- Társadalomismeret, életmód
- Honvédelem és rendvédelem
- A hazánk biztonságát veszélyeztető globális kihívások
- 4 foglalkozás
veszélyes anyagok
- robbanó,
- oxidáló,
- gyúlékony,
- sugárzó,
- mérgező,
- maró,
- ingerlő,
- szenzibilizáló,
- fertőző,
- rákkeltő,
- mutagén,
- teratogén,
- utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
- egyéb egészségkárosító anyag."
fegyveres összeütközés
A rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szemben álló felek közötti fegyveres összecsapás.
járványok
Valamely területen emberi, állati vagy növényi eredetű fertőző betegség tömeges előfordulása, elterjedése, illetve az ily módon előforduló betegség. Idegen szóval: epidémia.
ökológiai veszélyforrások
A természeti környezetet (növény- és állatvilágot) fenyegető veszélyeztető tényezők.
tömegpusztító fegyverek
ABC-fegyverek (atom-, biológiai,-kémiai fegyverek) gyűjtőfogalma. A II. világháborút követően jelent meg a fogalom azoknak a fegyverfajtáknak a megnevezésére, amelyek a többi fegyverhez képest viszonylag rövid idő alatt nagy méretű pusztítást okoznak, az emberi életben, a haditechnikai eszközökben, épületekben és más létesítményekben.
nukleáris veszélyek
Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban, valamint a nukleáris létesítményben (atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor) és nukleáris berendezésekben keletkező veszélyforrások.
terrorizmus
"Regionális szinten a terrorizmus visszaszorításáról szóló 1997. évi XCIII. törvénnyel hirdetett Strasbourgi Egyezmény tárgyi hatálya alá vonja a hágai (a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről, 1970.) és a montreali (a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről, 1971.) egyezmények hatálya alá tartozó bűncselekményeket; a nemzetközi védelem alatt álló személyek élete, testi épsége vagy szabadsága elleni támadással járó bűncselekményeket; az emberrablással, túszejtéssel vagy súlyos, jogellenes fogva tartással járó bűncselekményeket; továbbá a bomba, gránát, rakéta, automata tűzfegyver, levélbomba és csomagba rejtett bomba használatával járó bűncselekményeket is.
Univerzális szinten a a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról szóló 2002. évi XXV. törvénnyel kihirdetett New York-i Egyezmény szerint
bűncselekményt követ el az a személy, aki jogellenesen és szándékosan robbanó vagy más halált okozó eszközt visz be vagy helyez el közhasználatú helyen, állami vagy kormánylétesítményben, közforgalmú tömegközlekedési üzemben vagy közérdekű üzemben, illetve az azok elleni támadás során vagy azokban ilyen eszközt elsüt vagy felrobbant:
a) azzal a szándékkal, hogy halált vagy súlyos testi sértést okozzon; vagy
b) azzal a szándékkal, hogy az adott helyet, létesítményt vagy üzemet súlyosan megrongálja.
Bűncselekményt követ el az a személy is, aki a fenti bűncselekmény elkövetését megkísérli, és az a személy is, aki
bűnsegédként közreműködik, illetve bármilyen más módon szándékosan segítséget nyújt az ilyen bűncselekmények elkövetéséhez."
Információs hadviselés
Új hadviselési mód. Az információs rendszerek elleni támadás lehetőségét, az információ-tároló védelmi rendszerek feltörését, az információk illegális megszerzését és felhasználását jelenti.
Tömeges migráció
A tömeges migráció a szomszéd állam területéről menekülő mintegy 50-100 fő fölötti csoport megjelenése.
létesítményi tűzesetek
"Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet alapján létesítménynek minősül az egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.
