Tananyag választó:
Az életmód és az életvitel összetevői: szükségletek, körülmények, szokások
Jegyzet szerkesztése:
Az életmód és az életvitel
Eszköztár:

Az életmód, mint a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere

Az életmód a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. Ide tartozik a munka, a művelődés, a társas együttlét, a fogyasztás stb.

Az életstílus és az életvitel

Életmód: a szükségletek kielégítése ér-dekében végzett tevékenységek rendszere. Az életmód kifejezéssel rokon értelmű az életstílus ( az életmód egy része, adott társadalmi körülmények között megválasztott tevékenység, s a vele kapcsolatos preferenciák). Preferenciáknak nevezzük azokat a dolgokat, amiket szükségleteink kielégítésekor előnyben részesítünk; a preferenciák a szükségletkielégítéskor felmerülő lehetőségek közül azok, amiket ténylegesen választunk.

A szükségletek, mint az életmód elemei

Életmódunkat nagyban meghatározzák szükségleteink, melyek egyfajta hierarchiát, fontossági sorrendet alkotnak. Minden emberi tevékenység alapfeltétele, hogy fizikailag ép legyen és biztonságban érezze magát. Ne éhezzen, ne fázzon, ne szomjazzon meg. Ezek az elsődleges szükségleteink. Ezekre épül a többi: az ember társas lény, igényli hogy más emberek vegyék őt körül, igényli az elfogadást, a szeretetet, végül az önmegvalósítást. A hétköznapok során ezeket a szükségleteket nem mindig vesszük észre, a legtöbbször "észrevétlenül" kielégítjük őket.

Tevékenységszerkezet

Tevékenységszerkezet: az időfelhasználásban funkcióik szerint három nagy tevékenységkör különíthető el, a változások részben e nagy egységek között, részben ezek összetételében zajlanak le.
A tevékenységszerkezet jellegét meghatározó társadalmilag kötött tevékenységek biztosítják a társadalom reprodukciójának feltételeit. Ebben az időkeretben az egyének fizikai, szellemi kapacitásukkal, különböző szervezettséggel, feltételek között, változó hatékonysággal és időráfordítással valamilyen munkát végeznek, ami lehet kereső-termelő célú vagy a háztartás keretében végzett munka, tanulás, vagy közlekedés. A munkavégzés során energiák használódnak el, amelyek a fiziológiai és szabadrendelkezésű idő keretében, napi, heti, éves ciklusokban kell hogy újratöltődjenek.
A társadalmilag kötött tevékenységek körében nemek, illetve gazdasági aktivitási csoportok domináns munkatevékenységét társadalmi alaptevékenységnek tekintjük. Az össznépességen belül a férfiak társadalmi alaptevékenysége a kereső-termelő munka, a nőké a háztartás és család ellátása. Az aktív keresők domináns munkatevékenysége a főfoglalkozású munka, a nappali tagozaton tanulóké a tanulás, a gyermekgondozási ellátásban részesülőké a gyermeknevelés, családellátás.
A fiziológiai szükségletek által kötött tevékenységek (alvás, személyi ellátás, étkezés, passzív pihenés) idején az egyén egyszerű reprodukciója zajlik, amely főként az életkortól, egészségi állapottól és a gazdasági aktivitástól függ, csupán rövid távon (heti ciklusban) rugalmas, időigénye hosszú távon, átlagosan viszonylag konstans.
A fennmaradó, szabadon felhasználható idő rendeltetése az egyén kilazítása, feltöltése, a végzett munkák során kevésbé használt készségek karbantartása, fejlesztése, újabb készségek kialakítása autonóm döntések, választások, értékrend alapján. Az idő konkrét felhasználása természetesen mindig függ az éppen rendelkezésre álló idő nagyságától is. Mást tesz lehetővé egy szűkös hétköznapi és egy jóval tágabb hétvégi időkeret, vagy az éves szabadság. Ebben a blokkban elkülönül a dominánssá terebélyesedett tévénézés és az összes egyéb szabadidős tevékenység. Ez utóbbin belül külön válaszhatók az olyan elfoglaltságok, amelyek többnyire az egyén belső világát, kreativitását fejlesztik, vagy egyénileg szórakoztatnak, relaxálnak (olvasás, zenehallgatás, hobbik), és a kifelé (más emberek, intézmények, természet felé) irányuló, vagy fizikai aktivitást igénylő szabadidős tevékenységek.

A motorizáció szerepe az életmód változásában

A 19. században lezajlott második ipari forradalom egyik legfontosabb, életmódot befojásoló eredménye a motorizáció. Ennek hatására az európai ember térhasználata gyökeresen megváltozott, a távolságok lecsökkentek, nagy tömegek képesek egyik helyről rövid idő alatt, olcsón eljutni egy másik helyre. Az első lépést a vasút fejlődése hozta, majd a 20. század első felében a közúti közlekedés fejlődése volt nagy hatással az életmódunkra. A motorizáció hatására elképzelhetetlen tempóban kezdett fejlődni a tengeri személy- és áruszállítás. A napjainkat leginkább meghatározó és a jövőt előrevetítő ágazat a repülés hézköznapivá válása.

Tesztfeladat