A szolgálati viszony határozatlan időre az állományba vétellel és kinevezéssel létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, vagy fogadalmat tesz. Fogadalmat az a személy tesz, akinek vallási meggyőződése tiltja az eskütétel.

"A hivatásos szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben."

"A hivatásos szolgálati viszony - meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés."

"A rendvédelmi szerveknél a Hszt. szerint a szerződéses szolgálati jogviszony határozott időtartamra létesíthető, amely meghosszabbítható. Ez a jogviszony a Határőrségnél, a polgári védelemnél és az önkormányzati tűzoltóságnál meghatározott szolgálati beosztások betöltésére létesíthető. Szerződéses határőr szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet, de indokolt esetben a miniszter kivételt tehet.
A Magyar Honvédségnél a Hjt. szerint a szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja."

A Magyar Köztársaság fegyveres szervei különleges közszolgálatot teljesítenek, feladataikat a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében fejtik ki. Fegyveres szervek: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek: Rendőrség, Határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

"A rendvédelmi szervek tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a honvédségi állomány tekintetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) tartalmazza a hivatásos állomány alapvető jogainak korlátait, az alapvető jogok gyakorlásának szabályait.
Általános szabály, hogy az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A Hjt. fogalmazza meg az önfeláldozásig terjedő bátorsággal történő parancsvégrehajtási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az állomány tagja a szolgálati elöljárótól a haza elleni külső támadással szembeni fegyveres védelemben, a terrorizmus elleni fellépésben és szükségállapot idején a feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. (Ez a szakasz lényegében a katona élethez való jogának törvényen alapuló korlátozását jelenti.)"

A Hszt. a szolgálati viszony jellegével kapcsolatban meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

"A hivatásos állomány tagjai érdek képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján a Hszt.-ben meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
A hivatásos állományú nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes, köteles továbbá a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának."

Az MK Alkotmányában meghatározott követelmény, hogy a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az pártpolitikai célt szolgál; a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul; a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas; a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

"Az MH hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) alapján az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.
A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult. Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját -meghatározott esetekben igazoltathatja és előállíthatja a legközelebbi katonai szervezet egységügyeleteséhez. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat."

A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető. A szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét. Külföldre utazását a szolgálati elöljárónak köteles bejelenteni. A hivatásos állomány tagját a tartózkodási helyéről a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati elöljáró visszarendelheti.

"A főtisztek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrnagy,
• alezredes,
• ezredes."

"A Hjt. szerin a tiszti állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
A tisztek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• hadnagy,
• főhadnagy,
• százados;"

"A zászlósok rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• zászlós,
• törzszászlós,
• főtörzszászlós."

"A tisztesek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrvezető,
• tizedes,
• szakaszvezető;

A tiszthelyettesek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrmester,
• törzsőrmester,
• főtörzsőrmester."

"A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik. A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a Hszt.1. számú melléklete tartalmazza. A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.). A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető soron, soron kívül, illetve a Hszt.-ben meghatározott egyéb okból.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) szerint az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik."

"Az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:

• tisztesi rendfokozatokban 6 hónap,
• őrmesteri rendfokozatban 3 év,
• törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év,
• zászlósi rendfokozatban 6 év,
• törzszászlósi rendfokozatban 7 év,
• hadnagyi rendfokozatban 3 év,
• főhadnagyi rendfokozatban 4 év,
• századosi rendfokozatban 5 év,
• őrnagyi rendfokozatban 6 év."

"A tábornoki rendfokozatba a köztársasági elnök nevezi ki a hivatásos állomány tagját. A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

• dandártábornok,
• vezérőrnagy,
• altábornagy,
• vezérezredes.

A békében kinevezhető tábornoki létszámot az Országgyűlés állapítja meg."

"A hivatásos állomány tagjának visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók.
Szociális támogatások:
A személyi állomány tagja rászorultság alapján, szociális helyzetére figyelemmel pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
Pénzbeli szociális támogatás:

• eseti szociális segély,
• szülési segély,
• beiskolázási segély,
• tanulmányi támogatás,
• jövedelemkiegészítés,
• temetési segély. "

"A hivatásos állomány tagjának visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók.
Szociális kedvezmények:

• kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagok részére is);
• családalapítási támogatás;
• közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás;
• szociális támogatás;
• fogpótlással kapcsolatos költségtérítés;
• szemüvegtérítés;
• illetményelőleg;
• tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás;
• lakhatási támogatás. "

"A Hszt. szerinti juttatások: a külön juttatás; a jubileumi jutalom; a napidíj és a távolléti díj.
A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesül.
A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, 25 év, 30 év, 35 év, illetve 40 év szolgálati viszonyban töltött idő után, amelynek összegét a Hszt. határozza meg.
A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napi díjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár."

"A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes."

"Természetbeni támogatás:

• kedvezményes étkeztetés,
• kedvezményes üdültetés,
• egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele,
• iskolakezdési támogatás.

A szociális gondoskodás során a támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a szolgálati okból megbetegedett vagy szolgálati balesetben sérült, megrokkant személyt. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azokat, akik három vagy több gyermeket, illetve fogyatékos gyermeket nevelnek, valamint azokat, akik gyermeküket egyedül nevelik."

"A hivatásos állomány fegyelmi felelősségre vonására fegyelemsértés esetén csak akkor kerülhet sor, ha fenyíthetőségének nincsenek akadályai. A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és annak jogszabályellenes voltára nem hívta fel az elöljáró figyelmét és végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Nem tekinthető kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt. Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt."

A Hszt. alapján a hivatásos állomány tagját a szolgálati tevékenysége során megvalósított - a szolgálati viszonnyal kapcsolatos - vétkes kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni. Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését is, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

"A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása. A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

• feddés,
• megrovás,
• pénzbírság,
• egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
• a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
• eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
• alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
• a szolgálati viszony megszüntetése,
• lefokozás."

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló 1996. évi XLII. törvény (Hszt.) alapján fegyelemsértést követ el a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.