújtása a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre vagy a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra alapozva; az ügyben folyamatban lévő bírósági felülvizsgálat esetén; a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével; kifejezett jogszabályi tilalom esetén.
Az első fokon eljáró hatóság bírálja el, melynek során a hatóság a jogerős határozatát módosíthatja, visszavonhatja, vagy új döntést hozhat. E döntés ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
A méltányossági eljárás lefolytatása
A méltányossági eljárás keretében az ügyfél kérheti a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozatának módosítását vagy visszavonását, ha a határozat meghozatala után bekövetkezett okból annak végrehajtása számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. Erre csak kivételesen és a következő együttes feltételek fennállása esetén kerülhet sor: az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél, vagy, ha van hozzájárul a határozat módosításához; a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket; a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el (a teljesítési határidő még nem telt el, ha az egy évnél hosszabb).
A jogi szabályozás időközbeni megváltozása nem ad alapot méltányossági kérelem benyújtására. A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
