Az időjárási és légköri viszonyokkal kapcsolatban megjelenő veszélyek, mint pl. nagyarányú esőzés, hóesés, aszály, hurrikán, fagykárok stb.

Az 50-es években elkezdődött integrációs folyamat eredményeként jött létre az Európai Unió. Az EU elnevezést a Maastrichti Szerződés (1993.) vezette be. Az EU létrejöttének célja a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, különösen egy belső határok nélküli térség, a gazdasági és pénzügyi unió létrehozásával, a közös kül- és biztonságpolitika kialakításával, az uniós állampolgárság létrehozásával; a szoros igazságszolgáltatási és belügyi együttműködéssel; az acquis communautaire (közösségi vívmányok) fenntartása és fejlesztése. Az Unió a területén biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Az 50-es évektől folyamatosan bővült a közösség a ún. Hatok"-tól a jelenlegi "Huszonötök" Európájáig. Magyarország 2004. május 1-jén vált az EU teljes jogú tagjává.

Új hadviselési mód. Az információs rendszerek elleni támadás lehetőségét, az információ-tároló védelmi rendszerek feltörését, az információk illegális megszerzését és felhasználását jelenti.

"Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet alapján létesítménynek minősül az egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.
Ennek megfelelően létesítményi tűzesetek a létesítményekben bekövetkezett olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz."

"A globális kihívások alatt az egész emberiség számára kockázatot jelentő veszélyek értendők. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján globális kihívások:

• a
terrorizmus
• a tömegpusztító fegyverek
elterjedése az
• instabil régiók, működésképtelen
államok az
• illegális
migrációa
• gazdasági instabilitás
• az információs társadalom kihívásai
• a globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások. "

"Regionális szinten a terrorizmus visszaszorításáról szóló 1997. évi XCIII. törvénnyel hirdetett Strasbourgi Egyezmény tárgyi hatálya alá vonja a hágai (a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről, 1970.) és a montreali (a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről, 1971.) egyezmények hatálya alá tartozó bűncselekményeket; a nemzetközi védelem alatt álló személyek élete, testi épsége vagy szabadsága elleni támadással járó bűncselekményeket; az emberrablással, túszejtéssel vagy súlyos, jogellenes fogva tartással járó bűncselekményeket; továbbá a bomba, gránát, rakéta, automata tűzfegyver, levélbomba és csomagba rejtett bomba használatával járó bűncselekményeket is.
Univerzális szinten a a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról szóló 2002. évi XXV. törvénnyel kihirdetett New York-i Egyezmény szerint
bűncselekményt követ el az a személy, aki jogellenesen és szándékosan robbanó vagy más halált okozó eszközt visz be vagy helyez el közhasználatú helyen, állami vagy kormánylétesítményben, közforgalmú tömegközlekedési üzemben vagy közérdekű üzemben, illetve az azok elleni támadás során vagy azokban ilyen eszközt elsüt vagy felrobbant:
a) azzal a szándékkal, hogy halált vagy súlyos testi sértést okozzon; vagy
b) azzal a szándékkal, hogy az adott helyet, létesítményt vagy üzemet súlyosan megrongálja.
Bűncselekményt követ el az a személy is, aki a fenti bűncselekmény elkövetését megkísérli, és az a személy is, aki
bűnsegédként közreműködik, illetve bármilyen más módon szándékosan segítséget nyújt az ilyen bűncselekmények elkövetéséhez."

"Belső kihívások alatt az országon belüli kockázatot jelentő tényezők értendők. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján belső kihívások:

• a szervezett
bűnözés
• a feketegazdaság és
korrupció
• a kábítószerek terjedése
• a politikai és vallási szélsőségek
• a demográfiai kihívások."

Az egész világra kiterjedő gazdasági, politikai, kulturális, stb. egységesülés irányába ható folyamatok összessége.

A nemzeti biztonsági stratégia a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveire épít, és összhangban van a NATO 1999. évi Stratégiai Koncepciójával és az EU által 2003-ban elfogadott Európai Biztonsági Stratégiával. Rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiáját a 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat tartalmazza.

"A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti:

• a szuverenitás, a területi épségének és alkotmányos rend megőrzését, a demokrácia, a politikai pluralizmus, a jogállamiság, a vállalkozás szabadságának és az emberi jogok érvényesülését;
• az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését;
• állampolgárai biztonságának és jólétének előmozdítását;
• a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusoknak megelőzését, illetve megoldását;
• az Európai Unió keretében megvalósuló integráció kiterjesztését és elmélyítését;
• a NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását;
• a demokratikus értékek általános érvényesülését, beleértve az euro-atlanti térségen túli térnyerését;
• a közép-, kelet- és délkelet-európai térség tartós stabilitását, a határon túli magyarság jogainak minél szélesebb körű érvényesítését;
• a kelet-európai országoknak az euro-atlanti integrációs szervezetekhez való közeledését;
• az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének visszaszorítását;
• a nemzetközi rendszer összes szereplőjének konstruktív (kétoldalú, regionális és multilaterális) együttműködését."

A tömeges migráció a szomszéd állam területéről menekülő mintegy 50-100 fő fölötti csoport megjelenése.

A Föld mozgásából eredő veszélyek, mint pl. a földrengés, földcsuszamlás.

A természeti környezetet (növény- és állatvilágot) fenyegető veszélyeztető tényezők.

"Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét (NATO-t) 1949. április 4-én hozták létre katonai szervezetként a szovjet veszéllyel szembeni kollektív védekezésként. A NATO alapokmánya leszögezi, hogy az aláíró felek egyesítik erőiket közös védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására abból a célból, hogy az észak-atlanti térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet, megőrizzék a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját. Az Észak-atlanti Szerződés 5. Cikke kimondja, hogy a NATO bármely tagja ellen irányuló támadást a szövetség tagjai valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és akár fegyveres erő alkalmazásával is támogatják a megtámadott felet.
Az alapító 12 állam (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) mellé az elmúlt évtizedekben tagként meghívták Törökországot és Görögországot (1952.), az NSZK-t (1955.), Spanyolországot (1982.), 1999. március 12-én teljes jogú tagjává vált a Magyar Köztársaság, Lengyelország és Csehország, majd Bulgária, Románia,,Észtország Szlovákia, Lettország, Szlovénia és Litvánia 2004-ben vált teljes jogú tagjává. Jelenleg a szervezetnek 26 ország a tagja.
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről az 1999. évi I. törvény rendelkezik."

