A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény szerint a Honvédség katonai szervezetén belül a szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.

Hadászati kategória, az ország valamely körzetében levő fontosabb katonai és polgári objektumok őrzés-védelme és az ott élők élet- és munkafeltételeinek biztosítása.

Parancs: meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezés. Nem minősül szabályozó eszköznek az egyedi szolgálati és a személyzeti döntést tartalmazó parancs.

Azoknak a rendszabályoknak, intézkedéseknek, szervezeteknek és technikai rendszereknek az összessége, amelyek biztosítják az ország lakosságának, gazdaságának, infrastruktúrájának védelmét a légterébe behatoló támadóeszközök csapásaival szemben.

Önként jelentkezők gyűjtése a honvédség állományába. Verbuválás. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004.évi CV. törvény a hadkiegészítő parancsnokságok feladatai között nevesíti a Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítését.

Önrendelkezés. A szuverenitás az államnak bizonyos értelemben fogalmi ismérve. A szuverenitás belső oldala jelenti az állam önállóságát és azt a képességét, hogy jogrendjét maga alkotja és tartja fenn, valamint, hogy kizárólagos és teljes területi főhatalmat gyakorol a területén lévő személyek és dolgok felett. Külső oldala azt jelenti,hogy az állam független, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkezik, vagyis más államokkal való kapcsolatában szabadon, másoktól függetlenül dönt.

"A Rendőrség és a Határőrség szolgálati tagozódásának megfelelően a szolgálati ágak és a szolgálatok a rendőrségi feladatok, illetve a határőrségi feladatok elvégzését segítik.
A Rendőrség szolgálati ágai: a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, az igazgatásrendészeti és a személyi és objektumvédelmi.
A Rendőrség szolgálatai:a terrorelhárító szolgálat, a repülőtéri biztonsági szolgálat, a tűzszerész szolgálat, a rendőri csapaterő, az ügyeleti szolgálat, az állami futárszolgálat.
A Határőrség szolgálati ágai: a határrendészeti szolgálati ág; a bűnügyi felderítő szolgálati ág; az idegenrendészeti és szabálysértési szolgálati ág.
A Határőrség szolgálatai: a bevetési szolgálat; a bevetésirányítási szolgálat."

A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapján a Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében a törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Az Rtv. elfogadásához és módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

"A rendőrségi és a határőrségi szakszolgálatok a szervezet működését biztosítják.
A Rendőrség szakszolgálatai:
a) gazdasági (pénzügyi, anyagi-technikai) szakszolgálat;
b) információ technikai (tájékoztatási) szakszolgálat;
c) személyügyi (oktatási, kiképzési, szervezési) szakszolgálat;
d) hivatali (jogi, egészségügyi, titkársági, ügykezelési) szakszolgálat.
A Határőrség szakszolgálatai:
a) gazdasági (közgazdasági, technikai, ellátási és fenntartási, informatikai);
b) képzési és módszertani;
c) humán (személyügyi, fegyelmi, egészségügyi és pszichológiai);
d) ellenőrzési és felügyeleti;
e) igazgatási (titkársági, koordinációs, jogi, nemzetközi, kommunikációs, adatvédelmi és ügykezelési, stratégiai tervező és minőségfejlesztési)."

A Rendőrség alkotmányos kötelessége a közbiztonság és a belső rend védelme. A belső rend védelme az ország alkotmányos rendjének védelmét jelenti, azaz rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén elvégzi a szükséges rendvédelmi feladatokat.

"A Rendőrség és a Határőrség szakterületeinek rendszerét a vonatkozó szolgálati szabályzatok szolgálati tagozódásnak nevezik. (A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, valamint a Határőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 40/2001. (XII. 23.) BM rendelet). A szolgálati tagozódás egységei: a szolgálati ágak, a szolgálatok és a szakszolgálatok."

Az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése.

A Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

A Határőrség az MK Alkotmánya szerint rendvédelmi szerv, amelynek feladata az államhatár őrzése és az államhatár rendjének fenntartása. A Határőrség jogállásáról, feladatrendszeréről, irányítási és szervezeti viszonyairól, valamint működéséről külön törvény rendelkezik: a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, amely kétharmados törvény.

Megkülönböztető két fogalom a határőrizet és az államhatár őrzése. A határőrizet: a Magyar Köztársaság államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere. Az államhatár őrzése: a Határőrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

A Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják. A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.

