1. Magas műveltségi színvonal; 2. A kulturális élet azon szegmensei, amelyek iránt a magas életszínvonalú és műveltségű egyének érdeklődnek.

Meghatározott értékek felé való irányultság.

Lét, létezés; a megélhetéshez szükséges javak, életlehetőség.

(Net Domestic material Product) Egy adott országban meghatározott idő (általában 1 év) alatt létrehozott új érték, amely a társadalmi összterméknek a felhasznált termelési eszközök értékének levonása után fennmaradó része.

Az életmód kutatásának az utóbbi években legelterjedtebb módszere. Olyan adatfelvétel, amely rögzíti az egyénnek a nap 24 órájában végzett tevékenységeit. Ez alapján kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak átlagos időmérlege, azaz, hogy milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak.

A személyes és társadalmi szükségleteket, továbbá a termelés folyamatosságát biztosító, de új terméket nem eredményező tevékenység. Szolgáltatások: az ún. közszolgáltatások: víz, energia, csatorna, stb; javító- és karbantartó munkák; egészségügyi, közigazgatási, stb. szolgáltatás.

1. Átlagos műveltségi színvonal; A kulturális élet népszerűbb, könnyedebb stílusú szegmensei.

Az egyén szabadon rendelkezésre álló idejében folytatott tevékenységei.

A munkavállaló munkajogviszony alapján a munkáltatónál alkalmazásban áll.

Az a jellemző magatartás, ahogyan valaki testi, szellemi, anyagi, illetve erkölcsi vonatkozásban él. Lényegében tehát azt jelenti, hogy az egyén szükségletei kielégítése érdekében a mindennapjaiban milyen tevékenységekkel és hol foglalkozik, azokra mennyi időt fordít és e tevékenységek mit jelentenek számára. Az életmód összetevői: az anyagi helyzet, az iskolázottsági szint, a lakókörnyezet, a lakásviszonyok, a szabadidő eltöltése, a táplálkozási szokások és a hagyományok.

A kulturálódás módjai és a szabadidő eltöltésének módjai.

A létfenntartási eszközök árában kifejezett munkabér, azaz adott bérösszegért vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. Kiszámításához a nominálbér. Kiszámítása úgy történik, hogy a munkabér változását kifejező indexet elosztják a fogyasztói árak változását kifejező indexszel.

Az egyén igényei az emberi lét fenntartásához szükséges javak és szolgáltatások iránt. Egyénenként és társadalmanként változnak, fizikai és szellemi jellegűek, az adott gazdasági-társadalmi viszonyok által meghatározott módon jutnak kifejezésre.

A javak és szolgáltatások felhasználása személyes szükségletek kielégítésére, illetve a termelés folytatására. Az előbbi a termelés közvetlen, az utóbbi a termelés közvetett célja.

Az életmód-kutatás egyik módszere, amely a fogyasztási szokásokat vizsgálja.

Az életmódhoz kapcsolódó fogalom. Az egyén szabadidejében eltöltött tevékenységeit és az azokban megjelenő preferenciákat öleli fel.

A tartósan, folyamatosan végzett egyes cselekvések egységes egészet alkotó, sajátos rendszere.

A testépítés és az aerobic elemeit felhasználó, az egészséges életmódot népszerűsítő sportág.

A létezésnek nem az anyagi dimenzióját, hanem a lelki szükségletek kielégítettségét, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat jelenti, azaz, az ún. jóllétet jelenti.

Testkényeztetés. Az egészséges életmód egyik olyan új eleme, amely lehetővé teszi testi és lelki egyensúly kialakítását, karbantartását.

Az egyén személyes tapasztalatán alapuló az az érzése, hogy fenyegeti-e valamilyen külső veszély vagy nem.

A technika fejlődésével az életmódot befolyásoló technikai eszközök megjelenése. Elsősorban a személygépkocsi-állomány ugrásszerű emelkedését szokták érteni a motorizáció alatt, de a háztartások gépesítése vonatkozásában is használt fogalom.