"A regionális kihívások alatt a térségünkben megjelenő kockázatot jelentő veszélyek értendők. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján regionális kihívások:

• a FÁK-országokban lejátszódó átalakulási folyamatok
• Délkelet-Európában a társadalmi-szociális ellentmondások, a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésének megoldatlansága;
• a mediterrán térségben, a Közel-Keleten és a Közép-Keleten az instabilitás, a migráció veszélye."

Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban, valamint a nukleáris létesítményben (atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor) és nukleáris berendezésekben keletkező veszélyforrások.

"A biztonság köznapi értelemben olyan objektív helyzet, amelyben az adott államot nem fenyegeti sem kívülről, sem belülről valós veszély, azaz nem veszélyeztetik a területi integritást, szuverenitást és a lakosság életfeltételeit.
A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a biztonságot átfogó módon értelmezi. A dokumentum szerint a biztonság a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is."

"A schengeni folyamat 1985-ben kezdődött amikor megszületett 5 ország (Benelux-államok, Németország és Franciaország) részvételével A közös határokon való ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szóló ún. Schengen (I.) Egyezmény, majd 1990-ben A Schengeni Egyezmény végrehajtásáról szóló Egyezmény, az ún. Schengen II. (hatályba lépett 1995. március 26-án).
A Schengeni Egyezmények (SE) fő tartalmi elemei:

• a belső és külső határok ellenőrzése
• a vízumpolitika
• az Illegális bevándorlás elleni fellépés
• a menekültügy
• a rendőri együttműködés
• a jogi együttműködés
• a Scherngeni Információs Rendszer (SIS)

A SE-k eredetileg az EU III. pillérébe tartoztak, az AE hatályba lépése óta az első pillérbe kerültek át, ezért a közösségi jog részét képezik.
Az Európai Unió államai közül nem tagja a Schengeni Egyezményeknek az Egyesült Királyság és Írország.
A SE-k 2004. május 1-től érvényesek az MK területén is, de csak akkor válik a SE teljes jogú tagjává, ha felkészült a schengeni normáknak megfelelő határellenőrzésre és a SVE-ben meghatározottak végrehajtására szervezeti, technikai és jogi vonatkozásban. A Schengeni Egyezmények érvényességi területe a tagállamok európai felségterületére, valamint a Kanári szigetekre (Spanyolország), Madeirára és az Azori szigetekre (Portugália) terjed ki."

A felszíni vagy a felszín alatti vizek veszélyeztető hatása, mint pl. az árvíz, a belvíz.

A rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szemben álló felek közötti fegyveres összecsapás.

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat alapján a Magyar Köztársaság alapvető értékként kezeli az olyan hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás, szuverenitás, demokrácia, jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok biztonságát, jólétét és gyarapodását, a magyarság kulturális örökségének és identitásának megőrzését.

"A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján veszélyes anyagnak minősül minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a

• robbanó,
• oxidáló,
• gyúlékony,
• sugárzó,
• mérgező,
• maró,
• ingerlő,
• szenzibilizáló,
• fertőző,
• rákkeltő,
• mutagén,
• teratogén,
• utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
• egyéb egészségkárosító anyag."

"Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) (United Nations: UN) Alapokmányát az 1945-ben 51 alapító állam (eredeti tagok) írta alá San Franciscóban és 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja).Az Alapokmány preambuluma kifejezi az alapítók szándékát egy békés és biztonságos világrend kialakítására. Az univerzalitásra törekvő szervezetnek jelenleg közel 200 állam a tagja. Magyarország 1955- ben csatlakozott a szervezethez és az ENSZ Alapokmányát az 1956. évi I.törvény hirdette ki. Az ENSZ céljai : Alapokmány I. fejezete 1. cikke szerint:
1.a nemzetközi béke és biztonság fenntartása;
2.nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése;
3.nemzetközi együttműködés fejlesztése (gazdasági, szociális, kulturális feladatok megoldása az emberi jogok tiszteletben tartásával);
4.az ENSZ legyen e tevékenységek központja."

Két állam viszonylatában nemzetközi egyezmények vagy viszonosság alapján fennálló kapcsolatrendszer.

A nemzetközi kapcsolatok rendszerében kiemelt helyet foglal el az Amerikai Egyesült Államok (USA), amely globális katonai és erős politikai és gazdasági érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik. Az USA a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem és a NATO vezető állama. Az Európát és Észak-Amerikát összekapcsoló transzatlanti kötelék alapját a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok melletti közös elkötelezettség jelenti. Legfontosabb összetevői:a politikai kapcsolatok, a gazdasági összefonódás, az értékrendbeli, morális és kulturális összekötő szálak, valamint a kollektív biztonságot megtestesítő NATO. Magyarország - a NATO és az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan - az Egyesült Államokkal hagyományosan közös értékeket vall, osztozik vele a szövetségesi kötelezettségvállalás előnyeiben és terheiben, és részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemben.

Valamely területen emberi, állati vagy növényi eredetű fertőző betegség tömeges előfordulása, elterjedése, illetve az ily módon előforduló betegség. Idegen szóval: epidémia.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (eredeti nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) 1975-ben Helsinkiben jött létre. Az EBESZ az egyetlen átfogó európai szervezet, amely egységesen kezeli a biztonság három, egymással szorosan összefüggő - katonai, gazdasági és humán - dimenzióját, és lényeges szerepet játszik a béke és a stabilitás előmozdításában, a biztonság együttműködésen keresztül történő megerősítésében, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. Az EBESZ különösen a preventív diplomácia, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés és a konfliktust követő helyreállítás területén aktív. A szervezet politikai-katonai dimenziójában különösen fontos a fegyverzet-ellenőrzési, illetve bizalom- és biztonságerősítő rendszerek működése. Magyarország lehetősége szerint részt vesz az EBESZ misszióiban, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében, illetve a kultúrák párbeszédében.

