Az ENSZ-en belül kialakult egy olyan intézmény, az ún. békefenntartás (peace-keeping), amely mint kifejezés nem is szerepel az Alapokmányban. A békefenntartás katonai, rendőri és polgári személyek részvételével végrehajtott műveleteket foglal magába, olyan tevékenység, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság érdekében katonai erő felhasználásával járó vagy nem katonai jellegű tevékenység kifejtése, amely nem tartozik azonban az Alapokmány VII. fejezete szerinti kényszerrendszabályok közé. E tevékenység létrehozására a Biztonsági Tanács határozata alapján kerül sor, amelyhez a békefenntartó erőt fogadó állam előzetes beleegyezésére van szükség. A békefenntartás három szakasza különböztethető meg: az ún. hagyományos "első generációs" szakasz az 50-es évektől a 80-as évek második feléig; a "második generációs" békefenntartás 1988-tól a 90-es évek elejéig; a "harmadik generációs" békefenntartás a 90-es évek elejétől.

A NATO égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. A NATO egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Irak (Bagdad) Törzstisztek, kiképzők és összekötő tisztek, KFOR-törzs Pristina Törzstiszt-tiszthelyettes, Egészségügyi Labor, Őr- és biztosító zászlóalj; Kabul törzstisztek; Szkopje NATO HQ őrzés-védelme.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az EBESZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Grúziában (Tbiliszi) Katonai megfigyelő; Tádzsikisztánban Katonai megfigyelő/tanácsadó, Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó) Katonai megfigyelő misszió.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az ENSZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Cipruson (Nicosia) a Fegyveres békefenntartó; Grúziában (Szuhumi) Katonai megfigyelő; Koszovóban (Pristina) ENSZ–KFOR összekötő; Nyugat-Szaharában Katonai megfigyelő misszió.

"Az ENSZ békefenntartó tevékenysége az idők folyamán kiszélesedett, nemcsak a szorosan vett békefenntartásra (peace-keeping) irányul, hanem a béke helyreállítására (peace-making), sőt, bizonyos esetekben, az adott állam jogrendszerének és gazdasági életének, a normális békés viszonyok – helyreállítására is (peace-building).
A béketeremtés olyan tevékenység, amelynek a célja, hogy elérje az ellenséges felek között a konfliktus rendezésének békés módját, az ENSZ Alapokmány Vi. fejezetével összhangban. A béketeremtés eszközei lehetnek: gazdasági és kereskedelmi blokád; a politikai, diplomáciai, illetve gazdasági kapcsolatok megszakítása; katonai erődemonstráció; ENSZ mandátummal létrehozott katonai erő alkalmazása."

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ Alapokmányában rögzített cselekvési lehetőségei a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén a béke megóvása érdekében.
1. felhívás a viszályok békés eszközökkel történő rendezésére ( mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás ENSZ Alapokmány VI. fejezete);
2. Ajánlások tétele (ENSZ Alapokmány VII. fejezet);
3. Az érdekelt felek felhívása az ideiglenes rendszabályokhoz való alkalmazkodásra;
4. Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok foganatosítása (gazdasági és egyéb kapcsolatok teljes, vagy részleges felfüggesztése);
5. Fegyveres erők felhasználásával járó műveletek foganatosítása (légi, tengeri és szárazföldi haderő által foganatosított tüntető felvonulás, zárlat (blokád) vagy egyéb műveletek)."

Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) - 1999. május 26-án jött létre, központja: Bukarest. Magyarország is tagja. Több nyugat-európai ország megfigyelőként van jelen, emellett állandó megfigyelői státusza van az Interpol-nak is. A szervezet célja az országhatárokat átlépő szervezett bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a vámegyüttműködés kiterjesztése. Gyakorlati tevékenységét főleg az egyszerű információcsere, valamint az egyes bűncselekményekre létrehozott munkacsoportok összehangolt tevékenysége adja. Az országok összekötői rendszert hoztak létre, mely hasonlít az Europol együttműködéshez.

Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról a Maastricht-i Szerződés rendelkezik akként, hogy e szervezet keretében kell megvalósítani a rendőri és a vámügyekben való együttműködést. Az EUROPOL-t létrehozó egyezményt 1995-ben írtál alá, teljes körű működése 1999. július 1-jén kezdődött meg, székhelye: Hága. Feladata a két vagy több tagállamot érintő szervezett bűnözési formák (emberkereskedelem, embercsempészés, terrorizmus, pénzmosás, stb.) elleni közös fellépés. Ennek érdekében a tagállamok közötti információcsere; operatív adatok megszerzése, egyeztetése; képzés és továbbképzés; nyomozások támogatása; bűnmegelőzési módszerek kidolgozása; számítógépes információs rendszer működtetése. Magyarország 2004. szeptember 1-jén lett az EUROPOL teljes jogú tagja.