Ennek megfelelően létesítményi tűzesetek a létesítményekben bekövetkezett olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz."
hidrológiai veszélyek
A felszíni vagy a felszín alatti vizek veszélyeztető hatása, mint pl. az árvíz, a belvíz.
meteorológiai veszélyek
Az időjárási és légköri viszonyokkal kapcsolatban megjelenő veszélyek, mint pl. nagyarányú esőzés, hóesés, aszály, hurrikán, fagykárok stb.
geológiai veszélyek
A Föld mozgásából eredő veszélyek, mint pl. a földrengés, földcsuszamlás.
nemzeti értékek
A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján a Magyar Köztársaság alapvető értékként kezeli az olyan hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás, szuverenitás, demokrácia, jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok biztonságát, jólétét és gyarapodását, a magyarság kulturális örökségének és identitásának megőrzését.
globális kihívások
- a terrorizmus
- a tömegpusztító fegyverek elterjedése az
- instabil régiók, működésképtelen államok az
- illegális migrációa
- gazdasági instabilitás
- az információs társadalom kihívásai
- a globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások. "
nemzeti biztonsági stratégia
A nemzeti biztonsági stratégia a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveire épít, és összhangban van a NATO 1999. évi Stratégiai Koncepciójával és az EU által 2003-ban elfogadott Európai Biztonsági Stratégiával. Rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiáját a 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat tartalmazza.
belső kihívások
- a szervezett bűnözés
- a feketegazdaság és korrupció
- a kábítószerek terjedése
- a politikai és vallási szélsőségek
- a demográfiai kihívások."
regionális kihívások
- a FÁK-országokban lejátszódó átalakulási folyamatok
- Délkelet-Európában a társadalmi-szociális ellentmondások, a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésének megoldatlansága;
- a mediterrán térségben, a Közel-Keleten és a Közép-Keleten az instabilitás, a migráció veszélye."
nemzeti érdekek
- a szuverenitás, a területi épségének és alkotmányos rend megőrzését, a demokrácia, a politikai pluralizmus, a jogállamiság, a vállalkozás szabadságának és az emberi jogok érvényesülését;
- az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését;
- állampolgárai biztonságának és jólétének előmozdítását;
- a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusoknak megelőzését, illetve megoldását;
- az Európai Unió keretében megvalósuló integráció kiterjesztését és elmélyítését;
- a NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását;
- a demokratikus értékek általános érvényesülését, beleértve az euro-atlanti térségen túli térnyerését;
- a közép-, kelet- és délkelet-európai térség tartós stabilitását, a határon túli magyarság jogainak minél szélesebb körű érvényesítését;
- a kelet-európai országoknak az euro-atlanti integrációs szervezetekhez való közeledését;
- az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének visszaszorítását;
- a nemzetközi rendszer összes szereplőjének konstruktív (kétoldalú, regionális és multilaterális) együttműködését."
globalizáció
Az egész világra kiterjedő gazdasági, politikai, kulturális, stb. egységesülés irányába ható folyamatok összessége.
biztonság
"A biztonság köznapi értelemben olyan objektív helyzet, amelyben az adott államot nem fenyegeti sem kívülről, sem belülről valós veszély, azaz nem veszélyeztetik a területi integritást, szuverenitást és a lakosság életfeltételeit.
A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a biztonságot átfogó módon értelmezi. A dokumentum szerint a biztonság a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is."
Transzatlanti együttműködés
A nemzetközi kapcsolatok rendszerében kiemelt helyet foglal el az Amerikai Egyesült Államok (USA), amely globális katonai és erős politikai és gazdasági érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik. Az USA a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem és a NATO vezető állama. Az Európát és Észak-Amerikát összekapcsoló transzatlanti kötelék alapját a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok melletti közös elkötelezettség jelenti. Legfontosabb összetevői:a politikai kapcsolatok, a gazdasági összefonódás, az értékrendbeli, morális és kulturális összekötő szálak, valamint a kollektív biztonságot megtestesítő NATO. Magyarország - a NATO és az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan - az Egyesült Államokkal hagyományosan közös értékeket vall, osztozik vele a szövetségesi kötelezettségvállalás előnyeiben és terheiben, és részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemben.
Schengeni együttműködés
A Schengeni Egyezmények (SE) fő tartalmi elemei:
- a belső és külső határok ellenőrzése
- a vízumpolitika
- az Illegális bevándorlás elleni fellépés
- a menekültügy
- a rendőri együttműködés
- a jogi együttműködés
- a Scherngeni Információs Rendszer (SIS)
A SE-k eredetileg az EU III. pillérébe tartoztak, az AE hatályba lépése óta az első pillérbe kerültek át, ezért a közösségi jog részét képezik.
Az Európai Unió államai közül nem tagja a Schengeni Egyezményeknek az Egyesült Királyság és Írország.