ABC-fegyverek (atom-, biológiai,-kémiai fegyverek) gyűjtőfogalma. A II. világháborút követően jelent meg a fogalom azoknak a fegyverfajtáknak a megnevezésére, amelyek a többi fegyverhez képest viszonylag rövid idő alatt nagy méretű pusztítást okoznak, az emberi életben, a haditechnikai eszközökben, épületekben és más létesítményekben.

"A honvédelmi igazgatás központi szervei:

• Országgyűlés;
• az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága;
• a köztársasági elnök;
• a kormány;
• a honvédelmi miniszter;
• a miniszter vagy a Kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv vezetője."

A honvédelmi igazgatás klasszikus közigazgatási feladat, a közigazgatási tevékenység elkülönült típusa. A haza fegyveres védelmére rendelt szervezet igazgatása és szervezése sajátos irányítási módszereket és elkülönült szervezeti rendszert igényel.A honvédelem megszervezése és fenntartása állami feladat. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

A katasztrófák elleni védekezés rendszere: olyan tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, elhárítását, az élet- és anyagi javak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, a mentést és a helyreállítást szolgálják.

A minősített időszakok gyűjtőfogalom, azokat az időszakokat a jelenti, amelyek eltérnek az általános, normál időszaki működéstől. Az Alkotmány szerint több fokozata van, amelyek közös jellemzője, hogy az állam életét, annak rendes működését, az élet- és vagyonbiztonságot külső vagy belső társadalmi, illetve természeti erőhatás veszélyezteti és e veszély elhárítására, felszámolására az Alkotmány rendelkezései alapján az arra feljogosított szervek által a rendkívüli jogrend (kivételes hatalom) eszközei vehetők igénybe.

"Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. A megelőző védelmi helyzet külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében lehetőséget ad - az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozása nélkül - a szükséges intézkedések megtételére.
A megelőző védelmi helyzet a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem ad módot az alapvető jogok felfüggesztésére."

Olyan folyamat vagy állapot, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

Katasztrófának köznapi értelemben azokat a súlyos kárral, következményekkel járó eseményeket nevezzük, amelyek hirtelen, váratlanul, előzetes felkészülés nélkül érik az embereket. A Katv. szerint a katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket veszélyezteti, károsítja. A kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését igényli.

A rendészet a közigazgatás legrégebbi tevékenysége és mint közhatalmi tevékenységnek a feladata a kialakult rend, szabályok megvédelmezése, tiltó, korlátozó, kötelező rendészeti közigazgatási cselekmények ellátása. A rendészeti igazgatás Európa abszolút monarchiáinak késői korszakában alakult ki a maga teljes differenciáltságában, amelyet éppen ezért rendőrállamnak is tekintenek. A rendészet a mai modern társadalomban olyan állami tevékenység, amely a jogilag szabályozott közrend, közbiztonság megóvását jelenti, azaz mindazoknak a veszélyeknek, jogsértéseknek az elhárítását, megelőzését, amelyek a közrendet, közbiztonságot, köznyugalmat veszélyeztetik, illetve zavarják.

A közigazgatási, továbbá a belső védelmi ágazatokhoz tartozó szervek minden olyan tevékenysége, amely az ország alkotmányos rendjét biztosítja.

Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén az Országgyűlés (akadályoztatása esetén a köztársasági elnök) szükségállapotot hirdet ki.

"A katonai igazgatás területi szervei a hadkiegészítő parancsnokságok. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004.évi CV. törvény rögzíti a hadkiegészítő parancsnokságok feladatait:

• A Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítése,
• Megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítése,
• A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése,
• A hadkötelesek (volt hadkötelesek) és a Honvédség nyugállományú tagjai, illetve azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelme, valamint a kegyeleti tevékenység.

A parancsnokságok szervezeti felépítése:

• Parancsnok
• Törzsiroda
• Toborzó iroda
• Szociális, érdekvédelmi és rekonverziós iroda."

"A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény alapján a honvédelemben közreműködő szervek:
A honvédelmi feladatok ellátásban közreműködő szervek: a rendvédelmi szervek.
A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevő szervek:

• a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek;
• a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek;
• a bírósági és ügyészi szervezet;
• az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek;
• az oktatási, kulturális, tudományos intézmények;
• a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség;
• a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei;
• a jegybank;
• a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek;
• minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.

A társadalmi szervezetek, egyházak, felekezetek, vallási közösségek és karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vehetnek a honvédelmi feladatok ellátásában.
A Magyar Vöröskereszt a rá vonatkozó törvény és nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában."

"Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás illetőleg következményeinek az elhárítása (veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. A következmények elhárítása, valamint a közrend és közbiztonság érdekében a Kormány az országgyűlés felhatalmazása alapján rendelkezéseket hozhat. A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedések kiterjedhetnek a megelőzésre (tájékoztatás, biztonsági szabályok megtartása stb.), valamint a védekezésre (a károsító tényezők megszüntetése, hatásának mérséklése, mentesítés stb.). A veszély elhárítása érdekében forgalomkorlátozások és egészségügyi szükségintézkedések vezethetők be. Elrendelhetik a veszélyeztetett lakosság kimenekítését vagy kitelepítését. A veszélyhelyzetet előidéző tényezők tágabb körét a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény határozza meg, mely szerint veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: árvíz, légszennyezettség, hófúvás, felszíni vizek szennyezése, veszélyes anyagok, sugárszennyezettség, stb."

Az ország külső fegyveres támadásától való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és azt meghatározó tényezők összessége.

"A védelmi bizottságok a honvédelmi igazgatás területi és helyi szervei.
A területi szintű védelmi bizottság a megyei, illetve a fővárosi védelmi bizottság. Centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos feladatokat. A Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja. A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester.
A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását. A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (honvédelmi körzet) a kistérségi igazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg. A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg. A helyi védelmi bizottság testületi szerv, elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere."

Olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította és a szükséges intézkedéseket elrendelte.

"A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos szerveinek összevonásából létrejött, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. A katasztrófavédelem központi szakmai szervezete a BM OKF, területi szervei a megyei igazgatóságok, helyi szervek a polgári védelmi kirendeltségek és irodák. Budapest polgári védelmi szervezete közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik."

"A honvédelmi igazgatás területi és helyi szervei:

• a megyei, illetve a fővárosi védelmi bizottság;
• helyi védelmi bizottság;
• a polgármester;
• a hadkiegészítő parancsnokság."

Rendkívüli állapot kihirdetésére az ország függetlenségét vagy területi épségét közvetlenül veszélyeztető idegen (külső) hatalom erőszakos fellépése, azaz hadiállapot vagy háborús veszély esetén kerülhet sor. A hadiállapotot az Országgyűlés (akadályoztatása esetén a köztársasági elnök) nyilvánítja ki, ha az ország függetlenségét idegen hatalom erőszakos fellépése veszélyezteti. A háborús veszély alapján akkor kerülhet sor a rendkívüli állapot kihirdetésére, ha feszült nemzetközi helyzetben idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül fenyegeti az országot. Rendkívüli állapot kihirdetése esetén az országgyűlés Honvédelmi Tanácsot hoz létre, amelynek az elnöke a köztársasági elnök.

"Az áruk azonosítása céljából kiállított kereskedelmi, szállítási vagy más kísérő okmányok, amelyek az áruk azonosítására szolgálnak és a vámhatóságok ellenőrzik.
A vámokmányoknak a közvetlen közúti árufuvarozásban való alkalmazásáról szóló Varsói Egyezmény, amelyet az 51/1985. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki a fuvarozott áruk vámkezelésének alapjául vámokmányként az AGT Nyilatkozatot és az EU tranzitnyomtatványt nevesíti, amelyek mintáit az Egyezmény 2. számú melléklete tartalmazza."

Elsődleges beavatkozó tevékenység természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény során. A tűzoltóság a saját eszközeivel menti az emberi életet és az anyagi javakat.

Az egyéni védőeszköz: az emberi életet és egészséget veszélyeztető vegyi, fertőző, illetve sugárzó anyagok károsító hatásai elleni védelmet biztosító légzésvédő, valamint bőrvédő felszerelés.

A Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják. A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.

A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

A Határőrség az MK Alkotmánya szerint rendvédelmi szerv, amelynek feladata az államhatár őrzése és az államhatár rendjének fenntartása. A Határőrség jogállásáról, feladatrendszeréről, irányítási és szervezeti viszonyairól, valamint működéséről külön törvény rendelkezik: a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, amely kétharmados törvény.

A honvédelem rendszerében működő szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

"A rendőrségi és a határőrségi szakszolgálatok a szervezet működését biztosítják.
A Rendőrség szakszolgálatai:
a) gazdasági (pénzügyi, anyagi-technikai) szakszolgálat;
b) információ technikai (tájékoztatási) szakszolgálat;
c) személyügyi (oktatási, kiképzési, szervezési) szakszolgálat;
d) hivatali (jogi, egészségügyi, titkársági, ügykezelési) szakszolgálat.
A Határőrség szakszolgálatai:
a) gazdasági (közgazdasági, technikai, ellátási és fenntartási, informatikai);
b) képzési és módszertani;
c) humán (személyügyi, fegyelmi, egészségügyi és pszichológiai);
d) ellenőrzési és felügyeleti;
e) igazgatási (titkársági, koordinációs, jogi, nemzetközi, kommunikációs, adatvédelmi és ügykezelési, stratégiai tervező és minőségfejlesztési)."

Hadászati kategória, az ország valamely körzetében levő fontosabb katonai és polgári objektumok őrzés-védelme és az ott élők élet- és munkafeltételeinek biztosítása.

"A Rendőrség és a Határőrség szolgálati tagozódásának megfelelően a szolgálati ágak és a szolgálatok a rendőrségi feladatok, illetve a határőrségi feladatok elvégzését segítik.
A Rendőrség szolgálati ágai: a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, az igazgatásrendészeti és a személyi és objektumvédelmi.
A Rendőrség szolgálatai:a terrorelhárító szolgálat, a repülőtéri biztonsági szolgálat, a tűzszerész szolgálat, a rendőri csapaterő, az ügyeleti szolgálat, az állami futárszolgálat.
A Határőrség szolgálati ágai: a határrendészeti szolgálati ág; a bűnügyi felderítő szolgálati ág; az idegenrendészeti és szabálysértési szolgálati ág.
A Határőrség szolgálatai: a bevetési szolgálat; a bevetésirányítási szolgálat."

A Rendőrség alkotmányos kötelessége a közbiztonság és a belső rend védelme. A belső rend védelme az ország alkotmányos rendjének védelmét jelenti, azaz rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén elvégzi a szükséges rendvédelmi feladatokat.

Települési önkormányzati intézmény, amelynek létesítéséhez, átszervezéséhez, megszüntetéséhez a belügyminiszter egyetértése szükséges. Alapító okiratát a székhelye szerinti önkormányzat fogadja el, parancsnokát a képviselő testület nevezi ki, menti fel. A személyi állománya túlnyomórészt hivatásos szolgálati jogviszonyban áll. Felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.

A fogház a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. A fogházban az elítélt rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet; életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel; a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat.

A büntetés-végrehajtási szervezet a büntető törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá - törvény által megállapított körben - az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

Közigazgatási vagy államhatár, amelyen át csak vám fizetésével lehet árut szállítani.

Az óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén. Életvédelmi létesítmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény. Az óvóhely: céljának megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmény, amely határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és katasztrófák hatásai ellen.

"A büntetőeljárás befejeztével elítélt az a személy, akivel szemben a bíróság jogerős büntetést szabott ki, illetve akivel szemben megrovást, próbára bocsátást vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.
A terhelt a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt."

