A Magyarországi történelmi egyházak
Magyarországon A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szabályozza az egyházak bejegyzésének feltételeit. Ennek megfelelően jogilag is bejegyzett egyházat vallása gyakorlása céljából 100 természetes személy alapíthat, akik az egyház alapszabályát elfogadják, tisztségviselőit megválasztják, amennyiben az egyház céljai nem ellentétesek az Alkotmánnyal és a hatályban lévő más jogszabályokkal. (Forrás: 1990. évi IV. törvény 8-9.§). Egyébként a bejegyzés nem kötelező, bárki gyakorolhatja a hitét, vagy a vallását akár egyénileg, vagy kisebb csoportokban is.
A Magyar Katolikus Egyház története i.sz. 381-ig nyúlik vissza, amikor a aquileiai zsinat elismer Pannóniában működő érsekségeket. 1001-től Szent István király több érsekséget és püspökséget szervez az országban (Esztergom, Pécs, Kalocsa).
A Magyarországi Református Egyház létrejöttét az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk. Ma az ország tízmilliós lakosságának körülbelül 21 százalékát teszik ki a reformátusok. Az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal.
Az Evangélikus Egyház a Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. A reformáció kezdete 1517. október 31-re tehető, amikor Luther kifüggesztette a híres 95 tézisét a Wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház dogmájának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.
A Római Katolikus Egyház
A katolicizmus a kereszténység Krisztusi alapítású egyik lehetséges irányzata. A katolikus szó a katolikus vallású, a római katolikus egyház dogmarendszerét elfogadó emberek jelzője. A katolicizmus intézményes megjelenési formája a római katolikus egyház és az annak fennhatósága alá tartozó különböző szertartású unitus egyházak.
A római katolikus egyház a kereszténység legnagyobb létszámú felekezete. 22 azonos szertartású részegyházat foglal magába, ezek közül legtöbb tagja a latin rítusú. Az ókatolikus és az ortodox egyházakkal együtt a római katolikus (Magyarországon megszokott rövidítéssel r. kat.) egyház osztozik mind a hét szentségben, azaz a három fokozatú püspöki, papi és diakónusi tisztség szentségében is. Megkülönböztető jegye a pápai primátus. A katolikus egyháznak világszerte mintegy 1,25 milliárd híve van. Központja a Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott Vatikán államban található.
Az Evangélikus Egyház
Az Evangélikus Egyház a Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. A reformáció kezdete 1517 október 31-re tehető, amikor Luther kifüggesztette a híres 95 tézisét a Wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház dogmájának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.
1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház-ellenes kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa és V. Károly német-római császár személyében. Fontos azonben megjegyezni, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása, az események végül azonban az előbbihez vezettek.
A Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a történelmi egyházak között - a katolikus egyház után - számarányában a második helyet foglalja el. A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal az egyházkerületek élén. Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartunk nyilván. Ebből mintegy két millióan élnek Magyarországon, másfél millióan a különböző országokban. Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal egyházunk, a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának keretei között. Ma az ország tízmilliós lakosságának körülbelül 21 százalékát teszik ki a reformátusok. Az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él.
A Református Egyház kiterjedt missziós tevékenységet folytat. Missziói ágak: Börtönmisszió, Cigány misszió, Drogmisszió, Házasság- és Családsegítő Szolgálat, Kórházmisszió, Menekült misszió, Repülőtéri lelkészség, Telefon-lelkigondozás, Válaszút Misszió, Vakmisszió
Az egyházak művelődési, oktatási tevékenysége
Az történelem során az oktatás hosszú időn keresztül az egyházak kezében volt. A szekularizáció (egyház és állam különválása) után, mely nagyrészt a 20. században zajlott le, az iskolák nagyrésze világi, állami iskola lett. A rendszerváltás után az egyházak ismét megkezdték iskolafenntartói tevékenységüket. ezen iskolák szabadon oktathatják a saját vallási tanaikat, ám tudnunk kell, hogy a magyar jogszabályok (Alkotmány, Közoktatási törvény) rájuk is éppúgy érvényesek, mint a többi, nem állami iskolákra.
A ferencesek:
A ferenceseknek 1950-től két középiskolája működik: Esztergomban és Szentendrén. Ha nevelési, oktatási törekvéseikről akarunk benyomást szerezni, e két intézmény élete a hiteles válasz. A ferences iskolákkal kapcsolatban ezek az észrevételek szerepelnek leggyakrabban:
- legalább annyira törekszenek a családiasságra, mint a szigorú követelmények és a fegyelem megtartására;
- tudomány és vallás termékeny összhangját élhetjük itt meg;
- a modern követelményekhez való alkalmazkodás és az egyszerűség harmonikusan megfér egymással, az egész valahogyan nagyon "emberi".
A bencés rend:
A bencés kolostorokhoz kezdettől szervesen hozzátartozott az iskola is. Azt tartja a régi mondás: "Claustrum sine armario, castrum sine armamentario" vagyis kolostor könyvtár nélkül olyan, mint a katonai tábor fegyverraktár nélkül. Valóban, ha Szent Benedek (körülbelül 480-547) "Regulá"-ját nézzük, megtaláljuk benne ennek nyomait.