Betegség nélküli, testi és lelki szempontból kiegyensúlyozott élet. A egészséges életmód elemei: az egészséges táplálkozás (étkezési szokások, étrendi szokások), a rendszeres testmozgás, alvás, a szervezetre káros szerek fogyasztásának hiánya. (cigaretta, alkohol, kávé, stb.).

A kultúra továbbításának módjai a társadalom tagjaihoz. (médiumok: televízió, rádió; színház, mozi; stb.)

Az életmódhoz és az életstílushoz kapcsolódó fogalom. Az életmód és az életvitel a rész és az egész viszonyában van. Lényege az életstílussal azonosítható, nevezetesen, hogy a szabadon megválasztott tevékenységek közül mit tart fontosnak, milyen igényei vannak.

A társadalom egészének jóléte biztosításának érdekében kifejtett tevékenység.

Az egyes régiók, térségek eltérő gazdasági és infrastrukturális fejlettsége.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei; közművesítettsége; melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható.Ebben az értelemben beszélhetünk különböző minőségű lakásokról. A komfortfokozat alapján az alábbi lakástípusok megkülönböztethetők meg: összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli lakás.

Az adott lakásban élők száma a lakás nagyságához viszonyítva.

Lakástípusok és az ott lakó ízlésvilágát tükröző berendezési tárgyak együttese.

A városok lényegében "társadalomként" foghatók fel, ahol a lakosság minden tekintetben heterogén, az infrastruktúra fejlettebb, az anyagi, szellemi és kulturális szükségletek kielégítésének nagyobb választéka áll rendelkezésre, személytelen emberi kapcsolatok uralkodnak és a társadalmi életet szerződések szabályozzák.

A közösségi élet megnyilvánulásának területei, formái.

Az ország gazdasági alaptevékenységei összetételének megváltozása.

A család (magányosan élő személy) közvetlen, házi szükségleteinek kielégítését szolgáló tevékenység. (főzés, mosás, takarítás stb.)

A községek (falvak) lényegében "közösségként" foghatók fel, ahol a lakosság viszonylag homogén, a személyes kapcsolatok erősek, az infrastruktúra kevésbé fejlett, az anyagi, szellemi és kulturális szükségletek kielégítésének választéka szűkösebb, hagyományosabb gondolkodásmód jellemző, nagyobb fokú a társadalmi normákhoz való igazodás, általában nyugodtabb az életmód.

Az a folyamat, hogy egy család megélhetését biztosítja a család egyik tagja vagy több családtag. Családfenntartó: a családnak az a tagja, aki a munkájával, keresetéből eltartja a családot.

Az ország területén kiépített vasúti, villamosvasúti pályák, a közutak, a hajózható vízi utak és a menetrend szerinti repülőgép-járatok légi útvonalának hossza.

A romák hagyományos lakókörnyezete.

A romák társadalmi beilleszkedését, a roma társadalom felemelkedését, szociális biztonságának megteremtését elősegítő programok.

Az egyén vagy a család életkörülményei jelentősen elmaradnak az adott társadalom átlagos viszonyaitól.

Az az állapot, amikor az egyén vagy a család létminimum alatt él. A létminimum az az összeg, amely az alapvető szükségletek minimális szinten történő kielégítéséhez szükséges.

A romák társadalmi beilleszkedését célzó programok.

A kulturális antropológia Magyarországon fiatal tudományág, amely szorosan kapcsolódik a néprajzkutatáshoz. A kulturális antropológiát többen azonosítják az etnológiával, mert elsősorban az ún. primitív kultúrákkal, vagy természeti népekkel foglalkozik.Kutatási köre az emberi kultúrák sokszínűségének, változatosságának vizsgálata. (Az etnológia a természeti népek nyelvét, gondolkodását, nyelvi megnyilvánulásait, szociális és kulturális sajátosságait vizsgálja.) A hazai kulturális antropológiai cigány kutatások fő irányai voltak a 90-es években a zenei, a nyelvészeti és a szociológiai kutatások.

Szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul.
Szexuális kizsákmányolás: valamely személy szexuális szolgáltatás céljából, akarata ellenére, mint egy tárgyként történő igénybevétele.

A kitartottság és a kerítés a prostitúcióhoz kapcsolódó Btk-ban nevesített bűncselekmények. A kitartottság tényállása:
Btk. 206. § Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Btk. 207. § A kerítés tényállása:
Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést
a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.
Aki a kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szervezetet károsító pszichoaktív anyaggal (pl. kábítószer) való visszaélés, kábítószer túlzott fogyasztása.

Bordély, az az üzleti vállalkozás, amely szerződtetett prostituáltakat férfiaknak nemi ösztönük kielégítése céljából rendelkezésre bocsát. A bordélyház az az épület, helyiség, ahol ez a vállalkozás működik.

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. állapotban Önhibából ittasodik le az, aki tudja, hogy alkoholt fogyasztott és ismeri az alkoholnak a szervezetre gyakorolt hatását. Az önhiba megállapítása nem orvosi, hanem jogi kérdés. (kizárja az önhibát, ha valaki a tudomása nélkül fogyaszt alkoholt, pl. az üdítőjébe belekeverték).

Potenciális esély, lehetőség arra, hogy valamely demográfiai csoport, meghatározott földrajzi területen élők, vagy az egyén öngyilkosságot, vagy annak kísérletét követi el.

Idült alkoholistáknál fellépő, állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó elmebántalom.

A magyar öngyilkossági helyzetkép, amelynek jellemzői pl. az öngyilkosságok világviszonylatban magas aránya, a sajátos öngyilkossági fertőzöttségi térkép.

A kéjelgés keresetszerű űzése. A prostituált az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik.

Olyan társadalmi állapot, amelyben az uralkodó normák meginognak, megsértésük tömegessé válik.

Érzékcsalódás; külső inger nélkül kialakuló látási, hallási, stb. érzet.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján:
Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha
a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el;
b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;
c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.
A tiltott kéjelgés szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az ideg- és elmeállapotra ható, azt befolyásoló izgató vagy nyugtató szer.
A pszichotrop anyagok listáját az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet (Pszichotrop Egyezmény) tartalmazza.

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. A kóros (patológiás) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan ideiglenes tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges részegségtől és a heveny alkoholbetegséggel egyenértékűnek tekintendők. A kóros ittasság esetén az elkövető a Btk. elmeállapotra vonatkozó rendelkezés értelmében nem büntethető.

A családon belüli erőszak elleni fellépés egyik lehetséges eszköze a távoltartás. Törvényi szabályozása ez idő szerint várat magára. A vonatkozó törvény-tervezet szerint az ideiglenes távoltartó határozat olyan közigazgatási határozat, amelynek alapján a bántalmazó köteles a bántalmazottal közösen használt lakást, – a használat jogcímétől függetlenül – elhagyni, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza; köteles továbbá magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a határozatban megjelölt más személytől, e személy vagy személyek lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől.
A tervezet szerint az ideiglenes távoltartó határozat a távoltartás időtartamát legalább öt, legfeljebb tíz napban állapíthatja meg, amely kérelemre vagy hivatalból meghosszabbítható, ha a bántalmazó magatartása vagy életvitele alapján a családon belüli erőszak folytatásának veszélye megalapozottan feltehető. A távoltartás maximálisan húsz nap lehet.

A hozzátartozó,a volt házastárs vagy volt élettárs, a gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, vagy közös háztartásban rendszeresen illetve időszakonként együtt élő más személy (együtt: bántalmazott) sérelmére, a vele ilyen kapcsolatban álló személy (bántalmazó) részéről megvalósuló

• tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés,
• nemi önrendelkezési jog megsértése (közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés, illetve ezzel való fenyegetés);
• erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
• személyi szabadságtól való megfosztás,
• a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás),
• az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése.

Az a szituáció, amikor valaki a meghalás szándékával önkezűleg próbálja meg eldobni az életét oly módon, hogy károsítja saját szervezetét, de nem hal meg.