A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogva tartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogva tartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény alapítható.

Árunak valamely állam határán való átvitelekor, ennek engedélyezéséért fizetett díj, lényegében importra kivetett adó. A vám általában növeli az árat, csökkenti az importot és növeli a belföldi termelést.

Önrendelkezés. A szuverenitás az államnak bizonyos értelemben fogalmi ismérve. A szuverenitás belső oldala jelenti az állam önállóságát és azt a képességét, hogy jogrendjét maga alkotja és tartja fenn, valamint, hogy kizárólagos és teljes területi főhatalmat gyakorol a területén lévő személyek és dolgok felett. Külső oldala azt jelenti,hogy az állam független, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkezik, vagyis más államokkal való kapcsolatában szabadon, másoktól függetlenül dönt.

"A börtön a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - kivéve a fegyházban végrehajtandó estköröket -, ha
a) bűntett miatt szabták ki,
b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső.
A börtönben az elítélt
a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat."

A tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere.

"A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést, továbbá a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei, visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki.
Fegyházban kell ugyancsak végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A fegyházban az elítélt
a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,
c) külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető."

Önként jelentkezők gyűjtése a honvédség állományába. Verbuválás. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004.évi CV. törvény a hadkiegészítő parancsnokságok feladatai között nevesíti a Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítését.

"Büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható.
Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók. A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint törvényben meghatározott más szervek feladata. A végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek. Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki.
A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre."

Több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy hozhat létre és tarthat fenn, amely a fenntartó szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként működhet. Működését kormányrendelet határozza meg. Vezetőjét a munkáltató nevezi ki és menti fel. Jogszabály kötelezővé teheti létrehozását. Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll. Szakmai felügyeletét a hivatásos katasztrófavédelem látja el.

Valamely határon működő vámhivatal fegyveres alkalmazottja, aki az áruforgalmat ellenőrzi. A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény értelmében a vámőrség a Vám- és Pénzügyőrség rendszerében helyezkedik el. A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

Az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése.

A tűzvédelem (tüzek elleni védekezés rendszere): A tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása és a tűzvizsgálat.

"A 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről. Célja a
számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyeztető vagy károsító hatások elleni védekezés.
Az I. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén nagyobb mennyiségben veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő;
c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani;
d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek;
e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;
f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.
A II. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km közötti területen lévő) településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek;
c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak;
d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók.
A III. csoportba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek.
A IV. csoportba kell sorolni az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő valamennyi olyan települést, amely magasabb sorolási csoportba nem került."

A Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

Megkülönböztető két fogalom a határőrizet és az államhatár őrzése. A határőrizet: a Magyar Köztársaság államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere. Az államhatár őrzése: a Határőrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul.

"A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény alapján jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a bor,
e) a pezsgő,
f) a köztes alkoholtermék,
g) a dohánygyártmány,
ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;"

"A Rendőrség és a Határőrség szakterületeinek rendszerét a vonatkozó szolgálati szabályzatok szolgálati tagozódásnak nevezik. (A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, valamint a Határőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 40/2001. (XII. 23.) BM rendelet). A szolgálati tagozódás egységei: a szolgálati ágak, a szolgálatok és a szakszolgálatok."

Azoknak a rendszabályoknak, intézkedéseknek, szervezeteknek és technikai rendszereknek az összessége, amelyek biztosítják az ország lakosságának, gazdaságának, infrastruktúrájának védelmét a légterébe behatoló támadóeszközök csapásaival szemben.

Parancs: meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezés. Nem minősül szabályozó eszköznek az egyedi szolgálati és a személyzeti döntést tartalmazó parancs.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény szerint a Honvédség katonai szervezetén belül a szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.

"A pénzügyi igazgatás rendészeti szerve. Feladata a fogyasztási adókra és a jövedékekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény értelmében a pénzügyőrség a Vám- és Pénzügyőrség rendszerében helyezkedik el. A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv."

Minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása.

A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapján a Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében a törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Az Rtv. elfogadásához és módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az egyesülésről szóló törtvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet. Tagjai egyesület tagsági viszonyban állnak, tűzoltási, műszaki mentési feladatokat látnak el, ápolják a hagyományokat. A tűzoltó egyesületek működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, szakmai segítséget a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos tűzoltóságok nyújtanak.

Rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint veszélyhelyzetben alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás.

A vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége.

"A zászlósok rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• zászlós,
• törzszászlós,
• főtörzszászlós."

"A rendvédelmi szervek tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a honvédségi állomány tekintetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) tartalmazza a hivatásos állomány alapvető jogainak korlátait, az alapvető jogok gyakorlásának szabályait.
Általános szabály, hogy az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
A Hjt. fogalmazza meg az önfeláldozásig terjedő bátorsággal történő parancsvégrehajtási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az állomány tagja a szolgálati elöljárótól a haza elleni külső támadással szembeni fegyveres védelemben, a terrorizmus elleni fellépésben és szükségállapot idején a feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. (Ez a szakasz lényegében a katona élethez való jogának törvényen alapuló korlátozását jelenti.)"

A Hszt. a szolgálati viszony jellegével kapcsolatban meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

"A hivatásos szolgálati viszony - meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés."

"A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes."

A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az pártpolitikai célt szolgál; a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul; a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas; a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

A Hszt. alapján a hivatásos állomány tagját a szolgálati tevékenysége során megvalósított - a szolgálati viszonnyal kapcsolatos - vétkes kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni. Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését is, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

A Magyar Köztársaság fegyveres szervei különleges közszolgálatot teljesítenek, feladataikat a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében fejtik ki. Fegyveres szervek: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek: Rendőrség, Határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

"Az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási idő:

• tisztesi rendfokozatokban 6 hónap,
• őrmesteri rendfokozatban 3 év,
• törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év,
• zászlósi rendfokozatban 6 év,
• törzszászlósi rendfokozatban 7 év,
• hadnagyi rendfokozatban 3 év,
• főhadnagyi rendfokozatban 4 év,
• századosi rendfokozatban 5 év,
• őrnagyi rendfokozatban 6 év."