"Az INTERPOL-t, Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Bizottsága elnevezéssel, mint a nemzetközi rendőri együttműködés központját 1923-ban hozták létre, központja Lyonban működik. Magyarország is az alapító tagok között volt, de 1952-ben kilépett a szervezetből.
A szervezet 1956-ban új nevet kapott: International Criminal Police Organization (ICPO)/Interpol, melyből az Interpol elnevezés a távirati cím rövidítéséből származik. Az Interpol segítséget nyújt a rendőri szerveknek, létrehoz és továbbfejleszt minden olyan intézményt, amely hozzájárulhat a köztörvényes bűncselekmények hatékony megelőzéséhez és visszaszorításához.
1981-ben Magyarország ismét csatlakozott az INTERPOL-hoz, és 1982. óta működik az Interpol Magyar Nemzeti Iroda."

A nemzetközi kapcsolatokban nagy jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, a személyes ismeretségen alapuló kapcsolattartásnak. Ennek egyik lehetséges formája az összekötő tiszti rendszer kiépítése. Az EUROPOL-on belül az első ilyen kezdeményezés a kábítószer-összekötők cseréje volt. Az összekötők feladata a kétirányú rendszeres információcsere. Tevékenységükről havi, negyedéves és éves statisztikai jelentést készítenek. A tagországok információi alapján jelentéseket és bűnüldözési elemzéseket továbbítanak a Központ megfelelő egységéhez.

"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között nevesíti a határon átnyúló figyelést és a forró nyomon üldözést.
A határon átnyúló figyelés (obszerváció) lényege az, hogy a külföldi hatóság Magyarországon, a magyar bűnüldöző hatóság külföldön folytathasson meghatározott feltételekkel megfigyelést. A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett megfigyelést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja. A törvény melléklete tartalmazza, hogy mely bűncselekmények esetén alkalmazható az ún. obszerváció. A Határőrség szempontjából az embercsempészés elleni hatékony fellépés eszköze.
A forró nyomon üldözés lényege, hogy a külföldi hatóság tagja Magyarország területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki súlyos - 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekményt követett el és tetten érték, illetve a fogva tartás helyszínéről megszökött, és a magyar bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elfogást jelentősen megnehezítené, és valószínűsíthető, hogy a magyar bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett forró nyomon üldözést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja."

"Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény alapján jött létre 2000. február 1-jén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
A NEBEK szervezeti egységei:az Europol Nemzeti Iroda; az Interpol Magyar Nemzeti Iroda; a Nemzetközi Információs Iroda (ügyelet); a SIRENE Projekt Iroda;egyéb - az ORFK vezetője döntése alapján - a NEBEK szervezetében elhelyezett szervezeti egység.
A NEBEK személyi állományát a NEBEK-hez kinevezett rendőrök, köztisztviselők és közalkalmazottak; vezényelt rendőrök, határőrök, pénzügyőrök (ún. belső összekötők) és a nemzetközi és regionális bűnüldözési szervezetekhez, illetve külföldi bűnüldöző szervekhez kiküldött összekötők (ún. külső összekötők) alkotják."

"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között szerepelteti a közvetlen információcserét. A nemzetközi információcsere a bűnüldöző szervek közötti együttműködés legalapvetőbb és legelterjedtebb formái közé tartozik. Az EUROPOL tevékenysége -, amelyhez Magyarország is csatlakozott - szinte teljes mértékben az információk cseréjén és koordinációján alapul. A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti. A schengeni tagállamok a belső határokon ún. közös kapcsolattartási szolgálati helyeket hoznak létre, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az együttműködés során a kommunikációt és az információcserét. Erre példa a francia-német határon lévő közös kapitányság is. Közös kapcsolattartási szolgálati hely létrehozására került sor Magyarország és Ausztria kormányközi megállapodással (110/2001. (VI.21.) Korm.rendelet) a Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőhely területén, amely a határellenőrzéssel kapcsolatos információk kicserélését teszi lehetővé, de mindkét fél szándékai szerint a magyar schengeni tagsággal e szolgálati helyen keresztül bonyolódik majd a bűnügyi információk cseréje is."