Önrombolás, önbomlasztás, züllés.

Az az állapot, amikor az alkoholista a nagy mennyiségű és hosszú ideje tartó alkoholfogyasztás következtében nem képes uralkodni az ivás iránt érzett vágyon, és ezáltal az alkoholtól függővé válik.

Azt jelenti az öngyilkosság szempontjából, hogy az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni, de erre képtelen, és ebből fakad az önpusztítás képzete.

Közvetítés. A büntetőeljáráson kívüli felelősségre vonási forma, amelynek lényege, hogy hivatalos vagy választott közvetítő (mediátor) jelenlétében kerül sor az áldozat és az elkövető közötti viszony rendezésére (kártérítés, megegyezés, megbékélés).

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. Mértéktelen alkoholfogyasztás, amikor az alkoholvágy a gazdasági és szociális károk mellett az egyén testi és lelki károsodását is előidézi. Az idült alkoholista beszámítási képessége a bűncselekmény elkövetésekor nem feltétlenül kizárt vagy korlátozott.

Élénkítő, serkentő, izgató szerek.

Egyes oldószerek, ragasztók gőzeinek belélegzése.

A közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja.
A türelmi zóna fogalmához szorosan kapcsolódik a védett övezet fogalom. A védett övezet a közterületnek a törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell.

Az érzékszerveket és az öntudatot tompító, az eszméletet erősen csökkentő, növényi mérgeket vagy szervezetlen vegyületeket tartalmazó készítmény.
Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet (Egységes Kábítószer Egyezmény) melléklete meghatározza a kábítószernek minősülő anyagokat.

A nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi.

Elsősorban az egészségügyben elterjedt jelenség a paraszolvencia, amely jelentése hálapénz, az orvosnak juttatott tiszteletdíj ingyenes szolgáltatásként járó kezelésért.

Érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja. Ennek megfelelően úti okmányok:
a) az útlevél;
b) a határátlépési igazolvány;
c) a hazatérési igazolvány;
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;
e) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.
Az úti okmány közokiratnak minősül. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény értelmében a közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot; az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát; az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Valódi az az okirat, amelyet a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített, és a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Hamis az az okirat, amelynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy hatósággal, illetőleg amely nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Valótlan tartalmú az az okirat, amelyben feltüntetett tények nem felelnek meg a valóságnak.

Btk 218.§ Aki államhatárnak más által
Alapeset:
a) engedély nélkül,
b) meg nem engedett módon
történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.
Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) üzletszerűen követik el.

Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A bűnözés növekedése, a romló életkörülmények, a növekvő munkanélküliség egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete az utóbbi évtizedben romlott. Ez a körülmény felerősített a lakosságban a bűnözéstől való félelmet. Ennek megnyilvánulása: az emberek biztonsági rácsokat szereltetnek lakásaikra, éjjel (sötétben) nem mernek kimenni az utcára, bizalmatlanok a lakásba becsöngetőkkel szemben, általában bizalmatlanok az ismeretlenekkel.

"Bűnszervezet, amely eredetileg Szicíliában alakult ki.
A maffia a bűnözőknek egyes jövedelmező üzletágakat is irányításuk alá vonó, terrorcselekménytől sem visszariadó társasága."

Hivatásszerű (de személyes) szolgálatért a rendes szolgáltatási díjon kívül juttatott kisebb pénzösszeg. Elsősorban a vendéglátóiparban, a fodrász szakmában stb. elterjedt.

A szervezett bűnözés olyan sejtszerűen kiépített, egymással gyakorlatilag összefonódva élő bűnszervezetek hálózatára épülő cselekvési forma, amelynek fő célja a folyamatosan növekvő profit kitermelése. Egyik eszköze az illegálisan szerzett pénz tisztára mosása, amelyet kiegészít a gazdasági pozícióépítés a kiterjedt személyi kapcsolatok összefonódása révén a szervezet legitimitásának (elismerésének) megteremtése érdekében. A szervezett bűnözés törekszik a minél jelentősebb anyagi erőforrások megszerzésére, a gazdasági, társadalmi, politikai kulcspozíciókba való beépülésre.

az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények felderítését, megelőzését szolgáló ellenőrző háló.