A kolostorok sokat tettek elsősorban a mai Németország területének kultúrtájjá alakításában. Erdőirtások, mocsarak lecsapolása, az okszerű földművelés elterjesztése vele járt missziós munkájukkal. Jelentős szerepük volt a technikai újítások bevezetésében is. Az újabb technikatörténetek az ipari forradalom" előzményeit meglátják már a középkorban is. Elsősorban gabonát őrlő és posztót ványoló malmok esetében látunk rá példát (bütykös tengely). Az angliai St. Albans apátja például összeszedette parasztjainak malomköveit és fogadótermét köveztette ki velük, mikor azok nem voltak hajlandók az apátság vízimalmaiban őrletni.
A Piarista Rend:
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar.
Az 1848. évvel kezdődő korszakban egyetlen új piarista iskola sem nyílott, sőt az emberhiány és az anyagi alapok megfogyatkozása arra kényszerítették a rendet, hogy feladja a breznóbányai (1857), korponai (1870) és besztercei (1878) intézeteit. Ugyanebben az időszakban adta föl a rend Kalocsát (1860) és a budai rendházat, előbb a gimnáziumot, majd az elemi ,,Főtanodát'' is (1880). A sok akadály és nehézség ellenére mégis joggal nevezzük ezt az időszakot a nagy nekilendülés korának. Az iskolai élet átalakításában a helytállás, a nyolcosztályú gimnáziumok (ún. főgimnáziumok) fokozatos kiépítése úgy, hogy mindössze két ún. kisgimnáziuma maradt a rendnek (a kisszebeni és a podolini), a tanárképzés nem könnyű feladatának a megoldása, ékes bizonyságai annak, hogy milyen erők és erőfeszítések érvényesültek ennek az időszaknak a piarista életében.
A Ferences Mária Misszionárius Nővérek:
A Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatát a francia Hélène de Chappotin de Neuville – rendi nevén Marie de la Passion – alapította 1877-ben, mely 1890-ben nyerte el a pápai jóváhagyást.
Az 1950-es feloszlatáskor a Magyarországon élt 157 nővér közül 62 működött missziós országokban, a többi Budapesten és Füzesgyarmaton (1950-ig). 1989-ben 23-an maradtak és próbálták újraszervezni a szerzetesi életet – külföldi nővérek segítségével. 1993-ban rendbe hozták a budapesti központi házat és egy új szárnnyal is bővítették.
1996. november 30-án Szentendrén, nyitották meg a második házat, fiatalok befogadása céljából.
Az egyházak szociális tevékenysége
A magyar keresztény egyházak, mint minden keresztényegyház kiemelt értéknek tekinti az elesettek, rászorulók segítését. Ezt több formában lehet megtenni, a leg elterjedtebb és legjobban ismert példa a rászorulók étkeztetése. Évente több ezer emberen segítenek ily módon, sokaknak az életét mentve meg ezáltal.
Az egyházak egészségügyi tevékenysége
Az történelem során az egyházak sokáig teljes egészében magukra vállalták az egészségügyi ellátások megszervezését. A modern korban ez már az állam feladata, ám az egyházak így is rendkívül jelentős szerepet vállalnak.
A Szentatya számos alkalommal foglalkozott az egyház és az egészségügy kapcsolatával, tartott előadást orvoskongresszusokon a vallásos hit, a gyógyítás és az egészségügyi hivatás összefüggéseiről. 1994-ben megalapította az "Életért" Pápai Akadémiát (Pontificia Academia pro Vita), mely szoros kapcsolatban áll az Egészségügy Pápai Tanácsával. Ez utóbbi kezdeményezésére készült el az Egészségügyben Dolgozók Chartája. Ebben a műben megtalálhatók azok az irányelvek, amelyeket a beteg emberek gondozásával foglalkozóknak figyelembe kell venni.
A Hit Gyülekezete
A Hit Gyülekezete az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. A Gyülekezet elfogadja a korai kereszténység és a reformáció, valamint más, a kereszténységet előbbre vivő megújulási mozgalmak eredményeit és szellemi-erkölcsi értékeit. Napjainkban ez a megújulási folyamat világszerte új lendületet kapott, amely egyaránt érinti a hagyományos keresztény felekezeteket és a századunkban létrejött pünkösdi és karizmatikus egyházakat.
A Hit Gyülekezete 1979-ben jött létre. A független pünkösdi-karizmatikus közösség a pártállami években csak, illegalitásban tudta az istentiszteleteit megtartani. Rendezvényeit, vezetőit a kommunista titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta. 1989-re a gyülekezet létszáma már elérte a 2000 főt.
1989-ben az állam a Hit Gyülekezetét az 1895. XLIII. Törvénycikk alapján elismert vallásfelekezetté nyilvánította.
A Hites Adakozók Hálózata (HAH) országos szervezeti formára épülő, elvi és gyakorlati irányultságában karitatív - szociális szervezet. A szervezetet a Hit Gyülekezete azzal a céllal vezéreltetve hívta életre, hogy segítsen azokon az embereken, akik önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, amely nemcsak az elemi létezésüket, hanem őket a születés jogán megillető emberi tisztességükben is veszélyezteti.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