"A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik. A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a Hszt.1. számú melléklete tartalmazza. A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.). A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető soron, soron kívül, illetve a Hszt.-ben meghatározott egyéb okból.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) szerint az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik."

"A Hjt. szerin a tiszti állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
A tisztek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• hadnagy,
• főhadnagy,
• százados;"

"A főtisztek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrnagy,
• alezredes,
• ezredes."

"A rendvédelmi szerveknél a Hszt. szerint a szerződéses szolgálati jogviszony határozott időtartamra létesíthető, amely meghosszabbítható. Ez a jogviszony a Határőrségnél, a polgári védelemnél és az önkormányzati tűzoltóságnál meghatározott szolgálati beosztások betöltésére létesíthető. Szerződéses határőr szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet, de indokolt esetben a miniszter kivételt tehet.
A Magyar Honvédségnél a Hjt. szerint a szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja."

"A Hszt. szerinti juttatások: a külön juttatás; a jubileumi jutalom; a napidíj és a távolléti díj.
A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesül.
A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, 25 év, 30 év, 35 év, illetve 40 év szolgálati viszonyban töltött idő után, amelynek összegét a Hszt. határozza meg.
A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napi díjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár."

"A hivatásos állomány tagjai érdek képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján a Hszt.-ben meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
A hivatásos állományú nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes, köteles továbbá a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának."

"A hivatásos állomány tagjának visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók.
Szociális kedvezmények:

• kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagok részére is);
• családalapítási támogatás;
• közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás;
• szociális támogatás;
• fogpótlással kapcsolatos költségtérítés;
• szemüvegtérítés;
• illetményelőleg;
• tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás;
• lakhatási támogatás. "

"Természetbeni támogatás:

• kedvezményes étkeztetés,
• kedvezményes üdültetés,
• egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele,
• iskolakezdési támogatás.

A szociális gondoskodás során a támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a szolgálati okból megbetegedett vagy szolgálati balesetben sérült, megrokkant személyt. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azokat, akik három vagy több gyermeket, illetve fogyatékos gyermeket nevelnek, valamint azokat, akik gyermeküket egyedül nevelik."

"A tisztesek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrvezető,
• tizedes,
• szakaszvezető;

A tiszthelyettesek rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozatok:

• őrmester,
• törzsőrmester,
• főtörzsőrmester."

"A hivatásos állomány fegyelmi felelősségre vonására fegyelemsértés esetén csak akkor kerülhet sor, ha fenyíthetőségének nincsenek akadályai. A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és annak jogszabályellenes voltára nem hívta fel az elöljáró figyelmét és végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Nem tekinthető kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt. Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt."

"A tábornoki rendfokozatba a köztársasági elnök nevezi ki a hivatásos állomány tagját. A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

• dandártábornok,
• vezérőrnagy,
• altábornagy,
• vezérezredes.

A békében kinevezhető tábornoki létszámot az Országgyűlés állapítja meg."

"Az MH hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) alapján az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.
A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult. Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját -meghatározott esetekben igazoltathatja és előállíthatja a legközelebbi katonai szervezet egységügyeleteséhez. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat."

A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető. A szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét. Külföldre utazását a szolgálati elöljárónak köteles bejelenteni. A hivatásos állomány tagját a tartózkodási helyéről a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati elöljáró visszarendelheti.

Az MK Alkotmányában meghatározott követelmény, hogy a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

"A hivatásos szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben."

A szolgálati viszony határozatlan időre az állományba vétellel és kinevezéssel létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, vagy fogadalmat tesz. Fogadalmat az a személy tesz, akinek vallási meggyőződése tiltja az eskütétel.

"A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása. A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

• feddés,
• megrovás,
• pénzbírság,
• egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
• a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
• eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
• alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
• a szolgálati viszony megszüntetése,
• lefokozás."

"A hivatásos állomány tagjának visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók.
Szociális támogatások:
A személyi állomány tagja rászorultság alapján, szociális helyzetére figyelemmel pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
Pénzbeli szociális támogatás:

• eseti szociális segély,
• szülési segély,
• beiskolázási segély,
• tanulmányi támogatás,
• jövedelemkiegészítés,
• temetési segély. "

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyárólszóló 1996. évi XLII. törvény (Hszt.) alapján fegyelemsértést követ el a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) előírja, hogy hivatásos szolgálati jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki az előírt pszichikai alkalmassági követelményeknek megfelel. Ezért a hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a beosztás és az életkor szerint meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek. A szolgálati viszony létesítését megelőző előzetes pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az „Alkalmassági követelmény”-ekben rögzített módszerekkel végzik.

A hivatásos állomány tagjának soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatára az illetékes alapellátó orvos, illetve az állományilletékes parancsnok indokolt írásbeli kezdeményezésére kerülhet sor.

A Hszt. előírja, hogy a hivatásos állomány 50 év alatti tagjainak meg kell felelni – az egészségi és pszichikai alkalmassági feltételeken túl – a miniszter által meghatározott fizikai követelményeknek, melyet évente egy alkalommal fizikai (erőnléti) felmérés keretében kell ellenőrizni. A követelményrendszer részletes szabályait a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet tartalmazza.

A katona estében a szolgálat által megkövetelt feladatteljesítés során tudatos, ésszerű veszély és kockázatvállalás, tartózkodás a vakmerőségtől és a gyávaságtól. Ehhez kapcsolódik a bajtársiasság fogalma, amely a katonatársakért való kiállást, felelősségérzetet, önzetlen segítőkész szolidaritást, és együtt érző áldozatvállalást jelenti.

Követésre méltó magatartás tanúsítása, amely mások számára is példaként szolgálhat.

A társadalom és a szolgálat magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el.

A hivatásos állományúak időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatát korcsoportonként meghatározott időközönként kell elvégezni. Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálaton a megjelenés 40 éves korig háromévenként, 41-50 év között kétévenként, 51. életévtől pedig évente kötelező. A pszichikai állapotfelmérés elvégzése a területileg illetékes pszichológus feladata.