Elsősorban a bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozó tudomány, de emellett vizsgálja az individuális bűnelkövetést, a konkrét bűncselekményeket, az elkövető és az áldozat körülményeit is.

Az a külföldi, aki nem rendelkezik a beutazás és a tartózkodás feltételeivel jogellenesen tartózkodik az MK területén és a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést valósítja meg.

Az erőszakos bűncselekmények fogalma alatt az élet, a testi épség, a személyes szabadság elleni durva, erőszakon, kényszerítésen alapuló jogtalan támadások értendők. Magyarországon az elmúlt két évtizedben a százezer lakosra jutó erőszakos bűncselekmények aránya növekedett. E körbe tartoznak: az emberölés ( a leszámolásjellegű gyilkosságok), a súlyos testi sértés, az önbíráskodás, a zsarolás, a garázdaság, és a rablás, amely a közterületi bűnözés egyik tipikus formája.

A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. Ennek egyik módja a tanú személyi adatainak zárt kezelése. Másik módja a különösen védett tanúvá nyilvánítás.
Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,
d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

Olyan jogalap nélküli, a joggal, törvénnyel ellentétes kedvezőbb körülmény, helyzet, vagy állapot, amelyből nyereség, haszon, vagy siker származik.

Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A bűnügyi statisztika része a kriminálstatisztikai nyilvántartásoknak. Szűkebb értelemben az ismertté vált bűncselekményekről, azok területi megoszlásáról és az ismertté vált elkövetőkről szóló statisztikai nyilvántartás, amelyet az ún. ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Nyilvántartás) tartalmaz. Tágabb értelemben a bűnügyi statisztikai nyilvántartások közé soroljuk a bíróságnál a jogerősen elítélt személyekről vezetett statisztikai nyilvántartást is, továbbá a bűnüldöző szervek által készített ún. ügyforgalmi statisztikákat.

Btk. 175/B. §
Alapeset:
Aki mást

• elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki
• ennek érdekében toboroz, mást szállít,elszállásol, elrejt, másnak megszerez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha

• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére,
• személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
• munkavégzés céljából,
• fajtalanság vagy közösülés céljából,
• emberi test tiltott felhasználása céljából,
• bűnszövetségben vagy
• üzletszerűen követik el.

Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő
szabadságvesztés, ha

• az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,

vagy

• a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból

1. erőszakkal vagy fenyegetéssel,
2. megtévesztéssel,
3. a sértett sanyargatásával követik el.

Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Lényege, hogy olyan megbecsült, tiszteletben álló személyek vagy csoportok bűncselekményeiről van szó, amelyeket foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük során követnek el. Nem új jelenség, hiszen az ókorban is előfordult, hogy köztisztviselők foglalkozásukkal összefüggően törvénysértést követtek el.

A korrupció általános szinten úgy ragadható meg, hogy az történelmileg kialakult társadalmi jelenség, amely megváltoztatja az elosztás rendszerét és tisztességtelen másodlagos elosztási rendszert hoz létre.
A korrupció jellemzői szűkebben:

• a résztvevő felek közötti hatalmi erőeltolódás,amelyben a hierarchia magasabb fokán a döntési jogosultsággal rendelkező passzív fél áll;
• legalább két személy - az aktív (az előnyt ígérő vagy nyújtó), illetve a passzív (az előnyt vagy annak ígértét elfogadó) céltudatos részvételével a két fél párhuzamos tendenciájú szükséglet-kielégítése történik, amely feltételezi az együttműködést,
• közvetlen sértettje nincs;
• konspiráltság, amely lehetővé teszi a kapcsolat szélesítését, újabb szereplők bevonását.

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő: (vesztegetés).
c) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő: ( vesztegetés nemzetközi kapcsolatban).