A SE-k 2004. május 1-től érvényesek az MK területén is, de csak akkor válik a SE teljes jogú tagjává, ha felkészült a schengeni normáknak megfelelő határellenőrzésre és a SVE-ben meghatározottak végrehajtására szervezeti, technikai és jogi vonatkozásban. A Schengeni Egyezmények érvényességi területe a tagállamok európai felségterületére, valamint a Kanári szigetekre (Spanyolország), Madeirára és az Azori szigetekre (Portugália) terjed ki."
EBESZ
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (eredeti nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) 1975-ben Helsinkiben jött létre. Az EBESZ az egyetlen átfogó európai szervezet, amely egységesen kezeli a biztonság három, egymással szorosan összefüggő - katonai, gazdasági és humán - dimenzióját, és lényeges szerepet játszik a béke és a stabilitás előmozdításában, a biztonság együttműködésen keresztül történő megerősítésében, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. Az EBESZ különösen a preventív diplomácia, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés és a konfliktust követő helyreállítás területén aktív. A szervezet politikai-katonai dimenziójában különösen fontos a fegyverzet-ellenőrzési, illetve bizalom- és biztonságerősítő rendszerek működése. Magyarország lehetősége szerint részt vesz az EBESZ misszióiban, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében, illetve a kultúrák párbeszédében.
NATO
"Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét (NATO-t) 1949. április 4-én hozták létre katonai szervezetként a szovjet veszéllyel szembeni kollektív védekezésként. A NATO alapokmánya leszögezi, hogy az aláíró felek egyesítik erőiket közös védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására abból a célból, hogy az észak-atlanti térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet, megőrizzék a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját. Az Észak-atlanti Szerződés 5. Cikke kimondja, hogy a NATO bármely tagja ellen irányuló támadást a szövetség tagjai valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és akár fegyveres erő alkalmazásával is támogatják a megtámadott felet.
Az alapító 12 állam (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) mellé az elmúlt évtizedekben tagként meghívták Törökországot és Görögországot (1952.), az NSZK-t (1955.), Spanyolországot (1982.), 1999. március 12-én teljes jogú tagjává vált a Magyar Köztársaság, Lengyelország és Csehország, majd Bulgária, Románia,,Észtország Szlovákia, Lettország, Szlovénia és Litvánia 2004-ben vált teljes jogú tagjává. Jelenleg a szervezetnek 26 ország a tagja.
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről az 1999. évi I. törvény rendelkezik."
bilaterális kapcsolatok
Két állam viszonylatában nemzetközi egyezmények vagy viszonosság alapján fennálló kapcsolatrendszer.
EU
Az 50-es években elkezdődött integrációs folyamat eredményeként jött létre az Európai Unió. Az EU elnevezést a Maastrichti Szerződés (1993.) vezette be. Az EU létrejöttének célja a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, különösen egy belső határok nélküli térség, a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásával, a közös kül- és biztonságpolitika kialakításával, az uniós állampolgárság létrehozásával; a szoros igazságszolgáltatási és belügyi együttműködéssel; az acquis communautaire (közösségi vívmányok) fenntartása és fejlesztése. Az Unió a területén biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Az 50-es évektől folyamatosan bővült a közösség a ún. Hatok"-tól a jelenlegi "Huszonötök" Európájáig. Magyarország 2004. május 1-jén vált az EU teljes jogú tagjává.
ENSZ
"Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) (United Nations: UN) Alapokmányát az 1945-ben 51 alapító állam (eredeti tagok) írta alá San Franciscóban és 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja).Az Alapokmány preambuluma kifejezi az alapítók szándékát egy békés és biztonságos világrend kialakítására. Az univerzalitásra törekvő szervezetnek jelenleg közel 200 állam a tagja. Magyarország 1955- ben csatlakozott a szervezethez és az ENSZ Alapokmányát az 1956. évi I.törvény hirdette ki. Az ENSZ céljai : Alapokmány I. fejezete 1. cikke szerint:
1.a nemzetközi béke és biztonság fenntartása;
2.nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése;
3.nemzetközi együttműködés fejlesztése (gazdasági, szociális, kulturális feladatok megoldása az emberi jogok tiszteletben tartásával);
4.az ENSZ legyen e tevékenységek központja."
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)