"A magyar és egyetemes kultúra értékeinek, a történelmi múlt, a katonahagyományok és jelképek tisztelete mellett a szolgálat és az emberi méltóság tiszteletét, a szakmai és rendfokozati tekintély megbecsülését, továbbá az emberi különbözőségek és az autonóm személyiségek elfogadását jelenti.
"

"Hazaszeretet: a hazához való hűség és elkötelezettség.
Hűség: a katonai esküben, fogadalomban vállaltak szellemében történő szolgálatteljesítés, a hivatás töretlen gyakorlása, megbízhatóság, kitartás még nehéz körülmények között is."

Előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatokat kell végezni a hivatásos állományba történő kinevezés és a tanintézetekbe való felvétel előtt, a hivatásos állományba próbaidőre kinevezettek véglegesítésekor, illetve más fegyveres szervtől történő áthelyezést megelőzően. Ugyancsak el kell végezni az előzetes vizsgálatot a hivatásos állományba kinevezetteknél is a beosztás változásakor, ha az új beosztás a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai és fizikai követelményeket támaszt.

Évente időszakos munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni a hivatásos állomány tagjainál , amelyen a megjelenés kötelező. Azzal szemben, aki az alkalmassági vizsgálaton ismételt felszólításra sem jelenik meg, az illetékes vezetőnek fegyelmi felelősségre vonást kell kezdeményeznie. Az egészségi alkalmasság minősítése „alkalmas”, „ideiglenesen alkalmatlan” vagy „alkalmatlan” lehet, melyet az illetékes alapellátó orvos köteles írásban közölni az állományilletékes parancsnokkal.

Szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetnek minősül, ha a hivatásos, vagy a szerződéses állomány tagját szervezett tevékenység közben éri baleset. Idetartoznak azok a balesetek is, amelyek az állomány tagját szolgálatba, illetve munkába történő berendelés esetén a rendelkező parancs vételétől a szolgálatteljesítés (munkavégzés) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére menet közben vagy a kiképzési terv szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos sportfoglalkozásokon, valamint a rendvédelmi szerv tömegkapcsolatainak erősítése céljából szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érték, illetve a sérült fegyelmezetlensége miatt következett be.

A megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségért, kötelességtudaton és a különböző előírások betartásán alapuló magatartást és életvitelt jelenti.

Az illetékes alapellátó orvos vagy az állományilletékes parancsnok indokolt esetben kezdeményezheti a hivatásos állományú soron kívüli munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatának elvégzését. Indokolttá teszi a soron kívüli vizsgálatot az érintett egészségi állapotában bekövetkezett olyan változás, amely miatt felmerül az adott beosztásra való alkalmatlanság gyanúja.

A nemzetközi kapcsolatokban nagy jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, a személyes ismeretségen alapuló kapcsolattartásnak. Ennek egyik lehetséges formája az összekötő tiszti rendszer kiépítése. Az EUROPOL-on belül az első ilyen kezdeményezés a kábítószer-összekötők cseréje volt. Az összekötők feladata a kétirányú rendszeres információcsere. Tevékenységükről havi, negyedéves és éves statisztikai jelentést készítenek. A tagországok információi alapján jelentéseket és bűnüldözési elemzéseket továbbítanak a Központ megfelelő egységéhez.

"Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény alapján jött létre 2000. február 1-jén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK)
A NEBEK szervezeti egységei:az Europol Nemzeti Iroda; az Interpol Magyar Nemzeti Iroda; a Nemzetközi Információs Iroda (ügyelet); a SIRENE Projekt Iroda;egyéb - az ORFK vezetője döntése alapján - a NEBEK szervezetében elhelyezett szervezeti egység.
A NEBEK személyi állományát a NEBEK-hez kinevezett rendőrök, köztisztviselők és közalkalmazottak; vezényelt rendőrök, határőrök, pénzügyőrök (ún. belső összekötők) és a nemzetközi és regionális bűnüldözési szervezetekhez, illetve külföldi bűnüldöző szervekhez kiküldött összekötők (ún. külső összekötők) alkotják."

"Az ENSZ békefenntartó tevékenysége az idők folyamán kiszélesedett, nemcsak a szorosan vett békefenntartásra (peace-keeping) irányul, hanem a béke helyreállítására (peace-making), sőt, bizonyos esetekben, az adott állam jogrendszerének és gazdasági életének, a normális békés viszonyok – helyreállítására is (peace-building).
A béketeremtés olyan tevékenység, amelynek a célja, hogy elérje az ellenséges felek között a konfliktus rendezésének békés módját, az ENSZ Alapokmány Vi. fejezetével összhangban. A béketeremtés eszközei lehetnek: gazdasági és kereskedelmi blokád; a politikai, diplomáciai, illetve gazdasági kapcsolatok megszakítása; katonai erődemonstráció; ENSZ mandátummal létrehozott katonai erő alkalmazása."

"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között nevesíti a határon átnyúló figyelést és a forró nyomon üldözést.
A határon átnyúló figyelés (obszerváció) lényege az, hogy a külföldi hatóság Magyarországon, a magyar bűnüldöző hatóság külföldön folytathasson meghatározott feltételekkel megfigyelést. A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett megfigyelést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja. A törvény melléklete tartalmazza, hogy mely bűncselekmények esetén alkalmazható az ún. obszerváció. A Határőrség szempontjából az embercsempészés elleni hatékony fellépés eszköze.
A forró nyomon üldözés lényege, hogy a külföldi hatóság tagja Magyarország területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki súlyos - 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett - bűncselekményt követett el és tetten érték, illetve a fogva tartás helyszínéről megszökött, és a magyar bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elfogást jelentősen megnehezítené, és valószínűsíthető, hogy a magyar bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
A magyar bűnüldöző szerv a Magyarország területén megkezdett forró nyomon üldözést külföldi állam területén nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek szerint folytathatja."

Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról a Maastricht-i Szerződés rendelkezik akként, hogy e szervezet keretében kell megvalósítani a rendőri és a vámügyekben való együttműködést. Az EUROPOL-t létrehozó egyezményt 1995-ben írtál alá, teljes körű működése 1999. július 1-jén kezdődött meg, székhelye: Hága. Feladata a két vagy több tagállamot érintő szervezett bűnözési formák (emberkereskedelem, embercsempészés, terrorizmus, pénzmosás, stb.) elleni közös fellépés. Ennek érdekében a tagállamok közötti információcsere; operatív adatok megszerzése, egyeztetése; képzés és továbbképzés; nyomozások támogatása; bűnmegelőzési módszerek kidolgozása; számítógépes információs rendszer működtetése. Magyarország 2004. szeptember 1-jén lett az EUROPOL teljes jogú tagja.

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ Alapokmányában rögzített cselekvési lehetőségei a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén a béke megóvása érdekében.
1. felhívás a viszályok békés eszközökkel történő rendezésére ( mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás ENSZ Alapokmány VI. fejezete);
2. Ajánlások tétele (ENSZ Alapokmány VII. fejezet);
3. Az érdekelt felek felhívása az ideiglenes rendszabályokhoz való alkalmazkodásra;
4. Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok foganatosítása (gazdasági és egyéb kapcsolatok teljes, vagy részleges felfüggesztése);
5. Fegyveres erők felhasználásával járó műveletek foganatosítása (légi, tengeri és szárazföldi haderő által foganatosított tüntető felvonulás, zárlat (blokád) vagy egyéb műveletek)."

"Az INTERPOL-t, Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Bizottsága elnevezéssel, mint a nemzetközi rendőri együttműködés központját 1923-ban hozták létre, központja Lyonban működik. Magyarország is az alapító tagok között volt, de 1952-ben kilépett a szervezetből.
A szervezet 1956-ban új nevet kapott: International Criminal Police Organization (ICPO)/Interpol, melyből az Interpol elnevezés a távirati cím rövidítéséből származik. Az Interpol segítséget nyújt a rendőri szerveknek, létrehoz és továbbfejleszt minden olyan intézményt, amely hozzájárulhat a köztörvényes bűncselekmények hatékony megelőzéséhez és visszaszorításához.
1981-ben Magyarország ismét csatlakozott az INTERPOL-hoz, és 1982. óta működik az Interpol Magyar Nemzeti Iroda."

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az ENSZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Cipruson (Nicosia) a Fegyveres békefenntartó; Grúziában (Szuhumi) Katonai megfigyelő; Koszovóban (Pristina) ENSZ–KFOR összekötő; Nyugat-Szaharában Katonai megfigyelő misszió.

Az ENSZ-en belül kialakult egy olyan intézmény, az ún. békefenntartás (peace-keeping), amely mint kifejezés nem is szerepel az Alapokmányban. A békefenntartás katonai, rendőri és polgári személyek részvételével végrehajtott műveleteket foglal magába, olyan tevékenység, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság érdekében katonai erő felhasználásával járó vagy nem katonai jellegű tevékenység kifejtése, amely nem tartozik azonban az Alapokmány VII. fejezete szerinti kényszerrendszabályok közé. E tevékenység létrehozására a Biztonsági Tanács határozata alapján kerül sor, amelyhez a békefenntartó erőt fogadó állam előzetes beleegyezésére van szükség. A békefenntartás három szakasza különböztethető meg: az ún. hagyományos "első generációs" szakasz az 50-es évektől a 80-as évek második feléig; a "második generációs" békefenntartás 1988-tól a 90-es évek elejéig; a "harmadik generációs" békefenntartás a 90-es évek elejétől.

"A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az együttműködés formái között szerepelteti a közvetlen információcserét. A nemzetközi információcsere a bűnüldöző szervek közötti együttműködés legalapvetőbb és legelterjedtebb formái közé tartozik. Az EUROPOL tevékenysége -, amelyhez Magyarország is csatlakozott - szinte teljes mértékben az információk cseréjén és koordinációján alapul. A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti. A schengeni tagállamok a belső határokon ún. közös kapcsolattartási szolgálati helyeket hoznak létre, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az együttműködés során a kommunikációt és az információcserét. Erre példa a francia-német határon lévő közös kapitányság is. Közös kapcsolattartási szolgálati hely létrehozására került sor Magyarország és Ausztria kormányközi megállapodással (110/2001. (VI.21.) Korm.rendelet) a Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőhely területén, amely a határellenőrzéssel kapcsolatos információk kicserélését teszi lehetővé, de mindkét fél szándékai szerint a magyar schengeni tagsággal e szolgálati helyen keresztül bonyolódik majd a bűnügyi információk cseréje is."

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. Az EBESZ egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Grúziában (Tbiliszi) Katonai megfigyelő; Tádzsikisztánban Katonai megfigyelő/tanácsadó, Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó) Katonai megfigyelő misszió.

A NATO égisze alatt megvalósuló, békefenntartó céllal idegen országba küldött csoport. Békeműveletek. A NATO egyes jelenlegi békefenntartó missziói közül -, amelyekben Magyarország is részt vesz - kiemelendő: Irak (Bagdad) Törzstisztek, kiképzők és összekötő tisztek, KFOR-törzs Pristina Törzstiszt-tiszthelyettes, Egészségügyi Labor, Őr- és biztosító zászlóalj; Kabul törzstisztek; Szkopje NATO HQ őrzés-védelme.

Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) - 1999. május 26-án jött létre, központja: Bukarest. Magyarország is tagja. Több nyugat-európai ország megfigyelőként van jelen, emellett állandó megfigyelői státusza van az Interpol-nak is. A szervezet célja az országhatárokat átlépő szervezett bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a vámegyüttműködés kiterjesztése. Gyakorlati tevékenységét főleg az egyszerű információcsere, valamint az egyes bűncselekményekre létrehozott munkacsoportok összehangolt tevékenysége adja. Az országok összekötői rendszert hoztak létre, mely hasonlít az Europol együttműködéshez.