A tűzvédelem (tüzek elleni védekezés rendszere): A tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása és a tűzvizsgálat.

A tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere.

Az egyesülésről szóló törtvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet. Tagjai egyesület tagsági viszonyban állnak, tűzoltási, műszaki mentési feladatokat látnak el, ápolják a hagyományokat. A tűzoltó egyesületek működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, szakmai segítséget a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos tűzoltóságok nyújtanak.

A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

Települési önkormányzati intézmény, amelynek létesítéséhez, átszervezéséhez, megszüntetéséhez a belügyminiszter egyetértése szükséges. Alapító okiratát a székhelye szerinti önkormányzat fogadja el, parancsnokát a képviselő testület nevezi ki, menti fel. A személyi állománya túlnyomórészt hivatásos szolgálati jogviszonyban áll. Felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.

Több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy hozhat létre és tarthat fenn, amely a fenntartó szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként működhet. Működését kormányrendelet határozza meg. Vezetőjét a munkáltató nevezi ki és menti fel. Jogszabály kötelezővé teheti létrehozását. Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll. Szakmai felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.

Elsődleges beavatkozó tevékenység természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény során. A tűzoltóság a saját eszközeivel menti az emberi életet és az anyagi javakat.

"A 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről. Célja a
számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyeztető vagy károsító hatások elleni védekezés.
Az I. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén nagyobb mennyiségben veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő;
c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani;
d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek;
e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;
f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.
A II. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km közötti területen lévő) településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek;
c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak;
d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók.
A III. csoportba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek.
A IV. csoportba kell sorolni az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő valamennyi olyan települést, amely magasabb sorolási csoportba nem került."

Az egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető vegyi, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédő, valamint bőrvédő felszerelés.

A honvédelem rendszerében működő szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

Rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint veszélyhelyzetben alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás.

Az óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén. Életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény. Az óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen.

Minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása.

A büntetés-végrehajtási szervezet a büntető törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá - törvény által megállapított körben - az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

"Büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható.
Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók. A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint törvényben meghatározott más szervek feladata. A végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek. Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki.
A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre."

A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogva tartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogva tartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény alapítható.

"A büntetőeljárás befejeztével elítélt az a személy, akivel szemben a bíróság jogerős büntetést szabott ki, illetve akivel szemben megrovást, próbára bocsátást vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.
A terhelt a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt."

"A börtön a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - kivéve a fegyházban végrehajtandó estköröket -, ha
a) bűntett miatt szabták ki,
b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső.
A börtönben az elítélt
a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat."

A fogház a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. A fogházban az elítélt rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet; életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel; a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat.

"A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést, továbbá a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei, visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki.
Fegyházban kell ugyancsak végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A fegyházban az elítélt
a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,
c) külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető."

Közigazgatási vagy államhatár, amelyen át csak vám fizetésével lehet árut szállítani.

"A pénzügyi igazgatás rendészeti szerve. Feladata a fogyasztási adókra és a jövedékekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény értelmében a pénzügyőrség a Vám- és Pénzügyőrség rendszerében helyezkedik el. A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv."

A vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége.

"A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény alapján jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a bor,
e) a pezsgő,
f) a köztes alkoholtermék,
g) a dohánygyártmány,
ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;"

Árunak valamely állam határán való átvitelekor, ennek engedélyezéséért fizetett díj, lényegében importra kivetett adó. A vám általában növeli az árat, csökkenti az importot és növeli a belföldi termelést.

"Az áruk azonosítása céljából kiállított kereskedelmi, szállítási vagy más kísérő okmányok, amelyek az áruk azonosítására szolgálnak és a vámhatóságok ellenőrzik.
A vámokmányoknak a közvetlen közúti árufuvarozásban való alkalmazásáról szóló Varsói Egyezmény, amelyet az 51/1985. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki a fuvarozott áruk vámkezelésének alapjául vámokmányként az AGT Nyilatkozatot és az EU tranzitnyomtatványt nevesíti, amelyek mintáit az Egyezmény 2. számú melléklete tartalmazza."

Valamely határon működő vámhivatal fegyveres alkalmazottja, aki az áruforgalmat ellenőrzi. A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény értelmében a vámőrség a Vám- és Pénzügyőrség rendszerében helyezkedik el. A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.